Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

Amerikai elnokváiaaxiáaoht Robert Kennedy az ifjúság kiírében népszerűbb Johnsonnát A Gallup intézet kSzrélemény-kutatAsa Harcok Rhodesiában SALISBURY — NEW YORK (MTI): A Rhodesiába behatoló szabadságharcos egységek­nek Zambia fővárosában, Lusakában közzétett jelenté­se szerint harcok folynak a Salisburybe vezető főút men­tén, Makuti helység mellett, amely 290 kilométerre fek­szik Rhodesia fővárosától. E jelentések szerint a szabad­ságharcosok hét rhodesiai fehér katonát öltek meg és hármat megsebesítettek. A szabadságharcosok vesztesé­ge három halott. A harcok tovább folynak. A Salisbury- ben kiadott hadijelentés ar­ról számol be, hogy a fehér telepes kormány harci repü­lőgépeket is bevetett a sza­badságharcosok ellen. A kor­mányjelentés azt állítja, hogy 11 szabadságharcost öl­tek meg. A UPI jelentése szerint Nagy-Britannia ENSZ-kép- viselője nem hajlandó elfo­gadni az afrikai országok követelését, hogy fegyveres vagy gazdasági háborút vi­seljen a rhodesiai szakadár kormány ellen. Ellyn Jones, Nagy-Britan­nia főügyésze, egy ország- gyűlési képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogv az angol törvények értelmé­ben Ian Smith, a rhodesiai miniszterelnök, gyilkosság vádjával perbe vonható a legutóbbi rhodesiai kivégzé­sek miatt Az ENSZ-haderó Cipruson marad NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági T_ná- esa egyhangú határozattal el­fogadta U Thant főtitkár ja­vaslatát amelynek értelmé­ben a Cipruson állomásozó világszervezeti haderők már­cius 26-án lejáró megbízatá­sát további három hónappal meghosszabbítják. A szavazást megelőző vitá­ban Rosszidesz. ciprusi kül­dött kifejezte Makariosz el­nök véleményét, hogy csak kölcsönös megértés alapján lehet rendezni a ciprusi prolx lémát Eralp. török küldött hangoz­tatta. hogy négy év óta most. ^lőször ad bizonyos derűlá­tásra okot a szigetországban kialakult helyzet Biciosz gö~ rög küldött szintén megelé­gedéssel nyilatkozott a hely­zetről. (New York-i tudósítás.) Bármilyen messze is még a nyár, az amerikaiakat már most égeti forró lehelete. A nagy falinaptárakon, ame­lyek a rendőrkapitányságok falán függnek, a június szin­te átsüt a márciusi, áprilisi és májusi lapokon: lángot mint a felkelés tüze. Tápláljunk be csak az elektronikus számítógépek­nek néhány egyszerű kér­dést: mi volt... mi ven... mi lesz? A gép remeg a fe­szültségtől, forgatja tekercs­szemeit, és lyuggatott agya világra hozza az aggasztó vá­laszokat A mi volt?-kérdésre pél­dául ezt: 1965 nyarán — öt komoly felkelés az Egyesült Államok különböző városaiban; 1966- ban — 20 felkelés; 1967- ben — csaknem 30 felkelés. A mi van?-kérdésre ez a válasz: A szövetségi hatóságok határozata értelmében csök­kentették a munkanélküli segélyt. ■ Éleződtek az ellent­mondások az országban. Fo­kozódik a rendőrség, általá­ban a felkelések „lecsillapí­2 HlénBisiff WASHINGTON (MTI): Az amerikai Gallup közvé­lemény-kutató intézet közzé­tette annak a vélemény-szon­dázásnak az eredményét, amelyet közvetlenül az előtt folytatott, hogy Robert Ken­nedy bejelentette, indulni kí­ván az 1968-as elnökválasztás jelöltjei között. Az intézet szakemberei mintegy 300 sű­rűn lakott körzetben folytat­ták vizsgálódásukat. A meg­kérdezettek 41 százaléka foglalt állást