Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Tél végi vitomlnforrások az étrendben Jóllehet, a tél kalőriadú­*at>t> táplálkozást kíván — eb­ben a disznóölések után nincs is hiány, sőt — mert a szer­vezet a kalória egy részét a hideg ellensúlyozására hasz­nálja tel, de szervezetünk az egészséges működéshez ezek­ben a napokban, talán még fokozottabban igényli a kü­lönböző vitaminokat tartal­mazó élelmiszereket is. Gyak­ran előforduló panasz a tél végi és kora tavaszi hónapok­ban, az egyébként indokolat­lan fáradságérzeU ami min­den bizonnyal a C-vitamin hiányát jelzi a szervezetünk­ben Ezáltal csökken a szer­vezet ellenállóképessége pél­dául a fertőző, influenzás megbetegedésekkel szemben is. Szü kséges, hogy az étr en­dünkben a zsíros, húsos éte­lek mellett naponta szerepel­jenek zöldségfélék, salátáik, gyümölcsök. És miután erre az időre a nyersen tárolt zöldségféléknek, gyümölcsök­nek is félére, sőt. negyedére csökkenhet a C-vitamintar- talma. még fokozottabb mér­tékben lenne szükséges a fo­gyasztásuk. mint a friss gyü­mölcsökben, zöldségfélékben gazdag hónapokban. Mégis milyen jó C-vitaminforrások állnak rendelkezésünkre fék­ben a hónapokban? FARSANGRA Sima vonalú arany jersey- ruha, ingvállra emlékeztető kivágással. Kiegészítője a modem klipsz (NDK-modell) Nagyon jó C-vi tárni «forrás a télire elrakott savanyúpap­rika, a levével együtt Az­után a nyers (nem pirított) savanyú káposzta, amelyből naponta egy-egy tányérkával salátaként fogyaszthatunk a zsíros húsokhoz, tepertőhöz, szalonnához. Csaknem teljesen megőr­zik C-vitamin tartalmukat a mélyhűtött, mirelit zöldség- és gyümölcsfélék. Ahol kap­ható. ajánlatos minél többet fogyasztani ebből. Kevesen tudják, hogy a helyesen tá­rolt burgonya a tavaszi hóna­pokig is képes megőrizni C- vi tárni n -tar talmának felét is. A citrom és a narancs mel­lett a legbőségesebb C-vita- minforrás, a langyos vízben áztatott (nem főtt) és meleg vízzel felöntött csipkebogyó­tea. azután a különböző gyá­rilag honzervált valódi gyü­mölcslevek. Zsíros, vajas ke­nyérre kenve nagyon ízletes és a már elkészült ételeik íze­sítésére nagyon kitűnő az A- és C-vitaminban gazdag, piros paradicsompaprikából készült Pritamin-konzerv. Próbáljuk ki a következő vitamirLCserne- gét: fele-fele arányban re­szelt sárgarépa és reszelt al­m._ Egy kis porcukorral, vagy mézzel (a méz egyébként többféle vitamirit és ásványi sót tartalmaz, s hasznos vol­na a nagyobb mérvű fogyasz. tása) citromlévei ízesítve, esetleg pár csepp étolajat is csepegtethetünk rá. A szervezet a számára szükséges A-vitamin egy ré­szét egyébként a korábbi hó­napokról tárolná is tudja. Ám ilyenkor a májban, tejben, vajban, tojásban, a halak hú­sában előforduló A-vitamin- nak is hiányát érezheti a szer­vezet. Ennek pedig legíbősége- sefbb télli forrása a sárgarépa, azután a sült tök. a paprika- és paradicsomsűrítmény, a sárgabarack-dzsem, befőtt és a valódi gyümölcslé. Ha gondosan, körülnézünk a kamrában, megtalálhatjuk a módját, hogy a tél végi. ko­ra tavaszi „vitaminsaegény” hónapokban se szenvedjünk hiányt H. 3. Fiatal háziasszonyoknak A tálalásról Bármilyen, egyszerű ételt tehetünk az asztalra, ha ízlé­sesen terítünk, s ízlésesen helyezzük él a tálra, sokkal étvágygerjesztőbb lesz. A hú­sos tálat ne zsúfoljuk tele, s világos színű húshoz sötétebb. sötét színű húsokhoz világos köretet adjunk. A tálról ki­maradt köretet ízléses össze­állításban külön tálon adjuk. A rizst tegyük pudingformá­ba, a tetejét szórjuk meg fi­nomra vágott petrezselyem­mel, köréje zöldborsót, petre­zselymet. répát, vagy gombát tegyünk. A pulykát rizzsel, a sült kacsárt szál ma burgonyá­val tálaljuk. A sertésszelete­ket vöröskáposztával. hasáb­burgonyával adjuk, a bécsi- szeletet burgonyapüréve), céklával és uborkaszéletek­kel díszítjük. A levében főtt marhahúst zöldséggel, tormá­val, céklával együtt tálaljuk fél. Szobanövényeb (él végi ápolása A telet a szobanövényeink is gyakran megsínylik: a ke­vés napfényt, a száraz leve­gőt, a hol hideg, hol túl me­leg hőmérsékletet kevés dísz­növényünk tűri el károsodás nélkül. A legtöbb hibát az öntözés­sel követik el. Hideg szobá­ban nem fejlődik a növény és csaknem szárazon kell telel­osonyabbra vágjuk vissza, an­nál szebben bokrosodnak. A visszavágást lehetőleg a szár külső oldalán elhelyezkedő rügy felett, éles késsel végez­zük, ferde metszésfélülettel, hogy az öntözővíz ne álljon meg rajta. Rendszeres öntözés mellett — teljes világosság­ban — 3—3 hét alatt szépen 'kihajtanak a rügyek. Lefelé enyhén bővülő, fe­hér-ezüst domlorúminzás bro­kátruha. A mell alatti széles pántot geometrikus formájú ütrassíxsat díszíti. tetni. Meleg helyiségben, ahol erősebb a párolgás, több ned­vességet igényel. A víz hő­mérséklete lehetőleg azonos legyen a szoba hőmérsékleté­vel. A nyirkos tapintású, nem túl nedves földben a legtöbb növény kedvezően fejlődik. Ha a meleg szobában túlságo­san kiszáradt a talaj és nem veszi be a vizet, állítsuk a nö­vényeket annyi vízzel telt edénybe, hogy a cserepeket éppen elfedje, s tartsuk ben­ne mindaddig, amíg a földből buborékok szálnak ki. Ezáltal a legbelső hajszálgyökerek­hez is eljut a nedvesség, s nem lesz zavar a további víz- felvételben. Súlyos hiba azon­ban az is, ha a fölösleges víz nem tud elfolyni a cserépből. Az állandóan iszapos föld megsavanyodik, a gyökerek elrothadnak. Ezért a tavaszi fokozottabb öntözés megkez­dése előtt nézzük meg, hogy a cserép alján lévő vízelveze­tő lyuk nem tömődött-e el. Tél végi munka az áttelei- tetett nyáron virágzó dísznö­vényeink (muskátli, fukszia, vanilia-virág, begónia-félék, stb) visszavágása. Miniéi ala­Az idősebb, felkopaszodott levél-dísznövényeinek — mint a Fikusz, a pettyes levelű Dif- fenbachia, Aglaonema, Phi­lodendron — megújítását szintén elvégezhetjük. Ha csak egy-két levél maradt a növény csúcsán, vágjuk le a „fejdugványt”, s tiszta vízbe állítva gyökereztessük meg. Ha több levél van a felkopa­szodott szár felső részén, a növény szárát a kívánt ma­gasságban kötözzük körül mohával, tőzeggel — amit kétoldalt két földbeszúrt pál­cával rögzítünk — s állandó­an nyirkosán tartva a mohát a növény szára belegyökere­sedik. 4—6 hét múlva a moha alatt elvágva új növényként ültethető cserépbe. Gondos kezeléssel, az eset­leg megsavanyodott felső földrétegnek, még a tavaszi átültetés előtti kicserélésével, a növények fény-, hő- és víz­igényének biztosításával, rendszeres tisztogatásával el­érhetjük, hogy szobanövénye­ink a tavaszra megfiatalodva, felfrissülve lakásaink új dí­szeivé váljanak. Paß ístvénné lágy teljesítményű szilicinm*egyenii»áiiyító elemek A Villamesipari Kutató In­tézet jelentős mértékben já­rult hozzá ahhoz, hogy az új magyar vasúti vontatást vi­lágszínvonalra sikerült emel­ni. Dr. Urbtmik János, Kos­suth-díjas igazgató nyilatko­zott az intézet munkájáról. — Ha a szakembereket 10 éve megkérdezik arról, mikor lehet a MÁV vonalain 130 km/órás sebességgel utazni, valószínűleg válaszolni sem tudtak volna — mondja Ur­ban ek professzor. — A ma­gyar vasúti vontatásban for­radalmi újítást jelentett az 1964—65-ben pályára állított nagy sebességű szilícium- egyenirányítós mozdony, amelynek — nagy sebessége miatt — új, korszerű pályát kellett építeni; —• Ezt a sikert a Villamos- ipari Kutató Intézetben ki­fejlesztett, nagy teljesítmé­nyű szilícium-egyenirányító elemek tették lehetővé Ha betekintünk a mozdony „lei- ké”-be, az egyenirányító be­rendezés belsejébe, ott mok­kacsésze nagyságú. ezüst fényben csillogó egyenirányí­tók sarát látjuk: közülük minden egyes darab 40 lóerőt egyenirányít Ezeknek az egyenirányító berendezések­nek a kifejlesztése a Villa- mosipari Kutató Intézetben történt, rendkívül rövid át­futási idő alatt. A sorozatban gyártott mozdonyok berende­zéseit, illetve félvezető ele­meit a magyar ipar ma már nagy sorozatban gyártja. — Az új konstrukciójú mozdony létrehozása olyan rendkívül fontos és újszerű védelmi berendezésék kifej­lesztését tette szükségessé, amelyek a legkülönbözőbb váratlan események mellett is szavatolják az utazóközön­ség biztonságát. Az intézet­ben kifejlesztett úgynevezett „holtemiber-védeiem” a moz­gó szerelvényt a mozdonyve­zető rosszulléte, vagy ájulá­sa esetén még a legnagyobb sebesség mellett is autómat- kusan megállítja. A nagy tel­jesítményű túlfeszültség-le­vezetők — amelyeknek egész sorozat fejlesztette,..ki a Vil- lamosdpaii- Kutaíp Intézet még közvetlen vi'ihunesapsás-' tói is megvédj a mozdonyt A védelmi szerkezetek sokasága Elefántikrek A tudások között sokáig as? a feltételezés élt, hogy az elefántnak nem lehetnek ik­rei. Ezért nagy fenntartással fogadták C. A. Young termé­szettudós nyilatkozatát: a ter­mészetvédelem alatt álló te­rületek egyikén a feltevés eleven cáfolatával találko­zott. Saját maga látta — je­lentette ki —, hogy egy nős- tényelefánt ugyanabban az időpontban kettőt kölykezett. A kétkedők meggyőzésére a professzor levetített egy fil­met a két elefántkölyök szü­letéséről. A filmen látható volt. amint az elefántanya homokot gyűjt össze, hogy előkészítse születendő köly- keinek a fekhelyét; látható volt a szülés lefolyása, a köly­kök rend behozása, és az első szopásuk.­Tavasztól a tél beköszön­tőig szinte szemünk előtt zaj­lik az állatok élete — erdőn, mezőn, levegőben, vízben. De mit tesznek télen, amikor a fagy hatására szünetel a nö­vényi élet, jéggé dermed a víz és fagyos szél söpri végig a behavazott táját? Hol ta­lálnak menedéket, táplálékot, hogyan védekeznek az éhség, á hideg elléri? Könnyű azok- >nak az állatoknak, amelyek ősszel melegebb vidékre vo­nulnak; ilyenek a vándorma­darak. Más madarak és em­lősök azonban alkalmazkod­nak a táj éghajlatához, a hi­deg és az éhség azonban meg­tizedeli őket. , Egyes állatok egész télen át semmilyen táplálékot sem vesznek magukhoz, életmű­ködésük a minimumra csök­ken. Mozgást nem végeznek, mohapárnába, kövek, fakéreg alatt, iszapba fúródva der- medten húzzák meg magu­kat; ilyenek a békák, gyikok, halak és sok-sok rovarféle­ség. A csigák kemény fedél­lel zárják el házuk nyílását, úgy várják a tavasz be kö­szönt tését. Egyes hüllők — szalamandrák, keresztes vipe­rák — száznál nagyobb cso­portokba verődnek össze, és egymást melegítve, üregek­ben pihenik át a mostoha év­szakot. Az „államot” alkotó rova­rok. például a darazsak fész­kei kihalnak, csupán néhány megtermékenyített nőstény, „királynő” húzza ki valahol megbújva tavaszig. A méhek azonban, mivel eleségkészle- tet gyűjtöttek össze, nem der­mednek téli merevségbe. A méhkasban állandóan mozog­nak és az anyagcsere által termett hő biztosítja az éle­tük fenntartásához szükséges hőmérsékletet. A