Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

Rtítífr KOSSUTH 8.1S Lányok, asszonyoké. 8.30 Népdaljáték 9.14 Doráü A. felvételeiből 10.05 Szigeti Jözseí. XIL 10.35 Xáncdalok 10.43 Mercedes. Rádiókomédia 12.20 Melódiakoktél 13.48 Szervusz, szevasz, szia. L. 13.58 Kóruspódium 14.10 Könyvhét, 1060. 14.25 Dj Zenei Djság 15.20 Csak fiataloknak! 16.05 Ütinapló j ( 16.35 Szombat délután 18.00 Csajkovszkij-művek 10.25 Dokumentumjáték Blaha Lujzáról J 21.03 Népdalfeldolgozások 21.15 Páholyból j* 22.30 Táncojunkl j J-' 0.10 Melódiákok«« PETŐFI 8.05 Operarészletek 0.15 Népi zene 0.45 Válaszolunk hallgatóinknak 11.30 Térzene 12.05 Zenekari muzsika 13.05 Kamarezene j ■, 14.00 Könnyűzene , 'Jjjj 14.25 Orvosi tanácsok |j ~ 14.30 Népi zene 15.15 Egy hír a mikroszkóp alatt | 15.30 Schumann: Dalciklus Keine verseire 16.05 Zenés játék — részletek 16.32 Arany: Az elveszett alkotmány. Rádíóváltozat 18.10 Kabarészínpad 10.20 A ceglédi dzsessztalálkozó műsorából 20.28 Csárdások 20.40 Vendégkönyv ... 20.54 Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. III. felv. 23.10 Kamarazene 23.40 Népdalok 0.00 Nótaszó ».25 A kanadai férfi. (Magyarul beszélő NDK film) 11.10 Riportfilm 11.30 Az öltözködés művészete 16.28 Beszégetés a kárrendezésről 16.40 A népdal jegyében 17.10 Még egyszer a BNV-ról 17.50 Hírek 17.55 Riportfilm 18.40 A tű jelenti.:: 19.25 Cicavízió 19.35 Lapok az 1918—19-es forradalmak irodalmából 20.00 Tv-híradó 20.20 Á Bóbita-együttes műsorából 80.35 Kovács Judit: Pásztoróra. (Tv-komédla) 31.10 Gilbert Bécaud-show 22.10 Tv-híradó 22.30 Delly Rózsi énekel 23.05 Turpi úrfi. 10. Csúcsú szerelmi regénye \ Ff ttot EGRI VÖRÖS CSILLAG} (Telefon: 22-33) Az oroszlán ugrani készül EGRI KERTMOZI: Mllliárdokat érő ember EGRI BRODYJ (Telefon: 14-07) Búcsúzás (Nyárt Ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGY OSI PVSKINl Szeszélyes nyár GYÖNGYÖSI KERTMOZI! Ujjlenyomat HATVANI VÖRÖS CSILLAGi Megfagyott villámok (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) HATVANI KOSSUTH: Bűntény a leányiskolában HEVES: Tiltott terület FÜZESABONY: A 39-es dandár PETERVÁSARA: Ungern báró végső tévedése IQM03J ÜGYEIÉT Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: szom­bat 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben (rendelési időn kivül az általános orvosi ügyeletén: Bajcsy-Zsi­linszky utca). Hétfőn: 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban. (Jókai utca, telefon: 16-36, 14-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Il-es számú kórházban. (Sas ut­ca, teleim' 16-36, 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól iiéífő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Macskazene az egri főutcán Egerben, a Széchenyi utca 7. számú háznál építkezés fo­lyik. AZ egyemeletes műem­léken tetőtérbeépítés készül., új, kicsi ablakok hunyorog­nak a lent járkáló egriek fe­lé. Sokan megállnak az épü­let homlokzata előtt és elgon­dolkoznak: ez hát a jelen, de milyen is lehetett itt a múlt, a bizonyára öreg falak törté­nete? Ezeknek az érdeklődőknek kívánunk most egyet-mást el­mondani a házról és egykori lakóiról. ★ A XVIII. század második fele Eger városias fejlődésé­nek egyik legkiemelkedőbb korszaka.Az akikor uralkodó barokk stílus minden pompá­ját feltűntetve keletkeznek kiváló középületek, de a pol­gárság lakóházai is kedves megjelenésükkel, mozgalmas részleteikkel tájékoztatnak bennünket tulajdonosaik egy­kori jó életéről. És a mosta­ni érdeklődésünk tárgyát ké­pező, a jelenlegi Széchenyi utca 7. számú lakóépületnél a főbejárati kapu feletti zá­rókő 1773 évszáma mutatja, hogy a ház is ennek a „ba­rokk Egernek” egyik jellegze­tes szülötte. A Széchenyi utca — a XVI. században „Hozzwweza” (Hosszú utca) —, a török idők után a Lyceumtól a Csiky Sándor utcáig „Püspök utcza” — már a középkorban Eger egyik legfontosabb útvonala volt. Itt haladt át a forgalom az Alföld felől a Felvidék, az északi bányavárosok felé. Nem véletlen tehát, hogy a barokk időkben is elsősorban jómódú, vagy befolyásos em­berek építkeztek erre, — mint ahogyan a Széchenyi utca 7. számú ház ugyancsak egy ilyen férfiú: Kilián István tulajdona volt. „Nemes Kilián István” — a XVIII. szájad hatvanas éved­ben előkelő polgára Eger vá­rosának. Mint ilyen, fontos hivatalokat viselt. Volt „bel­ső tanács-béli”, bíróhelyettes és sok esztendeig az árvák gyámja. Nevezetes férfiú lé­vén, még ma is utca van róla elnevezve a Kisasszony-teme­tő közelében... De Kilián uram minit élel­mes és jó gazda, meg is va- gyonosodott. Így kerülhetett rá a sor, hogy emeletes házat építtetett a Püspök utca rep­rezentatív helyén. A kivite­lező Zwenger József kőműves és céhmester volt, a barokk Eger ismert szakiparosa, aki­nek a nevéhez több szép itte­ni épület létesítése fűződik. Kilián István, a „háziúr” — családos ember volt, sok gyermekkel megáldva. Ezért történt, hogy amidőn váratla­nul özvegy lett, úgy érezte, kénytelen ismét megházasod­ni. Ez rendjén is lett volna, de hát amint a rossz nyel­vek mondották — az akkor már öregedő férfiúnak „csir­kehúsra fájt a foga” és fele­ségül egy csinos hajadont vitt haza..., egy hajadont, akinek történetesen egy egri jogász udvaroLt nagyban. Ezek a dolgok aztán meg­keserítették az új férj „mé­zesheteit” — a bajok mind­járt a nászéjszakán kezdőd­tek. Alig távoztak ugyanis a a vendégek a nászestélyről — éketlen lárma verte fel a környéket. Cigánymuzsika szólt, korhely nótázás hallat­szott, trágár kiabálások har­sogtak, utcagyerekek visítása és füttyei tették teljessé a „macskazenét”. A „ribillió” szerzői a fiatal feleség által kikosarazott jo­gász és társai, a láthatóan „becsdccsentett” juristák vol­tak. Az ő szájukon hangzott el a nóta: „.. .Fiatal czicza, vén kandúr..(és még né­hány, nyomdafestéket sem tűrő mondás) —, majd ami­kor Kilián urunk is látható lett egy percre a kapurésén, folytatódott: . -kecz, kecz, kecz, Mit reszkeccz.. Kiliánná asszony pedig, hit­vestársa szidalmazásán, csú­folásán mosolyogva, az egyik ablakon kinézve, vígan ne- vetgetett... A „macskazene” napok múlva megismétlődött, — de ekkor már a város hajdúi várták a rendbontókat. Nagy verekedés ütött ki és a kiéle­sedett ellenségeskedésnek csak a líceumi tanári kar és a „B. Ns. Tanáts” erélyes fel­lépése vetett véget. ★ 1800 augusztusában, az Eger, jóformán egész belvá­rosát elpusztító tűzvész alkal­mával a Kilián örökösök tu­lajdonát képező épület is tel­jesen leégett. De ezután már békés évti­zedek következtek. Eakók, bolttulajdonosok váltották egymást. Utoljára ide költö- zött a Toto-Lottó, és talán nem is egészen véletlenül — hiszen a szemben levő mai Alkotmány utcát a múlt szá­jadban „Lutri-köz” néven emlegettek, mert ott műkö­dött a „Kotrba-féle” lottó- gyűjtődé. .. Hevesy Sándor A Jogról népszerűén Csalnak a csárdában A tavaly életbe lépett Szabálysértési Kódex foko­zott védelmet nyújt a vásár­lóknak, üldözi a hamis mé­rést, számolást, az áru minő­ségének rontását, a vevők mindennemű megkárosítását. Azt például, aki elmulasztja az árjelzést, vagy megtévesz­tő árjelzést alkalmaz, 1000 forintig terjedő pénzbírság­gal sújtják. Az ide vonatko­zó rendelet egyik paragrafu­sa lehetővé teszi, hogy az áru jogtalan visszatartását, tehát a pult alatti árusítását is büntessék. Mindemellett a belkereskedelmi miniszter új rendelkezései is a vásár­lók hatékonyabb védelmét szolgálják. Valljuk be őszintén: szük­ség van a szigorú jogszabá­lyokra, rendelkezésekre. Csakis ezek alapján lehetett eljárást indítani a balatoni keszegsütő ellen, aki rövid idő alatt 88 kllónyi papírtál­cát mért ki — hal gyanánt Másutt, mások is csalnak a Balaton partján. Tavaly — a nyárt szezonban — hét álla­mi vendéglátóipari vállalat és öt szövetkezet egységeit Minisztorik 4 pertli — Kérek egy pár cipőfűzőt... — Mit kér a ked­ves vevő? — Mondom egy pár, fél cipőbe való cipőfűzőt... — Csak cipőfűzőt? — Hogy hogy csak? Malomkőre most nincs szükségem, ép­pen most dobtam el egyet... Csak cipőfű­zőt kérek... — Viccesnek tet­szik lenni a kedves vevőnek... Ügy ér­tem, hogy cipőt nem akar venni? — Azt nem. Az van. Amint látja, egy pár még a lábamra is jutott, a másik várt azért nem tud­tam erre még ráhúz­ni, mert nincs hozzá cipőfűzőm... — Értem. Szóval egy pár cipőfűzőt, de cipőt nem. Hát nem, kedves vevő. Nekünk egy pár pertli nem üzlet. Gazdasági mechanizmus van, kérem, ha nem tét• szene tudni, mi is a százalékból élünk, s mi a százaléka egy pár vacak cipöpert- linek? Fillérek. Be- gatell kérem. Pertli csak csukával megy, jó ember. A vidéki Felszállók Pesten a villamosra. Tolakodás nélkül, sorban állva. Aztán rögtön me­gyek előre, a kocsi elejéig. Kezemben a forint, hogy ha jön a kalauz, azonnal fizet­hessek. A kalauz jön, nem néz rám, én szó­lok neki: kérek egy lévén ennek a kis írásnak az alanya egy önző, buta fráter, aki bécsikapu-szájjal akarja elterelni a fi­gyelmet arról, hogy saim elmondhatják, hogy... — Akkor buta em­ber? — En? Nahát, ezt a hangot... Ha buta lennék, nem lennék kérem abban a be­osztásban, amelyet ön igyekezett a för­iegyet. Erzerrt, hogy Hgyelnek. Sőt, a bá­nni mögött még egy negjegyzés is megüti i fülem: — Nézd, vidéki! Miből jöhettek rá? 4it alany írtam egy olyan kis izét, amin, ha ne­vetni nem is lehet, fa tálán okulni igen, 6 egy önző, buta frá­ter. Persze, hogy nem sikerül, mert aki ön­ző is, buta is, az leg­alább ne ordítson. Elég, ha a butasága ordít. Nem igaz? Másnap megjelent nálam egy vidéki, s kikérte magának, hogy őt alanyként használjam fel egy ilyen förmedvényhez. Beperel, elítéltet, ki­végeztet. ha nem he- I lyesbítek. — Bocsásson meg, ön önző ember? — En? Soha nem voltam, s nem is va­gyok, a munkaiét­med vénnyel lejárat­ni... — De bocsásson meg, ha ön nem ön­ző, sem nem buta, akkor miért vette --'•ára ezt a kis för- medvényemet? — kérdeztem szelíd tü­relemmel. — Miért, miért? Azért kérem, mert többen is felhívták a figyelmemet, erre az izére, és mondták, hogy maga ezt direkt rólam írta, csak hogy lejárasson... Pedig, esküszöm, nem róla írtam. («0*? A Kiscelli Múzeumban Pest-budai művészeti em­lékek 1686—1872 című kiál­lítás nyílt. A közel kétszáz évet felölelő korszakból több száz képző- és ipar­művészeti alkotás mutatja be szemléltetően a régi Bu­da és Pest életét, az itt ké­szült művészi alkotásokat. (MTI foto; — Sarkady János felvj ellenőrizték a tó közelében az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség képviselői. Az egyik étteremben például 160 adag húslevesbe a kal­kulált kilenc kiló hús helyett csak hatot főzték bele. Ba­jok voltak a borok maiigán- fokával is. Az egyik vizsgá­latnál a szürkebarát csak 12.4 fokos volt, 13 helyett, a muskotály pedig a titokzatos „átváltozás” során 13.2 fok­ról 11.4-re esett vissza. Má­sutt nem a hordóban csök­kent a bor ereje, hanem a pohárban. Az ellenőr ugyan­is fröccsöt kért, és két deci bor helyett csak egyet ka­pott. A csaposnak 500 forint­jába került ez a tévedés. Egyébként a szóban forgó ellenőrzések során 96 bírsá­got szabtak ki. Pár hónapja csaknem öt­ven vendéglátóipari dolgozó állt bíróság előtt. Egyiküké sem volt „krajcáros” ügy: a vádlottak több százezer fo­rinttal károsították meg a fogyasztókat, az államot. A módszer közismert: a pénztár kiadja a sörösblokkot, a csa­pos csak minden másodikat „szúrja fel”, a többit félre­teszi, majd a pénztár ismét eladja. Ezért kapunk sokszor fél pohár sört, holott az egé­szet kifizettük. De szólunk-e érte? Csak elvétve. Igen, sokszor magunk is a kezére játszunk azoknak, akik a vásárlók becsapásával akarnak plusz jövedelemre szert tenni. Rendben van, néhány fillérért nem szólunk; de gyakran még a forintokért is hallgatunk. Ha azt akarjuk — mér pe­dig közérdekből nagyon is akarjuk —, hogy a csalók észretérjenek, mind a társa­dalmi ellenőrzést, mind a fe­lelősségre vonást szigorítani kell. Például fegyelmi úton történt elbocsátással, a szak­mától való eltiltással. Régeb­ben egyes vállalati igazgatók erre azt mondták: „Hiába bocsátom el fegyelmileg, másutt felveszik”. Az akkori gyakorlat szerint ez való igaz volt. De — az említett jogszabályok és rendeletek — ma/ már központilag sza­bályozzák, hogy azt a pincért, eladót, akit fegyelmileg el­bocsátottak, legalább egy évig nem lehet más, hasonló rendeltetésű vállalatnál al­kalmazni. Ugyancsak beve­zették — súlyosabb esetek­ben — a szakmától való el­tiltásit A becsületes, tisztességes kereskedelmi alkalmazottak, vendéglátóipari dolgozók tíz­ezreinek érdékeivel találko­zik, hogy ma már megfelelő törvények biztosítják a tár­sadalom által elvárt kereske-' delmi morál érvényesítését Kőszegi Frigyes A Hevesi Háziipari Szövetkezet termékeiből a füzesabonyi Földműves Szövetkezet Ruhá­zati Áruházában junius 10-től, 20-ig kiállítással egybekötött vásárt rendez A kiállítás alkalmával bemu­tatásra kerülnek népművészeti motívumokkal díszített divatos kivitelezésben: és egyéb szebbnél szebb készít­mények.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom