Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
Közérdekű kérdésekre kértek választ olvasóink. Leveleikkel felkerestük az illetékes szerveket s az ott kapott választ — az olvasók leveleivel együtt — közöljük. Interpelláció címmel indított rovatunkban olvasóink levelei alapján ezentúl rendszeresen ismertetjük a közvéleményt foglalkoztató közérdekű kérdéseket, s ezekre választ kérünk az illetékes szervektől. Szeretnénk, ha olvasóink minél több ilyen levéllel keresnének fel bennüket. Mi less a hatrongyosi iskolásgyerekekkel ?... Tiesziinkről ismeretlen rendelet hamsára. 1969. február hó 1-ével Megszánt a Pély— Turnaszentmiklós és Hatrou- gyoson keresztül közlekedő kisvonat. Ez a kisvonat szállította a Kiskörei Állami Gazdaság hatrongyosi tanyaközpontjában lakó dolgozóink általános iskolás gyermekeit. A 15 gyermek jelenleg hét különböző osztályba jár, elsőtől a nyolcadik osztályig. Február 1-én, reggel gazdasagunk egy darab Super-Ze- lor vontatóval, nyitott pótkocsival elzsállitolta a gyerekeket a pélyi általános iskolába, de már február 3-án két erőgéppel sem tudott közlekedni, a három kilométeres föld- iit-szakaszon, s így a. 15 gyer- nieg azóta sem volt iskolában. A megyei tanács művelődésügyi osztályával van egy írásos megállapodásunk arra vonatkozóan, hogy két hónapra egy helyiséget tanteremnek biztosítunk, ők pedig egy pedagógust küldenek. A két hónap után pedig utat építenek. ■ A fentiek ellenére a tanítás nem kezdődhetett meg és február hó 7-én a járási tanács művelődésügyi osztálya, a fMAV képviselői, és még sokan mások (összesen 10 fő) kinnjártak gazdaságunkban, és a gyerekek szállításának felelősségét gazdaságunkra kívánják hárítani. Kijelentem, hogy a három kilométeres, szóban forgó útszakasz — az iskolai év 7—8 hónapjában, olyan rendkívüli rossz, hogy azon gyermekeket szállítani életveszélyes, de ezen kívül 5—6 olyan hónap van, amikor két erőgép sem tud elhúzni egy üres pótkocsit rajta. Az illetékeseknek írásban es szóban is elmondtuk, hogy a gyermekek szállítását — a jelenlegi állapotok között — vállalni nem tudjuk, mert ebből betegség, vagy halálos baleset is származhat. Gazdaságiink a gyermekek szállítását csak akkor tudja vállalni, ha kap egy bekötőutat. A fentiek előzményei: Hat- rongyoson igen régóta állami iskola működött, sőt, már az államosítás előtt is ott volt. Az iskolához tartozott egy állami nevelői lakás is. 1964-ben az iskolát és a nevelői lakást is lebontották, a. mi megkérdezésünk nélkül és azt a Pélyi Községi Tanács elhordatta. A tanyasi i skolásgyerekek szállítására ■ kötelezték a vasutat, és az 1969. február hó 1-ig szállította is a gyermekeket. 1968. októberében a megyei tanácsnál a MÁV képviselői, egyéb szervek jelenlétében — elhatározták a vasát megszüntetését, de ide a mi gazdaságunkat nem hívták .meg, csak kötelezték ar- • ra, hogy a gyermekeket szállítsuk Pélyre. az iskolába. i BÍRÓ BÉLA párttitkár Amint erről reg-.'jbi száma adott.: a KFM z-'sire az üt —Pély közötti gazdasági kisvasútit az új közlekedési koncepciónak megfelelően, mint gazdaságtalan létesítményt, február 1-i hatállyal megszüntette. A kisvasút megszüntetése miatt 15 általános iskolai tanuló Hatrongyosról Pélyre való szállítása megoldhatatlanná vált. (Megjegyezzük, hogy a gazdasági kisvasút megszüntetését tárgyaló megyei értekezleten a művelődésügyi osztály nem képviseltette magát, mivel oda meghívást nem kapott.) Az előállott helyzet következtében a 15 hatrongyosi általános iskolás oktatását,, nevelését a hevesi járási művelődésügyi osztály — átmenetileg tanév, végéig — úgy oldotta meg, hogy Pély- Hatrongyoson egy helyiséget tanteremnek rendezett be, azt ellátta a szükséges tárgyi felszereléssel és szemléltető eszközökkel. Biztosított egy pedagógust is, aki kint is lakik a tanyán. A járási művelődésügyi osztály vezetője és a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője február 14- én kint járt Hatrongyoson, ahol meglátogatták az iskolát, a pedagógust és a szülőket is. A szülők ugyan megnyugtatónak tartják a helyzetet, mi a magunk részéről azonban nem. — Terveinkben szerepel egy százfős tanyai kollégium építése Hevesen, amely többek között' ezt a problémát is meg fogja oldani. Mivel a 15 tanuló Pélyen osztott iskolákban, szak- rendszerű oktatásban részesült, a jelenlegi helyzet visz- szafejlődést jelent. Mindezek a körülmények arra ösztönöznek bennünket, hogy az 1969—70-es tanévtől kezdődően kedvezőbb helyzet kialakítását szorgalmazzuk, együttműködve a járási tanács művelődésügyi osztályával. KOVÁCS SÁNDOR, megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettes Nyílt levél a Népkert ügyében , Népújság már hírt •zdeménye- ces megyei bizottság a Tarnaszentmiklós 6 kmíjfm J9(.% február lő., vasárus® j Körülbelül három éve értesültünk arról, hogy az egri Népkertet (régi nevén Érsekkertet) rendbehozzák s elhanyagolt állapotát megszüntetik: Arról is írtak, hogy a régi barokk parkok mintájára akarják rendezni. Érdeklődéssel vártuk a megvalósulást. Két éven keresztül csak az utak készültek el. Igaz, ilyen. méretű és ilyen hálózatos útrendszerre nem számítottunk egy parkon belül: a főutak országutakat megszégyenítő méretekkel, 9 méter szélességben készültek el s a parkot körbevevő és keresztül- kasul szelő, ragyogóan leaszfaltozott úthálózat képzeletünket is felülmúlta. Felvetődik a kérdés: kell ez? Mire való ez a rengeteg út? Milyen sétáló tömegre számítanak a tervezők, mert az utak elkészülte után a parkon áthaladók száma nem nőtt és az a pár sétáló szinte elkábul az útrengetegtől. Ezzel az erővel, anyaggal ki lehetett volna aszfaltozni a város elhanyagolt külső részeit s annak legalább az lett volna a haszna, hogy nem kell sárban járniuk az ott lakóknak. Azt is megértettük, hogy az elöregedett fákat ki kellett vágni és az ősrengeteget meg kellett szüntetni, de a fák és a bokrok helyett, a szép zöld, füves térségek helyett utak tömegével ellepni O parkot — érthetetlen. A legújabban látottak elkeserítik a parkok barátait: a füves térségekre cementlapokat borítanak, ezzel veszik körül a fákat, s csaknem, mindent, ami még a parkból megmaradt. A sétálók, a gyerekek a parkokban a zöld cserjéket, bokrokat szeretik látni, s főleg a zöld gyepet és nem a cementlapokat1 Elképzelhető, hogy a nyári meleg elől a parkba kívánkozó- kat a friss, üde lombok, füves liget helyett melegtől ol- vadozó aszfaltutak és a meleget magukba szívó, meleget ontó cementlapok fogadják. .4. gyermekek szervezetének, lábának a földtalaj, a gyep való, nem a cementlap, ha játéktérnek képezték ezeket a cementes térségeket. Egernek egyetlen parkja volt. Ennek a park jellegét ezzel megszüntették, romantikáját az agyonvilágítással elvették. Hova menjen a levegőre, sétára vágyó, téglafalak közé zárt ember napi munkája után felüdülésre? Nem mindenkinek van autója, hogy a ßükktie szaladjon ki és a egy' fearoftft fPKiáíőzatöí, amely a Népkert eredeti alaprajzának a rekonstrukciója: az úthálózat maradványai fellelhetők voltak a két főtengelyben. A kialakított utakat cserjeültetéssel' és fasorokkal határoljuk. Az utak által közrezárt terekben a mai értelemben vett, használható kereszteződéseket alakítunk ki. Ez a megoldás a barokk kert rekonstrukcióinál igén elterjedt, elsősorban azért, mert a barokk kerteket nem használatra tervezték. Az egyes terek különböző funkciót és jelleget képviselnek. Ezek a következők: a körönd a szovjet emlékművel, a műemléki híd és mesterséges tó, a rózsakert —' díszmedence, a gyermekjátszótér (óvodás és kisiskolás, közlekedési park) sziklakért, a felnőtt játszótér, a dísztér. , E nagy és komoly munka megvalósítását három évre terveztük. 1969. a kivitelezés. harmadik évét jelenti, amikor a munkák be is fejeződnek. A kialakított sétányok szükségességét az élet máris igazolta. Naponta több ezer ember veszi igénybe ezeket a sétányokat, részben egriek, részben vidékiek. A Hadnagy úti lakótelep lakosai munkahelyükre és haza erre járnak a vidékiek a vasútállomásról szintén. A levélíró valószínűleg ezekben az időpontokban még nem járt a Népkertben. Az az aggály, hogy a Népkertben nem marad zöldterület, teljesen alaptalan. Ennek igazolására egy-két számadat: a Népkert összes burkolat felülete a te’jes kiépítés után — beleértve az aszfaltsétányokat, kerti utakat és egyéb térburkolatokat is — az összes népkerti felület 32 százalékát teszik ki. A kialakított, illetve az idén kialakítandó zöld- és virágfelületek a Népkert területének 68 százalékát teszik ki. Véleményünk szerint az lett volna drága kialakítás, ha a burkolat szerkezetét úgy építettük volna meg, hogy az egy-két év alatt tönkre is ment volna. A kivitelezés. de a Népkert fenn- taütása során iát munkagépek közlekedtek és közlekednek ezéken az- utakon, - amelyet — a burkolatnak ki kell bírnia. A kivitelezés során több tonna anyagot kellett ide szállítani és a burkolatban semmilyen károsodás nem történt. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Népkertet nem egy-két évre, hanem évtizedekre alakítják ki. Ügy hiszem, Budapesten, a Margitszigeten kiépített aszfaltsétá- nyok kialakítása miatt sem reklamáltak. Azért inkább jogosan lehetne méltatlankodni, hogy a Palkókban bokáig érő sárban kellene járni. Megnyugtatásképpen közölhetjük, hogy a kialakított utak két százalékát sem teszik ki a város kiépítetlen útjainak. A Népkert és általában a parkok különböző funkciójú tereinek megközelítését is biztosítani kell, mert ellenkező esetben a virág- és zöldfelületeket teszik tönkre a gyalogosok. A Népkert teljes kiépítése után, amikor a tervezett kialakítást a valóságban be tudjuk mutatni, biztosak vagyunk abban, hogy a mostani aggályok eloszlanak, és mindenki megvalósultnak látja a saját elképzeléseit is. ZÁMBOR1 FERENC, egri városi; tanács építésiközlekedési osztói v vezetnie város környezetében közel nincs más hely a gyermekek játszására, sétáltatására sem. Véleményem nem egyedülálló. Sok emberrel beszélgettem. aki^: szerették a r^égi parkot és valamennyien megütközve nézik az átdld- kítások nyomán kialakuló új parkfélét. Kérdezem és sok más kiváncsival együtt: mivel magyarázzák a parkosítás ilyen módját és formáját? Ezeket a sorokat feltétlenül elfogultsággal írtam. Szinte mindennapos népparki sétálónak számítok. Télen, nyáron rovom a köröket napi munkám után, skoszor 10 —11 óra körül. Naponta láttam megváltozni a régi parkot, s örültem volna az újnak. De ilyennek nem tudtam elképzelni! Az illetékesek szives válaszát, magyarázatát várjuk. DR. FÜLÖP BÉLA Eger, Telekessy u. 1. VÁLASZ: I SZÉP BABÁK egy herédi házban A levélben felhozott aggályok teljesen alaptalanok és ennek igazolására az alábbiakat közöljük: A Népkert rekonstrukciós feladata kettős jellegű: meg kell oldani a Népkert barokk jellegű rekonstrukcióját, ezzel megfelelő összhangot teremteni Eger barokk műemlék épületeivel, ugyanakkor a mai értelemben vett, a mai ember számára használható városi parkot kell kialakítani. Ennek során kialakítottunk Egyedül lakik régimódi falusi házában özv. Fekete Mihályné. Alacsony, vékony rácsú, apró ablakok nyílnak az utcára és a hóborította udvarra. A „tiszta szobába’’ vezetett be az idős asszony, akinek nevét már szárnyra kapta1 ügyes’‘'kézének híre.' A tv-béá is Tál háltuk nemrég a' herédi bábásas'szöhyt — remekei sokfelé eljutottak külföldre is. Hatvannyolc esztendős. •— Hogyan „születtek” a- babák? — Egyszer nagyon beteg lettem — válaszolja. — Pénzt akkor még nem kaptam, ,s mit tegyek?, csináltam egy babét. Ezt aztán bevittem a járási tanácsra. Nézegették, tétszett nekik. Meg is rendeltek egyet, aztán nekem is mégtetszett ez a munka. Egyre többet kértek. .Nagy dobozokból kerül