Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-26 / 94. szám
BNV 1969 Egyre mozgalmasabb életet figyelhet meg a szemlélő a budapesti vásárvárosban. Május 16 és 26 között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen a vendéglátó hazai iparral együtt 35 ország képviselteti magát. Alkalmunk volt beszélgetni dr. Vitéz Andrással, a vásár igazgatójával, s természetesen első kérdésünk azt tudakolta: — Mi jellemzi majd az 1969. évi ipari seregszemlét? — A Budapesti Nemzetközi Vásár az évek során Kelet— Nyugat kereskedelmi, gazdasági fórumává nőtte ki magát és nyugodtan mondhatjuk, fejlődése során a magyar ipar, a külkereskedelem, a külföldi partnerek fontos találkozó helye lett. Az 1969. évi BNV is elsősorban külkereskedelmünk szolgálatában áll, és ezt a belföldi kiállítóknak messzemenően figyelembe kell venniük. A hazai kiállító vállalatokat a BNV elsősorban arra ösztönözheti, hogy azokat a termékeket mutassák be, amelyek — a szocialista országok igényeinek kielégítése mellett — a tőkés export fokozását szolgálják. Ilyen értelemben az a fő törekvés, hogy a gazdaságosan termelhető, a piacok által igényelt és keresett, műszakilag és esztétikailag fejlett termékek kerüljenek bemutatásra. Az idei céljaink között az ia szerepel, hogy a külföldi kiállítók körében váljék közismertté: milyen mértékben érdekeltek a magyar ipari és. külkereskedelmi vállalatok a nemzetközi együttműködés és kooperáció létrehozásában, bővítésében. — Minden évben időszerű kérdés: bővül-e a vásár, lesz- e valami változás a tavalyihoz képest? — S mi most már évek óta kénytelenek vagyunk a kérdésre ugyanazt a választ adni: a rendelkezésre álló 260 000 négyzetméteres területet képtelenség tovább növelni, úgyhogy az idén is több külföldi jelentkezőt vissza kellett utasítanunk. A külföld érdeklődése ugyanis változatlanul igen nagy. Természetesen, ha a vásárterület tovább nem is növelhető, azért különféle vásárrendezési módokkal, kisebb pavilonbővítésekkel, a vásárváros maximálisan célszerű kihasználásával szeretnénk többet nyújtani az elmúlt évnél. Mondhatnám úgy is, ha a BNV-t bővíteni nem is lehet, szépíteni igen. Ennek megfelelően a pavilonokban már javában folyik a belső rendezési munka. Talán nem érdektelen, ha megjegyzem: a tervek azt mutatják, hogy a külföldi kiállítók is rangosabban kívánnak megjelenni az 1969. évi BNV-n. Barkácsolók között — Működésre készítik elő a szökőkút világítását (MTI foto: — Kovács Sándor felv.) — Mit tudhatunk a külföldi kiállítókról? — A kiállítók száma körülbelül azonos lesz a tavalyival. A jelentkezők közül 2z ország vesz részt hivatalos, kollektív árubemutatóval. Első ízben jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron Kanada és Kolumbia. Kiállítóink között találjuk ^törzsvendég” szocialista részvevőinket: a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kubai, a lengyel, az NDK- beli, a román, a szovjet kiállítókat. A Szovjetunió lesz az ia69. évi vásár legnagyobb kiállítója, hiszen 2200 négyzetméteres pavilonban és 1500 négyzetméteres szabad területen rendezi meg kiállítását. A nyugati országok közül megemlítjük Angliát, Ausztriát, Belgiumot, mint a vásár állandó kiállítóit, Finnországot, amely kétévenként vesz részt vásáron és az idén ismét megjelenő Franciaországot, amely kétévi szünet után most újból hivatalosan jelentkezett a BNV-re. külföldi kiállítók száma másfél ezer körül ▼an. — A vásárigazgatónak feltehetően van már némi képe a külföldi kiállítók idei újdonságairól. Mit emelhetne ki ezek közül? — Valóban, legfeljebb csak kiemelésre vállalkozhatom, arra is csak „kapásból”, hiszen sok külfödi cég az utolsó pillanatig tart egy-két meglepetést Hadd említsem meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kollektív kiállításának a többi között berendezett háromszobás lakást, könyvelő-automatát, új Wartburg személygépkocsit különböző finommechanikai és optikai termékeket mutat be. Finnország több gépipari újdonsággal, Jugoszlávia önálló pavilonban bútorbemutatóval, textilipari kiállítással, előre