Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Vezel őségről nnxt As előtt A mérce: a párttitkárok és vezetőségi tagok kétévi munkája Megyénk több mint félezer pártszervezetében kerül sor az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. május 14-i határozata alapján október 1. és november 16. között a titkárok és vezetőségi tagok megválasztására. A választás előkészületed már javában tartanak, erről kértünk információt Fehér Istvántól, a megyei pártbizottság osztályvezetőjétől. — Mennyi kommunistát érint ez az előkészületi munka? — Megyénkben tizennyolcezer fölé emelkedett a párttagok száma, de a Szervezeti Szabályzat értelmében sorra kerülő vezetőségválasztás sokkal több embert érdekel. Nem közömbös a pártonkívü- liek számára sem, hogy a falu, az üzem, vagy hivatal kommunistáinak munkáját kik és miként irányítják. — Hol tartanak most ca előkészületekben? — A munka szokás szerint a felsőbb pártszerveknél kezdődött De a pártszervezeteknél is megkezdődött az elmúlt két év munkájának értékelése s ahogy mondták: „újból mérlegre teszik a vezetőket”. — Azok a párttitkárok és vezetőségi tagok, akiket két évvel ezelőtt választottak meg, igen nehéz körülmények között végezték munkájukat. Helyt kellett állniuk az új gazdasági mechanizmus viszonyai között, a gyorsan változó nemzetközi helyzetben. Egyszóval: az élet magasra állította előttük a mércét. A tapasztalatok szerint miként tudtak eleget tenni e megnövekedett követelményeknek? — Kétéves tevékenységük azt mutatja, hogy nagy többségükben helytálltak s csak kevés helyen lesz szükség a párttitkár, vagy a vezetősé- ■gi tagok Cseréjére. — Ez tehát azt jelenti, hogy nem újjá-, hanem újraválasztják a vezetőket. — A legtöbb pártszervezetnél... igen. Azért akadnak olyan vezetők, akik gyengéknek bizonyultak, egészség- ügyi, okokból kell megválniuk vezetői posztjuktól, vagy annyi más megbízatásuk van, hogy nem tudnak eleget tenni eddigi pártmegbizatásuk- nak. Ezeknél a pártszervezeteknél új, friss erőkkel tehetik jobbá a vezetést. — A választás előkészítésében rendkívül nagy szerepet vállalnak a jelölő bizottságok, de lesz-e elegendő idő felelősségteljes munkájuk elvégzésére? — A közeli napokban már megválasztják ezeket a bizottságokat s nagyjából egy hónapnyi idejük jut arra, hogy beszéljenek a pártszervezet valamennyi tagjával, kérjék véleményüket, javaslatukat, nemcsak a vezetők személyére, de az elmúlt két esztendő munkájának értékeléséhez is. — Milyen nehézségekkel találhatják magukat szembe a jelölő bizottságok tagjai, elnökei? — Elsősorban a szubjektívizmussal, a személyeskedéssel, de minden bizonnyal akad jó néhány helytelen nézet is e beszélgetések során. Éppen ezért nem elég, ha mindezeket csak regisztrálják. továbbítják. Akkor végeznek igazán jó munkát, a jelölő bizottságok tagjai, elnökei, ha rögtön tisztázzák a félreértéseket, ha szembe- szállnak a helytelen nézetekkel s nagy felelősséggel döntik el, kiket javasolnak vezetői posztokra. — Milyen új vonásai vannak a mostani vezetőségválasztásnak? — A legfontosabb... a titkosság. Az, hogy a titkárt is, meg a vezetőségi tagokat is külön választják meg. — Tehát két titkos szavazás lesz? — Igen. Ez azt a célt szolgálja, hogy a pártdemokrácia tz eddiginél jobban érvényesüljön. Ezt a módszert Alkalmazzák a csúcsvezetősé- j&ak választásánál is. — Hallottuk, hogy az eddigiektől eltérően most nem kell szavazni a titkár és a régi vezetőség lemondása ügyében? — Ez eddig is csak ólyan régi szokás volt. hiszen a Szervezeti Szabályzat szerint két évig tart a titkár és a vezetőség meghatalmazása. Utána a pártszervezet tagjainak csak tudomásul kell venniük ennek lejártát. — Több párttitkár érdeklődött, hogy miért nem kell most határozati javaslatot kidolgozni a vezetőségválasztó taggyűlésre ? — Nagyon nehéz lenné most két évre valamennyi pártszervezet konkrét feladatait kidolgozni. Éppen ezért hasznosabbnak látszik, ha a beszámolóban sorra szedik a legközelebbi idők fontos tennivalóit a politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai munkában s ezt fogadják el a korábbi határozati javaslatok helyett, feladatiként. — A korábbi vezetőségválasztó taggyűlések előkészületei azt mutatták, hogy nemcsak a kommunisták számára fontos ez az esemény, de az üzemek, falvak, pártonkí- vüli dolgozói, lakói is érdeklődéssel figyelik ezt a munkát. — A vezetőségválasztás ugyan a párt belső ügye, ezért — az érdeklődés ellenére sem vehetnek részt ezeken a taggyűléseken pártonkívü- liek — mint korábban történt. Ám ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyják véleményüket, javaslataikat. — Az előkészületek már több hónapja tartanak. Milyen gondokkal kellett megküzdeniük a pártbizottságoknak, adódtak-e komoly félreértések, téves nézetek? — Eddig a legjobb ütemben folytak az előkészületi munkák s egy-két apróbb, személyi, szervezési természetű ügy intézésén kívül nemigen akadt komoly probléma. — Mire hívjuk fel a párt- szervezetek figyelmét, hogy valóban sikeresek legyenek a. titkár- és vezetőségválasztó taggyűlések? — Legfontosabb, hogy a beszámolók reális értékelést adjanak a vezetőség és a párttagság kétéves munkájáról. Jól tükrözzék a gyár, a község, a hivatal, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai helyzetét s mindenekelőtt tartalmazzák a kommunisták véleményét, bírálatát, önbirálatát, és javaslatait. Nagyon hasznos lenne, ha mindenütt még a taggyűlés előtt kollektíván megvitatnák a beszámolót: valóban jól értékelik-e benne az alapszervezet tevékenységét. — Mire kell még gondot fordítani az előkészületeknél? — Tisztább iképet lehet alkotni a pártszervezet kétéves működéséről, ha komolyan veszik a pártcsoportértekezlc- teket, amelyeket szeptemberben kell megtartani s ahol a kommunisták számot adnak pártmegbízatásuk teljesítéséről, véleményüket, javaslataikat elmondják a pártszervezet munkájával kapcsolatban. — Hallottuk, hogy a veze- tőségválasztó taggyűléseken erkölcsi elismerésben részesítik azokat a kommunistákat, akik hosszabb ideje munkálkodnak a pártvezetésben. — Ezen az ünnepélyes taggyűlésen, díszoklevelet kapnak az egy évtizede, vagy ettől régebben dolgozó párttit- kárók. vezetőségi tagok, funkcionáriusok. Az ő áldozatos tevékenységük elismerése minden bizonnyal ösztönzést ad majd azoknak is, akik ezen a választáson kerülnek vezetői posztra. K. E. Föld alól a napfényre Az elmúlt pár évben sokszor jártam Visontán. A külszíni bánya, a meddőhányó és a gépek rendkívül nagy méreteit lassanként megszoktam, de az mindig meglep, hogy alig lehet itt embert látni. A szerelőteret óriási méretű daruk, a bányát kubikushadosztályokat helyettesítő kotrógépek és kilométereket átölelő szállítóberendezések uralják. De mindezt alkatrészenként emberek szállították Visontára, a helyszínen szerelték és egységes akarat szerint működtetik, dolgoztatják az óriási méretű, bonyolult gépezetet. Milyen utat jártak, kik ezek az emberek? A kotrómester Fekete Pál ma kotrómester, a VM 6-os gép gazdája és parancsnoka. Tizenkilenc évig mélyművelésű bányákban dolgozott. Petőfibányán kezdte, Rózsaszentmártonban és Gyöngyösön folytatta. A XU-es aknától jelentkezett a 400 órás nehézgépkezelői tanfolyamra. Akkoriban még szántó és szőlő terült el a Mátra tövében, le a 3-as mű- útig, meg azon is túl. — Szerettem a mélyművelést, de idejében megértettem, hogy nálunk a külszíni fejtésé a jövő. Sokat kellett tanulni és tapasztalni, amig megismertük a külfejtés gépeit és a teljesen újszerű munka ezer gondját, baját. Társaimmal együtt vállaltuk, akartuk, sikerült. Az utolsó réteg földet szedjük a szén fölött — mondta Fekete Pál. A főgépész Harkó Károly Egercsehiben ismerte meg a bányát, 1939- ben. A műszaki káderképző iskola elvégzése után Petőfi- bányára, majd a gyöngyösi XII-es aknához került. — Visontára az első munkásokkal érkeztem. 1961-ben a víztelenítést kezdtük, el sem tudtuk képzelni, hogy milyen lesz az ország legnagyobb bányája és erőműve. A szemünk láttára és két kezünk munkája nyomán alakul, fejlődik ez az óriás. Sokat kell itt dolgozni és nem kevesebbet tanulni. De megéri. A keresetre nem panaszkodhatunk. Gyerekeinknek és unokáinknak megmutathatjuk, hogy ezt mi csináltuk. Visontáról szeretnék majd nyugdíjba menni. Gyöngyösön kétszobás saját házam van a bányatelepen. Csak egy utca választ el Fekete Páltól, a kotrómestertől. Gyakran találkozunk. Nemcsak a külfejtésen, hanem otthon is, a munkásőrségben, vagy a kisvendéglőben. Megértjük, becsüljük egymást a munkában és a szórakozásban is. így könnyebb és szebb az élet. A főaknász Laczik István bányász akart lenni, amióta az eszét tudja. — Nyugdíjas bányász az apám és bányász az öcsém és a bátyám is. Röviden ez a mi családunk története, Frontfejtésen dolgoztam, a gyöngyösi XII-es aknához kértem magamat. Technikumot végeztem, frontmester és körzetaknászként dolgoztam. Visontára 1962-ben kerültem. A régi mélyművelési bányászokkal és újabb dolgozókkal együtt, vagy 17—18 kilométeres víztelenítő vágatot hajtottunk. Most a letakarító üzem főaknásza vagyok. Milliós értékű gépeket és fontos munkát bíztak rám. Legjobb tudásom szerint iparkodom, úgy érzem, hogy Visontán megbecsülnek. A kék overal losok Sutus Ferenc, a Thorez üzem személyzeti osztályvezetője, régi emlékeket elevenített fel. — Talán 1964-et írtunk — ez Visonta újabb történelmében régmúltnak számít —, amikor két öreg kotrógép jött. Akkor annyi gyakorlott szakemberünk volt, amennyi a két „masinához” tartozott. A 400 órás nehézgépkezelői tanfolyam tankönyvét saját szakembereink állították ösz- sze, ők oktattak. De sorolhatnánk az önálló villamosszeretelepkezelői tanfolyamot, a dózer- és az egyéb gépkezelői oktatást, vagy a vulkanizálók, a szalagvégtelenítők szakmai képzését. A volt mélyművelésű bányák vájárai, aknászai, gépkocsivezetők, villanyszerelők és egyéb bányaiparosok tanultak, hónapokon, sőt, éveken át, napi nyolcórai nehéz munka után. A kék overáló- sok becsülettel helytálltak. Amikor letelt az éjszakai műszak, ottmaradtak oktatásra. A távolabbi községekbe csak délután értek haza és este indultak újra munkába. szakmérnökök Csontos Csaba, a lefedési üzem vezetője, szakmai rajongással mondta el, hogy az előző négy évben 8.5 millió köbméter meddőt takarítottak le a szénről, az idén — tehát egy év alatt — nyolcmillió köbmétert. A kisgépes nyitás 21,40 forintba, a mostani nagygépes 12.40 forintba kerül köbméterenként. Pribula Nándor, a Thorez üzem vezetője és Goda Miklós főmérnök egybehangzóan állítják, hogy korszerű gépesítés nélkül elképzelhetetlen lenne évente nyolcmillió köbméter földet kitermelni és két-három kilométerre elszállítani. Erre csak a technika képes. A géprendszereket emberek irányítják. A külfejtésen jelenleg 104 technikus és 34 mérnök dolgozik, köztük hat szakmérnök. A Mát- raalji Szénbányák és az iparág szakemberei segítik munkájukat. Visonta a tanú rá, hogy az ember ma már rövid idő alatt képes átalakítani a tájaid A munka völgyet, hegyet és tavat teremt. A napokban olyan szőlővel kínáltak, amely a visontai meddőhányón termett. De ennél is csodálatosabb, hogy az akaraterő és a munka milyen gyorsan formálja az embert. Dr. Fazekas László lői, a villamos gépkezelői és ---- ------ - Tu dományos fokozata: kandidátus Szolgálat és teremtés Hangyái Károly, a Selypi Cukorgyár főmérnöke — a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának egyhangú döntése alapján — elnyerte a „kémiai tudományok kandidátusa” akadémiai tudományos fokozatot, egyszersmind jogot nyert a doktori cím viselésére is. Puritán ízléssel berendezett tágas iroda, hangulatos pasztell tónusok. Modern bútorok, tárgyalóiasztal. fotelek, könyvekkel, iratokkal megrakott világos Íróasztali Mögötte szemüveges, negyven körüli barátságos férfi, előrehajol a kézszorításhoz, s rögtön szabadkozik. — Rólam írni.:.? Az én életemben semmi különleges nincs, ami szenzációnak vagy jó sztorinak számítana. Szakmai nacionáléja is „egyszerű” A Fekete-Kőrös menti Sarkadon született, s tán épp ez játszott szerepet később abban, hogy a cukor- gyártást válassza élete hivatásául. Debrecenben teltek a gimnazista évek. maid 1947- ben a Budapesti Műszaki Egyetem következett, ahol vegyészmérnöki diplomát szerzett. Jóformán meg sem száradt az oklevélen a tinta, az ercsi cukorgyárba került, s itt is maradt tizenhat esztendőn át. végigjárva a cukorgyártás műszaki iskoláját, az alsó lépcsőfoktól a legfelsőig. Volt üzemvegyész, üzemmérnök, műszakvezető, főműszakvezető és termelési osztályvezető. Két éve telepedett meg Selypen, azóta főmérnöke az itteni gvámak. őt eddie nem sokat zaklatták a magamfaita ..kívO1?!- lók”, legalábbis erre következtethettem abbóL amilyen kedvvel igyekezett „mesterségébe” beavatni. Nem az energikus, inkább a tanáros embertípushoz tartozik, aki ha magyarázni kezd, egy fekete szarukeretes szemüveg is elég ahhoz, hogy mögé rejthesse arca minden egyéni vonásait, Azt is elfelejteti velem, hogy barna, szürkülő haja van, mert ilyenkor csak annyiban van jelen, ameny- nyit meg tud értetni rendkívüli tudományából. Ívázzon a tudományos fokozatért.” Vaskos, fekete kötésű könyvet helyez elém. Kandidátusi értekezése. „A cukorrépa technológiai tulajdonságainak változásai a tárolás folyamán.” — A témaválasztás története? — A gondolatot egy 1963- ban Kijevben megtartott tanácskozás adta. ahol hasonló kérdésekről tárgyaltak a — Hogyan lett kandidátus? — Roppant nehezen. 1963- ban jelentkeztem aspirantu- rára, de a pályázatomat elutasították ... Az elutasítás indoka: „ ... eddigi munkássága alapján képesnek tartjuk arra, hogy aspirantúra nélkül, önállóan elkészített értekezéssel pászakemberek. A téma szerepelt az országos távlati kutatási programban, ugyanakkor a KGST-országok kutatóintézetei is megállapodtak abban, hogy a répatárolással kapcsolatos kérdéseket szoros együttműködésben, összehangolt terv alapján vizsgálják. Eng'em mindig vonzott a kutatómunka, de nem az elméleti jellegű kísérletek, hanem az olyanok, amelyek gyakorlati haszna közvetlenül mérhető. Járatlan úton indult. A tárolt cukorrépa technológiai tulajdonságainak változásait — összefüggően és teljes részletességgel — dr. Hangyái Károly előtt még senki sem vizsgálta. A szakiroda- lomban csupán csak jelzéseket talált. Ám ez is kellő fogódzó volt számára. Négy évi kemény és szívós, kitartó munka után letehette disszertációját a Tudományos Minősítő Bizottság elé. Hat kísérletsorozatban több mint kétezer vizsgálatot végzett. A munka, amelyet teljesített, nem egyszerű adatközlés, Kísérlete eredményeit üzemi szinten, a gyakorlat számára hasznosítható formában értékelte. Minden kísérlet-sorozatban kiszámította például, hogy a répából mennyi a várható fehércukorhozam. s azt is. hogy miként alakul a cukorönköltség. — Kutatásainak lényege? — A répa tárolás folyamán különböző fizikai, biokémiai és mikrobiológiai változásokat szenved. Ha ismerjük ezeket a változásokat, s a kiszedett répa életműködésének fontosabb jelenségeit. teljesebb mértékben megőrizhetjük a répában megtermett cukrot, megakadályozhatjuk a nagyfokú cukorveszteséget; — A kérdés megoldása tehát nagy gazdasági jelentőséggel bír. — Gyakorlat bizonyítja, hogy a téli kampányidőszak cukorhozama korszerű tárolás esetén 1—2 százalékkal nagyobb. Hazai vonatkozásban ez azt jelenti, hogy 1500—3000 vagon cukor menthető meg a népgazdaság számára. aminek teljes termelési értéke 100—200 millió forint. Ha csupán azt elérjük, hogy a répa technológiai tulajdonságainak ismeretében mindösz- sze 0,1 százalékkal növelhető a cukorhozam, már ez is kb. 10 millió forint termelési értékemelkedést jelent évente. Negyvenéves. S nevének máris karát.ia van a szakmában. idehaza és külföldön. Tudományos publikációi rendszeresen megjelennek a magyar és nemzetközi szak- folyóiratokban. Társszerzője a „Cukorgyártás” című ipari szakkönyvnek. A kandidátusi értekezésben foglalt kísérleteinek eredményei iránt Franciaországból. Törökországból érdeklődnek. Őmaga nem kérkedik ezekkel. Roppant szerény. Önkéntelenül is Verseghy Ferenc epigrammáiét aposztrofálom: „Nézd a búzakalászt, büszkén eme lődik az égnek. I míg üres; és ha megért, földre konyít- ia fejét. / Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek. 1 Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.” Dr. Hangyái Károly sorsában senki ne keressen szenzációt, vagy divatos sztorit. A tudós, kutató-kísérletező ember munkáséletét éli. Élete szolgálat és teremtés. A tudományt szolgálva a mindennapoknak teremt, a mindennapoknak használ. Pataky Dezső Néww3 196S. szeptember 1., vásáráig
