Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

NEW YORK: A gyarmati kérdés megol­dásával foglalkozó 24-es ENSZ-bizottségban folytató­dik a dél-rhodesiai kérdés vitája. Pavel Sahov szovjet küldött a bizottság hétfői ülésén a dél-rhodesiai ható­ságoknak arról a szándéká­ról beszélt, hogy a májusra tervezett népszavazáson el­fogadtassák a faji megkülön­böztetést törvényesítő alkot­mányt. Sahov utalt arra, hogy a fajgyűlölőik az angol kormány beleegyezésével folytatják mesterkedéseiket. Kifejezésre juttatta kormá­nyának aggodalmát a dél- rhodesiai helyzet miatt és hangsúlyozta, hogy a szovjet delegáció olyan hatékony in­tézkedéseket követel, amelyek biztosítják a dél-rhodesiai fajgyűlölő rendszer felszámo­lását. WASHINGTON!: Ranald Ziegler, Nixon saj­tó titkára, kedden tájékoztat­ta az újságírókat Nixon el­nök és a kétnapos látogatá­son Washingtonban tartózko­dó Trudeau kanadai minisz­terelnök tárgyalásairól. A hétfői 90 perces megbeszélés fő témája a Sentinel rakéta- elhárító rendszer volt. A kanadai miniszterelnök ma­gyarázatot kért Nixon elnök­től arra; hogyan hozhatott döntést a rakétaeühárító rendszer kiépítésére Kanada megkérdezése nélkül. A terv ugyanis a kanadai határ kö­zelében legalább két rakéfca- lámafizpont létesítését Irá­nyozza elő. MOSZKVA: Alektszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Abdel Kerim Sadk- hali iraki külügyminisztert, aki a szovjet kormány ven­dégeként hivatalos látogatá­son tartózkodik Moszkvában. A megbeszélésen, reszt vett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Megvitatták a Szovjetunió és Irak közötti sokoldalú együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdéseit és azokat a nemzetközi prob­lémákat, amelyeknek rende­zése mindkét ország népei­nek érdekében áll. Foglal­koztak az arab népek ellen végrehajtott izraeli agresszió következményeinek felszámo­lásával, a szilárd és igazsá­gos közel-keleti béke meg­teremtésével összefüggő kér­désekkel is. WASHINGTON: A NASA, az amerikai űr­hajózási hivatal hétfőn kö­zölte, hogy május 18-án bo­csátják fej a floridai Ken­nedy-fokról az Apoíló 10. amerikai űrhajót, amely nem száll le a Holdra, hanem Hold körüli pályán halad majd. VARSÖ: Szombaton Varsóban több mint 900 küldött részvételé­vel megkezdi tanácskozásait a Lengyel Egyesült Néppárt IX. kongresszusa. Az 1895- ben alakított pártnak jelen­leg 430 ezer tagja van. A pa­rasztságot tömöríti az or­szág függetlenségének és biz tonságanak erősítésére, a szocializmus építésére. A néppárt a Lengyelországban működő három politikai párt egyike, amely elismerve a LEMP vezető szerepét, részt vesz az ország vezeté­sében. A jelenlegi nemzet- gyűlésben 120 képviselője van. Tárgyalások ~ négyhatalmi tanácskozás előkészítésére NEW YORK: Charles Yosl, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn tárgyalásokat folyta­tott a Szovjetunió, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Egyip­tom es Jordánia állandó ENSZ-képviselőivel. Az ame­rikai ENSZ-küldöttség szó­vivője szerint ezeken a meg­beszéléseken folytatták a négy nagyhatalom ENSZ- nagyköveti szinten megtar­tandó értekezletének előké­szítését. Yost később U Thant ENSZ főtitkárt is tájékoztat­Meg­kozmetikázon számok MADRID: A spanyol belügyminiszté­rium kedden, a rendkívüli állapot megszüntetésekor adatokat tett közzé a kéthó­napos időszak letartóztatásai­ról. A nyilvánvalóan „megkoz- metikázott” adatok szerint 563 személyt tartóztattak le, a száműzöttekkel és a házi őrizet alá helyezett diákveze­tőkkel együtt ez a szám 719-re emelkedik. A hivatalos adatok szerint 243 személyt ítéltek a letar­tóztatottak