Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-25 / 199. szám
„Mindenes” tsz-elnökök A közelmúltban az egyik gyárigazgató külföldre utazott üzleti ügyben. A nyugati cég képviselőjével másnap kilenc órára beszélték meg a tárgyalást. A magyar gyárigazgató pontos akart lenni, már fél kilenckor megjelent az irodában. A titkárnő az órára mutatott majd sajnálkozva tárta szét a kezét. Még csak fél kilenc, a vezérigazgató úr még nem tudja önt fogadni. Nálunk az idő pénz — mosolyodott el — tessék addig türelmesen várakozni. Termelőszövetkezeti elnök mesélte: a múltkoriban hatalmas zsákkal betoppant hozzá egy furcsa külsejű férfiú, s élénken érdeklődött, nincs-e valami „elfekvő” nyúlbőr a szövetkezetben. Két példa — két ellenkező gyakorlat. Helytelen lenne ebből általánosítani, de annyi bizonyos, hogy amíg a gyárakban, hivatalokban a vezetők egyre inkább a képzettségükhöz illő munkát végeznek, addig a termelőszövetkezeti elnökhöz bárki betoppanhat és bármilyen üggyel előhozakodhat. Számtalan termelőszövetkezeti elnökkel beszélgettem, munkaidejükről érdeklődtem. Legtöbben napi 12—14 órát dolgoznak, nyáridőben ennél is többet. A munkán kívül sokszor csak arra jut idejük, hogy egyenek és aludjanak. Könyvet, szakfolyóiratokat inkább csak télen olvashatnak, ekkor jut idő a szórakozásra is. Általános vélemény azonban, hogy naponta 4—5 órát olyan ügyek intézésével töltenek, amelyet más vezető, sőt akár a raktáros is elintézhetne. Gyakorlat: ha valamelyik szövetkezeti gazda szállítalni szeretne valamit akkor az elnöktől kér fogatot vagy vontatót. Ha a munkaegység-elszámolás nem pontos szintén az elnökhöz fordulnak. Ha egy asszony gyermeket vár, a szövetkezeti elnököt kéri, osz- sza be könnyebb munkára. Ilyenkor a közös gazdaság vezetője meghallgatja a panaszokat, kérelmeket s mit tehet mást, a brigádvezetőkhöz, a könyvelőhöz, a szállítási felelőshöz irányítja a kérelmezőket. Ugyanakkor értékes negyedórák, félórák telnek el. Az is gyakran előfordul, hogy a brigádvezető, vagy más vezető — bár erre munkaköre felhatalmazza — nem mer önállóan dönteni. Mi a megoldás? — „majd megmondja az elnök”. Reggel a postabontásnál egy halom meghívó kerül az elnöki asztalra. Értekezlet, tanácskozás, megbeszélés. A szövetkezet vezetője töpreng, mit csináljon. Ha mindegyikre elmegy, akkor három hónap múlva sem tud kijutni a határba, megnézni a kukoricát* Ha mást küld maga helyett, akkor viszont megsértődnek a rendező intézmények, hivatalok. Annyira sem becsül minket — mondják —, inkább valami fulajtárt küld maga helyett. Panaszkodnak az elnökök, a különböző vállalatok munkatársai csak velük akarnak tárgyalni üzleti ügyekben. A főmezőgazdász, a főállattenyésztő nem jó, csak az elnök. Ugyanakkor a vállalat képviselői nincsenek döntési joggal felruházva. S ha valóban dönteni kell az ügyben, akkor fogja magát az elnök s beautózik a vállalat igazgatójához. Nehéz lenne pontosan kiszámítani, de valószínű, hogy a nem elnöki teendők végzésére legalább két nap elmegy hetente. Ugyanakkor nem, vagy kevés idő jut a rendeleiek tanulmányozására, az ellenőrzésekre és főképpen a gondolkozásra. Gondolkozásra? — kérdezhetik sokan kíváncsian. Igen, a gondolkozásra. Hiszen különösen most, az új gazdaságirányítási rendszerben rendkívül fontos a gazdálkodás elemzése, a tapasztalatok összegezése, dönteni abban, hogy miképpen lehetne még olcsóbban termelni és jobban értékesíteni. A szövetkezeti vezetők szerint a legnehezebb munkát az elemzés, a gondolkodás, a tervezés jelenti. Erre kellene a legtöbb idő, s néha nyugalom is. Addig azonban, amíg az iroda ajtaja állandóan nyílik és csukódik, aligha lehet nyugalomról beszélni. Gondolkodásra csak este, otthon jut idő — ezt viszont a család ne- hézményezi. A szövetkezeti elnök manapság nemcsak elvi irányító hanem afféle „mindenes”. A fejlődés, a differenciáltabb munka viszont egyre inkább az elvi irányítót követi. A tagság is egyre inkább azt várja, hogy a vezető necsak Pista bácsi legyen, hanem elnök, aki magas szinten tud irányítani, gazdálkodni. Nem arról van szó, hogy az. elnök elzárkózzon az elefántcsonttoronyba, hanem arról, hogy ne tőle kérjenek nyúlbőrt vagy szalmaszállító szekeret Az igazság kedvéért hadd tegyük hozzá — néhány sző vetkezeti elnök viszont elvárja, hogy minden ügyben hozzáforduljanak, s minden jelentéktelen dologról tájékoztassák. Helytelen gyakorlat ez, s legtöbbször fontosabb mun kától vonja el a vezetőt. De mi legyen a megoldás, hogy több ideje maradjon az elnököknek? Receptet erre nem lehet adni, de annyi biztos, hogy amelyik szövetkezetben a munkaköröket éle sebben elhatárolják egymástól. tisztázzák minden vezető feladatát, hatáskörét és mindenkinek megvan a döntési jogköre, ott kevesebb közvetlen feladat megoldása vár az elnökre. Az sem lenne hiábavaló, ha az elnöki irodák előtt is titkárnő ülne, aki megmondaná mindenkinek, hogy milyen ügyben kihez forduljon. S csak azok kerülnének a szövetkezet vezetőjéhez, akiknek valóban vele szükséges tárgyalniuk. A termelőszövetkezetek a vállalatok egyenrangú partnerei. Éppen azért nincs miért megsértődnie egy vállalati képviselőnek, ha nem az elnök, hanem a főállattenyésztő, vagy a főkönyvelő tárgyal vele. Sokan úgy vélik, hogy a közös gazdaságokban nincs létjogosultsága valamiféle hivatali szellem kialakításának, hogy az elnökhöz csak a titkári szobán át lehessen bejutni. Ügy gondolják, hogy ez a szövetkezeti tagságtól, a tárgyaló felektől való elzárkózást jelentené. Pedig nem erről van szó. Tény, hogy csak akkor lehet valaki jó vezető, ha ismeri az emberek gondjait, bajait, beszél velük, köztük él. De az is biztos, hogy ha idejének nagy részét nem képességeinek, képzettségének és feladatkörének megfelelő munkával tölti, akkor annak éppen a közösség látja kárát. Kaposi Levente... Kiváló eredmények Ecséden A Mátraalji Szénbányák termelési eredményeit üzemi telefonon naponként jelentik Petőfibányára. Ha nagyobb üzemzavar, baj, vagy fennakadás történik, azt is nyomban közük. Petőfibá- nyán Nagy Ferenc diszpécsernél érdeklődtünk és az írásban rögzített jelentésekből kitűnik, hogy Ecséden már régen nem értek el olyan kiváló eredményeket mint ezen a héten. Különösen dicséretre méltó az ecsédiek augusztus 21-i teljesítménye. Ezen a napon 6266 tonna szenet továbbítottak a Mátravidéki Hőerőműnek, ami az előirányzat 129,8 százalékos teljesítésének felel meg. Az adatok azt is bizonyítják, hogy nemcsak az ecsédi nagy gépek kezelői, hanem a petőfibányai osztályozó és a Mátravidéki Erőmű munkásai is helytálltak. A három üzem kölcsönös együttműködése tette lehetővé, hogy a hatvani járásban kiváló eredményeket értek el, eredményesen járultak hozzá az ország energiaellátásához. Messziről meg lehet ismerni. Kunyhója ott van a 3-as számú főútvonal domoszlói elágazójánál, öreg, füstös kalapját a szemébe húzza és figyel. Vigyáz a jó termést Ígérő 38 ho.ldnyi szőlőre. — Pál István a becsületes nevem és a detki Szabadság Termelőszövetkezet szőlőjét őrzöm. — Milyen a termés? — Megfelelő, nézze meg ezeket a tömött fürtöket, én 50 mázsát saccolok holdanként. — Hogy érik? — Jól. Most félérett lehet. — Akad-e „csőszmunka?” — Bizony, sok itt a kóstoló. Főleg az autósok. Az út mellett megállnak, s azt hiszik, mindent lehet. A múlt héten is veszekednem kellett az egyik autóssal, mert berohantak, aztán szaggatták. Persze, ha valaki nagyon erőszakos, felírom a rendszámát és a rendőrségnek jelentem. Biztosan többe kerül neki a bírság, mintha a piacon venné a szőlőt. Azt hiszik, ha a tsz-é akkor az „közös”. Pedig sok munka van benne és a tagságnak se mindegy, hogy mennyi lesz majd a munkaegység. — Mióta csősz? — öt éve, de csak mindig őszfelé. Gyalogmunkás vagyok a szövetkezetben, kapálok, kaszálok, aratok, ahol éppen szükség van rám Pedig már 73 éves vagyok. De szeretem a mezei munkát. — És a szőlőt? — Azt is szeretem, de jobban a levét. Ennek a termésnek pedig, úgy nézem, biztosan jó leve lesz. —kisbé— cJL ci Nem tudom hol s mikor — majd még utánajárok de minden bizonnyal kiadtak egy olyan rendelkezést, amely szerint jelentést, érthető magyarsággal fogalmazni, szigorúan tilos. És, hogy betartják, uram isten, de betartják ezt a rendelkezést! * Néhány helyen nyugodtan kitehetnék a táblát: „A TISZTASÁG FÉL BETEGSÉG!” ★ ...és eljövel ama nagy rettenetes időszak, eljövel a befőzés időszaka, amikor mondám én a szent családomnak, hogy elmenék én inkább ama poklok mélységes fenekére is inkább, mintsem, hogy... ...És ezért vagyok én a paradicsomlé áldozata. meg a menekülésben vigaszt nyújtó alkoholé. Ámen. (-ó) Vajon melyik üzemben nincs szükség fejlesztésre és korszerűsítésre? Megyénkben aligha akad ilyen, mégis mindegyikre nem kerülhet sor, legalábbis egyelőre nem. Akadnak olyan gazdasági vezetők, akik anyagi fedezet híján nagyobb befektetésre nem mernek vállalkozni. Ám sokkal többen vannak azok, akik azért panaszkodnak, hogy a szükséges és gazdaságos építkezésekhez, illetve gépbeszerzésekhez nem kezdhetnek hozzá, mert a beruházásokra nincs pénzük, hitel- kérelmüket a bank nem teljesítette. Apcon, a Qualital Könnyűfémipari és Feldolgozó Vállalat új csarnokot, irodaszékházat, fürdőt és öltözőket épít, külföldi gépeket rendeltek, mintegy 1000 millió forintos beruházással a korábbi Fémtermia Váüalatot szinte teljesen új és korszerű üzemmé fejlesztik. Ami több vállalatnak nem sikerül, hogyan válhat valóra Apcon? Budapest helyett ßpcon A Fémtermia Vállalatot eredetileg más célokra szánták, az utóbbi években termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, két éve már csak 120—130 ember dolgozott az üzemben és már a k€B®l€$aaE£atif€iSIsilsis |o@es liiaraScocflas megszüntetését fontolgatták, amikor átvette a Qualital. Ez a vállalat Budapesten nem fejlődhetett tovább, vidékre kellett telepíteni. Ezért döntöttek: a könnyűfém ötvözött öntészeti tömb gyártását és az alumínium öntvénygyártást Budapest helyett Apcon fejlesztik. A környék lakosságának állandó munkaalkalmat biztosítottak, a Fémtermia létesítményeit felhasználhatták és eleget tettek a vidéki ipartelepítésre vonatkozó határozatnak. A háromszoros előny, a munkaerőfölösleg foglalkoztatása, a gazdaságosság és a vidéki ipar- telepítés olyan érveknek bizonyultak, hogy a vállalat megkapta a felsőbb szervek és a bank támogatását. A beruházást 1967-ben kezdték. Akkor még szó sem volt arról, hogy hitelt vissza kell fizetni. De a Qualital vezetősége és a szakmunkástörzs Budapestről leköltözött. Már az engedélyezés évében 1800 tonna kokillaöntés kapacitást hoztak létre, folyamatosan képezik a szakembereket, termelnek és építkeznek. Mindezt egyszerre, ma még szűk helyen és rossz körülmények között. Közben az országos járműprogramhoz is igazodni kellett, sokkal több könnyűfém-öntödei termékre lesz szükség, ezért menet közben változtatni kellett a beruházási elképzeléseket. A fokozott igény, az új technológia diktálta az új csarnok építését. Gazdaságos és gyorsas A tízmillió forintos költséggel épült csarnok már tető alatt, az irodaházon, fürdőn és öltözőn szorgalmasan dolgoznak az építők. A szociális létesítmények befejezési határideje 1969. június 30. Minden jel arra mutat, hogy Apcon a határidőt betartják és 1969 második felében a termelés lényeges növelése várható. Évi háromezer tonna kokillaöntésre és kétezer tonna présöntésre készülnek. Az alumínium, a könnyűfémek a ma és még inkább a holnap ipara. Ezt figyelembe vették Apcon és alapos megfontolás, különböző számítások után úgy döntöttek, hogy a könnyűfém ötvözött öntészeti tömb gyártását évi 10 ezer tonnára fejlesztik. Ez újabb 20 milliós beruházást jelent. — Miből fedezik ezt — kérdeztük Szűcs Lajostól, a Qualital gazdasági igazgatójától. — A 20 milliót saját forrásból. Gyorsan kell, cselekedni, hogy a pénzünk hamar megtérüljön. A 20 milliós beruházás negyed részét már az idén megvalósítjuk és 1969 december végére befejezzük, mégpedig, úgy, hogy közben folyamatos termelés és fejlesztés történjen. — És hogyan, honnan teremtették elő a 100 milliót? — Hatvanmillió forintos beruházási és forgóeszközhiteit kaptunk, ezt öt év alatt kell visszafizetni, 40 milliót pedig vállalati erőből fedezünk. Már ebben az évben 15 millió fejlesztési alapot képezünk. Jelentős előny - további fejődés A bankhiteleket a Qualital megkapta, mert az alumíniumipart Budapest helyett vidéken fejleszti. Másrészt olyan iparág fejlesztéséről van szó, amely az ország érdekét és a vidéki lakosság állandó foglalkoztatását szolgálja és a beruházás gazdaságos, rövid idő alatt megtérül. Minden vállalat fejlesztési illetve hiteligényét nem lehet kielégíteni, mert azt sem pénzzel, sem anyaggal, sem építési kapacitással nem győzzük. A beruházási hitelekért és a bankkedvezményekért verseny folyik. Az új mechanizmus első szakaszában ésszerű kockázatot vállalt és jelentős előnyre tett szert a Qualital. Ma még sok a selejt és nem kevés a baj Apcon. De a vezetők és a munkások arra törekszenek, hogy a megnövekedett feladatoknak egyre jobban megfeleljenek. Kockázatot vállaltak, de bizakodnak és máris a gyárfejlesztés következő szakászára tettek javaslatot. Két évvel ezelőtt 120—130 ember dolgozott az apci üzemben és a megszűnés veszélye fenyegette. Jelenleg 900 családnak ad munkát, megélhetést a Qualital és ha sikerül a további bővítés, akkor 1970- től 1200, majd azt követően még több embernek ad kenyeret a gyár. Dr. Fazekas László Ötletekből — forintok Termelőszövetkezeti vezető mondta a múltkoriban, hogy közös gazdaságukban semmiféle lehetőség sincs, valamilyen melléküzemág létrehozására. Lehetőség sincs, de ha lenne, még a: sem jelentene megolda t. Jó néhány szövetkezeti vezető vélekedik úgy, hogy jelentős bevételre csak ? agy anyagi erőfeszítéssel, beru húzással lehet szert tenni. A gyakorlat azonban sok esetben megcáfolja ezeket a véleményeket. Egy-emi jó ötlet szinte minimális befektetéssel is meghozza a kellő eredményt. A közelmúltban például az egyik közös gazdaság szilvale ráz főzését kezdte meg. He vo- mányos módon, kint a za badban, hatalmas üstöt A lekvárt befőttesüveg töltik s régi írást ui . címkékkel látják el, fe • - tetve rajta, hogy házi .o dón készült lekvár található benne. A kezdeményezésnek sikere van, már külföldiek is érdeklődnek iránta. Egy másik szövetkezeí dinnyecsárdát nyitott egy forgalmas autóút melleit. Nem nagy költséggel, mindössze néhány asztal.al és székkel. Az autóso: a helyszínen fogyaszthatja el a gyümölcsöt. A sikeren felbuzdulva a jövőben már ételeket is árusítanak o hidegebb idő beköszönte :g a rögtönzött csárdában Nincs értelme tovább sorolni a példákat — enayi- ből is látható, hogy a ..kis” ötletekből is származhat Jelentős bevétel. Ha pcfh.g több ilyen ..kis” ötlet találkozik. a haszon meg szorozódhat. Tévedés ne essen, ne s nagyobb beruházások el e a. akarunk szót emelni. Bizonyára azok is hasznosacs megtérülnek. Mindössze ar ról van szó, hogy ahol nincs nagyobb anyagi lehetőség ott is születhetnek ötletek, amelyek forintokkal gazdagítják a szövetkezetét. * ötletekhez pedig elegendő egy kis fantázia és a lehetőségek alapos számbavé; le. (K. L) Mmm ' 1968, augusztus 25., vasárra#