gyártott építőelemek bemutatásával vesz részt. Űj pavilonban, kétszeresre növelt területen Növényvédelmi tanácsadónk Gyümölcsösökre: Megyénk almásaiban erős korai lisztharmat-fertözésre lehet számítani. Ezért javasoljuk a lisztharmat elleni szerek fokozott használatát, elsősorban a jó hatású Dunakollt, továbbá a Thi- ovitot. Mindkettőt a fák virágzásáig 0,7 százalékos töménységben használhatjuk, a szükséges nedvésítószerek (Sandovit, Cito- vet) hozzáadásával. A várható erős korai lev él te tű-fertő zés leküzdése érdekében szükséges a lisztharmat elleni védekezéseket olyan rovarölő szerekkel kombinálni, amelyek a szívókártevőkre is hatásosak. Házi kerti gyümölcsösökbe Foszfotion (0,15— 0,3 százalékos) Lebaycid 40 Wp. (0,1—0,15 százalékos), lakott területeken kívül szórványban Wofatox spritzpulver 30, vagy Metation 50 (0,1—0,2 százalékos) szereket használhatjuk. Kajszi (sárgabarack), őszibarack és szilva sziromhullása után a fent említett rovarölő szerek valamelyikével permetezhetünk. Fontos a meggyet — különösen ha csapadékos, ködös az időjárás — virágzásban a meggymo- fiiiia ellen Orthocid (Captan), <j&rtho—Phaltan (0,2—0,3 százalé- vagy Zineb (0..3—0:4 százalékos) szerek valamelyikével- védelemben részesíteni. Virágzásban rovarölő szereket használni tilos l Szántó- és kertészeti területekre: Házi kertekben a lótetü elleni védekezésre a Lótetű-Arvalint javasoljuk az alkalmazási rendszabályok betartása mellett. A kelő cukor- és takarmányrépákban a károsító répabolha ellen Wofatox porozó, Hungária L—2 és DL—7-es porzószerek valamelyikét használhatjuk 10—14 kg/kh mennyiségben. A szerek méhek- re veszélyesek, használatuk esetén a kötelező óvórendszabályokra ügyeljünk. A gabonák elgyomosodásának veszélye igen nagy. A vegyszeres gyomirtást szervezetten, nagyfokú termelékenységet biztosítva végezzük, mert a kezelésre váró terület nagy, a rendelkezésünkre álló idő pedig kevés. A gyomirtást Dikonirt, Diko- nirt D. Dikonirt K (karbamid- dal kombinálva), Dikotex 40 és kamillás területeken Aniten D- vel végezhetjük. Heves m. Növényvédő AlloaUs állítja ki legjobb gyártmányait Bulgária, Lengyelország pedig a többi körzőit nemcsak gépipari berendezéseket, hanem általános használati eszközöket és tartó fogyasztási cikkeket is bemutat. Bizonyára sokak érdeklődését kelti majd fel a BNV- n első ízben jelentkező Polski—Fiat személyautó, amelyből Lengyelország ez évben szállítja Magyarországnak az első ezret. — Milyen előzetest kaphatunk a hazai kiállítók készülődéséről? — A legnagyobb kiállítói most is a kohó- és gépipar, amely csaknem 24 000 négyzetméter fedett és szabad te-< rületen mutatkozik be. Ügy tűnik, hogy a kohászat és a gépipar 15 szakkiállítása a korábbinál jobban tükrözi majd a műszaki fejlesztés eredményeit, s azt, hogy az értékesítés egyre inkább megköveteli a műszaki kapcsolatok erősítését is. Természetesen szerephez jutnak a belföldi piacra gyártó ágazatok is, hiszen a BNV jó alkalom a több ezer hazai látogatót érdeklő termékek, újdonságok bemutatására. Példátlanul nagy a könnyűipar érdeklődése a vásár iránt; több jelentkező vállalatot el kellett utasítanunk, számukra sz őszi vásár kínálta lehetőségeket ajánlottul:. Az idén is odaítélik a vásár nagydíját, de a rendezőség arra törekszik, hogy a díjakról a közönség már a BNV megnyitása után tudomuásut szerezzen. —• összegezve azt mondhatom, a jelek nagy külföldi és hazai érdeklődésre utalnak, s mi reméljük, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár minden vonatkozásban sikeres lesz. (h—gy) A főparti ház HEGYEK ALJÁN, erdők között, patakszelte völgy ölében emeletes, sárga épület. A tóparti öreg házat nemrég erdészek lakták, a földszinti, üres szobák most faillatú műhelyeknek adnak otthont. A Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság szilvásvára- di erdészetének barkácsoló üzeme rendezkedett be itt, a bükk-erdőségi természetvédelmi terület kapujában. A ház előtt a szivárványos pisztrángokat is nevelő, fürge hegyi patak, a Szalajka kristályos vize kanyarog. A