elő egy takaros menyecske, rojtos nvakravalóval, hímzett kötővel, puffos ujjú „blúzzal”, fehér harisnyával, rakott szoknyával (és tajdani divat szerint még sok más szoknyával...), ez a legújabb baba, most született a télen. — Sok munka lehetett vele. — Sok. Csak szalag öt méter van rajta! Kell egy hét, amíg elkészülök eggyel, mert a fején kívül — azt Pesten veszem — mindent én csinálok rajta, a cipőtől a főkötőig. De csak télen csinálom, mert nyáron kijárok. Egy télen általában elkészítek né- gyet-ötöt, ahogy rendelik. De hát sokat nem is vállalhatok. mert gyakran betegeskedem, aztán akkor nem tudok időre elkészülni sem. Szeretettel , körülnézi h 5- hányszor még a babát, majd gondosan visszateszi a dobozába. — A herédiek jártak így valamikor? —. Minden úg\ van a babán; ahogy nálunk volt divatban, nincs abból semmi lehagyva. Én is így öltöztem valamikor ... De hol van már az! — Mennyibe kerül egy ilyen baba? Kétszázba. De csak azok Veszik. akik külföldre mennek. Itthon ugye, gyéreknek drága, meg szét is szedné. Nem játéknak készítem én. Amit most télen csinálok, nyáron elviszik majd. Abból a pénzből veszek-, a következő babákhoz anyagot. Nemrég volt nálam a televízió: világítottak, meg filmet csináltak, de sajnos, nem láttám. Mások mondták, hogy benne voltam a babákkal. Leveleket is kaptam utána sokfel51, meg Ke- recsendről. Innen azt írtak hogy „kedves nénikém, étien sokáig, hogy olyan szép babákat készített”... Valóban szépek. Kint az előszobában egy, asztalra állított üvegkalitkában herédi menyasszony és vőlegény.; — Így esküdtünk valamikor ... — Ilyen szép babák között biztosan nem érzi olyan egyedül magát... — Nem. örülök nekik, mindegyik nagyon kedves nekem. (kátai) scsaces«»3S!eBOTBea!OBBes»fc!SSSBe«»s«s»»íi*eissí!ajíí«aJO!*«íN«ó.vi A férfi és egy pad Manuel Jaraz santiagói lakos a minap különös kéréssel fordult a városi tanácshoz. Kerül, amibe kerül — mondta —, ő megveszi a városi park egyik padját. Eladták neki, és a boldog új tulajdonos a városi pénztárba tekintélyes összeget fizetett be. Azután Jaraz megjelent a megvásárolt padnál, leöntötte benzinnel, meggyújtotta. Húsz évvel ezelőtt ugyanis ezen a pádon kérte meg a felesége kezét... Szellemes lrSnyv Nagy-Brltannla idegenforgalmi érdekes* KRÓNIKA sétfel közé tartoznak a szellemek is. Egy angol idegenforgalmi iroda most kiadott a turisták számára egy kézikönyvet. Ezer híres szellem személyi adatait közli a kötet, s ugyanannyi borzalmakkal teli kastély pontos címét... Doktor manöken Elisabeth Toro, egy ugandai törzsfőnök huszonhat éves lánya az első nő hazájából, aki megszerezte a jogi diplomát a párizsi Sor- bonne-on. Igaz, ügyvéd nem lett belőle^ mert egy jószemű francia divatszakember felfedezte, és azóta mint világjáró maneken keresi meg mindennapi kalácsát ... Szállodai tábla Egy nevadai szálloda folyosóján a következő tábla van kitéve: „Tíz óra után a szálloda kapuját becsukják. Az első csöngetésre a portás még nem mozdul. A második csöngetésre fölkel, rrieggyújt egy villanykörtét, jelezve, hogy már ébren ■van. Amikor a második. villanykörtét meggyújtja, tudtára adja a kedves vendégnek, hogy már a nadrágját is fölvette, s nemsokára kinyitja a kaput”. A tábla áljára egy vendég ezt írta: „A portás inkább jöjjön ki nadrág nélkül, de ne várakoztasson!” Jegyespárok. figyelmébe Vickleover angol kisváros lelkésze, C. Crockett, a helyi új- aagbaa s&ú szerint m következő közleményt jelentette meg: „A felüdülés mindenki életében rendkívül fontos. Éli legjobban a labdarúgómérkőzéseken üdülök fel. Ezért felkérek minden jegyespárt, hogy esküvőjüket olyan napra tűzzék ki, amikor helyi csapatunk nem játszik, Biztos vagyok benne, hogy az ifjú párok megértik, hogy az Ür kegyelme mellett. a mérkőzések zavartalan élvezete ad erőt nekem ahhoz, hogy lelkész! hivatásomat egy ilyen kisvárosban gyakorolhassam.” Krónikás: Révész Tánaf
