Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
«BAN-PAÜL SARTRE: AZ APARTHEID 1968 — uz emberi jogok nemzetközi éve Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1968-at az emberi jogok nemzetközi évének nyilvánította. Húsz évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatát, A Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölőinek az emberi jogok ellen elkövetett bűntetteit leplezte le a neves francia közéleti személyiség és író, Jean-Paul Sartre. A közelmúltban beszédet mondott annak az Egyesített Bizottságnak az ülésén, amely o Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő hatóságai által folytatott apartheid-politika ellen hivatott harcolni. Itt közöljük Jean-Paul Sartre oestédének rövidített változatát. J elenleg Afrika testén fenyegető rákos daganat található, amely hamarosan még tovább terjedhet: ez az apartheid, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság kormánya valósít meg. A „különvált fejlődésnek” nevezett gyakorlat valójában nem mást jelent, mint azt, hogy az európai származású hárommillió lakosság képviselői olyan politikai rendszert valósítanak meg, ahol rabságban (és ez a szó még nem ts a legerősebb) tartanak 14 millió afrikai, ázsiai és kevert származású embert. Ennek a 14 millió személynek semmiféle politikai joga sincs. Nem választhatják be őket a parlamentbe, tilos szakszervezetekben egyesülniük. Számukra annyi feltétlenül betartandó szabályt írtak elő, hogy azokat gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni. Ezért ezeket az embereket mindig a letartóztatás fenyegeti. A hivatalos kormánypropaganda arra irányul, hogy megakadályozza a nemzeti önh-dat kialakulását az afrikaiaknál. Megfosztották őket az ösz- szes jogoktól. Nincsenek gazdasági jogaik sem. A Délafrikai Köztársaság afrikai lakosságának 75 százaléka olyan földeken lakik, amely majdnem teljesen alkalmatlan megművelésre. Ezek a földek az ország területének 12 százalékát foglalják el. Azok a települések, ahol az afrikaiak élnek, tulajdonképpen a nyomornegyedek és a koncentrációs táborok kombinációi. A városokban, ahol fehérek élnek, az afrikaiak csak személyazonossági igazolvánnyal mehetnek munkába. A munka befejezése után azonnal vissza kell térniük nyomornegyedeikbe. Megtagadják tőlük azt a jogot, hogy szakképesítést szerezzenek. Szakképesítést igénylő munkát csak fehéreknek juttatnak. Az afrikaiaknak marad a piszkos, esetleg néha a félképzettséget igénylő munka. ... Politikailag és gyakorlatilag az apartheid a rendőri terrorra támaszkodik, A városokban a rendőrség állandó razziákat tart. A feketéket 180 napig a rendőrőrsökön tarthatják vádemelés nélkül és megkínozhatják Őket. Az esküdtek a döntést zárt ajtók mögött hozzák. Gyakorlatilag az afrikai nem védheti meg magát. Állandóan gyanúsnak Ítélik. Mi több, gyakran ítélé „hozatal nélkül börtönben tarthatják, azzal az ürüggyel, hogy ily módon megmentik attól a kísértéstől, hogy ismét a politikai „káosz” útjára lépjen. E* z a gyakorlat az apar,SLJ theid-elmélet alapvető tételéből indul ki, amely megengedhetetlennek tartja a faji integrációt és a fehérek más fajok feletti abszolút felsőbbrendűségét hirdeti. Az alsóbbrendű lények kategóriájába számítják mindazokat, akiket számukra előnyös ilyennek tartani. Nincs a világon még egy olyan ország, ahol az