Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

t

! ■ PÁRIZS:

Május 2-én és 3-án ülést tart a Francia Kommunista Párt központi bizottsága. Az ülés napi rendjén két beszédmódé szerepel. Az elsőt

G. Marchais tartja a kommunista és munkáspártok nemzetközi konferenciájának előkészületeiről, a másodikat ' Paul Laurent a népszavazás utáni politikai helyzetről és a párt feladatairól.

TOKIO:

Az ellenzéki Japán Szocialista Párt három tagja szerdán megsebesült, amikor mintegy nyolcvan jobboldali beállítottságú személy megrohanta a párt székházát, tiltakozásul a pártnak a KNDK területe felett lelőtt amerikai kémrepülőgéppel kapcsolatos állásfoglalása miatt

PÁRIZS:

Magyarország idegenforgalmi pavilonnal vesz részt a múlt szombaton megnyílt párizsi vásáron. A vásár idegenforgalmi csarnokában felállított pavilont az IBUSZ és az Expressz utazási iroda, valamint a Pannónia és a Hungária szállodavállalatok igazgatósága közösen, szervezte.

KAIRO:

A magyar járműipar közreműködésével korszerűsítik Kairó közúti közlekedését. Öt millió dollár értékű autóbusz eladására szerződést írtak alá Kairóban. Az Ikarus és a MOGÜRT • szakértődből •álló delegáció több műszaki és kereskedelmi kérdés tisztázása után április 13-án aláírta a magánjogi megállapodást, amelynek értelmében 150 darab 180-típusú csuklósautóbusz szállítására kerül sor ebben az évben, A versenytárgyalásra a kairói közlekedési hatóságok több nemzetközileg ismert céget hívtak meg. Több részvevő közül a magyar delegáció által”!“ javasolt csuklósautóbuszok nyerték meg a kairói szakértők tetszését. Mindkét szerződő fél ezt a megállapodást a további kapcsolatok megerősítésének és bővítésének első fokozataként értékeli.

S?p"'*iarliás a gyarmati Hiúsággá!

1Q1C februárjában Bombay kikötőjéig»1»™ ben a Talvar cirkáló matrózainak a brit gyarmatosítók azt a parancsot adták, hogy testvéreikre, a függetlenségükért tüntető indiaiakra lőjenek. A cirkáló legénysége megtagadta a parancsot. A matrózlázadást 97 hajó és 21 kikötő sztrájkja követte, majd a parancsmegtagadókhoz csatlakoztak az indiai nagyvárosok dolgozói — vállalták a szolidaritásit, s többszázan haltak meg a szabadságért

Pontosan egy évvel később, 1947. február 21-dh az egyiptomi diákok megszállták Kairót. Hatalmas méretű sztrájk kezdődött, amelyre az angol katonák fégyvertüze válaszolt A következő év februárjában Iránban álltak a barikádokra a fiatalok. Az olaj és a nemzeti kincs külföldi kiárusítása ellen tiltakoztak ugyanekkor Teheránban ; a megmozdulást itt is rendőrsortűz követte. Tisztító vihar volt ez, amely új fejezetet nyitott a gyarmati — afrikai és ázsiai

— fiatalság történetében, a felszító-’ mozgalmi. ’'Ilkájában.

TTÍ7P Sílift ' ' L ezelött Bandungban

SI£CtmCI rendezték meg az ázsiaiafrikai diákkonferenciát; ott határozták el, hogy — e nagyszerű küzdelmekre emlékezve —, ezentúl minden évben április 24-én megünneplik a gyarmat; ifjúság napját. Ezen á'napon ért véget ugyanis 1955-ben Bandungban az ázsiai- és afrikai kormányok első konferenciája, e nagy jelentőségű esemény a gyarmati rendszer felszámolásának történetében.

Az évforduló dátumának cseréje jelezte: a legfőbb cél, a függetlenség kivívásának munkája jórészt már elvégeztetett. Ám élnek még — nem kevesen — Portugál- Guineában, Angolában, Dél-Afrikában, Rhodesiában és másutt névleges függetlenségben, vagy a neokolonializmus kelepcéjében, rettenetes elnyomás alatt. S ezeken a helyeken küzdelem folyik, véres és elkeseredett harc, — a szabadságért, a függetlenségért, a gyarmati elnyomás ellen.

Sü e világméretű szolidari*- ISfís sjMcííí tásban egységgé ková- csolódik Ázsia és Afrika, Latin-Amerika és Európa haladó ifjúsága.

(S. F.)

Csehszlovákiai

helyzetkép

PRÁGA:

A CSKP KB április 17-1

plénuma határozatainak szellemében megkezdődtek a különböző állami szervek tanácskozásai. így az egyik „legkényesebb” területnek, a sajtónak kérdéseivel foglalkozott a szövetségi sajtó és tájékoztatási bizottság. Ami a sajtót illeti, a Rudé Právó- ban — a KB elnöksége részéről elhangzott bírálat és a bekövetkezett személyi változások után — fordulat következett be. A lap számos érdekes cikkben foglalkozik a párt és a társadalom előtt álló fő feladatokkal, s az eddigiektől eltérően, határozottan válaszol az elmúlt hónapok és a jelen politikai és társadalmi életében előforduló helytelen jelenségekre, ideológiai torzulásokra. Ugyanakkor a többi fővárosi lap eddig nem talált módot arra, hogy érdemben, publi- cisztikailag is foglalkozzék a kb ülésének határozataival: azok a lapok sem, amelyek régebben a párt politikájával ellentétes vonalra „gyorsan rákapcsoltak”.

Egyes egyetemeken sztrájkok folynak. Illetékes politikai és oktatásügyi körök szerint e sztrájkok most nem keltenek olyan izgalmat, mint régebben. A sztrájk híveit letörte az is, hogy közeledésük az üzemi munkásokhoz nem járt sikerrel.

A Rudé Právó megjegyzi: nincs szó arról, hogy a főiskolásokat kiűzzék a politikai életből, de az abban való részvétel szabályait be kell tartani és a „párton belüli kérdéseket a párttagoknak kell megoldaniok”. Egyébként a jogi és az orvosi fakultásokon rendben folynak az előadások, a pozsonyi úgynevezett kis diákpralament pedig úgy döntött: támogat-» ja a pártvezetést. Egyes kivételektől eltekintve az általános kép „a helyzet nyugodt, ésszerű és célszerű szemlélete”. A marxista álláspont lassan felülkerekedik. Vannak azonban negatív jelenségek is. A Rudé Právó utal arra, hogy előfordulnak — szórványosan — kilépések a pártból. Az észak-morva kerületben 65-en, a bmcd gépgyárban 11-en léptek ki a pártból. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell Strougal- nak, a kb elnöksége tagjának a prágai Lenin ünnepségen mondott szavaira: A pártot

nem gyengíti, ha megszabadul azoktól, akik kitartó fel- világosító munka ellenére is, más ideológiai platformon vannak és akadályozzák az elfogadott irányvonal megvalósítását. (MTI)

A küiuovmioiszlérium sajtóíőosztályának közteinéove

Patak Károlyt, az MTI és a Népszabadság állandó pekingi tudósítóját április 21-én bekérették a Kínai Népiköztársaság külügyminisztériumának sajtófőosztályára és közölték vele, hogy azonnali hatállyal megvonják működési engedélyét azzal az indoklással, hogy cikkeiben barátságtalan magatartást tanúsított Kínával szemben. Felszólították, hogy három napon belül hagyja el a Kínai Népköztársaság területét. Patak Károly április 23-án elutazott Peking- ből.

A magyar külügyminisztérium tiltakozását fejezte kd a budapesti kínai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a kínai külügyminisztérium eljárása miatt. (MTI)

Újabb szovjetellenes kampány Kínában

VARSÓ:

A Trybuna Ludu pekingi

tudósítója beszámol a KKP IX. kongresszusának utolsó napjaiban újult erővel fellángoló szovjetellenes kampányról.

Az ürügyet ehhez a kínai televízióban és valamennyi filmszínházban bemutatott, egész estét betöltő dokumentumfilm szolgáltatta, amely a kínai—szovjet határról, s mindenekelőtt az Ussuzuri folyón lezajlott összecsapásokról szól. A mozielőadások

alatt a- nézőközönség soraiban szovjetellenes tartalmú felkiáltások hangzanak el, az előadások után pedig sok helyen gyűléseket szerveznek. A lapok napról-napra teljes oldalakat szentelnek az ezekről szóló beszámolóknak.

A filmet egyébként úgy

szerkesztették meg, hogy a nézőknek az legyen a benyomása, mintha a Szovjetunió több millió négyzetkilométer kínai területet tartana fennhatósága alatt. (MTI)

MI ÜJSÄG EURÓPÁBAN?

BELFASTTÓL MOSZKVÁIG

AZ ÖREG FÖLDRÉSZ eseményekben és érdekességekben oly gazdag napot élt át, hogy összefoglalónk nyugodtan viselhetné ezt a címet is: Szerdai esti helyzetkép

Európáról.

Földrajzilag nyugatról keletre haladva, első állomásunk földrészünk szélső csücske, Észak-Írország, ahol a napok óta ismét fellángolt polgárjogi tüntetések és zavargások két drámai fordulatot is hoztak. Az első ugyan még egy nappal korábban is született: Londonnak az a döntése, hogy csapatokat küld forrongó tartományába. A másodikat azonban szerdán este kürtölték világgá a hírügynökségek: Belfastban bejelentették, hogy a helyi parlament konzervatív-unionista képviselői — tehát a nagy többségben levő kormánypárt tagjai — elfogadták a kor realitásait józanul látó és azért már korábban harcbaszállt miniszterelnök, O Neill kapitány javaslatát és elvben amellett döntöttek, hogy a jövőben meg kell adni a lakosságnak az „egy ember, egy szavazat” elven alapuló lehetőséget.

Ez volt a hónapok óta fokozódó erővel harcoló polgárjogi mozgalom főkövetelése. Bizonyosra vehető, hogy a reakciós, bigott elemek Észak-Írországban — s magában a kormányzó pártban is sokan vannak — nem egyköny- nyen nyugszanak majd bele ebbe a döntésbe. Várhatunk tehát még újabb drámai fordulatokat Ulsterben (ahogy Észak-írország önmagát nevezi), de bármi történjék is a jövőben, a belfasti kormány mai döntése jelentős lépés előre.

Alátámasztotta ezt a fordulatot a londoni parlamentbe újonnan beválasztott észak-ír képviselőnő — mellesleg: a világ legifjabb képviselője — a 22 éves Bernadette Devlin parlamenti „szűzbeszéde” is, amelyet kedden mondott el az ódon Westminstert épületben. Devlin kisasszony szakított azzal a parlamenti hagyománnyal, hogy az új képviselők szűzbeszédei nem foglalkozhatnak „rázós” kérdésekkel és rögtön a problémák mélyére ásott: keményen ostorozta a belfasti reakciós uralkodóréteg és a tőlük eddig mindig támogatást kapott Wilson kormány politikáját, őket okolván — jogosan — az észak-írországi helyzet ilyetén elméregesedése miatt.

TOVÁBB FOLYTATVA EURÓPAI körképünket, átkelve a La Manche csatornán, Párizsba érünk, ahol De Gaulle tábornok „a jövő szerdán elvben újra összeülünk” — szavakkal búcsúzott el a szerdai minisztertanács résztvevőitől. Elvben —, mert közben, vasárnap, népszavazás lesz Franciaországban, s De Gaul le #ki jelentette, ha azon az „igen” szavazatok nem győznek, akkor lemond. Nos, a népszavazás kimenetele egyelőre bizonytalan, a közvélemény-kutatás legutóbbi adatai semmiféle De Gaulle többséget nem mutattak ki és a nagytőkéhez közel álló Les Echos című lap szerdai vezércikke is feltűnést keltett —, hangneméből és célzásaiból ugyanis az volt kivehető, hogy egyes befolyásos nagytőkés körök nem is bánnák, ha ezúttal De Gaulle csakugyan távoznék.

KŐVETKEZŐ ÁLLOMÁSUNK NYUGAT-NÉMETOR- SZÄG. Bonnban ugyan csak szerdán tartottak miniszteír- tanácsot. Csütörtökön folytatják az ülést, végleges értékelést tehát még nem lehet adni, de eddig ip feltűnő, hogy . „A jnáci bűnök elévülésének feloldása” című, napirendi ponttal kapcsolatban igen felemás, sokféleképp értelmezhető javaslat merült fel.

OLASZORSZÁGBAN nem minisztertanács volt, csupán a legnagyobb politikai párt, a kereszténydemokrata párt vezetősége ülésezett és olyan határozatot fogadott el, amely dicshimnuszt zeng a rendőrségről, s ellenzi a rendőrség fegyverviselésének részleges korlátozását is. Elgondolkoztató, sőt egyenesen felháborító ez a kiállás nem egészen két héttel a világbotrányt kiváltó battagliai brutális rendőrsortűz után.

KÉPZELETBELI UTUNK VÉGÉN számoljunk be néhány szóval Európa keleti felének legnagyobb szerdai eseményéről is. A KGST jubiláris ülésszakára gondolunk, amely Moszkvában folyik. E nagy fontosságú tanácskozás egyik leglényegesebb vonását fejezik ki a szovjet főváros politikai köreinek kommentárjai, amidőn hangsúlyozzák: a szocialista országok gazdasági egységének szilárdítása áll a konferencia középpontjában és ez jelentősen hozzájárul a szocialista országok politikai egységének további erősödéséhez.

Mennyit keresnek a földművelők?

A parasztságé...? Itt már megyei adatokat tudunk idézni. A szövetkezeti tagok részesedése tavaly 3,5 százalékFÖLÉNYES Ű. DÓZSA GYŐZELEM IZMIRBEN

A magyar bajnokság listavezetője a hazai pályán félelmetes Göztepe Izmirrel küzdött meg — már a VVK döntőjébe jutásért. Zsúfolt nézőtér, 25 000 néző előtt, fölényes ■ ü. Dózsa győzelem született. Az április 30-i újpesti visszavágó előtt 3 gól előny már az U. Dózsa döntőbe jutását jelentheti.

Ű. Dózsa—Göztepe Izmir 4:1 (2:1)

V.: Francesconi (olasz).

. ■ Góllövők: Bene (12. és 32. perc), Dunai II. (63. és 81. perc), illetve Caglayan (15. perc, 11-esből).

★

Egri Dózsa—Egri Spartacus 5:1 (3:0)

Eger, 100 néző. V.: Szusza. Dózsaí Landi — Kárpáti, Salcza, Winkler — Tátrai Bérén — Tóth, Faliszek, Szűcs, Kovács F., Holczreiter.

A mérkőzés előtt derült ki, hogy a Tatabányán szerzett sérülések miatt Kiss, Lakinger, Rajna mellett a megbetegedett Bánkúti és Kovács Gy. sem tudja vállalni a játékot. Ezért Holczreiter, a Spartacus játékosa sietett a lila-fehérek segítségére. A mérkőzést esőben, mélyen felázott talajú pályán bonyolították le. Az első húsz percben lagymatag játék folyt, a kapuk ritkán kerültek veszélybe. Az első gólt a 23. percben Szűcs szerezte, majd 10 perccel később Kovács F. talált a hálóba. Valamit élénkült az iram s nem sokkal később Faliszek lőtt közelről a kapuba. Szünet után a megyei 1. osztályban szereplő együttes is sokat kezdeményezett, és egy szép akció végén Berecz lőtt gólt. Ezután rákapcsolt az NB I-es csapat és Szűcs, valamint Faliszek újabb góljaival beállították a végeredményt.

Az Egri Spartacus jó edzőtársnak bizonyult.

— Sokat1.

— Keveset!

— Az apám 260 forintot kap havonta.

— A bőre alatt Is pénz van a parasztnak.

— Azért a pénzért egyszer se taposnék ganéjba.

— 30—40 ezret...

— ... azért olyan drága az élelem.

— Próbálja meg.- majd megtudja.

— Ha olyan jó lenne a kereset, nem tülekednének a gyárba.

Ezeket a válaszokat azon a rögtönzött közvélemény-kutatáson hallottam, amelyet az autóbuszra várva a siroki gyár előtt tartottam, feltéve a kérdést fiatalabb, idősebb munkásoknak, műszakiaknak, nőknek, férfiaknak, hogy szerintük: mennyit kereflfca: a földművelők?

Nem volt véletlen ez a közvélemény-kutatás, hiszen lapunk 1969. február 9-i számában már megpróbáltam választ adni a kérdésre, pontosabban érveket, ellenérveket felsorakoztatni a válasz megfogalmazásához, mert falun és városon egyaránt sokat foglalkoznak ezzel az idei év első hónapjaiban.

Sőt! Amikor Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke legutóbb, megyénkben járt. ő is említette, hogy a minisztériumi folyosókon, a parlamenti beszélgetéseken,

vitákon is gyakori ez a téma és bizony nem könnyű meggyőzni a vitázókat arról, hogy kinek van valójában igaza.

A vitát lapunkban az a vélemény indította el — amelyre mi is elsőként reagáltunk

— amely szerint „Még mindig a parasztok miatt kell húzni a nadrágszíjat”, mármint a munkásoknak, alkalmazottaknak, bérből élőknek.

Azóta sok-sok véleményt hallottam ez ügyben, újabb kétségek támadtak egy-egy érv, szám megbízhatósága körül, levelek érkeztek, s egyáltalán: a beszélgetések, viták arra biztattak, hogy folytassuk ezt a „párbeszédet”.

Nos... folytassuk.

A ciki: elején már idéztünk néhány véleményt, kiegészíteném ezt a hozzánk írt levelekkel, amelyeknek hangja némely esetben igen erős,

„Tíz éve vagyok tagja a tsz-nek. Volt idő, amikor 30 forintot ért csak a munkaegység. Ezért 12 óránál kevesebbet nem dolgoztunk, mert ott volt a földünk és azt akartuk, hogy kiemelkedjünk és nagyobb legyen a jövedelem.'’

— írja levelébpn Horváth József szövetkezeti gazda. Majd így folytatja: „Most már 60 forintot ér egy munkaegység, de ezért napi 12—14 órát is kell dolgozni.”

A másik levél írója mór ingerültebb hangon szól e témához: „Mii szólnának az

ipari dolgozók, ha 50 forintot keresnének naponta 10 órai munkával és annak is csak 80 százalékát fizetnék ki havonta? A többit az év végén, ha... ha lesz miből?”

Voltak, akik a félreértés okát keresték: „Ügy látszik, hogy az ipari dolgozókat az tévesztette meg, hogy mióta áttértek a tsz-ben is a pénzfizetésre, minden hónapban kapunk előleget. Az hiszik, hogy ezzel nő a jövedelmünk. Hát. tévednek! Vagy talán azt a 260 forint öregségi járadékot irigylik azoktól, akik kis földjeiket bevitték a tsz-be? A nadrágszíjat ezeknek kell meghúzniuk, elvtársak!” — Ezt írja „Egy 70 éves koráig dolgozó tsz-tag.”

Ennyi talán elegendő is e véleményekből.

Az előző cikk megjelenésekor még nem álltak megbízható adatok rendelkezésünkre a. szövetkezeti gazdák elmúlt évi jövedelmét illetően. Most már elkészültek a zárszámadások összesítései és más forrásokból is sikerült adatokat szerezni ahhoz, hogy az előzőnél meggyőzőbb érvekkel segíthessünk e vitás kérdés megválaszolásában.

Adjuk át a szót a számoknak, érveknek, tényeknek.

Nemrégiben egy sajtótájékoztatón hallott adatok szerint 1068-ban a munkások és bérből élők jövedelme 6 százalékkal nőtt.

kai emelkedett, az egy munkanapra jutó jövedelem pedig 4,33 forinttal. E számok birtokában állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága: „a paraszti jövedelem növekedésének mértéke korántsem olyan ütemű, mint azt egyes szakemberek korábban jelezték.” ,

A laikus véleményekről nem is beszélve...

A szövetkezetek tagsága az elmúlt évben elért bevételekből sokkal nagyobb arányban növelte a közös vagyont, mint amelyet egymás között szétosztottak. A beruházás, az építkezés üteme 11,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a szövetkezeti vagyon 17.7 százalékkal gyarapodott, de szociális, kulturális célokra is többet költöttek. mint amennyivel a szövetkezeti gazdák keresete növekedett.

Mennyit kerestek?

A dolgozó szövetkezeti tagokra 14 792 forint évi részesedés jutott, s ez havi 35 forinttal volt több az előző évi jövedelemnél. Ez igen mérsékelt növekedésnek mondható, hiszen munkás és alkalmazotti kategóriákban a kereset ennél nagyobb arányban növekedett.

A szövetkezetek jelentős

részében ezt a havonkénti 33 forintos növeked ist sem sikerült biztosítani. A fagy, aszály sújtotta közös gazda--