kósül börtönbün­tetésre. Az AP számítása szerint jelenleg mintegy 450 a poli­tikai foglyok száma — egye­seket ugyanis szabadon bo­csátottak- A rendőrság ada­tai szerint elsősorban a baszk szeparatista mozgalom és a munkásbizottságok tag­jait, valamint diákvezetőket tartóztattak le. (MTI) ta ezekről az eszmecserék­ről. Mint a Reuter megállapít­ja, amerikai források utal­nak arra, hogy továbbra is nagy a különbség egyfelől az amerikai és brit, másfelől a francia és a szovjet álláspont között, de amerikai részről már nem ellenzik a konfe­rencia megtartását mondván, hogy ha a négy nagy ilyen tanácskozása nem is jár si­kerrel, jó hatással lehet Gun­ner Jarring küldetésére. Az amerikai álláspontról a Washingtonból hétfőn haza­tért Abba Eban izraeli kül­ügyminisztert is tájékoztat­ták. Az izraeli külügyminisz­ter az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélései után vasárnap megerősítette, hogy országa nem hajlandó alá­vetni magát semmiféle négy­hatalmi döntésnek, ha azt nem követeli az arab orszá­gok és Izrael megegyezése. Ceausescu Törökországban ANKARA: A jelenleg hivatalos láto­gatáson Törökországban tar­tózkodó Nicolae Ceausescut, a román államtanács elnö­két és a kíséretében lévő ál­lamférfiakat hétfőn este díszvacsorán látta vendégül Cevdet Sunay török köztár­sasági elnök. A díszvacsorán elmondott beszédében Ceausescu körvo­nalazta a román—török gaz­dasági, ipari, tudományos— műszaki kulturális együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeit Sunay köztársasági elnök válaszában kiemelte annak a körülménynek a fontossá­gát, hogy Nicolae Ceausescu személyében a szocialista Ro­mániából először látogat ál­lamfő Törökországba. (MTI) „Királyi kabinet" Jordániában Hírügynökségi jelentések szerint Husszein jardániai ki­rály mérsékelt politikust vá­lasztott kormányfőnek, ami­kor Abdel Moneim Rifai volt külügyminisztert nevez­te ki miniszterelnöknek. Megfigyelők szerint Rifai az Izraellel való politikai meg­oldás híve. Az UPI hangsú­lyozza, hogy Rifai 15 tagú kormányét politikai megfi­gyelők egyértelműen „királyi kabinetnek” nevezik, utalva arra, hogy korábban hivatal­ba lépő Talhuni miniszter- elnök számos kérdésben szemben állt az uralkodóval. Egyebek között ellenezte a politikai rendezést és bírálta a királynak azokat az erőfe­szítéseit, amelyek a jordá- níai területen tevékenykedő arab gerillák féken tartására irányultak. Az új kormány egyik kulcsfigurája megfigyelők szerint, Ahmed Tukan, aki miniszterelnök-helyettes, va­lamint külügy- és hadügymi­niszter lett és általános vé­lemény szerint bármilyen politikai válságban Husszein és Rifai oldalán áll majd. (MTI) 24 étra a külpolitikában DRÁMAI HELYZET PAKISZTÁNBAN — AJUB KH.V3 LEMONDOTT ÉS ÁTADTA A HATALMAT A HADSEREGNEK — A FŐPARANCSNOK KIHIRDETTE A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT LEGUTÓBBI ÓRÁKBAN DRÁMÁI gyorsasággal kö­vetik egvmást az események Ázsia egyik legnépesebb or­szágában, Pakisztánban. A korábban Indiához tartozott é* attól nem etnikai, hanem vallási alapon leválasztott ál­lam belső helyzete már hetek óta a világsajtó állandó té­mája volt, arra a legborúlatóbb megfigyelők sem számí­tottak, hogy az állapotok ilyen robbanásszerű gyorsaság­gal fejlődnek a polgárháború felé. A tragikus fejlemények színhelye elsősorban Kelet- Pakisztán volt, ebben az országrészben az utóbbi napok­ban 170 ember halt meg az állandósuló zavargások nyo­mán. A kommentárok figyelmét nem kerülte el az a tény, hogy az áldozatok többsége Ajub Khan elnök híveként volt ismeretes. A halálnem csaknem minden esetben a lincselés valamilyen formája volt. Az Ajub Khan elnök nehéz helyzetét kihasználó helyi politikusok, akik az or­szágrész teljes autonómiáját követelik, olyan hangulatot teremtettek, amelyben minden lehetségesnek tűnt — és a keddi nap folyamán csaknem minden be is következett. DACCA, KELET-PAKISZTÁN székhelye különös, kétoldali áramlás célpontja volt: egyrészt csapaterősíté­sek vonultak be a városba, másrészt felbőszített és kiéhe­zett falusiak hömpölyögtek Dacca felé, útjukban rombol­va, gyújtogatva, gyilkolva. Ekkor már csaknem minden hírügynökség egybehangzóan azt jelentette, hogy az ország a polgárháború küszöbén áll. Vagyonokat kértek egy-egy repülőjegyért, az Egyesült Államok nagyk' te a kelet­pakisztáni amerikai kolónia evakuálására kert engedélyt. PAKISZTÁN ÉS A VILÁG AZT VARTA, hogyan reagál ezekre a drámai fejleményekre Ajub Khan, az or­szág elnöke. Hamarosan ez is kiderült: a távirati irodák gyorshírben jelentették, hogy Ajub Khan benyújtotta le­mondását és átadta a hatalmat a hadseregnek. A főpa­rancsnok, Jahpa Khan tábornok, azonnal elrendelte a rendkívüli állapotot Az alkotmányt felfüggesztették, kö­zölték, hogy a miniszterek nem jelennek meg hivataluk­ban. A helyzet egyelőre — ahogy ilyenkor lenni szokott — áttekinthetetlen. Ebben a pillanatban még azt sem le­het megmondani, vájjon Ajub Khan távozása végleges lé­pés-e, vagy elkerülhetetlennek bizonyult, de esetleg ideig­lenesnek szánt taktikai húzás. A „három nem" és Okinawa Bűnözés tekintetében Japán a világon az elsők között áll. Nincs hát abban semmi rendkívüli, hogy a japán kor­mány egyre többet költ a rendőrség fejlesztésére. Az új költségvetési évben például, a korábbi előirányzatoknál több mint 25 százalékkal növeli az összeget, amit ilyen célra fordít. A kiadások növelése mellett természetesen állandóan emelik a rendőrség létszámát is: az utóbbi há­rom év alatt 18 750 fővel növekedett és jövőre újabb rend­őröket vesznek fel. A rendőrség növelése a bűnözés fokozódásával párhu­zamosan egészen természetes lenne, ha csupán erről lenne szó— Mindjárt más képet nyerünk azonban, ha azt is tud­juk, hogy az ebben az évben erre a célra felhasználandó 43 milliárd yen előirányzatból 19 milliárdot az „1970-es év előkészületeire” fordítanak. A tervek szerint különleges ro­hamrendőrséget hoznak létre, hogy bármikor és bárhol, 12 ezer rendőrt vonhassanak össze. Külön „mozgósítási tervet” te dolgoztak ki 1970-re! Rohamrendőrség, mozgósítás — a bűnözök ellen? Nyil-t ván nem erről van szó. Mire készül vajon a japán kormány 1970-ben? Lapozzunk csak vissza néhány évvel: 1960-ig! Viharos események rázták meg Japánt ebben az esztendő­ben. Tokió utcáit elárasztották a tüntetők, akik a japán— amerikai úgynevezett „biztonsági szerződés” ellen tiltakoz­tak. A rendőr-gumibotok még a parlamentben is suhogtak, a tüntetőket erőszakkal hurcolták ki az utcára, a rendőr­ségi riadóautókba. A tömegfelháborodás méretei miatt az Egyesült Államok akkori elnöke, Elsenhower kénytelen volt lemondani a japán szigetekre tervezett, jól előkészített látogatását. Nos, ez a „biztonsági szerződés” 1970-ben lejár, és a Sato-kormány meg akarja hosszabbítani. A problémát súlyosbítja az okinawai helyzet. Okinawa tudvalévőén a Riu-Kiu-szigetcsoport legnagyobb szigete. Az amerikai csapatok a második világháború alatt foglalták el, majd több mint száz katonai objektum létesítésével stratégiai támaszpontukká építették ki. Naha kikötőjében az Egye­sült Államok haditengerészeti erőinek atomhajtású repü- lögép-anyahajói, Polaris-rakétákkal felfegyverzett atom­tengeralattjárói állomásoznak. Kaden repülőteréről száll­nak fel a B—52-es stratégiai bombázógépek, amelyek halált hozó terhüket Vietnam békés lakosságára szórják. Föld alatti tárolóhelyeken repülőgépek rejtőznek, ame­lyek nukleáris robbanófejeket hordoznak, s ezek a konti­nensen elhelyezkedő célpontokra irányulnak. A japán népet azonban nyugtalanítja az így kialakult helyzet. Okinawán és szerte az országban szenvedélyesen tiltakozik és követeli, hogy haladéktalanul adják vissza a megszállt szigeteket, szüntessék meg a nukleáris és egyéb fegyverraktárakat Okinawa szigetén. Az uralmon levő japán liberálisdemokrata párt a sza­vazók megnyerése érdekében, a választások idején meg­hirdette a „három nem” politikáját. E szerint Japán nem gyárt, nem birtokol, és nem importál nukleáris fegyvert/ A japán—amerikai „biztonsági szerződés” jövő évben ese­dékes megújítása érdekében, — a kormány helyzetét meg­— Okinawa amerikai megszállása és a nukleáris fegy­verek ellen tüntető japánok. (Foto: Japan Press Service—MTI—K3) könnyítendő — az Egyesült Államok hajlandónak mutat­kozott bizonyos engedményekre Okinawa ügyében. A washingtoni japán nagykövettel közölték: Okinawát visz- szaadják azzal a feltétellel, hogy az USA fenntartja ma­gának a jogot az ottani támaszpontok használatára „rend­kívüli helyzet” esetén. A Sato-kormány ebben az értelemben foglalt állást a parlamentben. A miniszterelnök a költségvetési bizott­ság ülésén kijelentette: „A nukleáris fegyverek behozata­la nem ellentétes az alkotmánnyal”. S hogy az ellenvéle­ményeket előre megcáfolja, megnyugtatás céljából azt is hozzáfűzte, hogy az Okinawán elhelyezett rakélaf egy ve­rek nem a támadás, hanem kizárólag a védelem célját szolgálják. Ezzel próbálja eleve igazolni az amerikai fél­nek tett engedményeket. A kormány politikája nagy veszélyt jelent Japán számára, a békét fenyegeti és megnyitja az utat az ország nukleáris felfegyverzéséhez. Éppen azért •> kommunista és szocialista pártban, a szakszervezetek főtanácsában és más társadalmi szervezetekben tömörült haladó erők el szánt küzdelmet folytatnak a japán—amerikai szerződés érvénytelenítéséért. Gáti István Arab kommandók „bevetései” KAIRÓ: Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: A Szuezi-csatorna övezet frontjának új tényezője a Si- nai-félsziget arab komman­dóinak megélénkült harci te­vékenysége. A hétfői egyipto­mi—izraeli tűzpárbajjal pár­huzamosan csata zajlott le az izraeli megszállók és a Sinaí- félszigeten működő ellenál­lók között. Az utóbbiak első­ízben alkalmaztak páncélök­löket az izraeli katonai ob­jektumok ellen. A kairói sajtó rámutat az esemény fontosságára. A la­pok kiemelik, hogy a sinai arab szervezet hadijelentése szerint a kommandók megtá­madták és lerombolták az egyik izraeli radar-állomást El-Eorg körzetében. El Kan­tarától keletre. Felgyújtották a megszállók egyik lőszer- és üzemanyagraktárát is. A sinai-félszigeti ellenállók akcióival párhuzamosan az A1 Fatah nevű Palesztinái szervezet „Aszifa-komman- dói” a Negev-sivatagban egy izraeli katonai tábor ellen in­téztek támadást. Az A1 Ah- ram üdvözli a sinai ellenál­lók bátor hadműveleteit, és rámutat, hogy a stratégiai fontosságú Mitla-hágó köze­lében hadiutakat aknásítot- tak el. Az A1 Gumhurija vezércik­ke hansúlyozza, hogy a sinai szervezet csapást mért az el­lenséges csapatösszevonások­ra és most már rakétákat is bevet a Sinai-félszigeten. A sinai-félszigeti ellenállók meglepték a megszállókat; harcuk következtében az arc­vonal már nemcsak a Szu­ezi-csatorna térségére terjed ki, hanem a félsziget belse­jére is. Ma délelőtt lt érakor nyílik Egerben a bútorkiállítás minden bútor nFOii«íÁRO*

Next

/
Oldalképek
Tartalom