antiszemitizmus olyan torz formákat nyerne, mint a Dél-afrikai Köztársaságban. A dél-afrikai fehér- telepeseknek nem tetszenek az angolok, — ezért angolzsidóknak nevezik őket. A terror kiterjed a liberális beállítottságú fehérekre Is. A Dél-afrikai Köztársaságban fennáll a „kommunizmus elnyomásának” hírhedt törvénye, amelynek értelmében bárkit letartóztathatnak. A „száznyolcvan nap” törvénye kiterjed a fehérekre is, ha tevékenységük a feketék védelmére irányul. Ezért félnek ők állandóan mind a „fekete veszedelemtől”, mind saját maguktól. A terror érvényesül az értelmiségiekkel szemben is. A külföldi kulturális források nagy többségét betiltották. A betiltott irodalom listáján rengeteg könyv található (köztük természetesen Kari Marx művei). A Dél-afrikai Köztársaságban a fehérek fényűző, léha életet élnek, amely fokozatosan elnyeli őket, A szociológiai kutatások felhívják a figyelmet az iskolai oktatás rendkívül alacsony színvonalára . Már a bevezetőben kijelentette, hogy ez a rákos daganat még tovább terjedhet. Ez elsősorban azoknak a titkos és nyílt egyezményeknek és kapcsolatoknak a révén lehetséges, amelyek a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölőit Portugáliához, valamint lan Smith törvénytelen rhodeslai rezsimjéhez kötik. Ezek az egyezmények sokkal inkább agressziósak, mint védelmi jellegűek. A Dél-afrikai Köztársaságban sok fehér nem titkolja, hogy az imperializmus eszméit az egész afrikai kontinensre ki szeretné terjeszteni. Mi több, az eszme, miszerint egy erős állam megvalósíthatja az apartheidet, a fasizmus kialakulásához vezet. Ez volt egyik forrása a nácizmus új jászületésének Európában és az Egyesült Államokban. Az országban bátorítják a fasiszta mozgalmat az ifjúság körében. Mégis, minden nehézség ellenére, Dél-Afrikában egy sor szervezet bátran, elismerésre méltóan küzd a gyűlölt fajvédő rendszer ellen. A szabadságharcosok — rendkívül nehéz körülmények között, — a helyzettől füg gően — mind a békés eszközöket, mind a fegyveres harcot is felhasználják. K étségtelen, hogy az apartheid egész bolygónkon fenyegeti a békét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete aggodalmának kell, hogy hangot adjon. Hiszen ez a szervezet olyan elve ken alapul, amelyek a faji megkülönböztetés valameny- nyi formájának felszámolását tűzi ki célul. 1963-ban az ENSZ azzal fordult valamennyi tagállamához; szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait a Dél-afrikai Köztársasággal, és léptessen életbe bojkottot a vele való keres kedelemben. A Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő poli tikájának tanulmányozására kijelölt különleges ENSZ bizottság a következő nyilatkozatot tette közzé- „A Dél-afrikai Köztársaság továbbra is az apartheid embergyűlölő politikáját folytatja, elsősorban bizonyos nagyhatalmak bűnrészessé ge jóvoltából, amelyek az ország fő kereskedelmi partnerei.” Atnútú b Hilda pest legszebb szállóját Több mint két évig taró munka után elkészült a Margitszigeti Nagyszálló. Mint ismeretes, a korszerűsítés j kezdetén a szálló hallja a j bauxitbetonos építkezési I mód miatt beomlott ezért azj összes bauxitbeton szerkeze-' tét kicserélték. A szálloda nemcsak szebb és korszerűbb lett. hanem bővült is. A 160 szobás, 260 ágyas hotelben gyógyszálló részt is berendeztek. Budapest legszebb szállóját, a Grand Hotelt szerdán délután ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Ott volt a megnyitón Szurdl István belkereskedelmi miniszter is. Elteli a lehetőséggel Egy esztendeje lesz. hogy megszületett a rendelet, amely újabb kedvezményt nyújtott a gyermeket nevelő édesanyáknak. A kormány lehetővé tette, hogy a megfelelő munkavisszoimyal rendelkező nők igénybe vehessék a gyermekápolási segélyt, havi 600 —. illetve termelő- szövetkezeteknél 500 — forint támogatást kapva, két és fél esztendeig maguk gondoskodjanak kisgyermekük ellátásáról. Azokban az Üzemekben, ahol megfelelően tájékoztatták erről a kismamákat, többségük élt te ezzel a lehetőséggel. A Hatvani Konzervgyárban különös gonddal törődnek a gyermeket váró asszonyokkal, a szülési szabadság lejárta előtt ismertetik velük a rendeletet, megmagyarázzák. milyen feltételek mellett vehetik igénybe a segélvt. Gondjuk van arra is, hogy felhívják a figyelmüket, rendkívüli esetben a fizetés nélküli szabadságé meg is lehet szakítani. Az asszonyok örömmel fogadták mindezt és a konzervgyár valamennyi kismamája igénybe vette a szülési szabadság letelte után a gyermekápolási segélyt. Jó ez az üzemnek, meri; előre számolhat a munkaerő- szükséglettel, nem okoz zökkenőket, hogy a kismamát, egyik nar fői a másikra otthon ml. cadnak gyermekei, ápolni. Jó az asszonyoknak, is. mert nem kell bölcsődébe hurcolniuk a gyereket. Es természetesen jó a kicsiknek, hiszen az anyai gondossággá* a legjobb bölcsőde sem veheti fel a versenyt. (d) IMost miir állatokért sem kell szégyenkezni A vevőpartner! Olaszország, Görögország Álmatlanságban szenvedek.. Egymüliárd-kétszázhuszonotezer-néyyszáz- tíz... S még mindig nem alszom. Miért? Nyilvánvaló azért, mert álmatlanságban szenvedek. Köztudott dolog, hogy aki álmatlanságban szenved, azt onnan lehet megismerni, hogy nappal mindenütt és mindig alszik, de éjjel az istennek se. Éjjel azon tűnődik, hogy miért nem alszik, mígnem rájön, hogy azért nem alszik, mert álmatlanságban szenved, s ezek után azon töpreng, számolva a végtelenségig, hogy miért szenved az álmatlanság nevű betegségben. Nálam a dolog úgy kezdődött, hogy valamelyik este. éjfél felé, amint lámpát oltottam, eszembe jutott, hogy milyen kellemetlen betegség lehet az álmatlanság. Aztán azon kezdtem el tönrenoeni, hogy milyen lehet egy ilyen kellemetlen bc- tegsén Mer* ugyebár — kezdtem el magamban morfondírozni — az álmatlanságban szenvedő ember majd eleged egy kiadós álomicúrert. legszívesebben ceceiegye- ket becézne, hogy csecse legyek legyenek és minden este jól belé- csípkeájenek. Aztán az is eszembe jutott, hogy a bögöly a marháira veszélyes, mert az nagy, mármint a marha,az embernek elég az apró szúnyog is ... A szúnyogról eszembe jutott egy vicc, el is mondtam magamnak, irtó jóízűt nevettem, hogy másnap a feleségem mondta is. ő nem tudja kivel álmodhattam, mert nevettem ... Persze, nem mondhattam meg neki, hogy egy szúnyoggal álmodtam, ami csíp, mert csak a nőstény szúnyogok tudnak csípni, s mit tudom én, mit gondol erre ő. A nőket nem tehet. soha kiismerni. Érdekes, ez is eszembe jutott akkor éjszaka. amikor az álmatlanságon töprengtem... — Egész éjszaka nem aludtam — mondtam reggel a feleségemnek elkínzott arccal, s úgy tántorogtam az álmatlanságtól. mintha most jöttem volna haza és nem most mennék el hazulról.., A falnak fordultam és szembe jutott, hogy mi lenne, ha egy ilyen álomkórt terjesztő szúnyog ne ülne pont az orrommal szemben a falon. Azonnal megfordultam a másik oldalamra, de azon a másik oldalamon nem tudok aludni. Még a bölcsőben elfeküdtem, mert mi olyan szegények voltunk, hogy KISS JANOS, a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke meséli, hogy néhány éve olasz vendégek látogatták meg a közös gazdaságot. Azért jöttek, hogy hízómarhákat vásároljanak. Meg- . tekintették az állatállományt, tüzetesen megnézték a bikákat, de nem szóltak egy szót sem. A szövetkezeti vezetőket már furdalta a kíváncsiság, hogy mi lehet a véleményük, vásárolnak vagy sem, de hát nem akarták sürgetni őket. Gondolták, egyszer csak rátérnek majd a tárgyra. S hogy a beszélgetés könnyebben menjen, megkínálták őket jóízű hárs levelűvel. Az olaszok kóstolgatták a zamatos bort, élvezték ízét, aromáját. Amikor a harmadik vagy negyedik pohárnál tartottak, az egyik olasz vendég megköszörülte a torkát, s megszólalt. — Kitűnő ez a bor, versenyre mehetnének vele. De azok a marhák — legyln'ett —, azokkal már nem lehet dicsekedni. AZ ÜZLET AZONBAN mégis létrejött, s azóta az olaszok minden évben megjelennek a szövetkezetben. Igaz, hogy most már nemcsak a borral, de a hízómarhákkal is elégedettek. — Jelenleg 450 szarvas- marhánk van — mondja a já miszerint én csak aí másik oldalamon tudok $ aludni... Ezek után % természetesen vissza-$ fordultam a másik ol-f dalra, szembe a szú- á nyoggal ott a falon, \ amely álomkórt tér- 4 feszt, de nekem ne tér- ? jesszen, tudok én alud-% ni, ha hagynak a szú-% nyögök... Éppen ma az ötödiké napja, hogv tíf-n- Ságban szenvedek, csaki forgók a szúnyog ‘s az bölcső oldala között és ^ időn kínt, azt mon dom: $ „Züm... züm", —; de í ezt véknyan mondom,} mert nőstény szúnyog í vagyok... % ■.. meg „oá... oá”... | de ezt hangosan, mert s ért egy erősen fejlett ? csecse mő vagyok... ^ — Idegkimerülés... \ Az álmatlanságtól! — 4 hallom az orvos hang-4 ját, pedig nincs iga- 2 za. én nem is szenvé-í dek álmatlanságban,$ én mindig kitünően 'f, aludtam és aludni is ^ fogok, csak egyszer már % végre ne jusson eszem-$ be este, lefekvés után, % hegy milyen ís az, ha 1 valaki álmatlanságban í szenved, mert akkor í jön a bölcső és a szú- í nyög... Züm... züm... . . (egri) \ szövetkezet elnöke — s ebből 130 a tehén. A hízómarhanevelés nagyon kifizetődő, hiszen a nagy része mindig exportra megy. Az -dén száz bikát nevelünk fel. Már most 300 kilósak és év végére elérik az 550 kilót. Minden exportminőségű bika után hétszáz forint felárhoz jutunk, B éppen ezért az a célunk, hogy minél többet tudjunk külföldre eladni. Már a következő évünk is biztosítva van, 45 növendékmarhát mér a jövő évre nevelünk. Aztán arról beszél az elnök, hogy az idén megkezdik a tehénállomány tbc- mentesítését, így a következő években még versenyképesebbek lesznek. Hatvan tehenet már* egy külön tanyái) helyeztek el, s ez az állomány már negatív. Remélik azt is, hogy a tejtermelés is alapos növekedésnek indul a jelenlegi 2300 literrőL DE NEMCSAK szarvas- marhákkal, hanem sertésekkel és juhokkal is foglalkozik a közös gazdaság. Negyven anyakocájuk van s évente mintegy hétszáz sertést hizlalnak és értékesítenek. Nem is akárhogyan, mert a sertések héthónapos korukra már elérik a 110— 120 kilogrammos súlyt. Egyelőre a sertésállományt nem akarják növelni, mert a takarmányterület határt szab az elképzeléseknek. A hét- száz sertés azonban így is évről évre biztos bevételt jelent. A juhok pedig „söprögető” szerepet töltenek oe, megeszik azt, amit más állat mér nem fogyaszt el. Tartásuk mégis eredményes; a kis juhállomány mintegy 150 ezer forint hasznot hoz évente. Különösen a bárányok, melyeket Görögországba exportálnak. A Rákóczi Termelőszövetkezet állatállománya nem nagy, de a kezdeti időkhöz képest jelentősen megerősödött, s ma az egyik legbiztosabb bevételi forrást jelenti a közösnek. Különösen azt jelenti majd az elkövetkező években. — Egyelőre nem akarjuk az állatok számát növelni — mondja az elnök, hanem a korszerűbb tartási körülményekkel akartuk fokozni a termelést. Az istállók felen leg még elég primitívek, ezen akarunk változtatni Most építünk. 130 férőhelyes hízóállat-istállót és negyven férőhelyes sertésfíaztatót Ezek már a legmodernebb elvek szerint készülnek. A SZÖVETKEZETI vezetők és a tagok sokat várnak az új épületektől. Remélik, hoav még iobb állományt tudnak a szarvasmarháknál, sertéseknél kialakítani. Azt akarják, hogy még inkább exportáló válhasson közös gazdaságuk. Remélik, hogy a bor mellett, egyre nagyobb híre lesz az állattenyésztésüknek is. (kaposO Üzemen belüli és üzemen kívüli feladatok a csökkentett munkaidő bevezetésére — Nagy hülye vagy, fiam. hogy egész éjszaka az álmatlanságról töprengtél — mondtam magamnak másnap este lámpaoltásom után. — Most a fal felé fordulsz és alszol! Rádfér. csak a bölcsőm egyik oldala volt meg. így arra nem volt szabad fordulnom, nehogy kiessek. Ezen is elkezdtem töprengeni, mígnem megérttettem magammal, hogy ostobaság, Ebben a munkában hem kis feladat vár az üzemek kommunistáira, a vállalatok párt- és tömeffsze' vezéti aktivistáira. Szervező, mozgósító. kezdeményező szerepet kell betölteniük. A január elseje óta csökkentett munkaidővel dolgozó vállalatok zömmel minden második szombatjukat teszik szabaddá — így az eddigi másfél napos víkend kéthetenként két és fél napossá bővül. Változtatni kell egyes üzletek nyitvatartási rendjén is. s biztosra vehető például, hogy már péntekenként útnak indulnak majd a víkendezők a Balatonra a Velencei-tóra. a hegyekbe. Ezeken a kedveit kiránduló- helyeken gondoskodni kell megfelelő bolthálózatról, szórakozási lehetőségről. (MTI) P 1968. február 1.. csütörtök Január elseje óta 38 budapesti üzem, állami szövetkezeti, és tanácsi vállalat több tízezer munkása dolgozik ugyanazért a fizetésért — rö- videbb ideig. A csökkentett munkaidejű, 44 órás munkahét bevezetéséről, az ebből adódó s még megoldásra váró feladatokról nyilatkozott az MTI munkatársának Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára. Elmondotta: 1970-ig folyamatosan valamennyi ipari és építőipari vállalatnál bevezetjük a 44 órás munkahetet. Ez az intézkedés évenként csaknem négyheti többlet szabad időhöz juttatja a dolgozókat, anélkül, hogy keresetük megcsappanna. Valamennyi vállalati dolgozó érdekelt abban, hogy üzemen belül felkutassák azokat a lehetőségeket, belső tartalékokat, amelyeknek felhasználásával minél gyorsabban — és a kormányhatározatban megszabott feltételek között — megvalósítható a munkaidő-rövidítés általános bevezetése.
