Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
Érdemes felfedezni az embert Mit közölhetnek t Manapság alig akad olyan Vezető — beleértve a termelőszövetkezeti vezetőket is —, aki ne tulajdonítana mind nagyobb jelentőséget a gazdasági információknak. Ez nem csupán az érdeklődési kör bővülésének kérdése, hanem létkérdés. Ha egy mezőgazdasági vezető például korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepet akar megvalósítani, az első dolga a döntéshez a gazdasági információk beszerzése. Nyilvánvalóan tudni akarja, hogy van-e jövője a szarvasmarha tenyésztésének. jelenleg milyen tervek vannak forgalomban, milyen telepet érdemes megvalósítani, ez mennyibe kerül, milyen időn belülü térül meg á beruházás költsége s mennyire lesz jövedelmező a telep három, négy vagy öt év múlva. Ha a vezető nem szerzi meg a kellő információkat, akkor könnyen előfordul, hogy a tenyésztőtelep már elkészültékor korszerűtlen, drága a termelés, nagyok a költségek — egyszóval gazdaságtalan az egész vállalkozás. De, ha valaki piacra viszi az áruját, akkor is előre tájékozódik, hogy mennyiért veszik njeg tőle, érdemes-e egyáltalán elszállítani, vagy van-e máshol olyan piac, ahol esetleg többet kaphat érte. A gazda-ági információk jelentőségét ma már nem vitatja egyetlen megfelelően képzett, korszerűen gondolkozó szakember, vezető sem. Dé érdemes feltenni a kérdést, hogy ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak-e az emberekről érkező informáa lélek információi? eióknak is? New valószínű, hogy erre a kérdésre határozott igennel merne valald válaszolni. Vannak ugyan olyan ipari üzemek, intézményeit, ahol a kezdeményezés már megtörtént, de ez távolról sem általános. Néhány szót azonban talán érdemes arról ejteni, hogy mik is ezek az emberi információk. Olyan tények, adatok, amelyek az adott üzem, vagy termelőszövetkezet dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a dolgozók és vezetők viszonyáról, a dolgozók és a termelőeszközök kapcsolatáról, a gondokról, a problémákról vallanak. Természetesen mindent nagyon nehéz lenne hirtelen felsorolni, ezek inkább csak kiragadott témakörök. Az „emberi” információk jelentőségéről szólva érdemes megemlíteni egy példát,- A Szovjetunió egyik üzemében feltűnően nagy volt a művezetők fluktuációja, vándorlása. Ha valamelyikük egy-két évet eltöltött posztján. az szinte már feltűnő volt. A gyár vezetői keresték a probléma megoldását, de nem sok sikerrel. Végezetül egy szociológust bíztak meg, hogy végezzen alapos felmérést és utána tegyen javaslatokat a megoldásra. Eleinte a gyár vezetői közül is jó né- hányan kételkedtek a vizsgálat eredményességében. Később azonban megváltozott a véleményük. Az illető szociológus rájött ugyanis, hogy nem is egy, hanem több probléma okozza a művezetők cseréjét, vándorlását. Az alapvető ok az volt, h ogy kevés volt a művezetők fizetése. Egy jó szakmunkás minden megerőltetés nélkül többet keresett náluk. Ez> azonban még nem késztette volna mindannyiukat, hogy más beosztást, esetleg munkahelyet keressenek. Az már azonban igen, hogy sem a felső vezetők, sem pedig a munkások szemében nem volt nagy tekintélyük a művezetőknek. Nem volt kellő döntési jogkörük s a munkások úgy vélték, hogy komolyabb dolgokkal nem érdemes a művezetőkhöz fordulni, mert az úgysem ér semmit, a vezetők pedig akképpen gondolkoztak, hogy a művezetők nélkül is eldöcög valahogy a munka. A gond azonban végső soron nem csupán a művezetők gondja lett, hanem másoké is, mert az üzemrészekben csökkent a termelés. A szociológus a vizsgálat során feltárta a tényezőket, s megoldási javaslatokat terjesztett a vezetők elé. Munkája azzal az eredménnyel zárult, hogy megnövekedett a művezetők tevékenységi, döntési köre, emelték a fizetésüket, s megkapták a munkájuknak