patak csupa tajtékzó csobogás, sistergő-surrogó robo- gás, belemorajlik egy-egy szikladarab tompa puffanása, amelyet megforgat az alá- omló víz. A picinyke, ugrándozó hullámokon millió parányi nap úszik csillámló, tündöklő ragyogással; egy pillanat alatt millió villanás tűnik el, s ugyanannyi támad. Kincses szépségeivel tárulkozik az ezerszer megcsodált táj, s egyszerre egzotikus kincseivel vesz körül, a tóparti ház falai között is, az erdő. — Egyszerű, apró kis virágvázával kezdtük... Lakk- és gyantaillat. Áz apró „termekben” az erdő- gazdaság főkönyvelője, a barkácsoló üzemnek is szellemi szülője, P'allagi Béla tál ói í AZ UDVARON KEZDJÜK szemlélődő sétánkat. Hatalmas rönkök, ágas-háncsos, gancsos fahasábok. Halott és szemre értéktelen darabok. S mégis mennyi csodálatos formát őriznél: kérgük alatt, évgyűrűik közé ágyazva. A fa dacol széllel, viharral, a telet átalussza és tavasszal újra ébred. Üj ruhát ölt, lony- bot rak, virágot bont, gyümölcsöt, termést érlel. Lassan kiöregszik, lombja lehull, ága szárad, s miként az ember, örökre elalszik. A fa, ez a vérrel, könnyel és verejtékkel ázott humuszból, örömből és panaszból, napsugárból szálas törzzsé növekedett növény, az ember leghűségesebb földi útitársa. A kapcsolat, ragaszkodásunk a fához éppen ezért nem véletlen. Él a kívánság az emberekben, hogy a természetet behozzák lakásukba, a bútorok közé. A mi időnk a fa reneszánsza, ilyen kultusza a fának talán még soha nem volt. Ennek a különleges igénynek felismerése siettette születését. — Értéktelen faanyagokat hasznosítunk, s minél görcsösebb, gancsosabb, annál jobb. Korábban ezeket a darabokat tűzhalálra ítéltük, nem nézte senki semmibe. S most remek díszítő tárgyakat, lakberendezési darabokat barkácsolnak belőlük. Hamutartókat tölgylevélben, .. .ha a kövér Kovácsné azt mondja, hogy a Nagynétól hallotta, miszerint a Váriék válnak, mert a Vári azt hallotta, hogy a felesége megtudta, hogy a kapott prémiumot Ficvölgyi Nellikére költötte, pedig a sovány Kecmeginé szerint Vári nem is kaphatott prémiumot, olyan egy bikfej alak, de ha kapott is volna, akkor se állna vele szóba, egy olyan csinos nő, mint a Ficvölgyi Nellike, aki Semseiné szerint lehet ugyan csinos, de erkölcseiben felettébb laza, s ezt már nemcsak ő hallotta, de hallotta Pálmai Eleonora is... .. .akkor jó idő lesz! (-áj hangulatos asztali vázákat, falra függeszthető virágtartókat, padlóvázákat, álló ruhafogasokat, és ki győzné felsorolni még mi minden kerül ki innét. Fűrésszel metszik fel a vastag törzsek zártságát, megkeresik, követik a fa saját rajzát, erezetét, s az ember csak gyönyörködni tud ebben a természettől ajándékba kapott szépségben. A durva széleket késekkel finomítják, csiszolókoronggal simítják el érdességét, de csak óvatosan, vigyázva, nehogy megbontsák, nehogy eltüntessék az eredeti textúrát. A forma benne él a fában, a formát a természet adja, az ember keze éppen csak lefejti róla a burkot, alakít rajta keveset. NYÍRBŐL, vadcseresznyéből, körtéből, hársból, fenyőből és akácból dolgoznál:. Szép rajzú fákból. A barkácsolás munkaigényes, sok ügyességet kíván. S a kevés anyagi befektetés is meghozása a nem várt hasznot. — Múlt év július elején kezdtük a barkácsolást, s ez « mai napig kb 100 000-es nyereséget hozott. Kísérleti költségek nélkül. Az első virágvázától hosz- szú volt az út, de most már ismerni kezdik termékeinket. Hírét vitték munkáinknak a kirándulók, idetévedt idegenek, akik szívesen vásároltak dísztárgyainkból. Aztán egymás után kapták a megrendeléseket. A szilvásvárad! barkácsolók készítették el az egri Otthon kisvendéglő belső faburkolatát, díszítését, ők készítik a Tavernában megnyíló reprezentatív bá.' berendezéseit, s velük kötöttek megbízást a Park Szálló alatti exkluzív ..vadászpince”, a Fehér Szarvas belső díszítésének, berendezéseinek munkáira. Most fogtak hozzá legsürgősebb feladatukhoz: a miskolci Tiszavirág kisvendéglő belső falburkolatát készítik, több mint 30 ezer forint értékben. S már jelentkezett külföld is — Hollandiából érdeklődnek dísztárgyaik iránt. , A vázlatokat, egy-egv mintadarab tervrajzát maga a főkönyvelő készíti, aki ugyancsak szenvedélyes barkácsoló, s tehetséges mívelője a fúró—faragó, szobrászkodó mesterségnek. A tervek kitűnő megvalósítója, s számos új tervnek is megálmodója az ismert faragó népművész. Simon Károly, al:i a pisztráng-nevelés. szakértő munkája mellett a barkácsoló üzemet is vezeti, igazgatja. VIRÁGVÁZÁVAL kezdték, s ma már ott tartanak, hogy termékeikre a Talál mányi Hivatal is kiterjesztette a szabadalmi védettséget. Nem tucatáruk, de védjegyes, márkás minősítésű dísztárgyak kerülnek ki a mini üzem „műtermeiből”. Olyan tárgyak, amelyek a lakást otthonná teszik, melyek mindig új és űj örömet adnak, és sosem válnak megszokottá. Pataky Dezső Mindenki hitelben kapja A „titkos" számlák — Mit gondol: hány forint tehet a gyár havi villanyszámlája? — Fogalmam sincs. El sem tudom képzelni. ötven, százezer? Erre még soha nem gondoltam... — ön szerint hány forint értékű energiára van szüksége ennek a gyárnak? — Százezer, százötvenezer? Nem hiszem, hogy többre. Bár, a fene tudja. Tíz éve, hogy itt dolgozom, de még egyszer sem jutott eszembe. Meg is kérdezem már egyszer... Ha a különbözetet fizetni kellene, akkor a két megkérdezettnek, a Mátravidéki Fémművek esztergályosának, és az egri Finomszerelvény- gyár lakatosának igencsak jól jönne egy ötös telitalálat. Mert a „titkos” számlák — amelyek csak annyiban titkosak, hogy a több mint 30 megkérdezett is százezrekkel tévedett, és még egyszerű gyári nyilvánosságot is csak nagy ritkán kapnak — ennél jóval többet érnek. Nincs is értelme a találgatásnak. Inkább hallgassuk meg Lakatos Zoltánt, az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatóságának üzemgazdasági osztályvezetőjét ... Érdemes odafigyelni a Számokra ... — Az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatóságához tartozó üzemek közűi a Mátravidéki Fémművek fizeti a legnagyobb összeget, a gyár havi villanyszámlája: 1.400.000 forint Utána a füzesabonyi vasúti vontatás következik, havi egymillióval, az olajosok 850, az egri Fmomsze- relvénygyár 650 ezer forintot fizet. A legnagyobb fagyasztók egyben a legjobb fizetők is. Soha sem volt még vita a számlák körül. A nagyokkal nincs baj, de a magánfogyasztók, vagyis a „kicsik” között elég sok nehéz ember van. Lopják az áramot, elbújnak a pénbeszedők elől, sértegetik őket. — Mit tesznek a nehéz fogyasztókkal, akik nem fizetnek? — Egy lehetőségünk van. Kikapcsoljuk az áramot. Már ezzel tulajdonképpen magunkat is sújtjuk, mert csökken a fogyasztás is. De más lehetőség nincs, ezzel se szívesen élünk. A fogyasztóink tulajdonképpen hiteiben kapják a2 áramot, hiszen a térítés az energia felhasználósa után 'történik, ezért pláne természetes dolognál: kellene lennie a pontos fizetésnek. De ez csak az elméletben van így. A gyakorlatban sokkal nehezebb. — Térjünk még vissza a számokra: Eger város köz- világítása hány forintba kerül havonta? — Kéthavonként kéül fizetni: az 1968. decemberi és a 69-es januári 487, a február—márciusi pedig 649 ezer forint volt. Nemrég készítettem egy kimutatást, amelyből kitűnik, hogy évről évre több energiára van szüksége a városnak. Az 1964-es 50.491 megawattórával szemben 1968-ban már 56 387 megawattórára volt szükség. Nő az üzemek fogyasztása, bővül a város, és hát a sok háztartási gép, a rádió, televízió. — Az áramfogyasztásban is van szezon és holt idény? — Tulajdonképpen igen. A délutáni órákban maximális az igénybevétel, este, de különösképpen éjszaka pedig jelentősen csökken. Itt szeretném elmondani, hogy fogyasztóink közül sokan nem tudják, hogy olcsóbban is fürödhefcnének, moshatnának, üzemeltethetnék a villany- boylert, a villanytűzhelyeket. Csak be kell hozzánk jelenteni az igényüket, mi elvégezzük a szükséges technikai részt, felszerelünk egy másik órát és az úgynevezett holt szezonban olcsóbban kapják, illetve fogyaszthatják az energiát... —koós— MwiSM 3 1969, április 26., szombat _g Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége1
