Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

A tudom Any és a T***u n. Amíg az éltető víz a földekre Lerajzolják AZ ILLATOT Mossák az „importpiszkot" Mi legyen a sampon neve ? Látogatás a KERMi-ben Az átlagember számára rendkívül egyszerűnek lát­szik az Öntözés. Nem kell hoz­zá semmi különleges, csak a vizet el kell juttatni a föld­re s máris jelentősen meg­növekszik a terméshozam, A valóságban azonban már ko­rántsem ilyen egyszerű az öntözés megvalósítása. Mert a víz nemcsak hasznot hoz, hanem — helytelenül fel­használva — hatalmas káro­kat is okozhat. Amerikai szakemberek az 1930-as évek­ben Iránban több százezer holdon öntöző telepeket hoz­tak létre. Nem számoltak azonban a talaj minőségével s a kezdetben gazdagon ter­mő földek néhány évtized alatt teljesen elszikesedtek, használhatatlanná váltak. A kiskörei vízlépcső és az öntözőrendszerek kialakítása éppen ezért nagy tudományos felkészültséggel, alaposság­gal folyik. Az előmunkálatok már másfél esztendeje meg­kezdődtek. a felmérések, a különböző elemző számítások és a kísérletek azonban még ma is nagy ütemben folynak. A Tisza vidéki Mezőgazdaság­fejlesztési Iroda irányításával több egyetem és a kutató- intézetek egész sora dolgozik azon, hegy a víz valóban él­tető és ne romboló legyen. Kik öntözhetnek ? I Az építkezés első ütemében (1975-ig) mintegy 120 ezer holdon válik lehetővé az ön­tözés. Felmerült a kérdés — hol valósuljanak meg az ön­tözőtelepek és melyek legye­nek azok a termelőszövetke­zetek, amelyek élvezhetik a víz kedvező hatását Az ala­pos. elemző munkára jellem­ző, hogy ezt a kérdést nem a minisztériumok, főhatóságok döntötték eL hanem az ille­tékes megyei tanácsok, víz­ügyi igazgatóságok — a ter­melőszövetkezetekkel folyta­tott beszélgetések után — tet­tek javaslatot az öntözőtele­pek elhelyezésére és a közös gazdaságokra, összesen 178 termelőszövetkezet jelentette ben létrehoznak egy úgyneve­zett mintaüzemet. Heves me­gyében — nyilvánvalóan — a kiskörei Vörös Hajnalra esett a választás. A minta­üzemekben elsősorban azt ta­nulmányozzák majd a szak­emberek. hogy milyen nagy­ságú és összetételű beruházá­sokra. milyen termelésszerke­zeti változásokra, milyen gépekre és milyen növények­re van szükség ahhoz, hogy az öntözés valóban jövedel­mező lehessen. A mintaüze­mek tapasztalatai így nagy segítséget adnak a többi kö­zös gazdaságnak. Kisajátítás Ahhoz tehát, hogy a víz va­lóban hasznot hozóvá váljék, rendkívül sokoldalú, a válla­latok, intézmények, egyete­mek. kutatóintézetek össze­hangolt munkájára van szük­ség. Az is lényeges, hogy a nagy, népgazdasági érdeke­ken belül minden szövetke­zet megtalálja a maga 'érde­keit s ne jusson esetleg hát­jut rányos helyzetbe. Megyénk­ben több közös gazdaság föld­területe csökken a 127 négy­zetkilométer nagyságú táro­lótér megépítése következté­ben. A területcsökkenés ne­hézségeket okoz a gazdálko­dásban s joggal vetődik fel a kártérítés kérdése. A közeljövőben — a Me­zőgazdasági és Élemezésügyi Minisztérium, valamint a Ti- szavidéki Mezőgazdaságfej­lesztési Iroda alapos felmérő munkája nyomán — végleges döntés születik a közös gaz­daságok kártalanításáról. Annyit azonban már ma is el lehet mondoni, hogy a kár­talanítás nemcsak a kisajátí­tott földterületek értékének megtérítését célozza, hanem arra is irányul, hogy pótolja a kiesett üzemi kapacitást és az embereknek hosszú idők­re biztosítsa a munkalehető­séget. A kisajátítás kérdése ter­mészetesen csak egy kis ré­sze az átfogó, koplex munká­nak, de egyben mutatja azt is, hogy a nagy tra vekben hangsúlyt kapnak a kis rész­letek is. Kapóst Levente Ilyen a nagymosás labora­tóriumi körülmények között: egy lezárt, henger alakú edénybe előzőleg vizet, mosó­szert és gumigolyókat tesz­nek, s azt megforgatják. A mosnivalót egy Svájcból im­portált szövetdarabocska szol­gáltatja, amelyet előzőleg gondos munkával bepiszkí­tottak, szaknyelven „stand- dard-piszkossá” tettek. Ez a szövetdarab tartalmazza mindazokat a szennyeződé­seket. amelyek nagyvárosban a mosnivalót érhetik. A vi­lágon mindenütt ilyen anyag­gal végzik a kísérleteket, Így a magyar mosóporok minő­ségét könnyű összehasonlíta­ni a külföldiek hatásfoká­val... A garanciaidőn túl... Ezt az ellenőrzést, mint annyi más vizsgálatot, a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi, amelynek el­sőrendű feladata a fogyasz­tók éredekeinek védelme. Az új gazdaságirányítási rend­szer ennek az intézetnek a munkáját is befolyásolja. Eddig minden kereskedelmi forgalomba kerülő termék prototípusát meg kellett vizs­gálni, most csak a fix és maximált árkategóriába tar­tozó cikkeket ellenőrzik. Ez a könnyebbség — amint az intézet titkárságának vezető­je, Tolmár Tamás elmon­dotta — nem sérti a fogyasz­tók érdekeit, mivel alkalmat ad a piac lehetőségeinek jobb kihasználására. Forgalomba hozhat például a kereskede­lem egy gyengébb minőségű szövetet is. ha ezt a szövet minőségi lapján és természe­tesen az árban is érzékelteti. Felügyeleti szervük, a Belke­reskedelmi Minisztérium most dolgozza ki az új irányelve­ket, amelyek megfelelő mó­don megadják a kereskede­lemnek a nagyobb haszon ér­dekében történő kockázatvál­lalás lehetőségét. így például mód van arra, hogy egy üz­let a gyártó vállalat által megadott időn túl is garanciát vállaljon a nála vásárolt ter­mékért. Jó ha tudja a vásárló: ha elégedetlen az áru minőségé­vel. s a bolt nem ismeri el a panaszt, akkor a kérdéses cikk ide, a KERMI labora­tóriumába kerül. Ha az inté­zet döntésével sem értenek egyet, akkor már polgári bí­róság hatáskörébe tartozik a felülvizsgálat. , — A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztók megbíznak a KERMI objektivitásában — összegezi a titkár a tapasz­talatokat. Malacka vagy Foxi Maxi? Egyaránt hasznosak, érde­kesek az intézet laboratóriu­mában folyó vizsgálatok. Élelmiszerektől a padlókefé­lő gépig szinte minden új terméket vizsgálnak. 'Ojabban például csaknem hetenként jelentkezik a vegyipar egy-egy újfajta mosószerrel. — Az említett próbamosá­sok eredménye általában ked­vező — tájékoztat dr. Hoff­mann Istvánná osztályvezető, s mindjárt meg is mutatja az ULTRA „család” egyik új tagja, az Ultra-Daisy mosó­szer vizsgálati lapját. A kar­tonon 17 ellenőrzési szem­pont szerepel, ezek összessé­géből alakulhat csak ki a vég­ső értékelés. Egyre divatosabbak az aerosol-rendszerű csomagolá­sú vegyi készítmények. Most vizsgálják például a borot­válkozó férfiak leendő ked­vencét, amely gombnyomás- re kész habot bocsát ki magá­ból. Szórófejes kivitelben kí­vánnak a piacra küldeni ezüstfestéket is, amely pilla­natok alatt egyenletesen le­festi a kályhacsöveket. Kedves műanyagfigurába csomagolják majd az újfajta gyermeksampont. Ezt a hajmosószert a laboratóriu­mi vizsgálatok mindenben megfelelőnek találták, csafc a neve nem nyerte el tetszé­süket. A gyár „Malacka” né­ven kívánja forgalomba hoz­ni, 6k viszont a Foxi Maxi nevet ajánlanák inkább. Egy időben sok panasz volt arra. hogy a mosdószappa- ' nők nem eléggé illatosak. A KERMI munkatársai újab­ban érdekes módszerrel el­lenőrzik ezt a fontos jellem­zőt. Mérik az anyag ultra- ibonya-sugárzását. s ezekből az adatokból egy olyan gör­bét kapnak, amely a szakem­bereknek annyit jelent, mint­ha lerajzolnák az illatot... A fogyasztó tájékoztatása Egy emelettel feljebb olyan laboratóriumot találunk, amelyben presszógép sistereg, s az asztalon különféle ciga­rettacsomagok láthatók. Itt a kávé és a cigaretta minősé­gét ellenőrzik, ötféle új ku­bai cigarettát tanulmányoz­nak a laboránsok, s ahogy mondják a délután összeülő „szívási bizottság” mond majd végső véleményt róluk. Ha­marosan az üzletekbe Kerül két új magyar cigaretta, a füstszűrös BNV és az enyhén mentolos Fitol. amelyet „Fecske-típusú” cigarettának tartanak, s bizonyára elnyeri majd a dohányosok tetszését, ha állandó lesz a minősége. A KERMI laboratóriumai­ban nemcsak az új terméke­ket ellenőrzik, kötelessegsze- rűen szúrópróba-vizsgálatok­nak vetik alá a sorozatban gyártott cikkeket is. Felada­ta az intézetnek a fogyasz­tók állandó tájékoztatása is, hiszen reklám mellett a fo­gyasztót így is tájékoztatni kell. " B. B. 1. Érdekes: én is pontosan azokat a betűket használom, mi nt Móricz, vagy Krúdy... és mire sorba rakom őket, már mégsem ugyan­azok. Becsapnának a betűk? ★ Az irás olyan kényszer, amelyet ha elis­mernek, íróvá avat, ha kinevetnek érte — kezelhetetlen betegség. ★ — írjon nekem valamit... Mindegy, hogy mit, hisz mi az magának... — Kérem, ha elmegy egy sebészhez és ki­vágat valamit vele, mindegy, hogy mit, mert mi az — neki— ★ Az olvasáshoz mindenki ért, az íráshoz már kevesebben, az alkotáshoz a legkevesebben. ★ A gondolatok közléséhez elengedhetetlen — a gondolat. ★ A siker még nem ponyva és a ponyva még nem siker. (—ó) Következik: az angol A soknyelvű ember... be igényét az öntözésre és véglegesen 74 termelőszövet­kezet jelentkezését fogadták el. Megyénk 10 jelentkező kö­zös gazdaságából 8 kapta meg a jogot az öntözésre. Milyen alapon történt a kiválasztás? Ez több ténye­zőtől függőt Figyelembe vették a természeti és köz- gazdasági adottságokat és fő­képpen azt, hogy milyen idő szükséges a gazdaságos öntö­zés alapvető feltételednek megteremtéséhez. Fő a gazdaságosság A kiválasztott gazdaságok­ban komplex üzemfejleszté­si terv készül .A terv alap­ján a szövetkezeteknek az öntözés bevezetéséig el kel- érni a szárazgazdálkodás maximumát, hiszen öntözn. csak akkor gazdaságos, ha a termésátlagot másként már nem lehet fokozni. A komp­lex tervben egyébként helye': kap minden olyan fontos té­nyező, amely a jobb gazdál­kodáshoz hozzájárul. Az ön­tözés bevezetése előtt, _ de legalább azzal egy időben megtörténik a szövetkezetek­ben a vízrendezés is. ami rendkívül jelentés, hiszen a Tisza melletti közös gazdasá- gokn: k az ár- és be'.v'zekke. nagyon sok gondjuk volt. A tapasztalatok szerzéséhe nagymértékben hozzájárul bogy mindem érintett megyé­Az Egri Dohánygyárban, ahol megismerkedtünk, egy francia szerelő mellett tol- mácskodott. Csak úgy pásból” fordí­totta a ma­gyart franciá­ra, a franciát magyarra. Beleértve a leghosszabb, a magyarul is nehezen mondható, érthető mű­szaki elne­vezéseket, szakkifeje­zéseket is. Beszédét hallgatva többen meg is jegyezték: „Ez a Laios bácsi szüle­tett francia.” — Pedig született ma- gj«r vagyok. Rákospalotán születtem, Párizsban jártam isko­lába. Pesten mentem nyugdíjba, s Egerbe jöt­tem pihenni™. — Mikor és hogy került Franciaországba? — Édesapám kalauzmes­terséggel foglalkozott, nyol­cán voltunk testvérek, a csa­lád, a rokonság nagy része Párizsban élt. Tizenkét éves koromban kivittek maguk­hoz. Párizsban kezdtem ta­nulni, s a háború miatt vi­déki iskolában fejeztem be tanulmányaimat. Geológiát és műszaki ismereteket ta­nultam. — Innen tehát a francia nyelvtudása... — Igen, „eredeti” franciát tanulhattam. Az iskola be­fejezése után éveken keresz­tül a Renault és a Citroen autógyárakban dolgoztam. 1932-ben hazajöttem édes­anyámat meglátogatni, és már nem is mentem vissza. Azóta sem jártam Franciaor­szágban. — Ezután hogyan alakult élete, sorsa? •— Előbb egy francia cég budapesti üzeme alkalma­zott, aztán jött a háború, a hadifogság. A háború után az Ikarus gyárba kerültem. Nem kis öröm, büszkeség számomra, hogy én is ott „bábáskodhattam” a felsza­badulás utáni első Ikarus megszületésénél. Később a budapesti gázkészülékeket gyártó vállalatnál dolgoztam, onnan mentem nyugdíiba. A feleségem egri, s így kerül­tem ebbe a nagyon szép vá­Számát sem tudja a sok kitüntetésnek, elismerésnek, amelyeket a hosszú évtize­dek alatt munkájára kapott. Rendkívül művelt, szerény, csendes ember. Sohasem hagyta, hogy a sors dacoljon vele. Sohasem szerette a nagy nevetést, és a kemény fogcsi- korgatást. Két keze munká­ját mindennél előbbre he­lyezte, s sohasem kérkedett még szellemi kincsével..; — Tulajdonképpen hány nyelvet beszél, Lajos bácsi? — Hát ezt már a feleségem is megkérdezte néhányszor, s mindig azt válaszoltam, hogy még nem számoltam össze. No, ez csak vicc. Ko­rántsem tudok én annyi nyelvet, hogy ne tudnám a számát. A franciát, az olaszt perfekt beszélem, de értem és beszélem a német, a latin, a román nyelvet is. Most kö­vetkezik az angol. Szeretném megtanulni, menne is, csak a kiejtés miatt társalgó part­nerre lenne szükség. Nem panaszkodhatott!, elég ió nyelvérzékem van, és na­gyon szívesen foglalkozom az idegen nyelvekkel... — Bizonyára sértést követ­nénk el, ha elhallgatnánk a geológiát. Hiszen a kőzetek, az ásványok, az ősmaradvá­nyok kutatására, a természet világának megismerésére legalább annyi időt, fáradsá­got fordít még ma is, mint nyelvtudásának bővítésére, gyarapítására... — Ük* ciMwedélyem « természet. A tardosi sporttá­borban négy vitrin őrzi a különböző gyűjtéseimet: kő­zeteket, ásványokat, ősma­radványokat. Hátizsákká!, kalapáccsal, vésővel járom a világot, a magyar tájakat, s ez a szenvedélyem vezetett Romániába, Csehszlovákiába is. Száz és száz fénykép, na­gyon sok album őrzi utazá­saim emlékeit, eredményeit Sokkal több ez, mint hobby.. — A dohánygyárral hogy került kapcsolatba? — Hallottam, hogy olasz német, francia gépek érkez­nek a gyárba, s levél útján felajánlottam nyelvtudáso­mat. Nemsokára jöttek is ér­tem, hívtak, megérkezett a francia szerelő. Éppen most kaptam tőle levelet Párizs­ból. Köszöni a sok együtt töl­tött kellemes órát, és írja, hogy nejének rendkívül tet­szett a feleségem á!tal ké­szített s küldött töltött ká­poszta. Gondoltam már arra is, hogy felkeresem az Ide­genforgalmi Hivatalt, a mú­zeumot. Hátha szükség lenne rám... Ahány nyelvet tud, annyi ember. Ha ez a mondás szó szerint, mennyiségileg is igaz lenne, akkor minden bizony­nyal szűknek bizonvulna Kerti Latos bácsi Frank Ti­vadar út 6. szám alatti egri lakása. Mert D°rf“kt t'vtia a franciát, a7 olaszt. érti, be­széli a románt, a latint, a né­metet és ren-'n-ára az angol* is „fújja” majd. Koós József

Next

/
Oldalképek
Tartalom