Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

V Papp Lajos és a bátorság Két kérdés a ..Kétezer szó” című felhívással összefüggés­ben. amely a múlt héten egy időben négy csehszlovák lap­ban jelent meg: kiket óhajt cselekvésre nógatni a felhívás és kiknek az érdekében? A felhívást a tömegekhez kívánják címezni „Felvilá­gosítják” a tömegeket arról, hogy — úgymond — a Cseh­szlovák Kommunista Párt egész háború utáni tevékeny­sége negatív, az ország népé­nek húszéves munkája semmi eredményt nem hozott, az öt­venes években elkövetett szektás hibákért nem azok a személyek a felelősek, akik elkövették, hanem az egész párt. és a demokratikus meg­újulás jelenlegi folyamata megállt. A szerzők a mostani helyzetet úgy itélik meg. hogy az események meggyorsításá­ra sztrájkokat, tüntetéseket kell szervezni, különböző bi­zottságokat. gárdákat kell lét­rehozni. amelyek irányítanák az események további mene­tét. Erre szólítja fel a töme­geket a felhívás. S kinek az érdekében? Er­ről nem beszélnek a szerzek, vagy talán fel sem mérték volna? A Csehszlovák Kom­munista Párt akcióprogram­ja'széles körű népi egyetér­tésre és támogatása talált és Csehszlovákia népeinek nagy többsége e program követke­zetes végrehajtásában látja a kibontakozás további útját Vannak azonban ellenző is, azok. akik ellenségei a szo­cialista társadalmi rendnek, akik nem a hibák kijavítását, a szocializmus torzításoktól mentes építését hanem a megdöntését kívánják. A ..Kétezer szó* aláírói — szán­dékuktól függetlenül — ezen utóbbiak malmára hajtják a vizet. A kommunisták vezette de­mokratikus szocialista meg­újulási folyamat elleni cik­kek.. beszédek., felhívások már korábban is jelentek meg különböző csehszlovák sajtóorgánumokban, s ez idő szerint nehéz megítélni, hogy szerzőik a ..Kétezer szó”-t al­kalmi felhívásnak, vagy va­lamiféle hosszabb távú po­litikai programnyilatkozat­nak. afféle „követelésgyűjte­ménynek” tekintik-e? E he­lyütt nincs is szándékunkban e „program” kivételeivel po­lemizálni. inkább arról a nyugodt magabiztosságról kí­vánunk szólni, amellyel a CSKP vezetői ezt a felhívást és korábban a hozzá hasonló­kat fogadták és értékelték. A csehszlovák kommunista vezetők nem hagyják szó nél­kül a párt és az állam alap­jait érő támadásokat, mind­amellett nem is bonyolódnak vég nélküli vitákba a hasonló pamOetekkel. A párt jelen­leg minden korábbinál na­gyobb skálájú konstruktív po­litikát alakít ki és valósít meg. Sem felesleges ideje, sem felesleges energiája nincs arra hogy a destrukcióval éredmén felül foglalkozzék. A szocializmus jövőjét nem a pamfletek és ezrekben mért szóáradatok oda-vissza ára­data dönti el. hanem a tet­tek. a demokratikus megúju­lás tényei és a jövendő ér­dekében végzett szívós mun­ka. A szocializmus csehszlo­vákiai gyökerei mélyek és erősek még akkor is. ha ko­rábban hibákat követtek el a gyakorlati végrehajtásban. A párt akcióprogramja két­ségkívül az egyetlen járható út a hibák következményei-, nek fokozatos és végleges felszámolására. Ehhez kéri a párt és az állam vezetése a dolgozó tömegek akcióegysé­gét. A megújúlást. az összes változásokat azonban de­mokratikus úton kell elér­nünk” — hangsúlyozta Alexander Dubcek. a CSKP első titkára abban a beszédé­ben .amelyben a többi között reagált a „Kétezer szó” de­magógiájára. A demokrati­kus út minden lehetősége szélesre tárult: párttagok és pártonkívüliek málliői vesz­nek részt abban a hatalmas előkészítő munkában, amely a CSKP XIV. rendkívüli kongresszusát készíti elő. Eb­ben nyilvánul meg a cseh­szlovákiai dolgozók igazi vé­Soron kívül A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében az idén kevesebb zöldség és gyümölcs terem, ezért rendkívül fontos, hogy minden mázsa mezőgazda- sági termény a lehető legki­sebb veszteséggel rendelteté­si helyére kerüljön. Arra is számítani lehet, hogy a for­ró szárazság miatt többféle zöldség és gyümölcs egy- szérre érik és ez a körül­mény még nehezebb feladat elé állítja a termelőket és a szállító vállalatokat. A 4-es számú AKÖV-nél Tácsik Gyula kereskedelmi osztályvezetőt kérdeztük meg, hogy mit tesznek a tor­lódó forgalom veszteség nél­küli lebonyolítására. — Heves megye nagyobb fuvaroztató vállalataival a 4-es AKÖV már az első ne­gyedévben december 31-ig szóló szerződést kötött. Írás­ban állapodtunk meg, hogy naponként hány darab, mi­lyen típusú gépkocsit bocsá­tunk a Hatvani Konzervgyár, vagy a MÉK rendelkezésé­re. — Ha a kocsipark nagyobb részét egész évre előre le­kötötték, jut-e gépkocsi a leménye. szándéka és törek­vése. nem pedig holmi „fel­hívásokban’ . Tény. hogy vannak, akik aggódnak: va­jon nem túl nagy engedé­kenység a párt és az állam vezetői részéről, hogy eltű­rik az ilyen „kiáltványok” közzétételét a sajtóban, sőt egyszerre négy újságban? A csehszlovák vezetőn bizonyá­ra jól felmérték az ilyen köz­lemények hatását és azt is. hogy mit kell ezekkel a de­magóg időnként hisztérikus hangú kirohanásokkal szem- beszögezni. Ebben a vonatko­zásban figyelemre méltó a CSKP elnökségének figyel­meztetése azok számára, akik megpróbálnák a felhívás sza­vait a gyakorlatba átültetni. „A kommunisták gondoskod­ni fognak arról, hogy az ál­lami szervek minden eszköz­zel biztosítsak a jogrendet” — hangzik az elnökség nyi­latkozata. A ..Kétezer szó” szerzői az ingadozókra, a kétkedőkre számítanak, arra spekulálva, hogy kirohanásaikkal e két­kedőket maguk mögé állít­hatják. A párt és az állam vezetői viszont a demokrati­kus megújulás tényeit teszik a mérleg másik serpenyőjé­be. Nem kétséges hogy a jö­vőt tekintve, melyik érv a nagyobb hatású. tsz-eknek és állami vállala­toknak? — Eddig nincs fennakadás, az AKÖV jól felkészült, igyekszik minden fuvar­igényt kielégíteni és a me­zőgazdasági termékek szállí­tására soron kívül ad gép­kocsit. A mezőszemerei tsz késedelem nélkül gépkocsin szállította kombájnnal ara­tott búzáját a mezőkövesdi gabonatárházba, a Gyöngyö­si Általános Fogyasztási Szövetkezet zöldség- és gyü­mölcsszállításra soron kívül kapott az AKÖV-től gépko­csit — Több panasz hangzott el, hogy négy tonnásnál ki­sebb gépkocsit csak elvétve lehet kapni. Mit tesznek a megrendelők érdekében? — Hat darab 2,5 tonnás Ro- bur gépkocsi érkezett, így a kisebb teherbírású és kilo­méterenként olcsóbb tarifá­val fuvarozó gépkocsikkal is jobban ki tudjuk már szol­gálni a megrendelőket.. Az Autóközlekedési Tröszt azt is lehetővé tetté, hogy szükség esetén az ország másik részé­ből kérjünk megfelelő jár­művet. Például Nógrád me­Nyugdíjat számít a computer A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságon üzembe helyezték az IBM gyártmányú elektroni­kus adatfeldolgozó berende­zést. A jövőben ennek segít­ségével számítják ki és fo­lyósítják az ország mintegy 1 millió 200 ezer nyugdíjasá­nak havi illetményét. A „té­vedhetetlen" pontossággal dolgozó computer mágnes- szalagjain havonta annyi adatot rögzít, amennyi nyil­vántartásához korábban száz- mázsányi aktatömegre volt szükség. gyében, a Nyírségben és He­vesben nem egyforma meny- nyiségű mezőgazdasági ter­mék és nem azonos időpont­ban érik. — A mezőgazdasági termé­kek szállítására milyen fu­vardíjkedvezményt ad az AKÖV? — A zöldség-és gyümölcs­szállításra a Pénzügyminisz­térium 40 százalékos díjked­vezményt adott. Ha nagy rak­súly ú és pótkocsis járművet rendel a fuvaroztató, az AKÖV további 10—20 száza­lékos díjkedvezményt ad. — Mit jelent a mezőgazda- • sági termékek soron kívüli fuvarvállalása? — Ha egyszerre sok fu­varigény fut be, a mezőgaz­dasági terméket — ezen be­lül is a romlandó árut — a többi megrendelést megelőz­ve, soron kívül szállítja az AKÖV. Mezőgazdasági ter­mékek szállítására fuvar- megrendelést minden AKÖV- szolgálati hely naponként 16 óráig felvesz, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban éjjel-nappali szolgálatot tar­tanak. F. L. „Lindenmayer József 37 éves gépkocsivezető ittas állapotában felesé­gének és II éves gyer­mekének életére tört. A botrányra egybegyűlt tö­megből Papp Lajos 19 éves segédmunkás segí­teni akart az asszonyon — a részeg férj szíven szúrta a fiatalembert, s az a mentőkocsiban meg­halt ..(Űjsághír.) Hetek óta arról olvasok az újságban, milyen bűnös is az a közöny, amely eltűri a garázdaság legdurvább je­lentkezéseit is. Hogy sokak szeme láttára egy pesti csap­szék huligánjai agyonvertek egy idős embert. Hogy a Bo­ráros téren százak szeme láttára egy jámbor cigány- prímás életét oltották ki egy notórius verekedő acélöklei. Most valaki közbelépett — s ez történt. Elmentem, hogy hírt hoz­zak arról, ki volt az a fiatal­ember, aki odaállt a kés elé. Oroszlán tömeg házban Tömeglakásos udvar Pest­erzsébeten, a Nagy Sándor utcában. Az udvaron nyúl- ketrecek, lícium és orgona­bokrok, egyik ablakban vénségesen vén rádió, a hangos rádió csecsemőkorá­ból. Egy negyvenes férfi jön ki a házból, bemutatkozom neki és megkérdem: — Mit tud Papp Lajosról mondani? utána, a nővére azt is elvit­te. Egy most érettségizett fiú, különben tizenkét évig volt a barátja: — A Csili nevű kultúr- házba járt. Nem félt a vere­kedéstől sem. Semmije se volt, de mindig adni szere­tett volna mindenkinek, ezért szerették annyian. ... És egy választottja is volt, de azt a kislányt sehol nem találom. ÍO kérdés — ÍO felelet Nem mindig azok visel­kednek nehéz pillanatok­ban embermódra, akik isko­lai bizonyítványukban a leg­jobb osztályzatot őrzik maga­tartásból. Bajt keresni, hogy abban mutassuk meg, kik és mik vagyunk — ez lehet erő­fitogtatás, hiúság, a föltűnés hajszolása. De vállalni a leg­nagyobb veszélyt is társaink, környezetünk, a közössé^ védelmében, ez hősiesség ak­kor is, ha aki véghezviszi. az tegnap még nyúlszívű volt. Papp Lajos sohasem volt nyúlszívű. De tragédiája — mit titkoljam! — ezt a félel­met keltette bennem, jó idő­re elveszi mindenki kedvét attól, hogy beavatkozzék ott, ahol a részeg erőszak vagy a cinikus garázdaság a gyön­gékre tör. Tíz fiatalt kérdeztem meg a „Csiliben’, ahová olyar kedvvel járt Papp Lajos. A tiz közül egy azt mondja „Én mindenesetre lelécelek. ha valaki hőzöng.” Egy le­gényke: „Hát... mindeneset­re nem jó beavatkozni...” Nyolcán egyszerűen nevet­ségesnek találják a kérdést: C. T. B. Zöld ntat a mezffgazdas&gt termékeknek? fuvart vállal az AKÖV Ö szomorúan: „Papp Lajos halála után be­BOROS ELEMÉR: Irmácska lebukott Ezt a két gyereket mindenki nagyon sze­reti. A környék ked­vencei. A házban, ahol laknak, példának emle­getik őket a lakók. So­ha nem veszekednek, előre köszönnek min­denkinek. Ha kilépnek a ház kapuján, rögtön megfogják egymás ke­zét. így mennek ki a térre, így jönnek visz­sza. Aranyos, édes gye­rekek. Az egyik nyolc­vanegy éves, a másik hetvenhét. A nyolcvan­egy éves a fiúcska, vagyis a Béni bácsi — a hetvenhét éves a lány, pardon: a hölgy, vagyis Irmácska. Egyébként férj és fe­leség ők ketten. Negy­venhat éve. Béni bácsi és Ir­mácska, minden hónap első vasárnapján. ün­neplőbe öltözik és ven­dégeket fogad: Né­hány rokon, barát, is­merős. Ezek is több­nyire pn°rpk-k. hetven és nyolcvan Én mindig a szélre ’■ erű-. Wk, én vagyok az egyetlen „öreg”, mert még hátvan se vagyok. Éppen ezért, mint egyetlen öreg a társa­ságban, nekem kell mindig beszámolnom arról, hogy mi van a többi ismerőssel. Tíz éve tartom ezt a pozí­ciót, sikerrel. Riportot adok, s csípős vicceket mesélek. Béni bácsi szájába dugja szivarját, fel- lobbantja kétkilós ön­gyújtóját, és azt mond­ja: — Halljuk, öregem. Mesélj! Mesélek. Illetve me­séltem. Mert egyik va­sárnap különös dolog történt. Ennek már két éve. Én belekezdtem a mondókába és Irmács­ka, hátrahúzott fejjel, hogy Béni bácsi észre ne vegye, szótagoló szájmozgással rámsut­togott: — Hangosabban1 És rámutatott Béni bácsira. Ez megdöb­bentett. Béni bácsit úgy ismertük,, mint a makkegészség szobrát. ö volna, aki kihúzott derékkal megy a lép­csőkön is? Hiába na, az idő vasfoga valaho­vá mégis csak beleha­rap. Béni bácsinál a dobhártyáján kezdte. „Hangosabban” — szólt rám Irmácska minden alkalommal, ha beszélni kezdtem. De intett, grimaszolt és figyelmeztetett mást is — mindig vigyázva, hogy élettársa meg ne lássa —, aki csak egy kicsit la halkabbra vet­te a szót. És milyen fortélyokat talált ti Ir­mácska, hogy Béni bá­csi semmit ne vegyen észre abból, hogy a társaság tagjai már tudnak a rossz füléről. Pedig hát, ha valaki még peckesen jár, de egy kicsit rosszul hall a nyolcvanegyedik esz­tendejében, nem kelle­ne ezt restellnie. Kicsit rosszul hall? No nem, ezt se kell szépíteni. Az utóbbi időben már nem lehetett olyan hango­san beszélni, hogy Ir­mácska ne intett vol­na: — Han-go-sab-ba: i! A múlt vasárnap az­tán példátlan dolog történt. Irmácska — le­bukott. Igen. Irniács­ka, a férjére tapinta­tosan vigyázó gyöngéd lélek. Én éppen n hír­adómat tartottam, olyan hangosan, hogy még a falak is bele­reszkettek, amikor Ir- mácskának valamiért ki kellett mennie a szobából. Béni bácsi felhúzott szemhéjjal, csodálkozva szólt rám: — Minek ordíisz? De egyáltalán. Már olyan régen figyellek titeket. Mit kiabáltok? Halkabbra csavartam a szavamat. Aztán még halkabbra. Már csak­nem suttogtam. Aztán visszajött Irmácska, le­ült, figyelt. Magasra tartotta a kezét és nyi- togatta a tenyerét. Mu­tatta, hogy hangosab­ban. De akkor már mind­nyájan tudtuk, miről van szó. Irmácska, a drága lé­lek rosszul kezdett hal­lani. Odaült hát min­dig a férje mellé, és hangosabb beszédre ösztönzött. Valaki, a vendégek közül nemrégen azt mondta: — Csak azt tudnám, hogyan csinálja . Ir­mácska, amikor ket­tesben vannak?. — Szegényből nem lesz az úttörők példaképe. Java sza­badidejét az utcán töltötte. Egy kerékpáros siheder megáll mellettünk pillanat­ra: — Oroszlán volt, kérem. — Aztán mintha sokai! aná a pátoszt. — Sajnos csak a bátor járja meg. Az udvaron húszéves for­ma lány, fürdőruhában: — Lajos? Olyan volt, mint a többi. Egy cukrász jót tesz A fiú, aki „olyan volt mint a többi”, nem úgy élt, mint a többi tizenkilenc- éyes. Családja széthullott (édesapja disszidált, anyja második házasságában Cse­pelen élt), a legényke tövises­sé formálódott, otthontalan volt s mint egy idős néni ta­lálóan mondta: néha úgy hiányzott neki a szeretet, hogy szinte az utcai járóke­lőktől koldulta. Egy nyugdíjas cTTkrász osz­totta meg vele üzletlakását. — Úgy vettem, mintha a fiam volna. — A szeme könnyes, a hangja remeg. — Sokszor én adtam neki enni. Egy maszek kőművesnél dol­gozott. Vagy két nadrág, egy kabát, két-három ing maradt leavatkoznának-e ilyen ügy­be?” Számomra a legemlékeze­tesebben egy pincérfiú — pe­dig őket nem mint férfibá­torság példáit szokták emle­getni — fogalmazza meg legjobban a megrendítő eset tanulságát. Azt mondja: — Az a részeg sofőr le­szúrhatta a bátorságot? Jó hallani, hogy ilyenek is a mai fiatalok. És szótlan tisztelettel nézek arra a mű­szerésztanulóra, aki beat- frizurás szőke fejét megráz­va igy szól: — Talán ezentúl hagy­juk, hogy a gazemberek azt higgyék, nekik mindent sza­bad? Szegény Papp Lajos ked­venc szava járásával így szól­na erre a mondatra: — Igazat beszélsz, arany pajtásom. És csöndes szeretetet váró mosollyal mosolyogna. Bajor Nagy Ernő 3 1964. július 4„ csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom