Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

Bányásznak a hatvani tsz-ben Mindenkinek van egy terve... Hogyan alakul az építőanyag és lakásfelszerelések forgalma? Ötlet őtletet vons AHOGY SZÁMOLGAT­JUK Rabecz Lajossal, a hat­vani Lenin Tsz elnökével és Nagy Lászlóval, a főkönyve­lővel, a bányászkodás egész jó üzletnek bizonyul. — Másfél-kétmillió forint tiszta bevételt várunk a ka­vicsbányából — mondja Ra­becz Lajos. — Évente húszmillió forint lesz a termelési érték — told­ja meg Nagy László az előb­bi kijelentést. — Legalább tizenöt évig tudjuk üzemel­tetni a bányát és legalább háromszáz embernek adunk itt állandó, biztos munkát. — Talán munkaerő-fölös­lege van a tsz-nek? — Nemcsak a tagságról van szó. A hatvani lakosokra általában is gondolunk. — Hogyan győzi a bányá­száét a tsz? — Magunk nem boldogul­nánk vele — mondja az el­nök. — Szerződésünk van a Mátraalji Szénbányákkal. Ok adják a szakembereket, ők irányítják a dolgozókat. Na­gyon körülményes és hossza­dalmas dolog lenne, ha ne­künk kellene vájárokat, tech­nikusokat és műszakiakat ki­képeznünk erre a feladatra, — Milyen arányban vesz­nek részt a vállalkozásban? — Minden közös. Fele-fele alapon. A jövedelmen is így osztozkodunk. Hol tudják elhelyezni a só­dert? A szolnoki épületelem­gyárra gondolunk. Most írták ki a versenytárgyalást, a pályázatot, amire mi is el­küldtük az ajánlatunkat. Várjuk az eredményt, bízunk a sikerben. — Hogyan jutott az eszük­be a bányászkodás? Mégis: zöldségtermelés és sóderbá­nya együtt...! Kicsit szo­katlan. — Szóval: adva van egy ka- vicsvagyon. — A lehetőség. De ott van mellette egy száz hold nagy­ságú területünk is, zsombé- kos, vizes talaj, amit nem tudunk hasznosítani. Ha fel­töltjük, tulajdonképpen a ka- vicsréfeget záró földtakarót szedjük le. Egyszerre tehát kettős tevékenységet vég­zünk. Van még egy harmadik is ugyanakkor: a kavics ki­termelése következtében a bányagödörben víz gyűlik össze, ami víztároló szerepét tölti be. Ebből a víztárolóból legalább ezer holdat tudunk majd öntözni. Szerencsés egybeesése ez így a hasznos dolgoknak, gondolom magamban. Az el­nök pedig várja, hogyan fo­gadom a szavait. — Hármat egy csapásra — mondom ki önkéntelenül. — így van. Tehát nem csu­pán bányászkodásról van szó. MÉG ELMONDJAK, akár sikerül a szolnoki házgyárra! üzleti kapcsolatba lépniük, akár nem, a bányászást fel­fejlesztik. Van egy építőbri­gádjuk, amelynek állandó foglalkoztatását megoldaná a bánya. Cementet akár a szomszédból, Selypről, akár Vácról tudnak kapni. Olyan betonárukat tudnának tehát előállítani, amire van keres­let és nem is akármilyen áron. Versenyképesek lehet­nek a piacon, az biztos. — Miért nem a már „birto­kom belül” levő EVM-esek- kel tárgyaltak a kavicsbá­nyáról? — kérdezem meg. — Először őket kerestük meg az elképzeléseinkkel. Majdnem kinevettek bennün­ket. Ok is csak azóta terme­lik ki a sódert, amióta mi is hozzáfogtunk. Most még csak napi ötszáz köbméternél tar­tunk. És hová tudunk elér­ni!? Érdekes ötlet jut eszünkbe. A kavicsbánya már tény. De cement is van a szom­szédban, Selypen. Hatvan pe­dig olyan közlekedési csomó­pont, ahonnan gyorsan el le­het juttatni a kész terméket Heves és Nógrád megyék te­rületére. Ezek az adottságok hordoz­zák magukban a lehetőséget: líázgyárat telepíteni Hatvan­ba. Bizarr, megmosolyogtató gondolat? AZ ELSŐ PILLANATBAN lehet, hogy annak tűnik, de J gondoljuk el: szinte koncent- | ráltan megtalálható minden egy helyben és a szállítás j sem okoz gondot. Azt már: szinte említeni sem kell, hogy okár Heves, akár Nógrád me­gyében milyen mértékű a távlati terv. Szolnok pedig mégis messzebb esik, mint Hatvan. Ilyen az élet. Elkezdtük a tsz kavicsbányájánál és már egy jövendő házgyár reális lehetőségénél tartunk. Hiába: az adottságok min­dig ösztönző erőként hatnak. G. Molnár Ferenc Évek során ahány lcttó- milliomost csak megkérdez­tek, mire szándékozik for­dítani a pénzt, egy sem hagyta ki a felsorolásból az új lakást és az azzal járó új berendezést. Ez is csak igazolja azt a szakemberek által megerősített feltétele­zést, hogy majd minden em­bernek vannak lakástervei, akadnak elképzelései ottho­na új berendezéséről. A gazdasági lehetőségeket te­kintve ez természetesen nem csak pénzkérdés, hanem an­nak kérdése is, hogy az em­berek pénzükért megvásá­rolhatják-e mindazt, ami a tervük megvalósításához nél­külözhetetlen. Az elmúlt évihez képest ez év első fél évében a keres­kedelem a tavalyinál jobb árukínálattal állt a fogyasz­tók rendelkezésre, építkezé­si anyagokból, felszerelések­ből, bútorokból és lakás­textiliákból. Vegyük elsőnek a lakosság építőanyag-ellátá­sát. Köztudott, hogy a kisla­kás-építkezési kedv különö­sen az utóbbi három évben növekedett, 1965-ben 32.000, 1966-ban 35.000 és tavaly több mint 38.000 lakást épí­tettek. (Az idén már 10.000 magánerőből épülő lakással számolnak). Egyre több anyag jutott la- tarozási, javítási és korsze­rűsítési célokra, valamint nyaralók, garázsok és mel­léklétesítmények építésére. Az idei népgazdasági terv az építőanyag-ellátás biztosítá­sára a fontosabb anyagokból — így falazó anyagokból 20 százalékkal, cementből 40 százalékkal, fenyő-fűrész­áruból 10 százalékkal — nagyobb árualapot biztosított a lakosság számára. Űj, jól Apcon megmentettek egy családot — Az új tsz-törvény erre lehetőséget ad. De nem is olyan egyszerű ez az egész — emeli fel a kezét az elnök. VAROM A FOLYTATÁST. Kíváncsi vagyok az indíté­kokra. — Először is van egy te­kintélyes mennyiségű kavics- vagyonúnk. Ennek kibányá- szását mi is megkezdtük már. de a kitermelést az EVM Ka­vicsbánya Vállalata is végzi. A mi területünkön, a tsz bir­tokán, kisajátítás vagy szer­ződés nélkül. — Ilyen jószívű a tsz? ' — Ez jogi kérdés, aminek eldöntésére a bírósághoz for­dultunk. Tüdőműtétet végeztek a közelmúltban egy 29 eszten­dős apci cigány fiatalembe­ren, Rácz Ferencen —, aki ennélfogva súlyos anyagi helyzetbe került. Legyengült szervezetével ugyanis nem­csak hogy képtelenné vált korábbi foglalkozásának gya­korlására, a kubikosmunkára, hanem bármilyen más fizikai erőkifejtéstől is tartózltodnia kell a jövőben. Leszázaléko- lására viszont nincs mód, mi­vel Rácznak nincs meg a szükséges, hatéves folyama­tos munkaviszonya, tekintve, hogy ezelőtt hosszabb-rövi- debb ideig több helyütt is dolgozott. Beteges felesége, három gyereke külön gondot oko­zott a fiatalembernek — s mivel szerencsétlen sorsának rendezésére egymagában te­hetetlennek bizonyult, a na­pokban a Hatvani Járási Pártbizottsághoz fordult se­gítségért. A pártbizottság munkatár­sai — a legközelebbi mun­kahelyen, a Qualitál Köny- nyűfémipari Feldolgozó Vál­lalatnál érdeklődtek, hogy lenne-e valamilyen mód Rácz Ferenc felvételére, alkalma­zására. Meglepő gyorsasággal ér­kezett a válasz, az emberi se­gítségnyújtás nagyszerű pél­dáját bizonyítva: a gyenge fizikumú fiatal éjjeliőrként dolgozhat az apci gyárban, havi 1200 forintos fizetésért. Eddig a történet eleje. A folytatás is következik rövi­desen: mepróbálják a fiatal cigánycsalád lehetetlen la­káskörülményeit- is rendez­ni. Köznapi történet, egy azok közül, amelyek azt igazolják, hogy államunkban messze­menően gondoskodnak az el­esettekről, társadalmunkban egyre kevesebb az „elveszett ember”... Gy. Gy. Nem szeretek elmaradni a divattól. Mi manapság a di­vat? A reprezentatív felmé­rés. Ezért elhatároztam, hogy felcsapok kutató felmérőnek én is, mint annyi más kor­társam. Csak azzal voltam bajban, hogy mit kutassak? Hiszen körülöttem már ami - nyi mindent felmértek. Fel­kerekedtem hát, hogy tanácsot kérjek az Akadémiától. Út­közben bepillantottam egy talponálló ajtaján. Megvan! — csaptam a homlokomra. Azt fogom kutatni és felmér­ni: ki miért iszik nagyfröcs- csőt? Így is cselekedtem. El­mélyült tudományos mun­kám során a talponállók tu­catjaiban fordultam meg. Nagy műgonddal szemel­tem ki felmérésem alanyait. Mondhatom, minden nagy- fröccs ivó, akit felmértem, sa­K '' tos szociológiai típusjegye­it, valamint kopott inget viz seit. Kérdésem így hangzott: Miért iszik nagyfröccsöt? Itt következnek a válaszok. EGY ÁRTATLAN: Nem is szeretem, a nagyfröccsöt. Ha csak tehetem, elkerülöm ezt a szörnyű lebujt. De nem te­hetem, mert itt lakom a ház­ban. EGY TEHETETLEN: Amint beteszem ide a lábamat, men­ten a kezembe nyomnak egy nagyfröccsöt, és elvárják, hogy megigyam. Mit csinál­hatnék? Megiszom. EGY ÜZLETEMBER: Van egy húszasom. Ezt szerettem volna valami nagyobb vállal­kozásba fektetni. De azt mondják, a pénzpiac telitett. Mit kezdhetnék a húszasom­mal? Iszom érte nagyfröcs- c sőt. EGY ALNOK: Eltökéltem, hogy megutalom a nagyfröotz csőt. Ezért naponta ötöt iszom. Hiszen tudvalevő, hogy amit nagyon gyakran csinál az ember, előbb-utóbb megutálja. Például a munkát már meg is utáltam. EGY BŰTORSZÁLLÍTÓ: Fertőtlenítem magamat, szentatyám. De könyörgöm, érje be ennyivel, mert ma irtó friss és csuda ütőképes vagyok. EGY KIEGYENSÚLYO­ZOTT: Egész jól bírom a ve­rést, amit ezért a napi négy nagyfröccsért a feleségemtől kapok. Miért ne innék? EGY LÁBADOZÓ: Iskolás koromban torokgyíkom volt, attól nagyon legyengültem. Ha jól emlékszem, a tanító mondta, hogy a nagyfröccs igen tápláló. Azóta iszom, mert szeretném összeszedni magamat. A dolog sürgős, mert jövőre nyugdíjba vonu­lok, ........ ......-­EG Y POTYALESÖ: Pszt, ne szóljon senkinek. A csapos a vejem. A nagyfröccs nekem itt teljesen ingyen van. Kü­lönben azt sem tudnám, eszik-e, vagy isszák. EGY PECHES: Eredetileg úgy volt, hogy rászokom a kokainra. De amilyen peches vagyok, itt nem árulnak csak nagyfröccsöt. Nincs más vá­lasztásom. EGY MOGORVA: Mit fag­gat engem? Tán lúgkövet igyák? EGY ÖNMEGTAGADÓ: A haverok folyton kérlelnek, hogy igyam nagyfröccsöt. Én pedig semmit sem tudok megtagadni tőlük. EGY KÍSÉRLETEZŐ: Pró­bálkoztam én a lottóval is, de az nem megy. A nagy­fröccs viszont igen. Az em­ber ne legyen válogatós. EGY SPECIÁLIS ESET: Én csak olyan napokon iszom nagyfröccsöt, ha szalonnát reggelizem. Ilyenkor csupán ez segít, mert rettentően utá­lom a szalonnát. De hát cso­da? Negyven éve mindennap szalonnát eszem reggelire! EGY KOLLÉGA: Ne csi­náljon feltűnést, én is kutató felmérésen vagyok itt. Ez a nagyfröccs csak álcázás. Pszichológus vagyok, azt aka­rom tanulmányozni, hogyan viselkedik a részeg, ha meg­tagadják tőle a nagyfröccsöt. Már húsz éve járok ide, de sajnos, ilyen még nem for­dult elő. ................jjidlatlLAiA H. J, be vált módszer, hogy a ke­reskedelmi vállalatok az új lakást építők ellátására anyagbiztosítási szerződése­ket kötnek az építőkkel. Az építőanyag-telepek lakásfel­szerelési anyagokkal is bő­vítik választékukat (például kerítéssel, kapuval, mosdó­val, stb.) — Az év első felében a la­kosság építőanyagokból — összehasonlítható árakon számítva — a múlt évinél 2 százalékkal vásárolt többet. Látszólag ellentmond en­nek az, hogy szakemberek szerint 1968-ban 4,7 milliárd forintos forgalommal szá­molnak, 13 százalékkal töb­bel az előző évinél. Ügy vé­lik ugyanis, hogy az építke­zési kedv főleg ezután jelent­kezik, mert egyrészt múlt év végén nagyobb elővásárlá­sok történtek, másrészt az OTP-kölcsönök, a telekkije- ölések és az építési engedé­lyek elég lassú ütemben bo­nyolódnak le. A keresetnöve­kedés elsősorban a kurrens anyagokból élénk, (tégla, te­tőfedőanyagok, stb.), ezekből viszont az ellátás javítására a lehetőségek minimálisak. Az építkezésekkel összefüg­gő vasárukból évről évre nő a kereskedelmi forgalom, s az idén azokból a termékek­ből is javult a kínálat, amelyekből korábban a ke­resletet csak részlegesen le­hetett kielégíteni. Jelenleg nem kielégítő a kapuk, aj­tók, ablakok javításához szükséges épületvasalás, va­lamint a lakatok kínálata. Az építkezési vaslemezekből és rúdvasakból a rendelke­zésre állónak mintegy két­szerese kellene. Megfelelő mennyiségben beszerezhetik szükségleteiket az építke­zők csatornákból és kéri lés- lemezekből. Ami a fürdő­szoba-berendezéseket és fel- szerelési cikkeket illeti: für­dőkádból 50 százalékkal töb­bet, — mintegy 56.3C9 da­rabot — hoznak forgalomba, A második fél évben hazái és import forrásokból vár­hatóan javul az ellátás, csa­pokból, csaptelekből és épü- letszerelvényekből. Víz- és gázvezetéki csövekből 30 százalékkal jobb a kínálat, ám a kielégítettség még így is csak mintegy 70 százalé­kosra tehető. Bútorból a kereskedelem kiegyensúlyozott ellőf ást irányzott elő, általában több kárpitozott bútort, egy-egy lakó- vagy hálószoba bú­tortípust pedig többféle fúr- nírozással vagy szövettel ké­szíttet. A hazai bútoripar a* év első felében kielégítően szállított, konyhabútorokból teljes egészében teljesítette az Igényeket, s a tavalyinál több és választékosabb kár­pitozott bútor került a ke­reskedelem hálózatába. Bár eddig kevesebb importáru érkezett, év végéig várha­tóan a múlt évivel azonos mennyiségben kerül külföldi bútor is az üzletekbe. Egyébként a bútorkiskeres­kedelem forgalma 4 száza­lékkal meghaladta 3z el­múlt év első hat hónapjának forgalmát. Javult a kínálat olyan árukból is, mint a műszá’.as takaró, a bobbyn-függöny a paplan, s összehasonlítha­tatlanul jobb volt az ágyne­műellátás is. Nagyon élénk a kereslet a jobb minőségű szőnyegek iránt, bár a kí­nálat ezt nem tudja követni. A keresettebb velúrszónyeg ára lényegében változatlan maradt, a bükié drágább lett és közelebb került árban az előbbihez. Az árváltozás a velúr szőnyegek iránti ke­resletet fokozta, összegezve: a lakástextiliák forgalma a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 10 száza­lékkal nőtt. A kereskedelem arra szá­mít, hogy az év második fe­lében a legtöbb lakberende­zési cikkből tovább nő a ke­reslet. A legtöbb árucikkből az éllátás kielégítőnek ígér­kezik. (h—gy) Üj körülmények- új bérezés A V ISONT AI KÜLFEJ­TÉSHEZ Ecsédről, a gyön­gyösi XII-es aknától vagy más mélyművelési bányától helyezték át az emberek többségét. Akadnak olyanok, akik korábban kisebb kotró­gépet kezeltek, mások dó­zert vezettek vagy a lakatos mesterséget tanulták. Mind­egy, hogy ki honnan jött, azt úgyis kevesen mondhat­ják, hogy a visontaihoz ha­sonló nagy gépeken dolgoz­tak. Gyorsan munkához kell látni, mert az idén nyolcmil­lió köbméter földet takaríta­nak le, hogy 1969 februárjá­tól folyamatosan szenet ad­hassanak az erőműnek. Hogyan fizessék az embe­reket, mihez igazítsák a kot­rómesterek, a gépkezelők, a szállítóberendezések és a meddőhányók munkásainak bérrendszerét? Többen az­zal érveltek, hogy Keséden bizonyos normák alakultak ki, ennek megfelelően fizes­senek Visontán. Mások azt mondták, hogy Visontán új gépekkel, új körülmények között dolgoznak, tehát új bérezési rendszert kell te­remteni. A GÉPEK MŰSZAKI ADATAI megfelelő támpon­tot adnak arra, hogy gép­egységenként lebonthassák a tervet és a teljesítés száza­lékának arányában prémiu- mos tejesítménybért fizesse­nek. Valamivel nehezebb azt elérni, hogy ne csak a kotró­mestereket, hanem a gépke­zelőket, a szállítóberendezés és a hányórendező, valamint a tmk munkásait is érdekelt­té tegyék a tervteljesítésben, az egyenletes és a folyama-? tos termelésben. Visontán sok millió forint értékű gépekkel dolgoznak. Ha az egyik részlegnél túl­terhelik a gépeket, ott, vagy g másik szakaszon hamaro-; san zavar keletkezik. Ha nem termel a kotró, nincs mit szállítania a szalagnak. Be ha a hányórendezön támad műszaki hiba, tétlenségre ítélik az egész gépegységet. Összefüggő, zárt rendszer mindkét gépegység, százez­rekbe kerül egy-két órás ter­melési kiesés is. Szükséges, hogy a teljesít­ménybérezés ösztönözze az embereket, de az ésszerűtlen hajrát, a gépek túlterhelé­sét nem szabad megengedni. Nem mindegy, hogyan telje­sítik a tervet, nem elég csak a kitermelt köbméterekre fi- gyeni: Visontán egyenletes, folyamatos termelésre van szükség. Ezért fontos, hogy a kitűzött üzemidőt és az óránként megállapított köb­métertervet is teljesítsék. Visontán megfelelő időt adtak a begyakorlásra, ha­vonként emelkedik a gép­egységek teljesítménye és ezzel együtt a dolgozók kere­sete is. Az emberek meg­győződhettek arról, hogy márciusban a 128 százalékos teljesítményt is kifizették. Június elején baj volt az egyik hányórendezővel. Gyorsan, rugalmasan meg­oldották a műszaki problé­mát, már behozták a lema­radást, mert mindenkit erre ösztönzött az új Dérezési forma. MA MÉG JOGOS PA­NASZ lehet arra, hogy egyes munkaköt öltnél aránytalan a kereset. Nem tökéletes még a visonlai külfejtés új bérrendszere, de a tapasztalatok szerint javít­ják, finomítják. F. L. 1968. július 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom