Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
Káposzta és burgonya-„sziirer Hátban telepen mintegy 140 vagon burgonyát és 15 vagon káposztát tároltak a télen. A hét elején „szüretelték” le az utolsó üt mázsa káposztát, amelyet délután tehergépkocsin szállítottak az egri savanyítóüzembe. Fotóriporterünknek így már csak a „gülbaba” burgonyát szüretelő asszonyokat és lányokat sikerült lencsevégre kapnia. (Foto: Kiss Béla) Minőség elleni panaszok — és az áru minősége Gyenge minőségű-e az olcsó textília...? A füzesabonyi szövetkezeti áruházban beszéltem egy vásárlóval. Panaszkodott, hogy pórul járt a nemrégen vásárolt öltönyével, amely ugyan olcsó, de minőségileg gyen- gébbnek bizonyult, mint gondolta. Kiderült, hogy az öltöny „Haioay” nevű textilből készült. Nézegettem a „Haway”-öl- tönyök^t, s az első benyomás igen kédvező volt, hiszen — látszatra — erős, mutatós, jól szabott öltönyök ezek, és ami nem utolsó szempont: viszonylag olcsón megvásárolhatók. Ez azonban csak a látszat, mert aki panaszkodott, elmondta, hogy a legfrissebb vasalást sem tartja fél óránál tovább a nadrág, ha leül benne, s ráadásul alig nyolc hónapos használat után itt-ott szét is feslett rajta. ★ Ebből az anyagból megyénkben a Gyöngyösi Ruházati Vállalat és az egri szabószövetkezet is készít öltönyo_1 Ezek a szövetek 100 százalékos műszálból készülnek, s a régi kártolt szövetek helyet léptek a piacra — tájékoztattak az egri szabószövetkezetnél. — Olcsó, tetszetős minta, jól utánozza a jobb minőségű gyapjú-, illetve szintetikus anyagokat. _ Mi már nem készítünk ebből az alapanyagból az utóbbi idő- ben készterméket. Ez persze nem azt jelenti, mintha a 100 százalékos műszálból készült szövetek minősége elromlott volna, mert a gyár beletesz abba mindent, ami az ilyen típusú szövetekbe szükséges, csakhát a. műszál, az műszál, amitől nem szabad többet várni, amennyit „tud ... ★ — Valóban nem lehetne jobb minőségű műszálas szóveteket gyártani? — kérdeztem Budapesten, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemereitől. — Elsősorban le kell rögzítenünk, hogy a,H away, Hermes, Hawen, Jack, Fantázia néven árusított 100 százalékos műszálból szőtt textíliákkal kapcsolatban hozzánk panaszok még nem érkeztek. Az igaz, hogy ezek a szövetek valóban könnyen gyúródnék, s a szennyeződésre is sokkal hajlamosabbak, mint a gyapjúból, vagy szintetikus anyagból készült szövetek. Ezek a hátrányok azonban az alapanyag sajátosságaiból adódnak. s nem a gyártás technológiájából. A legfontosabb, hogy különbséget tegyünk a műszál és műszál között, mert a köztudatban műszálas anyag az előbb felsorolt szövetek közül valamennyi és az úgynevezett szintetikus anyag is, pedig az utóbbi „műszálas anyag” egészen más alapanyagból, s gyapjúval keverve készül. Ez a különbség az árakban jut legegyértelműbben kifejezésre. Egy olcsó szövettől nem. szabad annyit várni, mint egy lényegesen nagyobb önköltséggel készült textíliától ★ Ä Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézetben nagy szakértelemmel és tárgyilagosan vizsgálják a textiliák minőségét. Amit a több fogyasztó által gyenge minőségűnek nevezett műszálas anyagokról elmondtak, reális: nem szabad annyit várni egy olcsó szövettől, mint egy lényegesen drágábbtól. Egyetlen —, de fontos — Igazság mégis van az olyan panaszokban, mint az említett füzesabonyi „pórul járt” vásárlóé: a kereskedelmi dolgozóknak, az eladóknak feltétlenül minden esetben meg kell mondaniuk, hogy milyen tulajdonságokkal bír a megvásárolandó ruhanemű. Ebben az esetben a vevő bizalma növekszik, mert érzi, hogy a döntést teljesen rábízták: vagy vásárol egy olcsó, de több hátrányos tulajdonsággal rendelkező öltönyt, vagy inkább vár még néhány hónapot, hogy összegyűjtse a drágább és jobb minőségű öltönyre a pénzét. Ha mégis az olcsóbbnál marad, — meglepetés nem érheti, hiszen tudta, hogy mit vásárolt... A kérdés persze az, hogy a kereskedelmi dolgozók nagy része rendelkezik-e az áru ismertetéséhez elegendő szakismerettel s ha igen, vállalja-e ezt az őszinteséget, aminek esetenként olyan következménye is lehet, hogy a vevő üres kézzel távozik az üzletből...? Nehéz lenne erre magabiztos választ adni. Annyi azonban bizonyos: a vevő csak akkor nem érzi magát becsapva, ha minden esetben őszintén felvilágosítják az általa vásárolt áru minőségéről, tulajdonságairól. Ha ehhez ma még némely áruházban nincsenek meg a szakismeretbe- li és szemléletbeli feltételek, sürgősen pótolni kell azokat. (faludi) DR, MGV JÓ/iSGF: A szocialista forradalom 9Yöielme I ({R ' a' polgári kormányzás mód- Az 1 A Minisztertanács március 20-i ülése után az esti órákban összeült a szociáldemokrata párt vezetősége, hogy a kialakult helyzetet megtárgyalja és állást foglaljon a kormányalapítás kérdésében. A szociáldemokrata vezetők is világosan látták, hogy a polgári szárny rájuk kíván támaszkodni nemcsak az ország megvédése érdekében, hanem a kommunistákkal szemben is. A pártvezetőségi ülés úgy döntött, hogy a kormányalakítást a szociáldemokrata párt' vállalja, azonban feltétlenül szükséges, hogy előzetesen megállapodjanak a kommunistákkal, és megpróbálják a kommunistákat megnyerni a szociáldemokrata kormányzat támogatására. Másnap délelőtt ismét pártvezetőségi ülés volt, melyen kijelölték az új miniszterelnököt Garbai Sándor személyében. Ekkor Bokányi Pe- zső közbekiáltott: Legyen a forradalmi kormányzótanács elnöke! Ezt a javaslatot a többség nem nagy lelkesedéssel fogadta, de mindenesetre az a döntés született, hogy Landler Jenő vezetésé- val menjen ki egy küldöttség a gyűjtőfogházba, és tárgyaljanak Kun Bélával. Landler a küldöttséggel elment a gyűjtőfogházba ,és rövid idő múlva azzal a hírrel tért vissza, hogy a kommunista vezetők hajlandók megegyezésre lépni a szociáldemokrata párttal. Ezután a déli órákban Landler Jenő, Pogány József, Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond és Haubrich József a pártvezetőség megbízásából ismét kimentek a gyűjtőfogházba, és létrejött a megállapodás a kommunista vezetőkkel. A rövid tárgyalás eredményét nézve Böhm Vilmos így jellemzi emlékiratában: „A felülkerekedett kommunisták diktáltak, az alapjaiban megingott szociáldemokrata párt kapitulált’2 V alóban, ha megnézzük a létrejött új párt — Magyarországi Szocialista Párt — programját, akkor igazat kell adnunk Bőhm megjegyzésének. A két párt egyesülése a kommunista párt programja és elvi állás- foglalása alapján történt meg. Lényeges pontja volt, hogy kimondottan, „a proletariátus diktatúráját a munkás-, paraszt- és katonatanácsok gyakorolják”. Ezzel tehát nyíltan szakítottak a1 polgári kormányzás módszereivel, és nyilvánosan proklamálták a proletárdiktatúrát. Megállapodtak abban is, hogy mind a pártvezetésben, mind a kormányhatalomban a két párt együttesen vesz részt. A polgári államokkal való teljes szakítást jelentette az. hogy a létrejövő proletárállam „a legbensőbb fegyveres és szellemi szövetséget” ajánlott fel Szovjet-Oroszország proletárlátusának. Már létrejött a két munkáspárt közötti megegyezés, amikor délután 5 órakor rövid időre összeült az utolsó Minisztertanács. Ez csupán formális jellegű volt, néhány adminisztratív ügyet tárgyalt meg, és megerősítette a kormány lemondását. 7 óra körül a kormány tagjai úgy álltak fel a tanácskozóasztaltól. hogy Károlyi Mihály köztársasági elnök megerősítette azt a szándékát, miszerint tiszfa szociáldemokrata kormányt kíván kinevezni. Ekkor még nem sejtette, hogy hét óra után néhány perccel a Budapesti Munkástanács a két munkáspárt megegyezése alapján kikiáltja a proletárdiktatúrát,A Munkástanács ülését Garbai Sándor nyitotta meg, és bevezető beszédében ismertette a Vyx-jegy- zék után kialakult helyzetet. Tájékoztatta a Munkástanácsot a koalíciós kormány lemondásáról, a két munkáspárt megegyezéséről és a proletárdiktatúra kikiáltásának tervéről. A Munkástanács tagjai kitörő lelkesedéssel fogadták a tervet, és egyhangúan megszavazták a proletárdiktatúra kikiáltását. A Munkástanácsnak ezen az ülésén kommunista vezetők még nem vettek részt, Kun Béla és társai csak a késő esti órákban hagyták el a gyűjtőfogházat. Ily módon tehát 1919. március 21-én vér nélkül győzött Magyarországon a munkások és parasztok szocialista forradalma. A további elemzést elkerülve röviden nézzünk még meg két kérdést, amely lényeges a proletárforradalom létrejötte szempontjából. Az egyik a két munkáspárt egyesülésének kérdése, a másik a szociáldemokrata vezetők csatlakozása. Akta: hivatalos ügy — papíron. Ad acta — ugyanez papírkosárban. Hivatalsegéd: a leg- tájékozottabb munkatárs. Pontosan tudja, hogy ebben vagy abban az esetben milyen iratok, okmánybélyegek szükségesek, kihez kell fordulni, az illető hol található, milyenek a kilátások, stb. Széles körű ismeretei, rátermettsége ellenére a hivatalsegédből ritkán lesz hivatalfőnök, mert az irigy tisztviselők nem engedik, hogy csak az ügyfelekkel foglalkozzék. Uzsonnáért, cigarettáért szaladgáltcíi- ják, körleveleket hor- datnak szét vele. Hivatali titok: — Tegnap Kovács Józsi és a titkárnője munkaidő után még bent maradtak és képzeld... (a többi a hivatali titok). Hivtali nyelv: a finn —ugor, a hindi és a szuahéli keveréke. Alapvető szabály: egy mondat legalább ötven szóból álljon. — Átvitt KIS HIVATALI ERTEimösiorx*^ értelemben: az érvényesülés egyik fontos eszköze. Kebelbeli: olykor egy-egy hivatalnok maga is kérelmezővé válik. Természetesen különleges bánásmódban részesül. Leültetik és neki el is magyarázzák, hogy kérése miért nem teljesíthető. Kijáró: olyan embert neveznek így, aki bejáratos és összeköttetései révén soron kívül intéztet el ügyeket. Ma már csak elvétve találkozunk — ezzel az elnevezéssel. Kiskirály: basáskodó tisztviselő, aki nem veszi tudomásul, hogy ö nálunk már nincs, illetve neki már befellegzett. Kiskapu — nagykapu: a hivatali épületek gyakori építészeti megoldása a kiskapus- nagykapus rendszer. Fára módon a nagykapu szolgál a kisemberek részére, a kiskapun a nagyobbak közlekednek. Köszönés: a köszönés az ügyfél kötelessége, a tisztviselőé az, hogy ne fogadja. Mintha ez így lenne humánus, mert nem kelt oktalan reményeket a szerencsétlenben. Másodállás: amikor a hivatalnok házon kívül, külön pénzért elkészít olyan javaslatokat, terveket, amiket aztán házon belül, a rendes fizetésért, neki kell elbírálnia. Packázás: régen: a hivatali hatalommal való visszaélés az ügyfél lelki és testi megtörése érdekében. Ma már packázás nincs, de ha elő is fordul, nem helyes. Ranglétra: mászóesz- köz hivatalnokok számára. Érdekes fizikai jelenség: akit felülről nyomnak, nem csúszik le a ranglétrán. Ellenkezőleg — gyorsan halad felfelé1 Torlódás: váratlanul annyi intézkedésre váró ügy fut össze, hogy egyenként nem is érdemes foglalkozni velük. Meg kell várni, amíg felszívódnak. Ügyfél: belső használatban: a legkülönfélébb jelzőkkel illetik, mintha puszta jelenlétével is zavarná a munkát. Főbb jellemzői: a) Maga sem tudja, mit akar; b) Még ha sejti is, hogy mit akar, nem tudja magát értelmesen kifejezni; c) Nem éri fel ésszel, hogy az ügye nem is ügy, is nem is ide tartozik és jöjjön a jövő szerdán és hozzon magával egy igazolást a lakóbizoU- ság elnökétől. Vesztegetés: az ügyfél részéről történő anyagi vagy egyéb természetű felajánlás valamilyen ügy kedvező és gyors elintézése érdekében. Jelentéktelen összeggel azonban az ügyfél csak az idejét vesztegeti. Kürti András Az 1950-es években a párttörténeti irodalomban gyakran helytelenítették a kommunista párt és szociáldemokrata párt egyesülését, és ezért elmarasztalták a kommunista párt akkori vezetőit. Mint előzőekben láthattuk, a két párt egyesülése kommunista platform alapján történt meg. Emiatt tehát nem lehet elmarasztalni sem Kun Bélát, sem másokat. Ugyanakkor azt is látnunk kell. hogy bár a kommunista párt tömegbefolyása igen széles körű volt, szervezettsége nem érte el azt a szintet, hogy egyedül a proletárforradalom élére tudott volna állni. így tehát a két munkáspárt egyesülése szükségszerű volt, az azonban mar súlyos hiba, hogy a pártegyesülés után a kis szűk kommunista mag feloldódott az egyesült párt hatalmas szociáldemokrata tömegeiben, és a pártegyesítést nem követte tagrevízió. I gen figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a szociáldemokrata pártvezetés és a Budapesti Munkástanács szinte egyöntetűen egyetért mind a pártegyesítésével, mind a proletárdiktatúra kikiáltásával. Az adott körülmények között pedig semmi pressziót nem gyakoroltak. Aki akart, csatlakozott, aki nem akart, nem. Mégis mindössze néhány szociáldemokrata vezető (Garami, Weltner, Peidl) nem kívánt belépni az egyesített pártba, és maradt távol a Tanácsköztársaság ügyétől is. Felmerül a kérdés, a többiek miért csatlakoztak. Feltételezhető-e, hogy az a szociáldemokrata vezérkar, amely pár hónappal korábban még élesen szembe állt a kommunistákkal, most teljesen megváltoztatta álláspontját? Tisztában kell lennünk azzal, hogy a polgári demokratikus forradalomtól eltelt négy hónap alatt lényeges változás következett be a szociáldemokrata pártban is. Mint láthattuk, 1919 márciusában a munkástömegek már a kommunistákat követték, még akkor is, ha szervezetileg a szociáldemokrata párthoz tartoztak. Ez nyilván hatással volt a vezetők döntő többségére is. Magán a pártvezetésen belül is jelentős polarizáció következett be. A baloldal, amely elveiben már korábban is közel állt a kommunistákhoz, elérkezettnek látta az időt az egyesülésre. Ezek közé tartozott Landler, Hamburger, Pogány és még sokan mások. A centrum a tömeghangulat hatása alatt ugyancsak elérkezettnek látta az időt a proletárdiktatúra kikiáltására. Ezek ugyancsak őszintén akarták 1919 márciusában a két párt egyesülését. A centrumhoz tartoztak Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos, Garbai Sándor és mások. Végül a jobboldal csatlakozó része belement a pártegyesülésbe, mert az adott helyzetben nem látott más kiutat és nem akarta eljátszani a hadsereg nélküli tábornok szerepét. I lyen előzmények után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a prolelárforra- dalom győzelme Magyarországon szükségszerű volt. 1919. márciusára Magyarországon megértek a proletárforradalom objektív és szubjektív feltételei. Mimim 3 1969, március 19., szerda