kijáró tiszteletet, tekintélyt. Ez azt eredményezte, hogy néhány hónapon belül ismét növekedett a termelés. Anyagiakra lefordítva a dolgot: a befektetett tőke busásan megtérült De nemcsak a Szovjetunióban, hazánk néhány ipari üzemében, intézményében is polgárjogot nyertek az emberről szóló információk és közvetítőik, a szociológusok, pszichológusok. Nem véletlen ez, hiszen a perspektívát látó vezetők előtt világos, hogy nemcsak a gépekben, a takarékosságban, a költségek csökkentésében vannak még feltáratlan tartalékok, hanem az emberben is. Az emberi alkotókedv életre hívása, feltárása sok millió forint tartalékot rejt minden gazdaságban, üzemben. Az iparban a kezdő lépések tehát megtörténtek. Néhány üzemben pszichológusok vizsgálják, ki milyen szakmára alkalmas, mikor célszerű munkaszünetet beik tatai, mikor válik túlzottan fárasztóvá a munka vagy éppen azt, hogy melyik szín miképpen hat a dolgozókra. Szociológusok vallanak a vezetők és beosztottak kapcsolatáról. a munkakörülményekről, a gép és az ember viszonyáról. A mezőgazdaságban, pontosabban a mezőgazdasági üzemekben ez a munka még nem kezdődött meg, pedig ott sem kevésbé fontos és hatékony. Érdemes lenne gondolkozni, hogy miképpen, milyen keretek között lehetne elkezdeni. Az elmúlt években nagy változások mentek végbe a mezőgazdaságban, a termelő- szövetkezetekben. Üzemek lettek! A most következő „technikai forradalom” újabb változásokkal jár majd. A változások pedig mindig felvetnek gondokat, problémákat, főképpen emberi problémákat is. Nincs olyan termelőszövetkezet, ahol a gazdaságról, a nagyüzemi táblákról, a talajokról ne lenne térkép. Ha nem lenne- nagyon furcsa lenne. Ez azonban felveti azt a gondolatot, hogy semmiképpen sem lenne ártalmas az emberi kapcsolatokat, a falusi változásokat, az emberi alkotókedvben lévő tartalékokat is feltérképezni. Hogy a vezetők egyes esetekben ne- csak sejtsék, hanem ismerjék is a valóságot. Kapóst Levente Hatmilliós beruházás Két új ABC-áruházzal gaz- 1 dagitotta tavaly a megye- székhely kereskedelmi hálózatát a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Ugyanakkor nem feledkezett meg a másik két város és a községek vásárlóiról sem. Saját forrásból mintegy három és fél millió forintot fordított az üzlethálózat felújítására, két és fél millió forintot pedig egyéb fejlesztésből arra, hogy a kereskedők kulturált környezetben hozhassák forgalomba a különféle élelmiszereket, s egyéb árukat. Jelentős összegeket fordítottak a raktár korszerűsítésére és bővítésére. a kérdésekre A minap abban a majd mindennapi szerencsés helyzetben voltam, hogy részt vehettem egy értekezleten. Az előadó nagy lendülettel kezdett beszámolójához, ezért viszonylag rövid mondanivalójából csak a következőket tudtam feljegyezni: „Amiről szó van, fontos kérdés, érdekes kérdés, eldöntött kérdés és vitatott kérdés, kis kérdés és súlyos kérdés, pikáns kérdés, nagy kérdés, nyitott kérdés, rendbe tett kérdés és megoldatlan kérdés, kifejtett kérdés és tisztázatTan kérdés, fő kérdés, tudati kérdés, megfontolt kérdés, elméleti kérdés és elvi kérdés, valamint örvendetes kérdés és kategorikus kérdés, árnyalt kérdés és konkrét kérdés, utolsó előtti kérdés, apró kérdés, rázós kérdés.” Amint láthatják, sok mindenről szót ejtett az előadó, nekem mégis maradt egy kérdésem: Mit akart elmondani, miről beszélt?! (P—P> Minden téren teljesítette tervét a horti fogyasztási szövetkezet Nagyszerű eredményekről számolhatott be közgyűlésén a tagságnak a Hort és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgatósága. A kiskereskedelmi üzemágra 1968-ra 36 millió forint forgalmat terveztek, ezzel szemben forgalmuk 37 millió volt. A vendéglátóipari üzemág 124 ezer fbrinttal teljesítette túl tervét. Hasonlóan jó eredményeket értek el a többi üzemágak is. Sokat javult a zöldségellátás, a szövetkezet zöldségesboltjainak évi összforgalma megközelítette a 450 ezer forintot. 20 százalékkal növekedett az iparcikkek forgalma is, főleg az eladott televíziók, mosógépek, hűtőgépek száma nőtt. A túlteljesített tervek eredménye, hogy túlteljesítették a szövetkezet nyereségének tervét is. Nagy Piroska Ecséd Munkalehetőséget kérnek... Meddig tarthat nyitva az italbolt? A termelési eredményekről, kulturális, eseményekről szóló levelek mellett akadt több panaszos levél is, melyben gondjaijcat írták meg olvasóink. Olyan gondokról írták, melyek közérdeklődésre tarthatnak számot, s megoldásukhoz több ember összefogására is szükség lenne. Hol dolgozhat a több gyermekes falusi asszony? Két dormándi fiatalasszony fordult szerkesztőségünkhöz panaszos kéréssel, de tígy véljük, panaszuk igazán nem egyedi, ezért adunk helyet levelüknek. „Négy apró gyermekem van, a legkisebb kétesztendős. A mi falunkban sem óvoda, Végül is jobbnak láttuk, ha áttérünk az ultielfogás technikájára. Amikor ez a téma is kimerült, lcu- kát kezdtük szapul- ni. Mégiscsak tarthatatlan, hogy ennyi embernek ilyen sokat kell várnia egy feketére, mert ő munkaidő alatt a fodrászhoz megy. A felháborodott ügyfelek megbízásából Lóg Oszkárral elindultunk a szomszédos fodrászüzletbe Icukáért. A várakozók székein néhány ügyfél már várt, köztük Icu- ka is. Ferire, az aranykezű fodrászra, aki átszaladt az egyik hivatalba. Csak egy percre. Megsürgetni valamilyen beadványát. Már folyt a csevegés a miniről és a maxiról. Mi viszont jobbnak láttuk, hogy feltűnő gyorsasággal Ferire, az aranykezű fodrászra tereljük a szót, szemére vetve, hogy munkaidő alatt megy a hivatalba ma. gánügyeit intézni. Az ügyfelek persze várhatnak.., Icuka is csatlakozott hozzánk és elindultunk a Feriért. Bekanyarodtunk a hivatal kapuján. Az é n hivatalom kapuján. Ajtóm elé érve az aranykező Feri sietett elém, udvariasan számon kérve tőlem, hogy miért nem intéztem még el a beadványát. És még szemrehányást is tett, hogy munkaidőmben a helyemen lehetnék. Pedig tudhatná, hogy éppen ő miatta... illetve Icuka miatt... illetve... (—* —*) sem bölcsőde nincs, s sajnos, nincs nagymama sem. akire hagyhatnám őket. Férjem ke- keresete csak szűkén elég, szeretnék segíteni én is. De négy gyermek mellett, hova mehetek ilyen körülmények között dolgozni?” .,Problémám hasonló a sógornőméhez — írja másik levélírónk. — Nálam három kisgyermek van, s szintén nem tudom elhelyezni őket sehol, hogy munkát vállalhassak. Jelentkeztünk már több szövetkezetnél is, hogy bedolgozóként kereshessünk, de sajnos, mire odaértünk, mindenütt az volt a válasz, hogy „betelt a létszám”. Jó lenne, ha a kisipari szövetkezetek valamelyike, vagy üzemek lehetőséget teremtenének bedolgozásra hasonló problémákkal küszködő asz- szonyoknak, legalábbis arra az időre, amíg a gyermek felcseperedik, s dolgozni járhatnának. Ittas embert miért szolgálnak fei? Nagyvisnyóról érkezett a következő levél, amely túlnő az egyéni panaszon. Egy többgyermekes asszony írta le nehéz életét. Férje, sajnos, túlságosan szereti az italt, s ehhez bőven van alkalma. Az italbolt fizetési napokon hajnalig nyitva tart. Nem ritka egy-egy ilyen hajnalig tartó ivászat után a családi botrány. Az italboltokban kivétel nélkül mindenütt ott függ egy tábla: „Ittas embert nem szolgálunk ki”. Sajnos, ezt a szabályt jóformán sehol sem tartják be. Ez már magában is súlyos mulasztás. De hogy még a zárórát is meghosszabbítják, az valóban tűrhetet- ’ len. Javasoljuk az illetéke? szövetkezetnek a panasz sürgős kivizsgálását. Hová tegyék a szemetet? Az egri Janicsár utca lakói a szemét miatt panaszkodnak. A, városnak e részén még hire sincs a gázfűtésnek, fával, szénnel tüzelnek, s természetesen ennek hulladéka is van. Ám mit tehet az itt lakó? Kihordja az utcára, felhalmozza az udvar végén. Fordultak már a tanácshoz, azonban onnan Csak egy levelet kaptak, amelyben értesítik őket, hogy kapacitás híján nem tudják elszállítani a szemetet. A szomszéd utcáig már elértek a szemétszállítással — írják —. mi is. szívesen fizetnénk, csak megoldanák u problémánkat. Valóban nem lehetne megoldani? Körzeti küidöffgyüíés Hevesen Megtartotta körzeti küldöttgyűlését a Heves és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Napirenden az igazgatóság beszámolója szerepelt az 1968. évi eredményekről ás az 1969. évi feladatokról. A beszámolót Gőz Pál, a szövetkezet igazgatóelnöke tartotta meg. Ismertették a küldöttekkel az 1968. évi mérleg eredményeit, és javaslatokat tettek a felosztásra. A ‘ küldöttgyűlésen részt vett Sramkó László, a járási pártbizottság első titkára is. A beszámoló nemcsak az eredményekkel foglalkozott, hanem bátran feltárta a hiányosságokat is. Beszámoltak arról, hogyan élt a nagyobb mértékű lehetőségekkel a szövetkezet vezetősége. Az 1968. évi nyereség több mint négy és fél millió forint. A szövetkezet 1969. évi tervei között szerepel a hevesi iparcikkbolt építkezésének befejezése, Erdőtelken egy vegyes- és egy italbolt létesítése, több üzlet korszerűsítése. A küldöttgyűlés részvevői jóváhagyták a beszámolókat, s hasznos javaslatokat tettek az 1969. évi feladatok végrehajtására. Rozgonyi István Heves Nwüm3 1969. február ZZ., szombat Tnha fi*ka Pontosabban: „Tabarl port de peche Tunisie”. 1 volt ráírva arra az ízlése színes képecskére, amit í: lésesen ráragasztottak gyufásdobozra, amelyet gyi nútlanul bevásároltam d< hányzás céljára. Megnéí tem a szép kis képecskét, e olvastam a francia szövege rémlett is valami belőle, <] nem ez volt a lényeg, hanei az: hogy milyen jó is hog nem szoktam le a dohán} zásról. Ha nem dohányoznál akkor nem vettem voln gyufát és ha nem vettem vo) na, nem olvashattam voln a szép, színes képecsk alat,t, hogy „Tabarka por de peche Tunisie”. Annyir örültem ennek, hogy azon nal megkérdeztem Jáno bátyámat, aki nagy pipa lévén, gyakran két dobo gyufát is elhasznál egyetlei nap alatt, hogy látta-e é olvasta-e a szép, színes ké pecskét azzal a francia alá irattal. János bácsi azt mondta hogy látta is, olvasta is, d< egy büdös kukkot sem ér belőle, lévén az ő idejéber még nem szokásos, hogy í tanyai iskolák első négj osztályában frapciát tanítsanak. Emiatt azonbar mégis hálával tartozik s gyufának, mert újból eszébe juttatta, hogy milyen átkozott rossz volt az a rég: iskolarendszer, amikor is c ugyan rászokott a pipára de az istennek sem tudott rászokni a francia nyelvre, Ebben maradtunk. Ő is, én is eltettük a gyufát a színes, szép kis képecskével, s az aláírattál, hogy azt mondja: „Tabarka port de peche Tunisie...” Jómagam izgatottan várom az újabb gyufákat, az újabb képecskékkel, esetleg angol, görög, spanyol, hin- dusztáni, vagy szuahéli felirattal. Mert nyilvánvaló, nem gyufával állunk szemben, hanem csak gyufának álcázott kis képes nyelvmesterrel... A szótárak természetesen a Nagy, vagy Családi Gyufa című gyűjteményben nyernek kiadatást. (gyurkó) Az ajtó előtt néhány ügyfél már várt rám. Átszóltam Jenő barátomért, vettük a felöltőnket és máris indultunk. A szomszéd házban lévő presszóba. Csak egy percre. Inni egy kávét, amit Icuka főz. A presszóban már néhány ügyfél várt Icukára és feketéjére. A szomszéd házban lévő fodrászhoz szaladt át. Csak egy lerere. Megfésültet- ni a haját Ferivel, az iranykezű fodrásszal. A presszóban már folyt a csevegés, Icu- ca távolléte miatt miatt csak az ügyfelek között. Lóg Ősz- cár, a szomszédos íugligolyó Gömbölyí- :ő Ktsz fáradhatatlan ínyagbeszerzője, épp i tavaszi bajnokság '.sélyeii latolgatta, gy mi is kénytelenek voltunk kőzbe- ivatkozni Jenövei.