rovarok közül sokat ta­nulmányozták a lepkék tele­lését. A nőstény lepke nyá­ron a takarmánynövényre rakja petéit, télen azonban fakéregben, rügyekben talál­hatjuk meg a petéket, — így gondoskodik a nőstény a jövő nemzedékről. Más lepkék hernyó alakban telelnek át — mohák, kövek alatt. Isméi más lepkefajok bebábozódva vészelik át a zord időszakot. Sok állat téli álmot alszik. Ezek nyáron bőségesen táp­lálkoznak, meghíznak, majd a tél beálltával rejtekhelyre húzódnak. A téli álom sajá­tos nyugalmi állapot; alatta a testükben elraktározott zsírmennyiséget használják fel táplálékul. Az állat anyag­cseréje lecsökken, testhőmér­tlémisiM 1968. február iu rí Kutató Intézet szak«tbe- reinek összefogása biztosítot­ta — rövid átfutási idő alatt — a világszínvonalat jelentő mozdonytípus kialakítását. Ka . egy csapásra korszerűsítette a magyar vasúti vontatást és kényelmes, biztonságos uta­zást nyújt a nagyközönség ■ számára — fejezte be nyilat­kozatát dr. ; ürbanek Janót' professzor. Halácsi Dezső biztosítja a mozdony folya­matos üzemét a legkülönbö­zőbb. ki nem számítható meghibásodások esetére, bár­milyen pályaviszonyok mel­lett. — Amikor egy váratlan műszaki eseménv hatására működésbe lép az automati­ka és a szerelvény sebességét automatikusan megszabja; szinte gondolkodik a gépezet. A KPM, valamint a moz­dony előállításában részt ve­vő gyárak és a Villamosipa­séklete is alabb száll, ritkább lesz a légzés, és a szívműkö­dés is. Ha közben azon ban testhőmérsékletük túiSúgo­sem alább száll, felébrednél;, életműködésük fokozódik és ezzel testhőmérsékletük ;z- mét emelkedik. i Sokáig azt hitték, hogy u külső hőmérséklet csökkené­se elegendő ok a téli álom magyarázatara. Kiderült azonban, hogy sok állat olyankor is téli álomba me­rül, ha meleg szobában tárt­ják őket. Megfigyelésekkel es sokoldalú élettani -kísérletek­kel megállapították, hogy bár a téli álom legfőbb oka a léli hideg, mégis végső fokon bo­nyolult hormon- és idegmű­ködésre vezethető vissza. A pajzsmirigy hormonjának, a tiroxinmak a mennyisége az álom alatt csökken és ha az alvó állatban tiroxint fecs­kendezünk, sikerül felébresz­teni, sőt rendeszeres íi roxjn- injekciókkal egész télen át ébren tarthatjuk. A téli álom hossza állatfa­jonként nagyon változó. Borz­zal és sün disznóval olyankor is találkozhatunk, ha mindent hó borít. A mormaták viszont az év nagy részét átalusszák. Csaknem fél évig aludnak a denevérek, 3—4 hónapig a hörcsögök és a pelék. Kevés­bé mélyen és rövidebb ideig alszik, s már kisebb zavará­sokra is talpra áll és elhagy­ja „barlangját” a medve. A denevérek elhagyott bá- nyákban, barlangokban, od- vas fákban alusszák téli al­mukat, ahol szinte fürtökben lógnak a mennyezetről. A mormoták családostól jóí ki­bélelt barlangokban húzód­nak meg. A sündis2inó fűből és falevelekből épít meleg fészket valamilyen védett he­lyen. Némelyik emlős élelmi­szertartalékot gyűjt, ezt fo­gyasztja elalvás előtt, az al­va« szünete'ben és felébre­déskor is ebből táplálkozik. Szinte közmondásos példa er­re a hörcsög, amely több táp­lálékot raktároz el. mint amennyit el tud fogyasztani. Nem tartalékol viszont ele- séget a denevér, a sündiszrvó és a medve. Ezek a jó időben „elraktározott” zsírpárnát fo­gyasztják, amely — mint a denevéreké — olykor súlyo­sabb lehet az egész izotnzat- náL Téli álom, vagy ébrenlét ? A Villamos ipari Kutató Intézetben kidolgozott tweniri- nyitó sorozat — a villanymotor „lelke”. (MTI-íoto — Bajkor József felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom