Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

Az új Volga A Gorkij-autógyár elké* szítette cp új Volga sze­mélygépkocsi első szériá­ját. A hatszemélyes, mo­dern karosszériájú autónak 100 lóerős a motorja, órán­ként 145 kilométeres a ma­ximális sebessége. Fogyaszt tása 100 km-en 10—13 li­ter benzin. A motor 250 000 kilométert fut generáljaví­tás nélkül. (Telefoto — MTI Kül­földi Képszolgálat) »A/W^AA/WWWWS.VVWMAAAAAAAAAA A termelőszövetkezeteket maguk a tagok hozták létre, ők gazdálkodnak benne, ők érzik közvetlenül a nagyüze­mi társas gazdaság működé­sének kedvező és kedvezőt­len eredményeit egyaránt. Ebből következik egyebek között az, hogy minden ter­melőszövetkezet önálló veze­téssel gazdálkodik. Szerveze­tileg a tsz nincs alárendelve egyetlen szövetkezeti, állami vagy más szervnek sem. Ma­gától értetődik, hogy a tör­vényeket s egyéb jogszabá­lyokat minden termelőszövet­kezet vezetőinek, tagjainak tiszteletben kell tartaniuk. Kézenfekvő az is, hogy a termelőszövetkezet működé­sét és gazdálkodását is maga a tagság ellenőrzi. Erre a célra szolgál az ellenőrző bi­zottság, amelyet a közgyűlés választ meg, a tagok közül. Alkalmazott tehát nem lehet tagja az ellenőrző bizottság­nak. Rendkívül fontos tétel, hogy az ellenőrző bizottság és a tsz vezetősége szerveze­tileg függetlenek egymástól, nincsenek egymásnak alá­rendelve. Mindkét testület a tagságnak, a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Lé­nyeges különbség azonban közöttük, hogy az ellenőrző bizottságnak nincs önálló in­tézkedési jogköre. Ha hibát vagy mulasztást tapasztal, akkor figyelmezteti a vezető­séget, s ha ez a figyelmezte­tés eredménytelen, akkor jo­ga van a közgyűlés összehí­vását kezdeményezni. A termelőszövetkezeti tör­vény, s a végrehajtására ki­adott jogszabályok kimond­ják, hogy az ellenőrző bi­zottságnak nemcsak joga, ha­nem kötelessége is a tsz bár­milyen tevékenységének el­lenőrzése. Különösen vőnat- kozik ez a tervteljesítésre, a vagyonkezelésre, a pénz- és hitelgazdálkodásra, valamint a munkák nyilvántartására és elszámolására. Vizsgála­tainak, ellenőrzéseinek tár­gyát, helyét, terjedelmét és időpontját az ellenőrző bi­zottság maga állapítja meg. Működéséről azonban köte­les rendszeresen beszámolni a közgyűlésnek. Ez a beszá­moló viszont nem azonos az­zal a jelentéssel, amelyet az ellenőrző bizottság a zár­számadáshoz csatol. A jelen­tés arról szól, hogy a vezető­ség szabályszerűen készítet­te-e el a zárszámadást, tar­talma megfelel-e a valóság­nak, és a jövedelem felhasz­nálása szolgálja-e a tsz ér­dekeit. Jogszabály írja elő azt is, hogy a tsz bármelyik tagja és alkalmazottja — tekintet nélkül beosztására — köteles elősegíteni és támogatni az ellenőrző bizottság munká­ját Rendelkezésére kell bo­csátani minden olyan ok­mányt és adatot, meg kell adni minden olyan felvilágo­sítást, ami a valóság feltárá­sához szükséges. Joga van az ellenőrző bizottságnak arra is, hegy vizsgálataihoz ese­tenként külső szakértőt al­kalmazzon, a tsz költségére. Az ellenőrzések időtartamára a vezetőség — az előírt java­dalmazással — köteles men­tesíteni a munka alól az el­lenőrző bizottság tagjait Más a szerepe és a rendel­tetése a tsz többi bizottsá­gának, amilyen például a háztáji, a szociális, kulturá­lis, a fegyelmi stb. bizottság Ezek a bizottságok szintén szerves részei a termelőszö­vetkezeti önigazgatásnak. Régebben a legtöbb helyen az a felfogás uralkodott, hogy a bizottságok semmifé­le döntést, határozatot nem hozhatnak, csak javaslatot tehetnek. Bebizonyosodott, hogy a bizottságok akkor te­vékenyek, akkor tudnak megfelelni rendeltetésüknek, ha egyes ügyekben önállóan is dönthetnek. Ez a joguk azonban a vezetőség vagy a közgyűlés részére megállapí­tott feladatkör egy részének gyakorlását jelenti. A köz­gyűlés és a vezetőség elha­tározásától függ, hogy milyen és mekkora legyen ez az át­ruházott hatáskör. Helyesnek látszik például, hogy a szo­ciális bizottság egy meghatá­rozott összeghatárig saját maga utalhasson ki segélyt, a kulturális bizottság rendel­kezhessen a kulturális alap­pal vagy egy részével, a ház­táji bizottság kimérje és bir­tokba adja a kinek-kinek já­ró háztáji földet. Ha Így fog­ják fel a termelőszövetkezet­ben a bizottságok jelentősé­gét, akkor számottevően elő­segítik a termelőszövetkezet vezetésének demokratikussá tételét, annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy a tsz gazdái, tulajdonosai a tagok. Most az alapszabály-módo­sítások, illetve az új alap­szabályok kidolgozása idején nagyon fontos, hogy ne csu­pán a termelőszövetkezet ve­zetői, hanem a tagok is vilá­gosan lássák, helyesen értel­mezzék a bizottságok szere­pét, s aszerint szabják meg feladataikat. Gulyás Pál A gyártásszakosítás újabb eredménye A METRIMPEX és az Irodagépipari Vállalat új­szerű megállapodást kötött az NDK-beli Secura-gyárral: átveszi tőle az üzleti pénz­tárgépek gyártását. A szer­ződés értelmében az NDK- ban megszüntetik az ilyen gépek készítését és a gyár­tási profilt Magyarországnak adják át. A magyar vállala­tok egyúttal vállalják a pro­filgazda szerepét az export­ban is és gondoskodnak több szocialista ország ilyen irá­nyú keresletének kielégítésé­ről. A Secura A—20-as pénz­tárgép gyártására most az Irodagépipari Vállalat beren­dezkedik. A licencet, a tech­nológiai leírásokat és a szer­számokat az NDK-beli cég bocsátja rendelkezésre. A nagy sorozatú gyártás 1970- ben kezdődik, 99 löbh mmt kolbász 99 Március vége felé egyre több vállalatnál számítgat- ják, hogy vajon mennyi ré­szesedést osztanak. Sokan feltették a kérdést, nemcsak önmaguknak, hanem a mű­vezetőnek. vagy a főköny­velőnek, hogy mikor és hány napi nyereségrészese­dést osztanak. A kérdés indokolt és tel­jesen jogos, különösen azokon a munkahelyeken, ahol az elmúlj évben jól dolgozták és a kollektíva becsületes munkája nyomán nem maradt el a kellő ered­mény. Az 1967. évi mérlege­ket, a különféle pénzügyi el­számolásokat már elkészítet­ték, most a felügyeleti szer­vek ellenőrzik az adatokat. Az összesítések még nem készültek el, tehát megyénk gazdálkodási eredményeiről xiégleges és pontos adatok még nem állnak rendelke­zésünkre. De azt már tud­juk; hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat nem veszteséges, az elmúlt évi 4,7 napnak megfelelő nyereségrészesedés helyett most átlagosan 7,7 nap jut, a MÁV kitérőgyártó üzem­ben a tervezett 13,2 millió forint nyereséggel szemben 18 millió forintos ered­ményt értek el, az egercse- hi Építő és Karbantartó Ktsz is egészen kiváló ered­ménnyel zárta az évet. Vagy sorolhatjuk a Heves megyei Tanácsi Bútoripari Vállalatot, ahol 17 napot meghaladó, az építő és sze­relő vállalatnál 15 napot, a villanyszerelő vállalatnál 11 napot meghaladó a nyered ség. Az említett vállalatok mindegyike több nyereség- részesedést oszthat mint az előző évben és a kivételek­től eltekintve ez mondható a többi vállalatról is. Ezzel kapcsolatosan két dolgot szeretnénk hangsúlyozni. Az eredményes 1967-es év után átlagosan nagyobb ösz- szegű nyereségrészesedést kaphatnak a dolgozók. De a vállalatok ne átlagokat fi­zessenek, hanem nagyon is megfontoltan és differenci­áltan: kinek-kinek érdeme szerint. Aki nagyobb mér­tékben járult hozzá az ered­ményekhez, többet és job­ban dolgozott és régebben a törzsgárdához tartozik, az kapjon többet mint az átla­gos, vagy éppen csak dol­gozgató munkás. Az emberek nehezen vár­ják és sürgetik már a része­sedést, bizonyos nyomást gyakorolnak a vezetőkre, hogy minél előbb és min­den felosztható részt fizes­senek ki. Igen ám, de 1968- ban még mennyi nagy fel­adat vár ránk, hányszor kell még az emberektől helytállást és önálló kezde­ményezést kérni, de ax idei eredmények után új módszer szerint képezhető részesedés majd csak egy év múlva áll rendelkezésre. Ezért nem helyes, ha most mindent kiosztanak, józan megfontolás után ésszerű tartalékolásra van szükség. F. L. AZ AMERIKAI ohioi híd tragikus összeomlásáról be­számoló hírek az áldozatok számának közlése után azt is megemlítették, hogy a sze­rencsétlenség két nappal az­előtt történt, mielőtt átadták volna a már megépült új hi­dak. Nem gyakoriak, de elő­fordultak már ehhez hasonló tragédiák. Három éve Vene­zuelában dőlt össze egy füg­gőhíd; ez azonban szabályos közlekedési balesetnek szá­mít, hiszen az történt, hogy a sűrű ködben egy tankhajó nekiütközött az egyik pillér­nek. A legérdekesebb hídösz- szeomlás az ugyancsak egye­sült államokbeli Tacema-hícl nevéhez fűződik. 1940-ben készült el, de csak néhány hétig engedélyezték rajta a forgalmat, mert kiderült, hogy nem biztonságos. Nem-, sokkal a híd lezárása ütán óriási szélvihar tört ki; négy széllökés végzett a szerkezet­tel. Az erről készült filmet azóta a műszaki egyetemeken vetítik, oktatási segédanyag­ként. Hazánkban több mint tíz­ezer híd szolgálja a forgal­mat; felügyeletük a KPM Hídosztályának a feladatai. — Előfordult-e már nálunk is ehhez hasonló szerencsét­lenség? — kérdeztük Träger Herbert főmérnöktől. Meddig élnek «x hidak? Az acél is öregszik — Ahol sok ezer magyar hidra vigyáznak — Nem — hangzott a vá­lasz. Aztán a Kossuth-hídat említi, amelyet éppen időben bontottak le. Közvetlenül a háború után épült, s számítot­tak arra, hogy legfeljebb egy évtizedet szolgál. Állandóan ellenőrizték, s amikor jelen­tős hibákra bukkantak, elő­ször a járműforgalmat állítot­ták le, majd később a gyalo­gosok elől is elzárták. Volt olyan idő, hogy nyáron lehe­tett használni, télen viszont nem. Ennek az a magyaráza­tó. hogy a hegesztési hibák a hidegben nagyobb veszélyt jelentettek. — Mi veszélyezteti a hidak biztonságát? — Minden anyag, még az acél is öregszik. A régebbi szerkezetű, sokpilléres hídaik azonban biztonságosak. Fenn­maradtak kőből épült kisebb hidak még a római korból is. A legöregebb magyar híd a kilenc lyukú hortobágyi, amely 1829-ben épült. A Mar­git-híd két parti nyílása is száz éves lesz nemsokára. A függőhídak szorulnak legin­kább ellenőrzésre, ennek az a magyarázata, hogy konst­rukciójuknál fogva több a hibalehetőségük. A FÜGGÖHÍDAKAT első­sorban a szél és a tartókábe­lek korróziója veszélyeztetn A Tacoma-tragédiából azóta levonták a megfelelő követ­keztetéseket. Magyarországon minden hidat a szabályzat­ban előírt módon ellenőriz­nek, egyetlen függőhídunk, az Erzsébet-híd azonban kü­lönleges — és sűrűbb — vizs­gálatoknak van kitéve. A főmérnök szabályköny­vet lapoz fel, ez tartalmazza a hidak ellenőrzésének elő­írásait. Negyedévenként egy technikus végzi a szemlét, évenként egy mérnök, s ez már mélyrehatóbb vizsgála­tokkal jár. A nagyobb hidakat minden tíz évben alapos el­lenőrzésnek vetik alá, amely­Sheriock Holmes in/i*ßdijba*t Égy csütörtöki napon épt pen a Scotland Yardot ke­rülgettem, amikor valaki megveregette a váltamat. Hátranéztem, és meglepet­ten kiáltottam fel: — Maga... itt?! — Bizony, bizony, Wat- sonkám, — bólogatott ke­délyesen a megőszült, kissé már hajlott hátú Sherlock Holmes barátom, a rendkí­vüli detektív. — Látom, sé­tálgat. — Igen... — mondtam zavartan, mert ez az ember mindig a fején találja a szö­get. Olvasóim bizonyára em­lékeznek legutóbbi kaland­jára, amikor egyetlen perc alatt kinyomozta és letar­tóztatta az önként jelentke­ző gyilkost, aki egyben az áldozat is volt. — És ön mit csinál mos­tanában? Ügy hírlik, nyug­díjba vonult. — Igen, igen. Átadtam helyemet ennek a tehetség­telen generációnak. De azért dolgozom — és megjelent az arcán az a régi, meghitt, gúnyos kacsintás. — öt­száz forintért! — Ne mondja! — kiáltot­tam fel. — És nyomoz is? — Igen. Jöjjön velem, majd meglátja, Ezután olyan volt minden, mint valami furcsa álom. Néhány perces gyaloglás után megálltunk egy hatal­mas. modern bérház előtt. — Pszt... — suttogta rend­kívüli barátom. — Itt lakik. Maga nézzen először jobbra, aztán kétszer balra, és kö­zömbösen fűtyöljön. — Az­zal eltűnt. Éppen az utolsó taktusnál tartottam, amikor visszajött, és intett. Felszaladtunk a második emeletre, majd a négyes számú ajtó előtt megálltunk. Becsengetett. Én óvatosan megfogtam a revolverem agyát. Nemsokára egy negy­venes férfi nyitott ajtót. — Mi tetszik? — Ez a barátom, Watson doktor — mondta a rendkí­vüli detektív. — Önhöz jöt­tünk, hogy néhány percre igénybe vegyük türelmét. ön, ugyebár, Sir Arthur Ko­vács Gedeon? — Én... Parancsoljanak — mondta a férfi csodál­kozva. Beléptünk. Sherlock Holmes egy csomagot hú­zott elő a hóna alól. — Kedves barátom — kezdte. — Kellemes meg­— Ezúton is köszönetét fejezi ki önnek — folytatta zavartalanul a mesterdetek- tív, miközben csodálkozva figyeltem —, a Scotland Yard egész személyzete, hogy ezt az alávaló bűn- cselekményt nem ön követ­te el, s igy továbbra is de­rűs szemekkel, magasra tartott fejjel nézhet ember­társai szemébe, mert önnek eszébe sem jutott megölni Mr. Rewalveer-t, a köztisz­bízással kerestük fel önt. Ugyanis megkerült a Mar­tin du Genovéve alléi gyil­kosság tettese. A férfi meghökkenti né­zett ránk. és levegő után kapkodott. teleiben elhunyt áldozatot. Íme, köszöneté jeléül a Scotland Yard küldi önnek általam ezt a szerény aján­dékot a humánum, a nyu­godt hétköznapok, és a bol­dog családanyák nevében. — Azzal kibontotta a cso­magot. s átnyújtotta a meg­lepett férfinek Winnetou legújabb kiadását, fűzve. — Nos, látja, Watsonkám — mondta később reszketeg hangon a rendkívüli detek­tív — ez az én munkám. Hálás feladatkör, megjutal­mazni azokat, akik nem kö­vetnek el semmit, hanem békességben, szeretetben él­nek egy jobb kor hajnalán. Üdvözült mosollyal nézett rám, azokkal a szemekkel, amelyek hajdan olyan kér­lelhetetlen pillantással sze- geződtek a háta mögött álló bűnözőre, majd hirtelen odaintett egy járókelőt, aki éppen most érkezett az ut­ca túloldaláról. — Bocsánat, uram — szó­lította meg Sherlock Holmes. — Láttam, amint ön az imént a zebrán szabályosan átkelt, és nem teremtett balesetveszélyes helyzetet. Fogadja ezért tőlem ezt a csekély ajándékot a Scotland Yard nevében. Azzal a zsebébe nyúlt, is átadott a meglepett ember­nek egy zacskó savanyucuk­TOt. —kátai— nek során a hagyományos módszerek mellett ipari rönt­genberendezéseket is használ­nak. A legtöbb hibaforrást a szegecskötések, a hegeszté­sek, a függőhídaknál pedig a tartókábelek bilincskötései rejtik magukban. A korrózió ellen a gondos festési eljárá­sok nyújtanak védelmet, ezért szükséges a festés rendszeres ellenőrzése is. A kulcsfontos­ságú pontokról időnként fény- képfelvételeket készítenek, a azokat összehasonlítják. Ai ilyen fővizsgálatok leglénye­gesebb eleme a hidak tenger­szinthez viszonyított magassá­gának mérése, vagyis a süly- lyedés meghatározása. Jó! megépített hidaknál nem for­dulhat elő egy-két millimé? térnél nagyobb süllyedési Egy-egy nagy hídnak kötetek­re rúgó „egészségügyi lapjai” vannak. Évenként mintegy 12 millió forintba kerül a biz­tonsági okokból végzett vizs- gálat — és javítássorozat az ország hídjain. A nagy budapesti hidak —• benne vannak a telefon­könyvben. Mindegyiknek van egy gazdája, a hídmester, aki rendszerint ott is lakik, s állandan figyeli a hídját. Nem ritka eset, hogy reggel telefonálnak a rendőrségről; az éjszaka úszály ütközött va­lamelyik pillérjének. Ilyen­kor nyomban bizottság száll ki, megvizsgálja a következ­ményeket, de nagyobb bajt eddig még nem állapítottak meg. A HÍDAKAT, amelyeknek átlagos életkora száz év, már megépítésükkor nagy bizton­sággal tervezik. Az erősen igénybe vett részek két és fél­szer szilárdabbak, mint amennyit az elképzelhető leg­nagyobb igénybevétel megki- ván. Az ellenőrzés azonban szükséges, hiszen nagyon va­lószínű, hogy az Ohio-híd tragédiáját is meg lehetett volna előzni. A leglényege­sebb természetesen az a vizs­gálatsorozat, amelyet a híd megépülése után végeznek ei Ilyen a terhelési próba is. Az ennek során követ szállító gépkocsivezetők gyakran ve­szélyességi pótlékot kérnek; Ez azonban nem jár, hiszen a terhelési próbát nem azérí végzik, hogy megtudják, va­jon összedől-e a híd? így el­lenőrzik a mérnökök számítá­saikat, s a legnagyobb bizton­ság végül is az átgondolt ter­vezésben rejlik. ___ Benedek B. István Up níiirfjn 3 1968. március 26., kedd Bizottságok a termelőszövetkezetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom