Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

§$£(£&*■ KÖSS I "TH 'S 8.2ü Lányok, asszonyuk . . .í 8.44 Paisiell»; A sevillai borbély. 10.33 Fuvószene. 11.00 Háüiószinház: Közelebb az éghez. 12.20 Melódiák ok tel. 13.30 Várakozás közben . . . 14.00 Svéd Sándor nótázik. 14.25 Új Zenei Újság. 15.20 Tánczene. 18.05 Arcképek. 16.38 Szombat délután. 17.53 Picire Montcux felvételeiből. 19.25 Kortársaink. Sánta Ferenc. 20.05 Nótacsokor, 20.54 Visszhang. 21.24 A zene nem ismer határo­kat 22.25 Táncoljunk 1 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Br&hms-szonáta. 8.30 Orsi napló. Vili. 9.00 Népi zene. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 1 i .35 Térzene. 12.05 Csajkovszkij: Caipkeréuika. 13.05 üperaáriák. 14.00 Kórusok magyar versekre. 14.13 Fizikus szemmel Dániában. 14.28 Verbunkosok, népdalok. 15.02 Kavel-zongoraverseuy. 15.30 Hangverseny a stúdióban. 16.05—17.40 A hét műsorából. .. 16.05 Operacsiilagok, opera- slágerek. 26.35 Tanúk nélkül. Rádiójáték. 17.17 Lemei.múzeum. 17.40 régi (Magyar dalok és láncok. 18.10 Húszas stúdió. A tanáriból jeieoKtk... ív it üj lemezeinkből. 19.$$ Két nimdal. 20.0» Afav Karola ás Szedrey Karper iájizló hangv. Kb. il.w A pálya kezdetén. Riport. Kb. U.10 Operafinálék. 23.10 A rádió-szimfonikusok $il*«teleibfil. rzm MAUVAR 9.00 Engedjék meg: a nevem Cox. I—IV. rósz. 16.58 Szorolhetö mg. épületek. 17.20 Ami • naplómból kimarad. 17.50 lUrek. 17.55 íWiocrky Zsuzsa énekel. 18.30 Kismar. 18.40 a T*% jelenti. ., 19.25 Cicavízió. 19.35 Az Öltözködés művészete. IV. rész. 20.00 Tv-híradó. 20 20 Tessék kérdezni, ha tudunk — felelünk. 22.10 Tv-híradó. 3. kiadás. 22.30 Muzsikáló városok, i, Velence. \F*h*91 EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33.) Kleopátra I—II. rész (Dupla hely árral!) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) A veréb Is madár EGRI KERT MOZI: Egy férfi kétszobás lakással HATVANI VÖRÖS CSILLAG. A rezidens ielentkezik HATVANI KOSSUTH: Nagyítás GYÖNGYÖSI PUSKIN: Alfa Rómeó és Júlia GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A kőszívű ember fiai 1—11. (Dupla helyárrall) FÜZESABONY: Átutazók paradicsoma HEVES: A magányos villa titka PÉTÉRVÁSARA: Gyilkos a túlvilágról ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt (» órától 10.30 óráig, del után 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben (rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, a Il-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36. 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasán*- nap déi*»!őt> 10 órától 12 óráig a Il-es számú kórházban. (Sas ut­ca. Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­V eiöintezetben. (Telefon: 1<H)4.) lendeles gyermekek cégsére te, Tizenöt év az orvosi pályán Summa cum laude . . Dr. Csapó István, az egri vámosi tanács egészségügyi osztályvezetője, városi fő­orvos, az idei Semmelweis napon, tevékenységéért, az érdemes orvos kitüntetés! kapta. Fiatal, rokonszenves férfi, alig lépte át a negyvenet, s amit kitüntetése is bizonyít, maris rangos orvosként tisz­telik. Mélyről és messziről indult. Egy kis bihari pusz­táról. Furtáról, hol nagyapja részesarató, apja pedig ura­dalmi gépész-kovács. Hat elemi után jut gimnáziumba, s amikor 1949-ben kitüntetés­sel érettségizik, az egyetem­re is felveszik. „Summa cum laude” avatják doktorrá Debrecenben, s neki sikerül, ami sokaknak álma: rögtön állást kap az 1. számú bel­klinikán. Egy év utár: Kun­hegyes körzeti orvosa, s a ké­sőbb ugyanitt járási főorvos­sá is őt nevezik ki. Mikor a járást megszüntetik, kórházi állás várja Szolnokon, ő mégis Egerbe jön. Megpá­lyázza a hirdetett városi fő­orvosi állást. — Négy éve élek Egerben, s a várost annyira szeretem, mintha szülőhelyem volna. Nem vagyok elfogult, látom a hibáit is. Egészségügyi há­lózata cseppet sem korszerű. Az orvosi rendelők többségé­nek állapota kimondottan rossz, a gyógyító, megelőző munka szükségleteinek ki­elégítésére kevésbé alkalma­sak. Itt csak kemény, kitartó szándékkal, lépésről-lépésre haladva juthatunk előre. Tartós, következetes mun­káját, erőfeszítéseit jutal­mazta az érdemes orvosi ki­tüntetés Is. Tizenöt eve kapta kezébe a diplomát, s azóta bárhová került, mindenütt energiája maximumát fektette mun­kájába. Egyszerűen mondja: Nagyon szeretek dolgozni”. Munkakedve, ereje páratlan, s oly képességekkel megál­dott. hogy tervei, céljai meg­valósítására másokból is tet­teket parancsol. Nem művel látványos dolgokat — a la­kosság mindennapi szükség­leteinek kielégítésén fárado­zik. Egyik föérdeme a gyer­mekkörzeti orvosi hálózat kt- fejle.sztese Egerben. Nem kell bizonygatni ennek elő­nyeit és hasznát, ezrek es ez­rek érzik naponta, hogy e lé­pést megtenni mennyire szükséges volt. Szervez, igazgat, s alig akad szabad perce, ajtaján újabb és újabb emberek ko­pogtatnak. Orvoskollégák s a tanács vezetői fordulnak hozzá, javaslatát, véleményét kérik fontos ügyekben, embe ri kérdésekben. Népszerű em­ber, s meglepően, végtelenül szerény. — A kitüntetés valameny- nyiünk közös munkáját, te­vékenységét koronázza. E téren egy ember nem sokat tehet, csak kollektív mun­kával érhetők el eredmények. Akik csak ismerik, öröm­mel gratulálnak, újabb sike­reket kívánva dr. Csapó Ist­ván főorvosnak, megérdemelt kitüntetéséhez. (pataky) Szépirodalom, turisztika, technika, közgazdaság és pedagógia Üj könyvek a könyvesboltokban Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban ezen a héten került a pol­cokra Defoe: Roxana, avagy a szerencsés kedves; Jókai: A kőszívű ember fiai és Mikszáth: Különös házasság című regényének új kiadása. A szépirodalom újdonsá­gai mellett néhány turiszti­kai útikalauz is megjelent, közöttük a Mátra hegység turistatérképe és az A Duna­kanyar képekben című kiad­vány. Továbbá kiadtak több műszaki és közgazdasági té­májú könyvet is. Most jelent meg Kalotay—Kusher: Szer- számgéptartozékok és készü­lékek; Márk: Műhelyrajzról munkadarab; Olcsváry—Tóth —Vándor: A nyereség szere­pe. a kereskedelmi vállalatok­nál; Simalcsik—Soós: A vál­lalati es szövetkezeti gazdál­kodás új szabályai es Petrik —Tamás: Aulomadellazés cí­mű könyve. A hazai pedagógiai iroda­lom is gazdagodott Materé­nyi—Pásztor: Eljutunk-e az egyetemre című könyvével. Számitógép és orvostudomány boratórluma érdekes berendezést készített, amelynek segítségével meg lehet határozni a« égett börfclület nagyságát — a beteg zavarása nélkül. A módszer lényege az analógiái ki­bernetikai rendszer, amelyet eddig csak elektronikus számítógépeknél alkalmaztak. Az intézetben elkészítették az emberi test félvezetőkkel felszerelt modelljét. Amt- kor az orvos egy speciális elektróddal zárja az áramkört, a modell belsejében kigyullad­nak a lámpák. A megvilágított részek megfelelnek a látható égett bőrfelületnek és egy különleges számítóberendezés közli, hogy körülbelül mekkora felületen sérült meg a bőr. Az új berendezést már több országban szabadalmaztatták. A képen: a sérült bőrfe­lület nagyságának megállapítása a makett segítségével. A Jupiter be A FÖLD BESZÉL: beleki­ált a végtelenbe. Erről mo6t tájékoztatta a tudományos világot egy Explorer 38 nevű kis amerikai műhold, amelyet sziluettje miatt — Fred Astaire tiszteletére, — „hosszú lábú papának” ke­reszteltek el. A több mint 2S0 méteres köröket leiró, szalagantenná­val ellátott kis bolygó tavaly nyár óta kering, mintegy 5 ezer kilométer távolságban a Földtől. Feladata elvileg az, hogy a Nap hangjait hallgas­sa, de a legérdekesebb zajok, amelyeket felfogott, a Föld­ről származtak. Három Ízben is megtör­tént, amikor az Üj-Zéland és az Antarktiszon lévő Maire Byrd föld közötti övezetet ke­resztezte, hogy tizes nagyság- rendű hullámokon sugárzott rádióadásokat fogott. Ezeket az adásokat a Föl­dön fogni nem lehet: kes­keny kúpot alkotnak, s a jel­zések az űr valamely megha­Nyaralóhely. A kertekben elevenség, a táj kopácsolásoktól zeng, mindenütt ma- gánépitkezés. Autók fél lábbal a járdán. A tulajdono­sok tréningben, atlé­tatrikóban, szemel­lenzős vászonsapkák­ban, tevékenységi láz­tól buzognak. Ásó, kapa a kezükben, nyesőolló, gereblye. Szombat-vasárnap ki­rázzák magukból, mint valami porzsák­ból a főváros hétre való nyűgét. Legalábbis így gon­dolják, s itt a szeny- nyezetlen, kéktiszla levegő alatt terül el álmaik romantikus földje, hol nincs fú­rás és nincs gyűlöl­ködés, se csalás se hamisság se mószer, ártatlanság honol és béke és jóakarat és nyugalom. Efféle várakozások­kal bontja a régi kő­oszlopot az új telek- tulajdonos. S mint­hogy a közút széles szegélye is telkéhez tartozik, kijjebb tolja a kerítést. A szegélyen az ut­cai nyomókút. Azt hogyan tolja arrébb? Arra jön a víztár- sulot alkalmazottja, kapóra. Mint szak­értőtől. kérdi az ú’ telektulajdonos, ho gyan kéne a kutat pUolni? Eltolhatom — fád*» sör mondja az alkalma­zott. — Nagyszerű, és mit kér érte? — Egy láda sörért eltolom. A viztársulat em­bere jól értesült. Tudja, hogy nem kér lehetetlent. Az új te­lektulajdonos gebi- nes egy árnyékos pesti mellékutcában. — Rendben — mondja a telektulaj­donos, már ki is szá­mította, milyen olcsó ez a szomjas munka­erő, százasba se lesz rom csákány kér már helyet, össze- összeakadva, egymás­nak koccannak a szűk helyen. Kisvártatva elhall­gatnak a csákányok, s a víztársulat alkal­mazottja harmadma­gával vakarja fejét a telektulajdonos színe előtt. — Baj van. — Kevés a láda sör? — Kevés bizony. Vagy lesz két láda, vagy hozzá se fo­gunk. neki. — Fogjon hoz­zá. Miként e tavaszidő­ben a friss vízszagra n kút szájához gyűl nek a darazsak, ak­ként sokasodik a se­gítség a láda sör hí­rére a kút körül. Hé­— Az előbb egy is elég volt. — Igen, de akkor még nem tudtuk hogy ott rezet a te lefonkábel. Hihetetlen bár, de való: a telefonkábel a kút tövében. Az új telektulajdonos saját szemevei meggyőző­dik. — Hát jó — mondja, sejti már mi­ként a telket, a ro­mantikát sem adják ingyen. Csengnek, bongnak a csákányok egy da­rabka ideig. Négyen vannak már. A telek- tulaj a kert végiben hallja négy közül a negyediket, a nagy­hangút. — Tegyen le öt ki­lót és hozhatja a lá­basát. Rövidesen ott áll­nak előtte. Már fe­jüket se vakarják, csak orrát túrja a ne­gyedik. — Hat kiló, főnök — mondja —, ez nem megy kevesebbért. A tulajdonos érti, miről van szó, ottho­nos e nyelvezet min­den ága boga ban, a gebinpincéböl. De hat pirosat nem fizet, azt nem! A szennyvíz is ott vezet — mondják. Ez se mese, ez is való. Az új telektulajdo­nos meg bizonyoso­dott. hogy a világ er­refelé is éppen olyan valóságos, mint Pes­ten. Nyoma sincs ro­mantikának. — Nagyszerű — mondja éppen ezért otthonosan. — Elto­latom a kutat hivata­los úton. Sze herényi Ne Kei tározott irányába sugároznak ki. Fix pontról indulnak ki; nagy erejűek és rendszerte­lenek. A meg-megszakított adások olyasféle hatást kel­tenek, mint holmi magasság­ban bújkáló kalózadó rádió­jelei. A CSILLAGÁSZOK sze­rint erősen emlékeztetnek az utóbbi évek egyik legizgatóbb titkára: a Jupiter bolygó adásaira. A Washingtoni Carnegie In­tézet két tudósa, Bemard Bürke doktor és Kenneth Franklin doktor a galaktikák zsivajában váratlanul a perio­dikus adások sorozatára fi­gyelt fel, amelyek minden korábbiaktól különböztek. Annyira összehangolt benyo­mást keltettek, hogy a tudó­sok első reakciója az volt, eredetüket a Földön kell ke­resni. De hamarosan meggyő­ződhettek arról, hogy ezek az adások formájuk és intenzi­tásuk tekintetében csak az „égből" jöhetnek, sőt ponto­sabban a Jupiter bolygóról. A legutóbbi vizsgálatok szerint ezek az adások két változatban jelentkeznek. Az egyik fajta rövidhullámú adós körülbelül 10 centimé­ternyi hullámhosszon jelent­kezik; a többi hosszéi hullá­mú jelzés viszont teljesen olyan, mint amilyet az Explorer 38. a földi légkör­ből felfogott. Franklinék tud­ják azt is hogy nem a bolygó maga sugározza az adast, ha­nem felszínének néhány meg­határozott pontja, legalább három. A CSODALATOS dolgok egyes kutatói ebben annak bizonyítékát szeretnék látni, hogy a bolygóról értelmes ci­vilizáció igyekszik kapcsola­tot találni a „szomszédokkal”. De az adások megfejthetetle- nek, s a prózai beállítottságú fizikusok igyekszenek termé­szetes magyarázatot találni a jelenségre. A rúdiódást elektromágne­ses hullámmal álltják elő. Nos, a Jupitert elektronöv fogja körül, s mágneses meze­je igen intenzív, százszorta erősebb a Földénél. A sugár­zást lehetővé tévő kombiná­ciók tekintetében számtalan feltevéssel álltak elő. A cen­timéteres hullámhossz ma­gyarázata meglehetősen kielé­gítő, viszont a csillagászok még mindig csak tapogatóz­nak a hosszú hullámok ma­gyarázatát illetően. Az ame­rikai J. A. Burns doktor két magyarázatot is talált a 10 közvetítésével. A 10 kerül hozzánk a legközelebb a Ju­piter 12 holdja közül, s a felfogott égi zajok állítólag akkor jelentkeznek, amikor az 10 éppen a legközelebb jár hozzánk. L’ Express Vasvirágok között Ha nyílik meg Szerencsi Kálmán népművészeti jellegű vasmunkáinak kiállítása Egerben Szerencsi Kálmán nevét már nemcsak megyénkben, hanem az ország mas vidé­kein, sőt számos külföldi or­szág „vasvirág”-rajongói kö­rében is ismertté tették sajá­tos — a nagy tanítómester. Fazola Henrik stílusára emlé­keztető — kovácsoltvas re­mekei — Próbálkoztam én az el­múlt tíz év alatt néhány szögletes, amolyan modern stílusúnak nevezett darab­bal is, de ma már világosan látom: az a stílus számomra útvesztőt jelentene. Nem kell a közönségnek sem. Erre a ba­rokkos formára pedig való­saggal raragad a néző szive, szeme, lelke ... — így össze­gezte Szerencsi Kálmán pén­teken délután, a megnyitás előtti napon a maga sajátos ars poeticáját. Jubileumi kiállításnak is nevezhető ez a mostam, ugyanis éppen tíz évvel ez­előtt mutatta be míves da­rabjait először az érdeklő­dőknek. És ez a tíz év nemcsak a megtalált egyéni utat, hanem a hírnevet is meghozta Sze­rencsi Kálmánnak. Ezt tükrö­zi számtalan levél, dokumen­tum és újságcikk is. amelyek­ből ezúttal néhány tablót készítettek, s elhelyezték a vasvirágok között. További újdonság az is, hogy az egyes tárgyakról készített rajzok közül — amelyeket Szerencsi Kálmán a vas megformálása előtt készít — ugyancsak be­mutatnak néhányat, s ezáltal mintegy bepillantanak az ér­deklődök ennek a sajátos al­kotóműhelynek a kulissza­titkaiba. A kiállítás július 21-ig, dél­előtt 10—13 és délután 14—16 óra között naponta megte­kinthető (falnál) 1969. július 5., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom