Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
A VILÁGPOLITIKA ESEMÉN YÖZÖNE A MOSZKVAI KONFERENCIA MIDWAY SOVÁNY EREDMÉNYE JÓLLEHET, BENNE JÁRUNK MÁR A NYÁRBAN, nem lehet azt állítani, hogy a nemzeközi politikában uborkaszezon van. Az esemény- „kínálat” a nír- „infláció” a hétfői napon is bőséges anyagot nyújtott. Kezdve Franco Angliával szembeni újabb ellenséges lépésétől: a gibraltári országhatár lezárásától, folytatva a szudáni új forradalmi kormány korrupcióellenes intézkedésein, vagy Wilson miniszterelnök és a brit szakszervezetek megindult, harcos tárgyalásain az új sztrájkellenes törvényjavaslattal kapcsolatban, egészen a francia elnökválasztások újra fellángolt agitációs csatájáig és a szerencsétlenül járt amerikai hadihajó ügyének kivizsgálására összeült amerikai—ausztráliai bizottság tanácskozásáig — bőségesen ontották az eseményeket a hírügynökségek telexgépei. MINDAMELLETT NEM VOLT NEHÉZ szelektálni a híranyagból azzal a szándékkal, hogy a legfontosabbnak adjunk külön hangsúlyt. Vitathatatlan, hogy a vezető helyet a világsajtó komolyabb orgánumaiban hétfőn is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásairól szóló tudósítások, kommentárok és hírmagyarázatok foglalták el. A konferencia óriási jelentőségét, korszakos, meghatározó szerepét a nemzetközi munkásmozgalomban, még az ellenséges sajtó sem tudja tagadni. Különösen nagy visszhangot váltott ki Leonyid Brezsnyev szombaton elhangzott beszéde. Nem csekélyebb érdeklődéssel fordul* a világ közvéleménye a tanácskozás további menete elé. A nap másik kiemelkedően érdekes eseménye a Nixon—Thieu találkozóról kiadott közlemény. Midway szigetén találkoztak, s a szó angolul f élű ta t jelent, de úgy tűnik, Nixon a félútnál jóval messzibbre ment Saigon követeléseinek irányában. Az a tény ugyanis, hogy mindösz- sze 25 ezerrel — a teljes létszámnak kevesebb, mint 5 százalékával — csökkenti a Vietnamban állomásozó amerikai hadsereg létszámát, világszerte elképedést okozott. Még Washingtonban is úgy vélekednek sokan, hogy ez a lészám csupán „a lehetőségek legalsó határa”, hiszen a borúlátók is legalább 50 ezer főnyi csökkentés bejelentését várták. ILYENFORMÁN ÉRTHETŐ, hogy a polgári, de reális szemléletű francia lap, a Le Monde, szinte ugyanúgy kommentálja Nixon sovány bejelentését, mint a TASZSZ hírügynökség. A párizsi lap megállapítja, hogy ez „belföldi fogyasztásra szánt pszichológiai jellegű lépés nem tekinthető fontos döntésnek politikai-stratégiai vonatkozásban”. A szovjet hírügynökség kommentátora leszögezi, hogy ez a létszámcsökkentés „csupán csepp a tengerben’’ s világos, hogy „a létszámcsökkentésnek elsősorban pro- pagandisztikus célja van: enyhíteni kívánják az amerikai kormány vietnami politikájára nehezedő bírálatot”. A TASZSZ is megállapíja, hogy Nixomnak ez a bejelentése nem komoly politikai döntés. . ia •• •• üssön Tissza Angi a madridi diktátorra* •• Több hétfői angol lap vezércikke foglalkozik a Fran- co-kormány döntésével, hogy szárazföldi blokád alá helyezi Gibraltár angol korona- gyarmatot. A Times szerint Franco lassan adagolja a Gibraltár elleni nyomást, mert óvatosan akar eljárni, s mert eddig minden intézkedés nemcsak Gibraltárt, hanem Spanyolországot is sújtotta. Ezúttal 4600 spanyol munkás vesztette el gibraltári munkáját, s ezek alighanem elégedetlenek lesznek. A gibraltári alkotmány- tervezet, amelyet a spanyol intézkedés okául tüntettek fel, valóban kimondja, hogy Anglia sohasem adja fel a gyarmatot, a lakosság szabadadon és demokratikus kifejezett óhaja ellenére, de ebben semmi új nincs — írja a Times, majd azt tanácsbl- ja a spanyol kormánynak, hogy ha jogfosztottnak érzi magát, vigye az ügyet a hágai bíróság elé. A Sun jóval hevesebben fogalmaz: „mint minden diktátor, Franco is egyszerű szabályt követ: az emberek vagy azt teszik, amit ő óhajt, vagy meg kell őket büntetni. Anglia elfogadja, hogy a gib- raltáriaknak joguk van saját jövőjük eldöntésére, Franco nem, ö helyettük akar dönteni. Lehet, hogy Franco távozása után vonzóbbnak tűnik majd a Spanyolországgal való unió, de amíg ez be nem következik, a gibraltári népet támogatni kell a zsarolással szemben”. A Daily Express dühös vezércikkben egyenesen azt javasolja, hogy Anglia üssön vissza a madridi diktátorra „és szüntesse meg az angol turisták spanyolországi utazásait”. A Daily Telegraph viszont óva int „a megtorlás illúziója” ellen, mert „a brit gazdaság túlságosan gyenge ál1969. június 10« Jkedd lapothan van ahhoz, hogy itt is — ott is szankciókat tartson fenn a bennünket sérte- getők ellen”. Ehelyett apróbb ellenintézkedésekre van szükség a helyszínen, s bízni kell abban, hogy Franco- nak is megvannak a maga nehézségei és nem fog örökké a helyén maradni, lüntetén íí váló* mellet# DJAKARTA: A nyugat-szumátrai Pa- dangban egy katonai bíróság halálra ítélte Dzsazsa- uszman kommunista vezetőt. A helyi katonai parancsnok elrendelte 23 katonájának letartóztatását is, a „kommunistákkal” fenntartott titkos kapcsolat miatt. ÍTO: A japán rendőrség hétfőn reggel megrohanta a Tokióból Itoba közlekedő vonatot, amelyen diákok utaztak, hogy tüntessenek a hétfőn megnyíló Aspac-értekezlet (ázsiai és csendes-óceáni tanács) ellen.. A vasúti kocsikban hatalmas verekedés tört ki. Szárharmincöt diák végül is megadta magát. HUELVA: 33 évi rejtőzködés után egy férfi jelentkezett a spanyol- országi Huelva rendőrségén. Ö a negyedik olyan jelentkező, aki a spanyol polgárháborúban részt vett és annak a kegyelmi rendeletnek a hatálya alá esik, amely egészen a polgárháborúig visz- szomenően felment minden politikai vétség alóL SAIGON: Thieu dél-vietnami elnök hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban visszatért Saigonba és nyomban megkezdte tanácskozását a kormányzat vezetőivel a Nixon elnökkel kötött megállapodásairól. A Reuter szerint a tárgya* lások fő témája a 25 ezer főnyi amerikai létszámcsökkentés és annak kihatásai a dél-vietnami kormányzat helyzetére. PRÁGA: Oldrich Cernik miniszterelnök meghívására néhány napos látogatásra hétfőn délelőtt Prágába érkezett Jozef Cyrankiewicz. a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke. Rómában nagyszabású tüntetést rendeztek, hogy kierőszakolják annak a törvény• javaslatnak az elfogadását, amely legalizálja a válást Olaszorszagban. (Telefoto: — AP—MTI—KS) Villám-csúcstalálkozó Mindössze 25 000 amerikai katona kivonását helyezte kilátásba Nixon amerikai elnök a dél-vietnami rezsim vezetőjével, Thieuval folytatott tanácskozását követően. Nixon ugyanakkor a rezsim megnyugtatására megismételte, az Egyesült Államok nem fogad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. A nagy garral meghirdetett találkozó sovány eredményét bírálva George McGovern demokrata szenátor kijelentette, ez nem tekinthető jelentős változásnak az USA vietnami politikájában. Eugene McCarthy szenátor megállapította, hogy a találkozó nem mutatta a változás jelét. Nixon még a tanácskozás " szünetében megtette bejelentését a részleges kivonásról. Ezek szerint az Egyesült Államok augusztus végéig 25 000 katona — nagyjából egy hadosztálynak megfelelő erő — kivonását Dél-Vietnamból. Az amerikai intézkedés általáLetartőztatták Panaguliszt Az AFP jelentése szerint hétfőn a kora délutáni órákban egy Athén központjában fekvő magánlakásban a görög biztonsági szervek letartóztatták Alekosz Panaguliszt. aki a június 6-ra virradó éjszaka szökött meg több börtönőrrel együtt a bogiali börtönből. Panagulisz életfogytiglani börtönbüntetését • töltötte, amelyet a Papadopulosz miniszterelnök, a katonai junta vezetője ellen elkövetett merényletért szabtak ki rá. Eredetileg halálra ítélték, később azonban az ítéletet, a világközvélemény tiltakozásának hatására, életfogy ti g- íani börtönbüntetésre változtatták. A görög hatóságok félmillió drachma vérdíjat tűzlek ki Panagulisz kézre kerítőjé- nek. A jelentések szerintegy szökött börtönőrt is !!&>>.' tartóztattak. . rR»ai Nixon amerikai elnök, old alán Thicu-val a saigoni rezsim vezetőjével beszámol a M idvvay szigetén megtartott tanácskozásról. Két megrendítő június tizediké 1942. június 10-én a csehszlovákiai Ll- dicét, 1944 június 10-én a franciaországi Oradour-sur-Glane-t semmisítették meg a „bosszúálló’' német fasiszták. Lidicét azért, mert Cseh- és Morvaország hóhérát, Heyd- rich SS-Obergruppenfülrrert a nép haragja megölte; Oradourt pedig azért, mert a francia partizánok eredményesen harcoltak a fasiszta megszállók ellen hazájuk szabadságáért. Negyed évszázadot meghaladó idő pergett le azóta a történelem homokóráján, de a rettenet emléke a haladó emberiség idegeiben él: képtelenség felejteni! Lidice tragédiája lényegében akkor kezdődött, amikor a hitlerista csapatok rátörtek Csehszlovákiára. Heydrich, a „Cseh— Morva Protektorátus” teljhatalmú ura, a nép megfélemlítése céljából már 1941 október 14-ig 191 személyt végeztetett ki és sok ezer embert gyötörtetett nyomorékká a Gestapo kínzókamráiban. Ezt a hóhért végül is a cseh antifasiszták megölték. A megszállók azonnal hozzáláttak a „megtorláshoz”, amelyről a Gestapo hivalkodó jelentést készített. Eszerint a „Führer parancsára” bekerítették a 95 házból álló Lidicét, lakóit kiirtották vagy elhurcolták, a falut robbantásokkal a föld színével tették egyenlővé. A helyszínen megöltek 199 férfit, 191 nőt különféle fizikai és erkölcsi megsemmisítő táborokba hurcoltak és a gyermekek közül 88-at Litzmannstadtba deportáltak, a többit elnémetesítés céljából a birodalom területére szállították. Mindezzel azonban korántsem érték be: folytatták az antifasiszta személyiségek üldözését az egész cseh—morva országrészben. Hivatalos feljegyzések szerint 1942. május 28 és június 24 között további 247 személyt — 208 férfit és 39 nőt — végeztek kd barbár módon. Az áldozatokat többnyire Heydrich megölésének helyeslése címén lőtték agyon, vagy akasztották fej — de az előzetes kínzások következtében már szinte élőholt állapotban. Ora dour-sur-Glane sorsáról szintén hiteles adatok tanúskodnak. 1944. Junius 10-én, szombaton a németek azért szállták meg a falut, mert annak határában partizánok működtek. A férfiakat összefogdosták egy óriás pajtába, a nőket és a gyermekeket a templomba terelték és rájuk csukták a nehéz vasajtót. Amikor meggyőződtek róla, hogy a házakban már senki sem bujkál, géppuskatűzzel lekaszálták a férfiakat, a templomban sikoltozó nőkre és gyermekekre gázgránátokat dobtak és sorozatlövéseket zúdítottak reájuk a templom ablakain keresztül. Végül aztán az egész falut leöntiiz- ték gyúlékony anyaggal és lángra lobban- tották. Csodával határos módon mindössze öt felnőtt és egy gyermek élte túl a vérengzést. • Ámde Lammerding SS-tábornok hadosztályának Der Führer ezrede tökéletes munkát akart. Kivárta a vonaton Oradourba hazatérő munkás.népet s ezt is „legyilkolta, a holttesteket pedig elégette. Messzire világított a tűzvész az éjszakában, de az oltásra egybesereglő más falubelieket ugyancsak lőtték. Másnap, vasárnap, néhány bátor ember mégis belopta magát a még mindig égő, füstölgő faluba. Ezek döbbenten számolták össze a megszenasedett. összezsugorodott férfi-, női és gyermekhullákat. A németek vasárnapról hétfőre virradóra visszatértek a községbe és hevenyészett sírokban igyekeztek elrejteni áldozataik tetemét. A 85 házból álló falu azonban — Lidicéhez hasonlóan — teljesen elpusztult. Az áldozatok teljes számát sohasem tudták megállapítani, mert a községben a bombázások eliől sok városból odatelepített gyermek á’t.. A község lakói közül 642 felnőtt és 267 gyermek halt meg. Lidice és Oradour a háború után újjáépült. Azonban mindkét község tragédi a ja örök időkre a fasiszta barbárság szimbóluma lett. Es ha arra gondol a kor embere, hogy Nyugat-Németorszánbar CTasze''?-' ban és másutt ismét kezd sze -’-sdn1 fasizmus, egyáltalán nem egyszerű történe'- mi kuriózum az oradouri emlékmű felirata: „Souviens-toi! Emlékezz!'’ F, M. (Telefoto: — AP—MTI—KS) nos vélemény szerint aligha számíthat arra, hogy a „jóakarat” megnyilvánulásának tekintsék: a kivonásra kerülő erő ugyanis jelentéktelen a Dél-Vietnamban bevetett félmilliós amerikai hadsereget tekintve. A Pentagonhoz közelálló körökben közölték, hogy azt a 25 000 amerikai katonát akiket augusztus elsejéig kivonnak Dél-Vietnamból, nem viszik azonnal haza az ame. rikai kontinensre, hanem Okinawa — vagy Hawaii-szigetén tartják őket, hogy szükség esetén sürgősen vtsz- szaküldhessék a vietnami harcterekre. Folyik a vizsgálat..» Húrom amerikai és három ausztráliai tengerésztisztbőt álló bizottság foglalkozik a SEATO tengeri hadgyakorlata során június 3-ún történt szerencsétlenséggel, amikor a Melbourne ausztráliai repü- lőgépanyahajó teljes sebességgel nekirohant a Frank Evans amerikai rombolónak és azt valósággal kettészelte. Hetvennégy amerikai tenge-, rész vesztette életét az összeütközéskor. A bizottság elsőnek Crabb ausztráliai tengernagyot, an-.1 nak a hajóhadnak a parancsnokát hallgatta ki, amelyhez a Melbourne is tartozott. Az admirális közölte tanúvallomásában. hogy négy nappal a szerencsétlenség előtt, május 31-én a Melbourne majdnem hasonló katásZtrófát okozott, ugyanis csak néhány méteren múlott, hogy nem rohant neki a hajnali szürkületben egy másik hajónak. P Ffl ff •• >• I ozoiore, gyumofesre a háztáji biztosítást i biztosítást kiegészítő JÉGBIZTOSÍTÁS háztartási terméshotanácsos köthető. A biztosítási díj a növényfajta és a zam szerint alakul. A jégbiztosítást mielőbb megkötni, mert \ j égy ért növény már nem biztosítható Felvilágosítással szívesen állnak rendelkezésre . vkiáink, körzetfelügyelőink, megbízottaink. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ
