Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
Június 22. tanulsága 1941. június 22-én hajnalban a hitleri hadsereg hatalmas tüzérségi és légi előkészítés után betört a Szovjetunió területére. A fasiszták Anglia és Franciaország ellen 135 hadosztállyal, 2600 tankkal, 3500 repülővel támadtak, de a Szovjetunió nyugati határain már 181 hadosztályt, 3100 tankot és 4950 repülőgépet állítottak csatasorba, öt és fél millió embert összpontosítottak, hogy a Barbarossa-terv szerint villámháborúban leigázzák a szocializmus nagy országát! Az emberiség egész történelme során egyetlen népnek sem kellett olyan szörnyű megpróbáltatásokat kiállnia, mint a szovjet népnek, melyre a soha nem látott vad erő zúdult. Akasztófaerdők, tömegsírok, üszkös romok jelezték a fasiszta alakulatok útját. Ám ezekben a napokban, hónapokban ismét beigazolódott Lenin látnoki megállapításának igazsága: „Soha sem lehet legyőzni azt a népet, amelyben a munkások és parasztok többsége megismerte, megérezte és meglátta, hogy ők a szovjet hatalmat védik, a dolgozók hatalmát”. Már 1941 végén Moszkva alatt csődöt mondott a fasiszták villámháborús terve és a sztálingrádi győzelem végképp bizonyította: a Szovjetunió az a döntő erő. amely alkalmas arra, hogy megsemmisítse a hitleri sereget, megmentse az emberiséget a fasizmus borzalmaitól. A kommunista és munkáspártok most véget ért moszkvai tanácskozásán elfogadott fő dokumentum világosan rámutat: „Az imperializmus szülötte a fasizmus — a politikai terror és a haláltáborok rendszere ... Megfékezni az agresszort. megmenteni az emberiséget az imperializmustól — ez a küldetés jutott a munkásosztály, s minden imperialistaellenes erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcol”. A szovjet diplomácia a két világháború között lankadatlanul szorgalmazta az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Most, amikor az NSZK-ban ismét barna ingesek masíroznak és még a hivatalos állami politika sem hajlandó a fennálló határok elismerésére, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét felemelte a szavát. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti értekezlete felhívással fordult Eu- rópa népeihez: tartsanak biztonsági konferenciát, teremtsék meg kontinensünk stabil, megbonthatatlan békéjét. 1941. június 22. nagy tanulsága, hogy a gyalázatos rablóháború döbbentett csak rá népeket, hogy megengedhetetlen bűn tétlenül szemlélni az imperializmus mesterkedéseit ... Június 22. figyelmezteti az emberiséget: ne engedje elhatalmasodni az eszte- lenség és a gyűlölet prófétáit, fékezze meg a háborús gyüjtogatókat. (H. Gy.) 'Szocialista intézmények — 1010 A Magyar Tanácsköztársaság legfőbb hatalmi szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése, 1919. június 14-e és 23-a között tíz napon át tanácskozott. Munkáját a nép alkotmányának megalkotásával fejezte be. Ez volt az első, rendszerbe foglalt, írásos alkotmány Magyarország történetében, olyan alaptörvény, amely nemcsak a nép kötelességeit határozta meg, hanem a jogait is, sőt elsősorban ezeket. Az 1919-es alkotmány a világ második szocialista alkotmánya volt a szovjet alkotmány után. Szellemében, rendelkezéseiben, a szocializálásokat szentesítő határozataiban, az új tulajdon- és munkaviszonyok kinyilvánításában a dolgozó nép érdekeit fejezte ki, mégpedig az osztályharcban elért tényleges eredmények alapján. Egyik szembeötlő sajátossága az volt, hogy az új proletárállamot 'Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságnak nevezte. Ebben az a szándék fejeződött ki, hogy ez az állam — minden később keletkező szocialista Köztársasággal hajlandó államszövetségre lépni — erőszak és hódítások nélkül. Következésképpen a Szlovák Tanácsköztársaság függetlenségét már eleve nem érintette. Az alkotmány külpolitikai része különben is egyértelműen leszögezte: a Magyar Tanácsköztársaság: „Bekét akar, minden hódítás és hadikárpótlás nélkül’’. Lényegében a népek testvérisége és szabadsága jutott kifejezésre, a proletárhatalom jellegének megfelelően. < Az alkotmány egyértelmű, világos szövegezése klasszikus példája volt annak, miképpen lehet és kell számba venni egy történelmileg meghatározott időszakban az osztály- harc által elért eredményeket. Az alkotmány félreérthetetlenül kimondta: A Tanácsköztársaság célja megszüntetni a tőkés magántulajdont, létrehozni a szocializmust, amelyben minden munkaképes embernek dolgoznia kell, s amelyben mindenkinek joga van a szabad munkához. Ez az alaptörvény biztosította a dolgozók összes demokratikus jogait, beleértve a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és a lelkiismereti szabadságot. Biztosította a nemzeti kisebbségek jogait, azaz a nem magyar nemzetiségű állampolgárok a magyarokkal minden tekintetben azonos jogokat és életkörülményeket kaptak. Részletesen szabályozta az alkotmány az állam szervezetét s a demokratikus centralizmus elvét. A legfőbb hatalmi szerv a Tanácsok Országos Gyűlése lett. Törvényes mű volt az 1919-es alkotmány, mert az egész nép választott képviselői szavazták meg a szocialista demokrácia elvei szerint. Alkalmas volt arra, hogy a gyárak, földek, valamennyi munkahely minden dolgozója tudatára ébredjen hatalmának. A fronton harcoló katona pedig megérthette, milyen célokért hullaija vérét. És alkalmas volt arra is, hogy az ellenforradalmárok és a kapitulánsok rágalmaival szemben megmutassa a magyar proletariátus valódi törekvéseit és erkölcsi erejét. Mindenképpen olyan mű volt, amelyre a proletariátus akkori nemzedéke méltán lehetett büszke, s amely mint forradalmi hagyomány, szükségképpen termékenyítőén hat a jelenre és a jövőre egyaránt. (F. M.) Borexport 52 országba Méltóan az eddigi hírnévhez Nagy megtiszteltetés érte megyénket és a megyeszékhelyet: a közeli napokban Egerben rendezik meg az országos borversenyt. Üjabb elismerése ez megyénk szőlő- és borgazdálkodásának. Ebből az elismerésből nem kis rész jut az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pince- gazdaságnak, amely nemcsak megyénk, de az ország szőlő- és borkultúrájának is egyre jelentősebb képviselőjévé válik. Dancz Pál igazgatóval az elmúlt évek munkájáról és a jövő elképzeléseiről beszélgettünk. — Talán azzal kezdeném — mondta —, hogy a megye két történelmi borvidékén, az egrin és a mátraaljin termelt borok gazdag választéka, jó csengésű neve,, kima- kasló kvalitása világszerte ismert. A hírnév sok mindenre kötelez. Éppen ezért hosz- szú évek óta arra törekszünk. hogy a megye szőlő- és borgazdaságai ne egymástól függetlenül, hanem egymással összhangban dolgozzanak. Számunkra alapvető fontossággal bír a termelés, a minőségi színvonal emelése, a termelési kedv megteremtése és fenntartása. Ennek érdekében elindítói voltunk a széles soros, korszerű szőlőtelepítésnek, amely ma már a nagyüzemi szőlőtermelés általánosan elfogadott alapja. Megyénkben a nagyüzemi telepítések egyre inkább termőre fordulnak. s így pincegazdaságunk rendelkezik megfelelő nyersanyagbázissal. Ezzel összhangban arra is törekedtünk, hogy a műszaki és technológiai fejlesztés lépést tartson a kor követelményeivel. Annyit mondhatok, hogy pincegazdaságunk műszaki fejlesztési munkája Európa-szerte elismert. — Hány országba exportálnak jelenleg? — Borexport-kereskedelmünk mindig nagyra becsülte a borai iránt külföldön megnyilvánuló bizalmat. (A hírnév és eredmények, melyeket borkivitelünk az utóbbi időben felmutat, köteleznek és egyre nagyobb felelősséget hárítanak a termelő szektorra és a pincegazdaságra egyaránt). — Több mint 50 országba jutnak el boraink. Különösen jelentős a Svédországba, a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló exportunk, de máshol is szívesen vásárolják zamatos borainkat. Az érdekesség kedvéért említem: Braziliába Eger Csillagát és Medoc Cordialt szállítunk. Rendkívül eredményes és erőteljes fejlődést mutat a választékbővítésünk is. Jelenleg több mint negyvenféle borunk van forgalomban, köztük különleges vermouth- borok is— Milyen fejlesztési terveik vannak? Amig a bor eljut a fogyasztóig, hosszadalmas és bonyolult feladatokat kell elvégezni. A termelés mellett elsősorban jelentős szőlőíel- dolgozási és tárolási bázist kell létrehozni és olyan technológiát alkalmazni, hogy az egri és mátraalji borvidéken termelt bor íz, zamat- és illatanyagban gazdag sajátos jellegét mindenképpen megőrizzük és ezáltal a fogyasztói igényeket kielégítsük. Jelenleg 350 ezer mázsa szőlőt tudunk feldolgozni. Feldolgozó és tárolókapacitásunk azonban állandóan növekszik. Egerben például az idén mintegy 50 millió forintos költséggel tovább bővítjük az árnyékszalai „pincevárost”. Többek között megvalósul nagy értékű automata gépsorok beállításával izotermikus hordóegységek megépítésével a közvetlen exportpalackozás. Emellett a vasútállomásnál elkészült a nagy kapacitású új palackozóüzemünk, amely további 200 személynek — főként nőknek — biztosít elhelyezkedési lehetőséget. További jelentős tényezője fejlesztésünknek. hogy Gyöngyösön az idén megkezdődik egy 65 000 nektolite- res toronypince és szőlőfeldolgozó üzem építése. Az országban elsőként itt létesül szőlőmelléktermék komplex feldolgozására alkalmas nagyüzem is. Az idén szüretre nyer befejezést a verpeléti 25 000 hektoliteres tárolópincészet megépítése. — Az új gazdaságirányítási rendszer miként hatott, a tevékenységükre? Döntő e vonatkozásban, hogy mind a felvásárlás, mind az értékesítés tekintetében olyan tevékenységet tudunk folytatni, mely megegyezett a mezőgazdaság érdekeivel, ugyanakkor elismerően ki tudta szolgálni a fogyasztókat, a belkereskedelmet és külkereskedelmet úgy, hogy tevékenységünk az előírt és megkívánt gazdasági feltételeknek megfelelő vojt. Az úi gazdasági mechanizmus ráirányította a figyelmet arra. hogy még gyümölcsözőbb kapcsolatokat alakítsunk ki a termelő gazdaságokkal. Éppen ezért a hagyományos tevékenységen kívül igyekszünk közös vállalkozásokat létrehozni a termelőszövetkezetekkel. Az andornaktályai terme- . lőszövetkezettel közös pincészetet és feldolgozó üzemet létesítünk és közös vál* lalkozásba kezdünk a verpeléti. a nagyrédei, domosz- lói szövetkezetekkel is. Emellett előtérbe került a racionális értékesítési és a piackutatási munka is. — Mit tesznek a fogyasztók, a vásárlók érdekében? A keretgazdálkodás megszüntetésével értékesítésünk alapját egyre inkább a megrendelések, a piac szükségletei képezik. így széles körű piackutatásra, piaci prognózi sok kimunkálására van szükség. Rugalmasan alkalmazkodnunk kell a piac, a fogyasztó változó igényeihez. Nem csupán az a célunk, hogy jó bort termeljünk, bár ez alapvető. Igyekszünk megismertetni a belföldiekkel és külföldiekkel egyaránt a minőségi bortermelés folyamatát is. Gondot fordítunk a különböző borbemutatókra, a jó partneri kapcsolatokra. Részt veszünk a hazai és nemzetközi borversenyeken, számos árubemutatót, kiállítást rendezünk. Pincegazdaságunkban sok ezer külföldi megfordult már, s elvitte boraink jó hírnevét. Másrészt igyekszünk a fogyasztói igényeket is megismerni és kielégíteni. Mintabolthálózatot alakítunk ki ennek érdekében. Egerben ez már megnyílt, de létesül Budapesten, Győrött, Miskolcon, Szegeden és Salgótarjánban is. Az idén megnyílik Gyöngyösön egy 150 személyes bemutatótermünk, s Egerben H lesÉsi tiipl írva vagyon, a Hatvani Cukorgyár „édességkönyvének” 1969. oldalán: a gyár legédesebb brigádja a Mező Imre. Fő profilja a villanyszerelés, a karbantartás, a gyár villamos berendezéseinek szakszerű üzemeltetése. Eddig ötször nyerte el a szocialista brigád címet. Az elmúlt év őszén az elsők között kapcsolódott be a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulója tiszteletére hirdetett országos versenybe, és a 12 ezer élelmiszeripari dolgozó „der- byjében” 1969. május 31-én, a Budapesten tartott országos döntőn az első helyen' végzett. Az ÉDOSZ 15 000 forintos első díjának, az ötezer forintos felvevő és vetítőgép valamint a kaposvári és a Hatvani Cukorgyár igazgatója által felajánlott ötnapos balatoni beutalók, a Magyar Cukoripar vezérigazgatójától kapott egyhetes külföldi kirándulás útleveleinek boldog tulajdonosai a kővetkezők: Rumanóczki Dénes, villamosmérnök, üzemvezető, Oroszt István tekercselő. Cserkúti Attila villanyszerelő, Bagi Miklós telepkezelő, Körhegyi László telepkezelő. Takács László telepkezelő és Vincze János műhelyvezető, és egyben a brigád vezetője is. A szavak helyett beszéljenek inkább a tettek, a tények: rajtuk kívül 707 briBagi Miklós, Oroszi István, Takács László, Cserkúti Attila, Rumanóczki Dénes, Körhegyi László. (Kiss Béla felvételei) gád szerette volna elnyerni az első dijat és 12 ezer versenyző közül lettek a legjobbak. S mivel az országos versenyről korábbi lapszámunkban már részletesen beszámoltunk, ezért máris a győzteseké a szó, akik Orosza— Rumanóczki, Bagi—Csenkúti és Takács—Körhegyi párosításban néhány mondatban egymást mutatják be olvasóinknak. Sajnos Vincze János, a brigád vezetője, a gyár nagyszerű szakembere, lelkes szervezője, a győzelem egyik fő kovácsa betegsége miatt nem vehetett reszt a beszélgetésben. .. — Brigádunk szellemi menedzsere Rumanóczki Dénes. Ezt nem azért mondom, mert ő a főnökünk is, .de valóban sokoldalú ember.jjÉs^gt az embert nagy e-uelfifSiSSBBfeerteni. Fiatal, rugalmas, kitűnő szakember, velünk örül, s velünk szomorkodik. Olyan vezér ö aki a tudásán kívül emberségéért, szorgalmáért is megérdemli a tábornoki rangot. Az is az ő ötlete, hogy most tegyük félre a győzelmi „babért” és hívjuk ki versenyre a többi brigádokat: kövessünk el mindent a jó karbantartásért, hogy felkészülten várjuk a cukorszezon megkezdését... — Az Oroszi Pista bácsi a brigád helytörténésze. Szorgalmát, szívósságát, lelkiismeretességét tanítani kellene. Hobbyja a tanulás: szabadságának egy részét minden évben arra használja, hogy olyan gyárakat keres fel. ahol még tehet valamit hozzá tekercselő mesterségéhez. <3 a legidősebb közöttünk, de ha munkáról, a brigádról, a gyárról, vagy rólunk van szó, nem tud nemet mondani. . . — Attila a fiam lehetne. Itt tanulta ki a szakmát és közben jó pajtás lelkes kolléga iett. Tulajdonképpen most' kezdi el az igazi életet, és ha nem tér le arról az útról, amelyen most jár, akkor nagyon szép jövőt jósolok neki. Egyébként ő volt a brigád poli tikusa. .. — Én, mint volt tanuló, mást nem is tudok mondani Bagi Miklós bácsiról, minthogy felnőtt fejjel, a munka mellett végezte el a technikumot, szakmája a kisujjában van, és hogy őszinte és becsületes ember. Kalapot le előtte. De jó magasra emei- vfe. Megérdemli... — Idestova tíz éve dolgozom mar együtt Körhegyi Lacival. Olyan igazi, belevaló srác. Ö is a munkája mellett végezte el a technikumot. Villamosenergia-ipari szakmája van, egyik nagy tisztelője, búvárkodója az irodalomnak is. Szóval, tud a Laci gyerek, és eddig még csak szép, jó szavakat kapott... — Először is Takács príma .futballista volt. Másodszor: szellemes, nagyszerű társalgó fickó. Nem akarom dicsérni, de hagy értéke a gyárnak. Aztán még egyet róla: ha lenne Magyarországon egy vicciskola, én neki adnám a rektori széket. Fantasztikus, mennyi viccet tud. Az 500 kérdés 500 felelet című könyvet versben elmondja. Higy- gyék el, jó kis társaság a Mező Imre kollektíva. Több annál: igazi nagy klasszis „csapat”. Koós József is tervezzük egy reprezentatív bemutatóterem létesítését. Szeretnénk, ha a bemutatóterem helyet adhatna az országos és nemzetközi rendezvényeknek. A legl.ényegesebb, hogy a minőségi bortermelés anyagL, technikai bázisának megvalósítása mellett jó minőségű áru tetszetős, ízléses csomagolással kerüljön a vásárlóhoz. E tekintetben is nagyot léptünk előre. — A pincegazdaság nagy sikerrel vett részt az elmúlt években a különböző nemzetközi borbemutatókon, versenyeken. Mit várnak az idei borversenytől? A most megrendezésre kerülő borverseny igen jó és hasznos lehetőséget ad minőségi boraink értékeléséhez, nagyarányú termelési és fejlesztési tevékenységünk megismeréséhez. Nem utolsósorban eredményesen szolgálja városunk, megyénk hírnevének és idegenforgalmának fokozását. A termelés, a feldolgozás, az érlelés színvonala tovább nőtt és minden bizonnyal ez megmutatkozik a ve.-senyen szereplő borok minőségében. Az utóbbi években 62 aranyérmet nyertek boraink. Bízom abban, hogy az idén is eddigi hírnevünkhöz méltóan, sikerrel fogjuk képviselni megyénk nagy hagyományokon alapuló szőlő- és bortermelését — fejezte be Dancz Pál igazgató. 1969. június 22., vasárnap