Johnson to­vábbi elnöksége mellett, míg ugyancsak 41 százalék Ro­bert Kennedyt támogatta. Tizennyolc százaléknak nem volt erről a kérdésről véle­ménye. Januári adatok sze­rint az elnök akkor még 48. Robert Kennedy pedig csak 38 százalékot kapott. A statisztika alapján ki­mutatható, hogy a katolikus és protestánsok általában egyenlő arányban támogat­ják a két politikust, Robert Kennedy azonban a női vá­lasztók és az ifjúság köré­ben népszerűbb, mint John­son. Washingtonban most meg­jelent Robert Kennedy öcs- csének, Edward Kennedynek könyve Egy évszázad dönté­sei címmel. Edward Ken­nedy, aki Massachussetts ál­lam demokrata párti szená­tora, könyvében megállapít­ja, hogy a vietnami háború befejezése után semmi sem indokolhatja az amerikai ka­tonák intervencióját ezen a földrészen. Véleménye sze­rint, ha az Egyesült Államok normalizálni kívánja kapcso­latait Ázsiával, első lépés­tását” szolgáló fegyveres erők szerepe. No és mi lesz? íme, néhány jóslat, amely e. Newsweek című folyóirat­ban jelent meg. A Washingtonba induló, tervbe vett nyomormenet, dr. Luther Martin King vezeté­se alatt, jeladássá válhat az általános néger felkelések­hez. A zavargások láncreakció­ja végighullámzik az Egye­sült Államok minden nagy­városán és semmi sem állít­hatja meg. Johnson elnök tavaly nyá­ron bizottságot jelölt ki, amelynek tanulmányoznia kellett az amerikai városok­ban lezajlott zavargások okát. A tizenegy tagú bizott­ság hat hónapig dolgozott. A beszámolót ezekben a na­pokban nyújtják át az elnök­nek. Minden jel arra mutat, hogy a bizottsági tagok kö­vetkeztetései rendkívül ko­morak lednek. Már csak né­hány hónán van nvárig. Még ha szándéhATiqn is állana az Egvesült Állomok kormányá­nak. ho°v memróhálion javí­tani a négerek helyzetén, ér­ként el kell ismernie a Kínai Népköztársaságot. Visszatér­ve a vietnami háború prob­lémájára, a szerző hangoz­tatja, hogy „a pusztítás, amit az amerikaiak ebben az or­szágban okoznak, még csak nehezebbé teszi az egészséges politikai fejlődés kibontako­zását”. Uj egyiptomi KAIRÓ (MTI): Nasszer elnök kedden dél­előtt folytatta tárgyalásait hat további miniszterjelölt­tel: hétfőn a késő éjszakai órákig sorra tanácskozott 8 jelölttel. A kormánynak eszerint legalább 14 új tagja lesz. A keddi lapok ismer­tetik a hétfőn kijelölt 8 új miniszter életrajzát. Dr. El- Szajed Mahmud Gaballah tervezésügyi, Ali Zein El Abi­din közlekedésügyi, dr. Mo­hamed Helmi Muraad közok­tatásügyi, dr. Mohamed He- gazi pénzügyi, Mohamed Fuaad Szirri igazságügyi, Ib­rahim Zaki Kinaui öntözés­ügyi, Mohamed Abdallah Mazraban közellátási és Hasszán Musztafa lakásügyi miniszter lesz. Az A1 Ahram szerint a kormány átalakítása után nagyarányú változásokra ke­rül sor a vezető posztokon az államigazgatás egész terü­letén. re már aligha futna az idő­ből. Johnsonéknak azonban tudvalevőleg nincsenek is ilyen terveik. Az egyetlen in­tézkedés, amelyet már most előkészítenek — a felkelések kegyetlen elfojtása. A beszámoló tartalmáról, ha csak részlegesen is, ké­pet kaphatunk abból az in­terjúból, amelyet Oklahoma állam demokrata párti szená­tora, Fred Harris, a bizottság egyik tagüa adott nemrég a United States News and World Report című lapnak, íme. néhánv kérdés és válasz az interjúból: Kérdés: Harris szenátor, miután ön részt vett a felke­lések okait kivizsgáló bizott­ság hathónapi munkájában, mit eondol most a jövőről? Válasz: Most már tudom, hogy a városok problémája nagyobb, mint hittem volna. Ügy vélem: a válasz nem le­het más. mint az országnak, élén a korrhánnval. az a szándéka, hogv kiküszöbölje a feikpié,«*k egves mélyen­KVp-if. ÍV* octrtHolia. ho*?v a nvá** felkelé­seket hoz számunkra? Hitler fefe eladó BÉCS (MTI): Hitler feje húszmillió pél­dányban eladó Bécsben — bélyegeken. Amint a helyi sajtó nyilvánosságra hozta, az osztrák állami nyomda raktáraiban negyedszázada őrzik a „nagy német biroda­lom” összesen 42 millió bé­lyegét. A nácik bélyegeit 1943-tól, miután Berlinben elpusztultak a gépek, Bécs­ben nyomták, s ezek a pél­dányok már nem kerülhettek forgalomba. A „Führer” szü­letésnapi bélyegein kívül a lengyel „főkormányzóság” es a németek által megszállt Ukrajna sok millió bélyege hever azóta a raktárakban. Az állami nyomda új gépe­ket szeretne beszerezni a várható 4—5 millió schilling bevételből. A szocialista kép­viselők a parlamentben a bélyegek megsemmisítéséért szálltak síkra, a bécsi bé­lyegkereskedők viszont az ellen tiltakoznak, hogy az anyagot előreláthatólag kül­földön adják eL Amerika forró nyár előtt Másnap Donovan már haj­nalban talpon volt és izgatot­tan várta az indulás időpont­ját. Rudolf Ábel ka rónai re­pülőgépen időközben megér­kezett már Nyugat-Beriinbe és egy erősen őrzött fogház föld alatti cellájában taitóz- kodott. Itt kereste őt fel Do­novan utoljára. Mikor belé­pett a föld alatti cellába, Ru­dolf Ábel felállt és nevetve nyújtotta feléje a kezét. — Helló, Jim — köszöntöt­te. Mindeddig Mister Donovan­nak szólította ügyvédjét Ru­dolf Ábel. Kissé lefogyott, megviseltnek és koránál lé­nyegesen öregebbnek látszott. Azonban mint mindig, most is barátságos és magabiztos volt. — Nem fél hazatérni? — kérdezte Donovan. — Jól tudja, hogy semmi tisztességtelent nem követtem el. őszintén örülök hazatéré­semnek. Donovan elmagyarázta ne­ki a csere körülményeit és Ábel ismét meglepetéssel szolgált neki. Pontos értesülé­sei voltak az elfogott ameri­kai kémpilótáról, PowersrőL Mielőtt útnak indultak vol­na, Ábel kezet szorított Do- novannal. — Nem tudom eléggé meg­köszönni nehéz munkáját és mindenekelőtt kifogástalan magatartását. Ügy tudom, hogy ön ritka könyveKet gyűjt. Igaz, nálunk az ilyen kulturkiincs az állam tulajdo­na, de remélem, hogy majd sikerül ilyenformán is kife­jezni hálámat. A börtönből elindultak * Glienieki-hídhoz. Nagyon hi­deg volt. A hid egyik oldalán amerikai katonai rendőrök álldogáltak, ók váltották fel a nyugat-berlini határőröket, akiket erre az időre egy ba­rakkba zártak. Rudolf Ábel pontosan 8.15-kor, örök fede­zete mellett érkezett gépko­csin a hídhoz. Később erről az esemény­ről így beszélt Donovan; — Az egyik őr, aki később átkísérte védencemet a Güe- nicki-hídon, a legerősebb és legmagasabb férfi volt, akit valaha is láttam. Legalább két méter magas és 150 kiló volt. Az amerikai ügyvéd 8 őrá 20 perckor lépett a hídra Al­lan Lingtneer kíséretében. Ez a fiatalember korábban Powers bajtársa volt. Neki kellett felismernie a kémpi­lótát. E pillanatban a híd túloldaláról Siskin indult fe­léjük két polgári ruhás sze­mély kíséretében. A hid köze­pén Donovan és Siskin kezet szorított — A mi részünkről minden kész — mondotta Siskin. Kairóban trikoniinentális értekezlet KAIRO (MTI): Jusszef El Szebai, az afro­ázsiai szolidaritási szervezet főtitkára értesítést kapott az algériai kormánytól, hogy az hozzájárul a szervezet kon­ferenciájának algíri megtar­tásához. A főtitkár sajtóér­tekezleten közölte: az 5. af- roézsiai szolidaritási érte­kezletet április elsejére ösz- szehívják Algírba. El Szebai tájékoztatást adott az ú'jabb trikontinen- tális értekezletről is. Esze­rint a három földrész népei­nek második találkozóját Kairóban tartják meg, az al­gíri afroázsiai szolidaritási értekezlet után Válasz: Azt mondtam, hogy a körülmények, amelyek a felkelések körzetében voltak, még mindig fennállnak, sőt, bizonyos mértékben még rosszabbodnak is. Szerintem egyre nyugtalanabbá és fe­szültebbé válik a helyzet az országban. Kérdés: Mit tart ön a fel­kelések legfőbb okának? Válasz: Az emberek ször­nyű körülmények között él­nek, bőrük színe miatt faji megkülönböztetésben része­sítik őket. Ebben az urbani- zált és technikailag fejlett társadalomban lehetőségeik gyakran korlátozottak. Kérdés: Lát-e ön olyan je­leket, amelyek arra mutat­nának, hogy, a felkelésen polgárháborúvá fejlődhetnek a városokban? Válasz: Hallottam néhány elképzelést a polgárháború lehetőségéről. Ismerek ténye­ket, amelyek ilyen tendenciá­ra mutatnak. A polarizáció és a kölcsönös megértés csök­kenése most olyan színvona­lat ért el a társadalmunk­ban, amilyent az ország tör­ténelme során soha nem ta­pasztaltunk, s ez a polgárhá­ború befejeződése óta a leg­súlyosabb belső válsághoz vezetett bennünket. Mi lesz? — E három súlyos kérdés n vom is az amerikaiak lelkét. A választ a közeledő nyár fogja megadni. Hirdetmény A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1967. évi 37. számú törvényerejű ren­deleté szerint a Magyar Nemzeti Bank aranykoroná- na szóló részvényeit forintra szóló részvényeikre kell ki­cserélni. A csere végrehajtása cél­jából a részvények tulajdono­sai részvényeiket a banknál letétbe helyezni kötelesek. A határidőn belül letétbe nem helyezett részvényeik — az említett törvény szerint — érvényüket vesztik. Ezek alapján többé sem kicserélés­re irányuló, sem bármiféle egyéb igényt támasztani nem lehet. A törvényerejű rendelet­ben foglalt felhatalmazás alapján a bank 1968. február 29-én tartott rendkívüli köz­gyűlése a letéíbehelyezés ha­táridejét 1968. december 31- ben állapította meg. A részvények letétbe he­lyezhetők (letétbevétel végett megküldhetők) a Magyar Nemzeti Bank központján^, (letét főcsoport). Budapest, 5., Szabadság tér 8. A letétbehelyezés azonban történhetik az alábbi külföl­di pénzintézetek valamelyi­kénél is: Banco di Roma, Róma, Bank of America, San Francisco, Zentral-Wechselstuben A. G. Niederlassung, Wien. Credit Lyonnais, Paris. Deutsche Bank AG, Frak- furt/Main. Schweizerische Bankge- sellschaft, Zürich. The Royal Bank of Cana­da, Montreal, Westminster Bank Ltd., London. A részvénycsere alá termé­szetesen nem esnek és így nem kell letétbe helyezni azokat a hatályukat vesztett részvényeket, amelyeken nem szerepel a külföldi tulajdon az 5210/1948. (V. 6.) korm. számú rendelet alapján tanú­sító magyar megjelölés. A részvények letétbehelye­zése alkalmával pontosan meg kell jelölni a részvények tulajdonosának nevét és lak­címét. Magyar Nemzeti Bank ‘ s- SB is feflö&rajJWin* — válaszolta Donovan. Ezek után kölcsönösen be­mutatták egymásnak kísérői­ket. Kiderült, hogy a Siskin- nel levő személyeknek is fel­ismerési feladatuk van. Ez- után mindketten intettek sa­ját embereiknek, és a híd két oldaláról újabb 3—3 ember indult feléjük. Két amerikai fogta közre Rudolf Ábelt. Szovjet részről ugyancsak ketten kísérték a Glienicki- híd közepe felé Powerst. — Tudomásom van arról, hogy a Friedrichstrassen sza­badlábra helyezték már Pryort. Kérem, bonyolítsak le a cserét, — mondotta Sis­kin. — Ne haragudjon, dp Pryor szabadlábra helyezésé­ről előbb nekem is meg kell győződnöm — válaszolta Do­novan, és a híd feljáratánál álló emberei felé kiáltott: — Eddig semmi hírt nem kaptunk Pryorról — vála­szolták. — Rossz a tájékoztató szol­gálatuk — mondotta Siskin. — Ez lehetséges, de addig várunk itt, amíg embereink igazolják, hogy Pryor már szabad — válaszolta Dono­van. — Tegnap este értesí­tettük Pryor családját a vár­ható kedvező fejleményekről. A család a biztonsági szolgá­lat embereivel együtt a Fried­richstrassen várja a fiút. — Értesüléseim szerint Wolfgang Vogel elkísérte Pryort az átjáróhoz és ott szabadon engedték — mon­dotta Siskin. — Lehet, hogy Wolfgang Vogel Pryorral most a t»sa- teletdíjon vitatkozik — vála­szolta mosolyogva Donovan. Ezen Siskin nevetet, majd megjegyezte: — Bizonyára saját tapasa- talatából tudja mindezt. Ekkor váratlanul kiabálás hangzott az amerikai oldal­ról: — Pryort szabadon enged­ték! Pontosan 8.45 volt. Dono­van intett kísérőinek, akik el­engedték Rudolf Ábelt. E pillanatban indult el Po­wers is. A két szabadlábra helyezett ember barátságosan egymásra mosolygott, a híd közepén üdvözölték egymást. Ábel egy pillanatra meg­állt és elkérte az ameri­kaiaktól szabadlábra bocsá­tásáról szóló hivatalos ok­mányt. — EH teszem magamnak, mint egy diplomát — mon­dotta mosolyogva. Ezután Donovanhoz lépett, kezet szo­rított vele: — Isten veled, Jim! — bú­csúzott tőle. — Minden jót, Rudolf... —- válaszolta Donovan. A történethez tartozik, hogy James B. Donovan, a a híres amerikai ügyvéd, egy szép napon csomagot kapott A csomaghoz egy kis levél volt mellékelve: ,/Kedves Jim! Bár nem gyűjtök régi könyveket és ügyvéd sem vagyok, mégis úgy gondolom, hogy ez a XVI, századból származó két jogi könyv e’ég ritkaság ah­hoz, hogy gyűjteményét gaz­dagítsa. Kérem, fogadja há­lám jeléül mindazért, amit értem tett. Remélem, nem dolgozza magát agyon. Szí­vélyes üdvözlettel, Rudolfja.” A csomagban két ritka, la­tin nyelvű könyv volt „Kom­mentátorok Justinian kódexé­hez”. Donovan mosolyogva forgatta kezében hajdani vé­dencének ajándékát és így szólt: — Azt hiszem, az egész vi­lág nevet rajtunk. Egy zse­nit cseréltünk el két ügyetlen amatőrért. — VEGE — Elláiban akna robbant TEL AVIV: Az izraeli hadsereg szóvi­vőjének jelentése szerint Ei­lat mellett egy autóbusz arab ellenállók aknájára szaladt. Két személy meghalt, 28 megsebesült. A merénylet után Dajan, hadügyminiszter sajtóérte­kezleten közölte, hogy feb­ruár 15-e óta 36 támadást hajtottak végre a megszállt arab területeken izraeli ka­tonai berendezések és tábo­rok ellen Izrael panasszal fordult a Biztonsági Tanács' hoz az eilati merénylet ügyéJ ben. 1968. március 20., szerda G. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom