Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

Tavaszi ételreceptek HIDEG MEGGYLEVES, 1 liter vízhez 1 deci vörös bort öntünk, 10—12 dkg cukorral, egy kis darabka fahéjjal, citromhéjjal 1—2 szem szegfűszeggel ízesítve jól felforraljuk, majd bele­teszünk 60 dkg megmosott, kimagozott meggyet. 3—4 percig főzzük. Ekkor 2 de­ci édes tejfelt, vagy más­fél deci tejszínt 4 dkg liszt­tel és egy kevés hideg víz­zel ^simára keverünk és habverővel gyors és állan­dó keverés mellett besűrít­jük vele a levest. 2—3 per­cig forrni hagyjuk, belecsa­varjuk egy fél citrom levét, majd a tűzről levéve, ha kell utána ízesítjük és le­hűtjük. Hidegen tálaljuk. Ugyanennyi gyümölccsel, ugyanígy készíthetünk hi­deg cseresznye­levest is. és ribizli­A televízió és a gyermek A tv és a gyermek “ kapcsolata modem komink egyik legmodernebb — s elsősorban nevelési szempontból — sökat vita­tott problémája. A tv ellen­zői (bőven alminak még!) arra hivatkoznak: a televí­ziókészülék egyoldalúvá te­szi az ember — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek — szellemi fejlő­dését; a vizuális (láitvány) élmények felé fordítja fi­gyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyül­tebb szellemi erőfeszítést kívánó tudnivalóktól. A tv hívei viszont azt állítják: a készülék a legkorszerűbb audiovizuális (hallás-látás útján történő) ismeretszer­zés ideális eszköze; meg­könnyíti a tudnivalók elsa­játítását, szórakozás formá­jában, szinte észrevétlenül rögzíti a néző — a gyermek — agyába az ismereteket, rendkívül kibővíti az isko­lás tájékozottságát, felkelti politikai, művészeti, stb. ér­deklődését, Mindkét állás- pontban van igazság, s ez az igazság — mint rendsze­rint — a két szélsőség kö­zött itt is középen van. Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szélesebb körű, rendszere­sebb tájékozódást kapnak a mindennapi élét s a mű­vészetek területén, mint tv-vel nem rendelkező tár­saik. Ismeretes, hogy mint pedagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel műkö­dik az ún. Iskoilatelevízió. Igaz az is: sok gond, sok vita forrása lehet — min­den érdeme ellenére is — a televízió-készülék, ha nincs a gyerekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adá­sokból. A szülő, a felnőtt környezet következetes ne­velőtevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-mézését a megfelelő keretek között tartsa. A kiválasztáson mú­lik, hogy a gyermek mi­lyen élményeket szerez a tv-ből, hogy maradié ele­gendő ideje olvasásra, pihe­nésre, játékra. M it nézhet meg a gyer­mek a tv-ben? — ez az alapkérdés, amit azon­ban — hála a műsorszer- szerkesztésnek — nem is olyan nehéz eldönteni, bő­ven szerepel a műsorban a gyerekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szünnapo­kon — az iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasár­nap délelőtti műsor, az „esti mese” (mely a kicsik lefekvési idejéhez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek-, vagy állathősö­ket szerepeltető sok kedves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), aki­nek már engedélyeztük, hogy este 9 óráig fennma­radhat, megnézheti a Tv- híradó első közlését, — hi­szen a napi politika az isko­lásokat is érdekli; a külpo­litika eseményei Is „benne vannak a levegőben”, ezek­től sem tudjuk a gyermeket elzárni. Nyugodtan nézneti az iskola® az esti riportmű­sort; egyelőre legalább ké­pen ismerkedik az ország tájaival, építkezések, gyá­rak, kerületi vetélkedők, a közélet felnőtt problémái­val; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tár­latokról, zenei esetekről, énekes, táncos bemutatók­ról szóló közléseket) nézi, — ez szépérzékét fejleszti, s jó fogózó a szülőnek is a további esztétikai nevelésé­hez, a közös kulturális él­ményszerzéshez. De talál­juk meg a módját — (tiltó szó helyett inkább meggyő­zéssel, okos ráhatással), — hogy még nyári vakációban (amikor a reggeli felkelés nem olyan percre megsza­bott) se nézzen meg benne esetleg szorongást keltő ké­peket; krimi-sorozatokat, súlyos mondanivalójú drá­mákat, „sex”-központú adá­sokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáz­nunk kell, — különösen nyáron —, hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szobában; min­dennap jusson néhány óra ideje sportra, szabadban való játékra, vagy munkára (pl. kerti munka), sétára, vagy kirándulásra. Ezt sem fegyelmezéssel kell elsősor­ban elérnünk, hiszen a szü­lőnek segítségére siet a vi­ruló természet vonzása (B. S.) KARALÁBÉ ZÖLDBOR­SÓVAL, TALON SÜLT TO­JÁSSAL. Hozzávalók: 40 dkg megtisztított karalábé, 15 dkg megtisztított zöld­borsó, 8 db tojás, 6 dkg vaj, só cukor, törött bors, zöld­petrezselyem ízlés szerint. A karalábét és a zöldbor­sót vajban megpároljuk. Megvajazott, lapos tűzálló tálon szétterítjük és ráüt­jük egyenként a tojásokat — úgy, mint a tükörtojás­nak szokás. Utána sózzuk, borsozzuk és középmeleg sütőben megsütjük. Azon­nal, forrón találjuk. Fejes saláta jól illik hozzá. KARALÁBÉ GOMBÁS TOJÁSSAL TÖLTVE. Hoz­závalók: 8 db fiatal tölteni való karalábé, 4 db tojás, 2 dl tejfel, 5 dkg vaj, 20 dkg gomba, 3 dkg reszelt sajt, só, törött bors, zöld­petrezselyem. A megtisztí­tott karalábékat kivágjuk. Apróját és a zsenge leve­leit összevágjuk és annyi vízben, hogy félig ellepje, gyengén sózva, borsozva, megszórva zöldpetrezse­lyemmel, fedő alatt lassú tűzön úgy főzzük, hogy mi­re megpuhul, a levét telje­sen elfője. Közben a meg­tisztított, jól megmosott gombát kisebb kockákra vágva vajban (ízlés szerint egy csipet vágott hagymá­val) megpirítjuk, sóval, tö­rött borssal és finomra vá­gott zöldpetrezselyemmel ízesítjük. Ezalatt két tojást felütünk, megsózzuk és a megpirult gombára öntve a tűzön addig keverjük, amíg rántottaszerűen összeáll. Most a karalábékat kiszed­jük és szintén lecsurgatjuk. Az apraját és a levelét megvajazott tűzálló tálon szétterítjük — a karalábékat megtöltjük a pirított gom­bás tojással és ugyancsak a tűzálló tálra rakjuk. A tej­felt egy tálkában két tojás­sal, megsózva, megborsozva, habverővel jól elkeverjük, s ráöntjük a karalábékra úgy, hogy az egész ételt el­takarja. Megszórjuk a re­szelt sajttal, elmorzsoljuk rajta a visszamaradt vajat és középmeleg sütőben, kb. 10—15 perc alatt a tetejét jól megpirítva megsütjük. Azonnal forrón tálaljuk. Túrós Emil Fürdőruha — stranddivat K’ órán be­köszön­tött a strand­szezon, s re­méljük a nyár is sok jó alkal­mat nyújt a fürdőzésre, na­pozásra- A ke­reskedelem er­re készült, mert több mint kétmillió női, férfi, lányka és gyermek fürdőruhát, úszót, napozót hoz forgalom­ba az idei nyárra. A vá­laszték nagy, fürdőruhából is sok új fazo­nú, jó mellfor­mával készült fürdőruha ke­rült az üzletek­be. A felnőtt fa­zonok többsége egybeszabott, ez a divat! S talán jó hír, 1 hogy ebben az évben foka zottabban gondoltak a telt- ^ karcsú lányokra is. A für-b dőruhák 15 százaléka ké-1 szült extra méretben. Na gyobb a választék a ked-k veit kréppnylon fürdőm- § hákból is. S a jó minőségű, \ olcsóbb hazai gyártmányú- \ ak alig különböznek az ár- \ ban lényegesen drágább, ^ külföldről importált fürdő- $ ruháktól. A fürdőruhák $ leggyakoribb díszítőeleme a fémlánc, fémcsat, fém- ^ karika és az elütő színű \ paszpól. A szintetikus alap- anyagokból készült — ^ kreppnylon, bánion, stb. —| férfi és fiú fürdőruhák, úszók választékát is bőví- ^ tették. | Mint kiegészítő strand- S cikk, nagyon divatos a nagy szélű szalmakalap. ^ Nagy választék várja a vá- % X • sárlókat fonott műanyag- s bál készült strandtáskákból ^ is. Erre a szezonra Bulgári- § ából ismét 90 ezer darabot i hoztunk be, sokféle pasztell ^ színben, utcán is viselhető, § divatos fazonokban. s íme csinos, divatos für- ^ dőruhák . az idei választék- $ ból. És egy jó tanács: azk egybeszabott fürdőruha ^ minden korosztály számára § előnyös és divatos■ A két- reszes, bikini fazonok csak ^ igazán karcsú, vékony tér- ^ metre valók. Fiataloknak! S A. B. | Horgolt nyári blúz E mintához bármilyen fonalat használhatunk, de igen lényeges, hogy a fonal­nak megfelelő horgolótűvel dolgozzunk. Az alap lánc­szemsort laza horgolással végezzük. Célszerű a lánc­szemsort vastagabb horgo­lótűvel készíteni. 1. sor: Laza láncszemsor és ezt behorgoljuk egyrá- hajtásos pálcával. 2. sor: Végig egyráhajtá- sos pálcák. 3. sor: Munkánk mindkét szélén minden soron 4—4 pálcát egyráhajtásos pálcá­val készítünk és csak ez­után kezdjük a mintát. 1 pálca kimarad a következő pálcára 2 egyráhajtásos pálca — ismételjük. 4. sor: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca. 5. sor: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca. 3—6 sorok ismétlésével dolgozunk. Elejét, hátát azonos mó­don készítjük, illetve a há­tát kb. fél tcaröltő magas­ságtól kétrészben horgoljuk tovább és erre a részre egy vagy két gombot varrunk. Ahol kétrészre vesszük mun­kánkat, onnan azon az ol­dalon ahová a gombokat fogjuk felvarrni 4 lánc­szemmel szaporítunk és efölött mindig egyráhajtá­sos pálcát horgolunk (min­ta nélkül), ezt azután visz- szdhajtva szépen eldolgoz­zuk. A másik részhez a körülhorgolásnál készítünk römdpálcasort és ahho. dolgozzuk a gomblyulzat. Ha készen vagyunk mun kánkkal, lazán átgőzöljük, összevarrjuk és a nyakrészi, ujjakat, valamint a blúz alját egyráhajtásos pálcával és pikóual körülhorgoljuk. es Lakberendezés Dísz­tár­gyak a lakás­ban A lakás belső berendezéséhez nagymérték­ben hozzájárulnak a különböző iparművé­szeti alkotások is. Ezek olyan ipari módon előállított tárgyak, amelyeknek művészi ér­tékük van. Két csoportra oszthatók: haszná­lati eszközökre és dekoratív jellegű tárgyakra, vagy másnéven „dísztárgyakra”. Anyagát te­kintve mindettő lehet: a) üveg, b) porcelán, c) kerámia, d) fém. a) Az üveg az egyik legrégebben alkalma­zott használati eszköz, mely napjainkban az igen gazdag formájú pohár és kompótos kész­letekként vesz részt mindennapi életünkben. Ma már nem divat a csiszolt pohár, a sima felületen az anyag szépsége, színe érvényesül, egyszerűsége közelebb áll a bennünket körül­vevő tárgyakhoz. A szép füstszínű, vagy mélyzöld üvegtál, különböző formájú váza igen dekoratív képet nyújt önmagában is. b) A porcelán, mint használati eszköz ét­készletek, teás-, kávés-, készletek alakjában szolgálja az embert, figurális megfogalmazás­ban pedig polcok, vitrinek dísze lehet. c) A kerámia az ember környezetében, ott­honában már hosszú évezredek óta szerepel és nálunk Magyarországon igen népszerű. Ez az iparművészeti ág inkább díszítő jelleggel terül lakásunkba, vázák, tálak, edények, taspók, plasztikák formájában falon, polcon /agy asztalokon elhelyezve. A kerámia tár­gyak otthonunkat hangulatossá, közvetleneb­bé teszik, formájukkal kiegészítve a korszerű környezetet. Nem előírás, hogy csak vitrin­ben helyezhető el, hiszen anyagának egysze­rűsége szinte megköveteli, hogy állandóan az ember közelében legyen, rusztikusságával, vagy vidám színeivel jobb kedvre derítse tulajdonosát. d) Törekedjünk arra, hogy megbontsuk a sok egyforma anyagú dísztárgy esetleges egy­hangúságát, ezért tarkítsuk egy-egy ötvös­művész által megformált fémtárggyal, do­hányszelencével, tállal, gyertyatartóval, fi­gurával, vagy stilizált maszkkal, melyeket megfelelő helyen alkalmazunk. Mindezekkel azonban mértékletesen kell bánni, ne halmozzunk, inkább legyen keve­sebb. de művészi értékű. Óvakodjak az olcsó tucatárutól, a giccstől, hiszen az iparművé­szeti tárgyaknak nincsenek megközelíthetet­len árai. Csak úgy nyerünk kellemes, meg­nyugtató szobabelsőt, ha abban minden egyes darabot harmonikusan összeválogatunk és ízlésesen, — nem zsúfoltan — helyezünk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom