Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
Az újítások sorsa A mátrai bánya és előkészítő műnél, az Egyesült Izzóban és a Finomszerelvény- gyárban jelentős mértékben csökkent az újítások száma. Különösen szembetűnő a visszaesés az Egyesült Izzóban. de a többi vállalatnál is megtorpantak az újítók — írtuk március 24-én a Népújságban. A nem kívánatos, a káros jelenség okait kutattuk, felhívtuk a figyelmet a tájékozatlanságra és a feszültségekre. Vajon változott-e a helyzet. mi lett az újítások sorsa és mit kell tenni az Egyesült Izzóban? Nézzük a tényeket. Az Egyesült Izzóban ebben az évben 51 újítást nyújtottak be. Tavaly, az év hasonló Időszakában 222 darabot. Az idén 99 300 forint újítási díjat fizettek ki. 1967-ben 103 000 forintot.- Sánta Imre, az Egyesült Izzó félvezető gyáregysége vezetőjének véleményét kérdeztük. — Az idén csökkent a benyújtott újítások száma. Ennek oka nagyrészt az, hogy a dolgozók nem ismerik eléggé az új rendeleteket. Bizonytalanság és bizalmatlanság lett úrrá. Pedig az újításokra sohasem volt cúyan nagy szükség, és sohasem volt annyira mindnyájunk érdeke a nyereség fokozása, mint most az új mechanizmus első évében. — Az idén előfordult-e, hogy pénzügyi fedezet hiányában nem tudták vagy nem akarták kifizetni az újítási dijat? — Ez nem fordult elő. Az újítási díjak kifizetéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll Bár az is igaz, hogy az idén a tavalyról, vagy korábbi évről áthúzódó újítások díját fizettük ki. Az idei újítások elbírálása még nem történt meg, az új rendelkezés szerint azok gazdaságosságát egy év eltelte után a mérleg adataival és az utókalkulációval kell igazolni. Ha az idei javaslatok valóiban gazdaságosak lesznek, akkor semmi akadálya a díjak kifizetésének. Előleg nincs... Takács István, az Egyesült Izzó félvezető és gépgyárának főmérnöke elismerte, hogy az újítómozgalom az idén jelentősen visszaesett. Sánta Imre véleményével egyezően azt mondta, hogy az újítási díjakat senki sem akarja visszatartani. De a legtöbb újító a Il-es kategóriából kerül ki és az újítási díjak legnagyobb részét a Il-es kategóriába tartozók nyereségrészesedéséből kell kifizetni, pedig az újításból származó nyereség a vállalat egészének nyereségét és mindhárom kategóriába tartozók részesedési alapját növeli. — Helyes, hogy az új rendelkezés rendkívül nagy gondot fordít az újítás gazdaságosságára. Csak azért az újításért fizethetünk, amelyiknek eredményességét mérleggel és utókalkulációval igazolták. Amíg ez meg nem történt, nem lehet fizetni és az új rendelet szerint nincs újítási előleg. Ez is szokatlan, átmenetileg talán nem is ösztönöz. Kétszeres pályázati díj — Hogyan segíti, mivel ösztönzi a vállalat a jelentős újításokat? — Az Egyesült Izzó budapesti vállalatvezetősége a fontos fejlesztési célkitűzések megvalósítására pályázatokat írt ki és jelentős összegű díjakat tűzött ki. ösztönzésül hajlandók az eredeti díjak kétszeresét, sőt egyes esetekben háromszorosát kifizetni. Ez is igazolja, hogy a kellő fedezet rendelkezésre áU és érdemes újítani. Takács Istvánt nem régen nevezték ki a gyöngyösi gyár főmérnökévé, de évek óta a gyárban dolgozik és a legeredményesebb újítók közé tartozik. Ezért azt kérdeztük tőle, hogy hol, milyen műszaki kérdésekben lehet újításokkal lényeges eredményt elérni. — Vállalatunknál a leggyorsabb és a legnagyobb eredményt hozó újításokat a félvezetőgyártás kihozatal javításával lehet elérni. Itt egy-egy jó ötlettel és korszerű műszaki megoldással milliókat lehet megtakarítani. 28 ezer forintos újítási díj A főmérnök véleményét tények igazolják. Daubner Béla fizikus, Német Jenő főművezető és Csevi Ferenc művezető a félvezetőgyártásban az ötvöző sablonokat módosították. Újításukkal csökkentették a selejtet, növelték a tranzisztorkihozatalt. Újításuk igazolt gazdasági eredménye egy év alatt 630 ezer forint. A három dolgozónak az előlegekkel együtt az idén 28 ezer forint újítási díjat fizettek ld. A diodagyártásban Tót Árpád, technológus és Erdős László budapesti vegyész újítása 214 ezer forintos megtakarítást jelentett. Az aranytűs kihozatal javításáért az újítóknak 9 ezer forintot fizettek. Megyei és országos adatok szerint a vállalatok többsége az újítások eredményeként kimutatott nyereség öt százalékát fizették ki újítási díjként. Az idén két forrásból lehet az újításokat fizetni. A béralapból és a részesedési alapból. A megállapított bázis átlagbérben fél százalékot vettek figyelembe újítások díjazására. A legtöbb vállalat — például az Egyesült Izzó — a fél százalékot sem használja fel. A vállalatok többségénél az újításokból származó nyereségtöbbletből 5—10 százaléknyi részesedési alaptöbblet képezhető. Tehát nemcsak az újítók, hanem valamennyi dolgozó közös érdeke, hogy zöld utat kapjanak az újítások. A jogszabályokat az élet követelményeihez kell igazítani. Újabb kezdeményezésekkel, a célok és a feladatok határozott megjelölésével, az adott anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával a vállalatok vezetői sokat tehetnek az újítómozgalom sikeréért. Dr. Fazekas László Nem hazabeszélek, de higgyék el, érdemes az újságokat olvasni: Olvasom: — Adolf Grenzenbach, nyugatnémet állampolgár világrekordot állított fel. Harminc perc alatt 26 tojást evett meg. Hogy a kakas csípje meg! Mert bizony mit szólnak hozzá a kakasok? — Két párizsi diák kocsit lopott. Büntetésük: meg kell tenni gyalog azt az utat, amit a lopott kocsival megtettek. Tanulhatnánk belőle mi is. Mondjuk, aki nálunk kocsit lop, annak büntetésül meg kell tennie az utat Eger és Verpelét között — a lopott kocsival. — Németh László: Kiadatlan tanulmányok 1-11. Hogy-hogy, most sem adták ki? Vagy úgy: Eddig kiadatlan tanulmányok. Nem jó dm? Ez kétségtelen, de legalább így igaz. (-6) t £m'm c.r- AniniázB áí,á4 1948. szeptember 12-én adták át az újjáépített déli MMUSZ) VVVVÚ CSfMWII, összekötő vasúti hidat, amelyet a háború idején a német fasiszták robbantottak fel. Az újjáépített híd fontos szerepet kapott ismét az ország vérkeringésében. Falun is lehet élni Fiatalok a munkáról, Középkorú községi vezető summázta a véleményét a múltkoriban a falun élő fiatalokról, a szövetkezetben dolgozó fiatal agrárértelmiségről. Az a baj — mondta, hogy a legtöbben közülük egy-két év alatt akarnak karriert csinálni. A cél: a magas beosztás, az autó, a jó kereset, a külföldi utak. Itt, a falun a „sárban” járnak, mert ideköti őket a munka, de állandóan az „aszfaltról’’ álmodoznak. Érdemes néhány szövetkezeti fiatal véleményét is meghallgatni a falusi életről, a munkáról, az érvényesülésről. ■ ■ ■ KÖZPONTI MEZŐGAZDÁSZ — Én, ahogy mondani szokták, a legszerencsésebbek közé tartozom. Három éve végeztem el a főiskolát s már a féléves gyakorlatot is itt töltöttem a szövetkezetben. Utána végleg ide kerültem. A gyakornoki idő nehéz volt, mindössze 1300 forintot kerestem havonta, nem ismertem a munkát, az embereket. Aztán behívtak katonának s mikor visszakerültem, akkor neveztek ki központi mezőgazdásznak. Az én „területem” a növényvédelem, ezenkívül a gazdasági terv elkészítésénél szoktam segíteni. Jelenleg 2700 forint körül van a havi jövedelmem, ehhez jön még a háztáji. Az idén májusban szolgálati lakást kapSzövetségesein a feledékenyéig Azt állítják rosszakaróim, hogy a szórakozottság országos rekordere vagyok, de ezt határozottan túlzásnak tartom. Ez az emberi gyengeségem már egészen kiskoromban jelentkezett. Kétéves lehettem, amikor apám egyik jó barátja jött hozzánk látogatóba. Mesélte, hogy az én koromban a nebulók már lerántják a térítőt és összetörik a porcelánokat. Tüstént ráncigálni kezdtem a csipketerí- tőt a pohárszékröl. De csodálatosképp a feke- téskészlet a bútordarab szélén megállapodott, kicsit táncolt ugyan, de egyben maradt. Szüleim ezt kivételes szerencsének minősítették és összecsókoltak örömükben. Az történt ugyanis, hogy szórakozottságomban a kriti- Iwm pillanatban egyszerűen elfelejtettem továbbrándítani a térítőt. Esküvőm napján sem hagyott el állhatatos feledékenységem. Az ébresztő csörgött, én kinyúltam a paplan alól és elzártam a berregő!. Egyszerűen kiesett az emlékezetemből az anyakönyvvezető. Később a násznép törte rám a lakásajtót. — A menyassszonyod kint vár az autóban és te még az ágyban horkolsz? — förmedt rám az ellenoldal násznagya. — Igazatok van. Teljesen kiesett az emlékezetemből — simítottam végig a homlokomon. — Most mit csináljunk — toporzékolt az apósjelölt. — Kérjetek másik terminust az anyakönyvvezetőtől. Jobb később, mint soha — haezzel párnáimra nyatlottam. Külön szerencsém, hogy nem tartottuk meg az esküvőt. Megtudtam, exmenyasszoaz apró felhevüléséért. Ekkor eszméltem rá, milyen hatalmas szövetségesem a feledé- kenység. Egyik reggel osztályvezetőm asztalához ültem le tévedésből. Pillantásom rögtön a határidős jelentésre esett, melyet főnököm elmulasztott elkészíteni. Ijedten felszisszentem, mert még nem nyom később a férje kisujját harapta át féltékenységében. Két hónapot kapott ezért jöttem rá, hogy másik íróasztalnál ülök. Gyorsan legépeltem tehát o jelentést. Félóra múlva az osztályvezető is megérkezett, akit „nyak- csavaró”-nák ismertek a munkatársak. — Maga mit keres ennél az asztalnál? — — hallom a főnököm hangját, amely beillett egy gorilla üvöltésének. — Ez az én asztalom — szóltam határozottan és mélyen a szemébe néztem. — Maga megőrült! «— harsogta egyenest a dobhártyámba. Ekkor már magam is rájöttem újabb balfogásomra. De nem vesztettem el a nyugalmam. — És a jelentés, a tizenkét exkavátorról? Az smafu? Ma kilencre kellett volna készen lennie! Az osztályvezető a fejéhez kapott és lényegesen lehalkította a hangját — Igaza van. Mit lehet tenni? öt perc múlva kilenc. — Ne izguljon. Itt a kész jelentés. Mehet vele az igazgatóhoz... Hunyadi István tam — ezzel szinte minden vágyam teljesült. — Kielégiti-e a munkája, beosztása? — Munkaköröm megkívánja a főiskolai végzettséget, ezért pem érzem azt. hogy hiába tanultam. A növényvédelem érdekes, számomra izgalmas munka, lehetőség van a kísérletezésre. Ha az ember úgy érzi, hogy valóban alkotó tevékenységet végez, akkor kielégíti a munkája, a beosztása. — Mi a véleménye vezetőiről? — Mindannyian jól képzett tapasztalt szakemberek. Külön előnyük, hogy ráadásul fiatalok is. Úgy gondolom, hosv a fiatalabb vezetők kevésbé konzervatívak, jobban lelkesednek az új módszerekért. Éppen ezért könnyű dolgozni. Hagyják az embert kibontakozni, sőt lelkesítik, hogy próbálkozzék, kísérletezzék. — Szeret-e falun élni? — Ebben a faluban születtem, éltem s úgy mentem el a főiskolára, hogy ide is jövök vissza. Éppen ezért később sem csalódtam, tudtam, hogy a falusi élet mit képes adni. Egy-két társam azonban valahogy úgy képzelte, hogy a falusi hátrányosabb körülményeket a termelőszövetkezetnek sok pénzzel kell ellensúlyozni. Ha falun élek. legalább pénzem, kocsim legyen minél előbb. Az ilyen felfogású fiatalok csalódtak, mert kevesebbet kaptak, mint reméltek. Hozzá kell azonban tennem, hogy a többség nem ilyen; üzemi Állatorvos — Mit mondjak magamról? Három éve végeztem, azóta ebben a szövetkezetben dolgozom. A munkám kielégít, a fizetésem sem mondható rossznak. — Elégedett? — Nehéz erre válaszolni. Pontosan ez az ötödik albérlet ahol jelenleg lakom. A szobák földesek, kátránypapírt terítettem rájuk, hogy a gyerekem meg ne fázzék. — Építkezés? — Nézze, igaz. hogy nem keresek rosszul. De az első évben, amikor gyakornok voltam, mindösze 1300 forint volt a fizetésem. Azután jött a katonaság. Ez az első év. hogy minden hónapban megkapom a fizetésem. A másik pedig az, hogy még harminc éves sem vagyok. Ha lenne megtakarított pénzem, akkor sem mernék belevágni az építkezésbe. Nem vagyok benne biztos. ho?v 33 év múlva ebben a faluban megyek nyugdíjba. — Szolgálati lakás? — Nincs. Pedig, gondolom, egvik feltétele lenne a fiatalok letelenítésének. — A munka? — Szeretem a munkámat, lehetőségem van, hogy az el- 1968. szeptember 12., képzeléseimet valóra váltsam. A szövetkezet vezetői támogatnak is ebben. Az én tevékenységem Is benne van, hogy megvalósítottuk a kar- bamidoe etetést, bevezettük a gépi fejést. saját tápokat készítünk és korszerűsítettük a tej házat. — A diploma tehát jó „befektetés”? — Az enyém csak részben. Egy üzemi állatorvosnak nem könnyű a helyzete. Aki ezt a munkát végzi, annak a diplomája kevesebbet ér, mint egy körzeti állatorvosé. Hogy miért? Például, ha egy szövetkezeti gazda szól nekem, hogy menjek el hozzá megnézni a tehenét, nem mehetek. Nincs hatósági jogköröm. Ilyenkor aztán az emberek találgatnak. Ügy gondolják, hogy az én szakértelmem kevesebb, vagy valami van a fülem mögött. Mindenkinek nem tarthatok előadást, hegy miért nem adhatok be egy injekciót valamelyik háztáji szarvasmarhának, vagy sertésnek ■ ■ ■ MEZŐGAZDÁSZ — Legyek őszinte? Én VMS megégettem a számat. Olyan szövetkezetbe kerültem először. ahol senkinek sem volt olyan képesítése, mint nekem; Máig is azt tartom, hogy ez volt a legnagyobb bai. Nem törekedtem semmi magasabb pozícióra, mégis éreztem, hogy a vezetők féltékenyked- nek rám. Nem tudtam igazán dolgozni, félig a saját. _ félig az ők elképzeléseit valósítottam meg. A kettőből valami egészségtelen zagyvalék lett; — Mit tart az érvényesülésről? — A fiatalok nyilvánvalóan érvényesülni akarnak- A legtöbben éppen ezért „hajtanak”, bizonyítani akarják, hogy értenek a dolgokhoz. A ©énz sem közömbös, mert senki sem indul tőkével sz életnek. Szerintem nem hiba az, ha egy falun élő fiatal értelmiségi már nem elégszik meg a földes szobával. 3 Petróleumlámpával. Még azt sem tartom bűnnek, ha valaki több éves megfeszített munka után eléri az autót. Sok idősebb falusi ember szemében ez azonban elítélendő magatartás. Én úgy gondolom, hogy egy fiatal értelmiséginek nem ..leszorítani” kell az igényeit, hanem az igényeinek megfelelő életet kell élnie. Városon senki sem csodálkozik, ha egy tanár parkettás, fürdőszobás lakásban lakik. Ha ez így van. akkor miért tartják furcsának, ha falun eev mezőgazdász nem éri be a földes, vagy jobb esetben köves szobával. Kaposi Levont® csütörtar
