Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
üdvözlet a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért küzdő népeknek! Jusson is, maradjon is A beruházások és az életszínvonal Xmffkor a Mátravidéki Fémm (ívekben Kádár elvtársat és a többi vendéget tájékoztatta a gyár igazgatója, az eredmények és a biztató célkitűzések mellett a gondokról is szó esett Sírokban az alumíniumfeldolgozást fokozni szeretnék, egyre több és jobb terméket akarnak itthon és külföldön értékesíteni. Igen ám, de ehhez fejlesztésre, a beszámoló szerint 900 ezer dollár devizára van szükség. Közel egymillió dolláros igény! De nemcsak Sírokban kérnek pénzt hanem Vison- tán. az ország legnagyobb bányanyitásához és erőmű építéséhez. Kiskörén a Tisza II. vízlépcsőhöz, Egerben a VTLATI, a KAEV, a Vörös Csillag Traktorgyár, a bútorgyár építéséhez. De sorolhatnánk az országos járműprogram megvalósítását az útépítéseket, a lakás, és az Iskolaépítéseket. Sírokban azt is szóvá tették, hogy a tervezett beruházás gazdaságos, eiyan mértékben növelnék az exportot hogy a hitelt három év alatt visszafizetnék. Éppep azért nagyon várják a bank döntését mondta az igazgató és szavai hangsúlyából sürgetésre következtetünk. Az új mechanizmus bevezetése után rendezték a vállalatok forgóalapját, de a folyamatos működéshez és a beruházásokhoz szükséges hitelek folyósítása késik. Az országos szervek késve határozták meg a hitelfeltételeket ez nemcsak az önálló kezdeményezéseket fékezte, hanem a gazdaságossági számításokat hátráltatta és bizonytalan, ná tette az eredményszárríí- tásokat. De tegyük mindjárt hozzá, hogy a reform bevezetése óta arról van szó, hogy az iparágak és a vállalatok között szétosszák a beruházási és az egyéb hitelkereteket. Az idén a hitelrendszer új szabályai léptek életbe. A hiteligények elbírálásánál rendkívül megnőtt a gondos mérlegelés szerepe, nélkülözhetetlen, hogy a vállalat igényét és a népgazdaság erejét összhangban vizsgálják. A családi költségvetés készítése közben sem egyszerű dolog eldönteni, hogy mennyi OTP- vagy baráti kölcsönt vehetünk fel házépítés, illetve autóvásárlás előtt Hányán vétették él a számítást és vagy a részletfizetéssel, vagy a gyakori zsírosk en yér-evés miatt volt baj. Csak a méretek és a bonyolultsági fokok különböznék, de az elvek nagyjából azonosak a népgazdaság költségvetésében is. Az államháztartásban is alkalmazkodni kell a szabályhoz: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Ha a nemzeti jövedelemből túlzottan sokat fordítanánk beruházásokra, kevés jutna az életszínvonal emelésére. ’ Mivel minden igény Meiégítósére anyagi erőnkből nem futja, az állam elsősorban olyan célókra adja a pénzt, az anyagot és a műszaki-technikai kapacitást, amelyek a gazdaságpolitikai célkitűzéseket leginkább szolgálják. Ami ezen felül jut. azért az új mechanizmus versenyt hirdet, azt a vállalatot részesíti előnyben, amelyik a kért hitel felhasználásával gyorsabb megtérülést, azaz1 nagyobb nyereséget igazol. Itt nincs protekció, nem kalandozhatunk a gyakorlattól messze kanyarodó elvek útvesztőibe, reális számításokkal érvényesül a közérdek. Az első hetekbe» sem a vállalatok, sem a bank nem tudta kellő mértékben elbírálni az új pénzügyi, kereskedelmi adózási és nyereség- elvonási rendszert A sirokiajc ídumíniumfelhasználási terve nyilvánvalóan összefügg a Magyar Alumínium Tröszt nagyarányú, a felhasználók széles körére kiterjedő beruházási programjával. A műszaki fejlesztési tervek, a forint- és devizaigényeket tar. talmazó javaslat elkészült, most dolgoznak ennek felülvizsgálatán. Az ország egyik legfontceabb iparágának fejlesztéséről kell dönteni és nyilvánvalóan a siroki igény — mint rész az egésszel — összefügg. A vállalatok nagyobb önállósága érvényesül a beruházási és a hitelpolitikában is. A vállalat és a bank hitel- szerződést köthet, vagyis egyenrangú feleik állapodnak meg Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy a bank miért vizsgálja olyan tüzetesen az igényelt hitel gazdaságosságát, miért nem bízzák ezt a vállalatra, hiszen az ügylet anyagi következményeit a vállalat viseli. A magánéletben hajlandók lennénk-e valakinek kölcsönt adni, ha nem győződtünk meg arról, hogy visszafizetik az adósságot? A bank hitelképes vállalatoknak is csak annyit és annyi időre hitelez, ameny- myire feltétlenül szükségük van. A bank ezzel az állami érdeket mindnyájunk érdekét védi. A népgazdaság számára jelentős terhet jelent a devizában fizetendő kamat De a jövőben ez a kamatteher forintban is jelentkezik az Importárukat felhasználó, illetve exportáló vállalatoknál. A felvett hitelek kamata és az állóeszközlekötési Járulék nem kis mértékben csökkenti a nyereséget tehát a közösségnek közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a beruházást minél előbb befejezzék és gazdaságosan működtessék. Az igényes, Jó vezetők körültekintően mérlegelték a tervezett beruházások és hitelek gazdaságosságát Bizonyára nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az elmúlt hónapok kényszerű várakozása alkalmat adott a mélyebb ösz- szefüggések és a távlati tervek elemzésére. De az idő most már sürget, dönteni kell, hogy mindenütt hozzáláthassaak közös célkitűzéseink- megvalósításához. Dr. Fazekas László Takácsok Régi szót kóstolgatok Hevesen egy vén kúria bejáratánál. Hajdani mesterekre, elfelejtett műhelyekre gondolok. hogy a szövetkezeti szövőház ajtajának kilincsét lenyomom. — de a neon- fénvben annyira új értelmet kap minden, hogy egyszeriben megfeledkezem azokról, akiket elképzeltem. Akármilyen más üzembe is érkezhettünk volna, a kép aligha különbözne Nyoma sincs a különlegességnek, a kuriózumnak. Valóságos, mai emberek a takácsok is. sőt olyannyira azok. hogy mesterségükkel már nemcsak próbálkoznak a nők. hanem — mint látjuk — kizárólagosan a lányok, asszonyok tették ezt magukévá! Pár száz év alatt ugyancsak kicserélődtek hát e patinás szakma iparosai, s ahogy végigsétálunk közöttük. azt látjuk, hogy rég eltűnhetett mellőlük a rokka, a guzsaly. a szövőszékeknek Is csak a csattogása emlékeztet az egykori szerszámokra — a formájuk, a mozgásuk már aligha oLvan mint valamikor. Fiatalok — fiatal műhelye... Fürge kezek és lábak versenyeznek a motollákkal, száll a dal. ugrálnak a „nyüs- tök”. s körös-körül színessel kevert hófehér fonalak táncolnak az élénk fantáziával álmodott — palócföldi népművészek hagyatékát őrző — szőttesekbe. Megállunk az egyik génnél. A széken a mester, s „keze ügyében” a tanítványa. Valovics Józsefné és Cservári Evt — Az első ipar! tanulók között szerződtem ' annak idején — magyarázza a mester —s 1964-ben kaptam az oklevelemet. Így lehetek most fiatalon is egy tőlem néhány évvel fiatalabb kislány tanítőia. Így lehetek jól kereső szakmunkás. Jávái, bátyám, és főleg munka után.” Arról már írtam. hogy Alács Márton bácsi szintén bizonyítást kapott véleményére Kádár elvtárstól, hogy kár volt olyan gyorsan kipusztítani a lovakat. De azt akkor nem tettük hozzá, hogy milyen derültséget keltett az idős fogatos reménykedése, amikor Kádár elvtárssal együtt mondta: | — Az lesz az igazi öröm, , amikor jönnek a lovaimért, , hogy húzzuk már ki ezt a i «árba ragadt gépet ) A találkozások szinte meg- j számi ál ha ta tlan hasonló be- i szélgetést. évödő vitát, sok- i sok emberi momentumot | hoztak. | Nagyon tetszett, hogy Ká- I dár elvtárs megtisztelte azo- | kát az embereket akik jó szívvel voltak hozzá, együtt őrült, aggódott velük, akár gyerekekről volt szó, akár : meglett emberekről. A siro- | Mák nagy megtiszteltetésnek I vették, hogy gyáruk jelvé- ! nyét rögtön kabáthaj tókájá- ' ra tűzte Kádár elvtárs, s úgy i járta végig az üzemeket. Az úttörők tiszteletbeli „pajtásuknak” tekintették, a siroki óvodások sorban megmutat- 1 tik neki mindent, a meseházon fészkelő gólyától a játék- kútig. S a detkieknekis nagyon jólesett, hogy eredményeiket. ,a szövetkezeti gazdaság fejlődését évek óta figyelemmel kísérte Kádár elvtárs és úgy egészítette ki beszédében a tsz-elnök előadását. mintha ő maga is itt élne a detki földek, szőlők közelében. Amikor a Német Demokratikus Köztársaságban jártam ott említették, hogy Kádár elvtárs miként könnyített a Vendéglátók kényelmetlen helyzetén. Amikor végigjárták ott a közös gazdaságot, aztán beültek a klubterembe, mindenki főtt a szoros öltözékekben, s a vendégre való tekintettel még a nyakkendőjüket sem merték meglazítani. Kádár elvtárs erre levetette zakóját, és pár pillanat alatt barátságos, családias légkört alakított ki a német szövetkezeti vezetőkkel, gazdákkal. Most is hasonló módon mentette meg a helyzetet Detken, de a színházban tartott előadásán is. GONDOSKODÁS Környezeté» ben mindenki arra gondolt, hegy ő jól érezze magát, Mindenki vele törődött ö pedig a környezetével. Sírokban rászólt az óvodásokra, hogy ne nézzenek a jupiterlámpák felé, Detken, amikor az állattenyésztő-telepen ment keresztül, a tsz-el- nöke ajánlotta, hogy csak lépje át nyugodtan a fertőtlenítőládát. nehogy piszkos legyen a cipője. — Inkább a cipő menjen tönkre, minthogy megbetegedjenek a jószágok — hárította el a könnyítést Kádár elvtárs. A látogatás során sokáig faggatta a szövetkezet vezetőit, gondoltak-e arra, hogy a jószágok egészséges el- he1 yezése mellett az emberek is megfelelő körülmények között dolgozhassanak az álla t tenyésztésben ? Szinte nem volt a látogatás során olyan perc. óra, amikor „lazított” volna Kádár elvtárs. Érdeklődése kiterjedt a siroki automata gépektől az üzemi könyvtárig, a megélhetéstől az óvodai férőhelyek problémájáig, a fagykártól kezdve az exportkérdésekig, a szövetkezeti gazdák házainak tervezésétől a saját termésű borok analíziséig. MUNKATÁRSKÉNT DOLGOZOTT Amint Siroí ban mondoi ta, látogatás ____________ során munka tá rsként akart dolgozni t megyénkbeli ekkel. Az ipar mezőgazdasági vezetők, dől gőzök őszinte kérdéseire, be számolóira őszinte nyíltsággá válaszolt. Helyeselte, hogy , siroki vezetők nemcsak lát ványos sikerekről számolta be, de arról is, hogy szűk a óvoda, „kinőtték” a kultúi házat A detkiek arról beszél tek, hogy kevés a vizük, s e milyen nagy gondot jelent, é hogy a nagy jövedelmükr bizony sok adót kell fizetni Szabó Imre, a közös gazdaság elnöke arról áradozott, hogy 1963 óta milyen hatalmas ütemben gépesítették a határi munkát, de arról sem feledkezett meg, hggy keményen elítélje a vendég előtt a gépgyáriak egyikét-másikát. mert homokos talajra tervezik a gépet, s az olyan gyenge, hogy sokszor az első forduló után eltörik, mint legutóbb a kukoricavetőgép is. Az őszinte tájékoztatás a nemzetközi helyzettel kapcsolatos vitáknak iK jellemzője volt. Amikor Kádár elvtárs Sírokban a népfrontkongresz- szuson szerzett tapasztalatairól számolt be, ezt mondotta: — Itthoni problémáinkkal csak megbirkózunk, mint ezt Heves megyében is örömmel tapasztalták. Csak a világban lenne ilyen rend. Sajnos — folytatta tovább derültséget keltve — egyelőre még nem tudjuk „hatályon kívül helyezni” a nemzetközi helyzetet. Azokra a harcias, türelmetlen véleményekre, amelyek szerint nagy zajjal, huszáros rohammal meg lehet dönteni az imperializmus hatalmát. a Jerikói példát Idézte. — Hiába járjuk körbe a világot, akármilyen erős trombitánk van, attól még nem dőlnek le az imperializmus várai. Ehelyett jó politika, cselekvés kell, és ami igen lényeges, egyetértés a párt politikája iránt, amely egyben a nép programja is. Nagy tetszést aratott a látogatása során az a mód, ahogyan vendégünk érvelt egy-egy gazdasági, politikai vagy filozófiai kérdésben. Sírokban az újat teremtő munka szépségét bizonygatta, amelyre, miint a siroki példa is mutatja, éppúgy lehetőség van, mint a fővárosban. Sőt, — Nemrég beszéltem egy fiatal orvossal, akinek nem fűlött a foga a vidéki élethez — mondta Kádár elvtárs. — Azt én is elismerem, hogy szép is, jó is a fővárosi élet, de azt mondtam neki, hogy a vidéki életnek is megvannak a maga előnyei, sőt, én magasabbra értékelem ezt a fővárosénál. Mert ha lemegy vidékre, ott egy községben embersége. munkája szerint nagyra becsülik, sok emberi örömben lesz része. Míg, ha valamelyik pesti céghez beáll munkásként, lehet, hogy hét év múlva is igazoltatja a portás a reggeli belépéskor, s kevésbé érezheti munkájának eredményét, hasznosságát. A JERIKŐI PÉLDA AZ IRIGYELT „ÖREG” Az élet értelméről, tartalmáról sokat és szívesen beszélt vendégünk. A detkiek a megmondhatói. milyen praktikus módon bizonyított Szabó Imre tsz-elnök panaszkodása alapján. aki azt fájlalta, hogy már nem fiatal. — Szabó elvtárs azt mondja, most lenne jó fiatalnak lenni Nem tudom, hogy mer Kecskésné szövőszék nélkül Is takács. Évi — meséli —. hogy tavaly ősszel került a háziipari szövetkezethez s éppen úgy „járja most az iskolát”, mint nemrég Valovicsné. Előbb megtanulta a takácscsomót amellyel összekötik az elszakadt fonalat utána csévézett forgatott, majd megismerte a székek összeszerelését. Merthogy a „gépet” — mutat maga elé — minden munkához másképpen kell összeállítant — Most már néha „fellő- pakodik” a gépre is — újságolja a mester —. mert hát bizony 6 sem „különb” a többinél, csak akkor boldog igazán, ha szőhet! A tanulólány csendesen hallgatja oktatója „árulko- dását”. s belepirul saját vallomásába: — Nagyon szeretem ezt a szakmát türelmetlenül várom. hogy végre én is önállóan dolgozhassam .! Különben sem a nagyanyámé- kat sem a szüléimét nem követem, amikor a szövőházba jöttem, engem egyedül csak a kedvem hozott. Kecskés Lászlóné is csupán alapító tag itt mindössze a tizenhetedik szolgálati évét tölti a szövetkezetben, öregsége még messzi van. — Fői« így. hogy négy esztendeje könnyebb munkára helyeztek. Többet pihenhet már a kezem, a lábam — beszéli. — Ebben a műhelyben tovább lehet bírni erővel mert legfeljebb az állandó talponállás okoz fáradtságot Addig pedig. amíg tart az energiámból. amíg bejárhatok a műszakokba — toldia meg egy huncut mosollyal a takácsok idősebbje — fiatalnak ne6 egyáltalán öregségről beszélni, 40 éves létére... és pont nékem? — replikázott vele Kádár elvtárs. — Nem az a baj. hogy múlik az élet hisz ez a természet rendje, az g lényeg, hogy miként telnek esztendők. Ha úgy, mint Szabó elvtársé, nem kell sajnálni. Ez nem üresjárat. A szövetkezet eredményei mutatják, volt érelme fáradozásának. Ö a fiatalokat irigyli, akik előtt még ott van szinte az egész élet. De arra nem gondol, hogy őt esetleg a fiatalok irigylik a munkás, harcos életéért, múltjáért, jelenéért. amelyből — ahogy a fiatalok mondják — a balhé sem hiányzott Ezek az érvelések, viták, szócsaták sok elgondolkodtató és derűs percet szereztek a látogatás során, hisz abból kerekedett ki a vendégünkről alkotott sok-sok elismerő vélemény. De nem merném mondani, hogy teljesen zavartalan volt ez a két nap. hiszen Kerecsenden és Kálhan, ahol annyira várták őt. hogy elmondhassák jókívánságaikat véleményüket és problémáikat. nem maradt idő a megállásra, s gondolom, Kádár elvtárs nem haragszik meg érte, hogy ezúton az 6 nevében is elnézést kérek a két falu lakóitól a program elmaradásáért. Azt mondják. Kádár elvtárs annyi meghívást kapott a két nap során, hogy annak karácsonyig se tudna eleget tenni. Én nem csodálkozom ezen hiszen a találkozások, amint Kádár elvtárs mondotta, az együtt dolgozók találkozásai voltak. Ezért is volt hasznos mind- annyiunk részére és lesz em: lékezetes sokáig. Kovács Endre vezhetem magam én is. mint amott a Martos Flóra brigád tagjai..! A sarokban ezernyi szálat fog egybe valami hengerféle —. arrébb kerekek dörögnek. csévék híznak és fogynak, s a szomszédból idehallik még a szövőszékek csattogásán Is átszökő jókedvű dalolás. Hát ilyenek a mostani takácsok. Szorgalmas, vidám, elégedett mai iparosok — az öreg házban, a régi cégér alatt is. (gyón!) Miért büntet a posta? Szavamra mondom, nemcsak, a húsz forint izgat. Különben is már kifizettem a szóban forgó összeget, a telefon pedig, amelyet a posta volt olyan kedves kikapcsolni, ismét nagyszerűen használható. Az incidens tehát látszólag véget ért, mindenki megkapta a magáét, a posta a húszast, én pedig a telefont. Mondom, csak látszólag, mert azóta is Incselkedik velem a gondolat: mi jogon büntet engem a posta? Csakugyan, mi jogon? És miért büntet? *Hogy a bíróság büntet, az rendben van, büntet a rendőrség is, ha kell, de micsoda különbség, náluk nem vagyok sem ügyfél, sem előfizető. Ám a postának én sokezred- és százezredmagammal üzletfele, előfizetője, sőt precízebben fogalmazva: kedves előfizetője vagyok és ezért joggal elvárhatom, hogy illendőségből, vagy ha másért nem, hát a pénzemért jól bánjanak velem és ne ilyen drákói szigorral. A történet nagyon hétköznapi. Egy napon meglepődve konstatáltam, hogy telefonom süket. Gondoltam, elromlott, egy másik vonalról kértem a postát, javítsák meg. Közölték, hogy a készülékemnek semmi baja, csak éppen kikapcsolták. mert nem fizettem ki a telefonszámlát. — Csakugyan, a telefonszámla! — suttogtam bűnbánóan —, de hát nem is kaptam számlát! — Az nem számit — jött a felvilágsoitás — akkor is be kell fizetni. Tessék elolvasni a tudnivalókat. Gyorsan kerestem egy régi számlát, elolvastam a hátára nyomtatott sorokat. Több éve vagyok már a posta előfizetője, de most először olvastam végig ezeket a drákói szigorral átitatott tudnivalókat. Igaz, okosabb lettem tőle, de egyben mérgesebb Is. Az rendben van, hogy 20.-ig be kell fizetni a telefonszámlát. Határidőre szükség van. De ha véletlenül, valamilyen oknál fogva, 15-ig nem kapom meg a számlát, akkor miért nekem, a kedves előfizetőnek kell reklamálnom a postánál és sürgetni u számla kiküldetését? Miért nem a posta sürgeti a számla kifizetését? Persze, kedvesen, udvariasan, valahogy így: Kedves Előfizetőnk! Bizonyára elkerülte figyelmét az e havi telefonszámla, ezért kérjük azt befizetni... (e szőve- get nyomtatvány céljára díjmentesen bocsátom a posta rendelkezésére). Vagy ha a posta nem akar adminisztrálni, levelezni, ott a telefon. Miért ne hívhatna fel az én költségemre, hogy figyelmeztessen mulasztásomra. Nem, a posta nem figyelmeztet sem tapintatosan, sem szigorúan, a posta büntet és kikapcsol. Első ízben húsz forinttal, aztán negyvennel emeli meg a számlát. Ez a szó, hogy büntetés, persze nem szerepel a tudnivalók között, helyette ez áll: nyilvántartási díj. Szóval, fizetnem kell a húsz forint nyilvántartási dijat (drága adminisztráció!), de ha már fizetem, nem lehetne ebbe bekalkulálni a figyelmeztető telefonhívást? Nem illik kétszeresen büntetni — pénzbírsággal és kikapcsolással is. S mindezt szó nélkül, figyelmeztetés nélkül, nagyon udvariatlan cselekedet. Ha most lenne egy másik, egy versenyképes telefonköznont én bizony oda fizetnék elő. de mert nincs, Így maradok tovább a drákói posta kedves előfizetőié. Maradok és maradnak mások is. De ne idenesitsűk egymást ilyen régi és rossz ízű szabályokkal. Az ideiét múlt készülékeket sorra kicseréli a posta. Miért maradnak hát idejét múlt üzleti módszerek? (márkusz)
