Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
As ég felé magasodó kórházban Hatvanban mesélik, hogy a város a vasutasok és az orvosok városa. A messziről jött idegen, ahogy leszáll az állomáson. egyből elhiszi, hogy ez vasutasváros, de miért orvos is? Talán az orvosoknak minden vágya, hogy egy húszezres, földszintes, nem is túl hangulatos, sőt, szépnek sem nevezhető kisvárosban telepedjenek le? Pedig így van — így volt, amikor novemberben átadták a város új kórházát, amely úgy magasodik a szürke kis település fölé. mint Mátra az Alföld fölé. Vonatból. autóbuszból először a Tiyoloemeletes. rendkívül modem üveg-beton kórház tűnik az utas szemébe. ,,Mintha valahonnan leleresztettek volna egy léggömböt egy korszerű kórházzal és véletlenül Hatvan fölött lezuhant volna”, idézem Szőke doktort, a kórház igazgató-helyettesét. De hogy termett itt dr. Szőke László (aki a gyermekosztály főorvosa is). Ö az egyike annak a 30 orvosnak, iákét a korszerű egészségügyi intézmény a városba vonzott. — Úgy érzem, hogy jól választottam. Bár Budapesten egy teljesen modern, központi fűtéses lakásom volt, jobb mint az itteni, de nem ez a leglényegesebb szempont, hanem jelen pillanatban az. hegy végre elkezdhessünk minden hiba és zökkenő nélkül gyógyítani. A hibák Az orvos — Az első számú budapesti gyermekklinikán voltam tanársegéd. 14 évig dolgoztam ott. Az Egészségügyi Közlönyben olvastam a hatvani pályázatot Akkor bementem a professzoromhoz, hogy mit szólna hozzá, ha elmennék. Természetesen megmondtam, hogy minden vágyam és ambícióm, hogy egy korszerű kórház gyermekiőorvosa lehessek egyszer. Nem volt könnyű, hogy elnyerjem az állást. — December elseje óta lakom Hatvanban. Kétszobás lakást kaptam a Mező Imre utcában. Feleségem gyógyszerész. a kórház gyógyszer-laboratóriumában dolgozik Két gyermekem közül a kisebbik első», a nagyobb ötödikes. Jói megszokták az iskolát már. Én bizony nem sokat láttam a városból. A kórházban vagyok egész nap. — A kórház annyira korszerű, hogy még ennyi éves klinikai gyakorlat után is azt mondhatom, hogy mindon felszerelés és segítő eszköz a rendelkezésünkre áll, életveszélyes betegek ellátására is módot nyújt. Valahol hallottam. hogy egy kórház már a felépítése pillanatában elavult. Hát a hatvani kórházat öt éve tervezték. felépítették százmillióért — természetesen nem avult el, de nem is minden jó ebben a 400 ágyas kórházban. A hibalcltár: A fűtőberendezés hatásfoka a tervezett 75 százalékkal szemben, csupán 45 százalékos. Ehhez járul még, hogy a nyílászárók rosszul zárnak. Sok a csőrepedés mert rosz- szak a pinceablakok is. meg a csöveket sem szigetelték. Még mindig néni készült el a mosoda, így naponta kell a több száz kilogramm szeny- nyest Gyöngyösire szállítani. A szennyvíz elvezetése a szivattyú rossz működése miatt nem megfelelő. A rendkívül modern és jól felszerelt műtök légkondicionálása hibás. A hatalmas és korszerű központi sterilizációs kamra működése sem megoldott. Ezek a legsúlyosabb hiányosságok néhány kevésbé jelentős mellett, mint hogy r ém minden felszerelési tárgy került a megfelelő helyére és nem minden műszer használható még. Végigjártuk a kórházat, nagyon sok fiatal arccal talál? koztunk, ápolónőkkel, műtősökkel. laboránsokkal — az egyik közülük Kelemen Hona, a beloscatály főnévére. A nővér — 1965-ben végeztem az ápolónőképzőt Budapesten. Aztán Hatvanba jöttem, mert selypi vagyok. A régi kórházban osztályos nővér voltam. Ott bizony szűk és elavult volt a hely, a környezet. Hiába tanultunk sok mindent- a nagy fővárosi kórházban, ott bizony nehezen lehetett megvalósítani. — Itt már más a helyzet. Mindent szeretnék másképp csinálni, mint eddig. Nagy kedvem van ilyen gyönyörű környezetben és kitűnő feltételek mellett dolgozni. Ha vannak is még hibák, azért úgy gondolom, hogy hamar kijavítják őket, és nem fogunk elmaradni egyetlen pesti kórháztól sem. Munkatársaim jól képzett, fiatal nővérek és szeretik a betegeket. Sók a munkánk és nem vagyunk még teljes létszámban. 176 egészségügyi középkáder dolgozik a kórházban, 43 orvos mellett. Nincs ugyan még minden hely betöltve és a fluktuáció is elég nagy. A törzsgárda kialakítása időt vesz igénybe. A környezet — Voltál már más kórházban. is? — kérdeztük egy babaarcú kislánytól. — Igen. Budapesten és Gyöngyösön. — Melyik volt eddig a legszebb, a legkényelmesebb? — Ez — válaszolja habozás nélkül. El is hiszem. Hiszen a gyermekosztály nemcsak kifelé a park felé csupa üveg. hanem befelé, a folyosó felé is. Én magam sem voltam még ennél szebb és korszerűbb kórházban. Leírni nem is érdemes, ezt látni kell Bizony. Hatvan legreprezentatívabb épülete ez. Büszkék is rá mindenhol. Nemkülönben a város országgyűlési képviselője is, dr. Novák Pállté, aki történetesen szintén orvos. A képviselő — A kórház nemcsak Hatvan és a járás, hanem az aszódi járás betegellátását is biztosítja. Tehát, mintegy 120 ezer ember kórháza. — A régi hatvani kórházban nagyon sok osztály nem volt. Most már minden egyes osztály megvan az új kórházban. ami a modem gyógyítás előfeltétele. Csupán urológia, fertőző és koraszülött osztály nincs. — Hatvan szellemi erőben is rendkívül gazdagodott a kórházzal. A sok új orvos erősíti a város értedmáségi rétegét. — A forgalom is növekedni fog. A több száz beteghez bejövő látogatókra a kiskereskedelemnek és a vendéglátóiparnak is fel kell készülnie. Vagyis, mindenképpen nagyot lépett előre Hatvan ezzel a kórházzal, de áldozatot is hozott érte, például összesen 18 lakást kapott, illetve kap a kórház. A közeljövőben felépül majd az új nővérszállás is. Mi f>edig elbúcsúzunk, de ahogy haladunk az állomás felé, nem tudunk elszakadni a kórháztól — mindenhonnan látszik, ahogy az ég felé magasodik. Berkovits György Olvasóra valamelyik könyvben: ,:,...beteré- vedt a cigaretta füstjébe...” Ez jó, ez igen, ezt én is megpróbálom. Rágyújtottam, mélyet szippantottam, és kezdtem belerévülni a cigaretta füstjébe. Visszafojtottam fuldokló köhögési rohamomat, meredt szemmel tűrtem, hogy ég a szemem, azzal sem törődtem, hogy az orromban éreztem a dohányban maradt micsodák kegyetlen szagát, — csak Tévedtem, csak Tévedtem, bele a cigaretta füstjébe. így csinálták a regényben is. De hogy csinálták azt a cigarettát?! ★ „...a konyakot a szalonban fogyasztották Ez ’gén, ez stílus: konyak... szalon... elfogyasztani... Mikor tudok majd én ilyen álasstékosan beszélni és inni? Egészen nekikeseredtem, oda is szóltam hát bánatomban a felszolgálónőnek: — Kisanyám, lökjön ide még egy felet abból a kommetszből... El akarom fogyasztani... Szalon nincs? — Mit gondol a vendég... Ez tisztességes vendéglátóipari üzemegység — pirult el a felszolgáló és faképnél hagyott. (~ó) Négy nagyszabású vizsgálatra készülnek a népi ellenőrök Négy téma vizsgálata szerepel a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei első félévi ellenőrzési tervében. A tervezett népi ellenőri vizsgálatok az új gazdaságirányítási rendszer megvalósításával kapcsolatosak. Folyamatosan ellenőrizik, hogyan biztosítják megyénk lakossága ellátására a különböző fogyasztási cikkeket az áruforgalom új rendjében. Külcin- külön végeznek felméréseket az iparban és a kereskedelemben! ugyanakkor figyelemmel kísérik a fogyasztói árak alakulását is. Összegyűjtik és rendszerezik a népi ellenőrök azokat a problémákat, amelyek az új mechanizmus bevezetése és megvalósítása során jelentkeznek. Megvizsgálják például, hogy a bankok és vállalatok hitelgazdálkodása milyen hatékonysággal segítik a népgazdaság érdekeit szolgáló feladatok végrehajtását, s azt, is. hogy az önálló külkereskedelmi jogot nyert vállalatok hogyan készültek fel új tevékenységük ellátására. A hazai termelésű és a ■nemzetközi együttműködési szerződésekből származó alumínium készleteink évről évre növekednek. Jóllehet különböző előírások az alumínium növekvő felhasználását sürgetik, az előírásokat azonban sók helyen figyelmen kívül hagyják. Egy hónapon át — áprilisban — vizsgálják majd népi ellenő- reimk. milyen lehetőségei vannak megyénkben az alumínium, egyáltalán a fémalapanyagok gazdaságos fel- használásának. Minisztertanácsi határozat szabja meg az építőipari tevékenységek fokozását, az állami és szövetkezeti építőipar, valamint a lakosság építőanyagokkal való ellátásának javítását. Vizsgálat tisztázza majd, milyen intézkedéseket tettek a kormány- határozat végrehajtására, s azt is, milyen a javulás mértéke az építési anyagok piacún. A vizsgálatra márciusban és májusban kerül majd sor. Attila városa volt-e Óbuda? Középkori okleveleink sora, magyar s külföldi krónikák nevezik a hajdani Óbudát Attila városának. Néme/ REJTŐ JEMÓ/ f HIW31 Egy élénk hang rikoltott közbe mögöttük:, —- Hahó! Mit hallok? Rabruhában masírozunk tovább? A következő pillanatban a körben guggoló katonák fején kérészül odapottyant törökülésbe Galamb. — Ha nem tudnád — fejelt e az őrmester ‘—, rabokat is kísértek. — Adjál annyi kávét a katonáknak, amennyit akarnak —■ mondotta mögöttük egy kapitány a kék huszárok uniformisában, nyilván a szpáhik parancsnoka. — Nem kell felugrálni, gyerekek, csak maradjatok ülve. és igyatok, egyetek, érezzétek jól magatokat... Barátságosan intett feléjük és továbbment. — Az az érzésem — mondta Galamb —, hogy ez nem is katonai tábor, hanem valami misszió, ahol a kedves nővérek kapitányoknak maszkírozzák magukat. Az bizonyos, hogy a szpáhi kapitányok nem éppen nyájas modorukról közismertek a sivatagban. — Maguk most jó ideig ellesznek — mondta egy kopasz, fekete szakálla, hosszú szpáhi. — Messzire mennek leváltani... Aut-Taurirtba. Murzukban szokás, hogy jól bánjanak azokkal, akik leváltják Aut-Taurirtból az embereket. — És mit mesélnek, akik visszafelé jönnek? Csend. Most jelent meg Kölyök is. Odaállt a kör szélére, a drótkerítés cölöpének dőlt. Mosolyog, mint rendszeresen, és gumit rág. — Miért nem mondja, hogy mit mesélnek? — kérdezte idegesen Nadov. — Ha egyszer erre megy át a tartalék, akkor visszafelé itt megy keresztül a leváltott csapat is. Mivel újabb csend következik, Pilotte türelmetlenül vág közbe: — Beszéljenek, a mindenségit! Ne becézzenek itt Den- nünket, mint a csecsemőket, inkább mondják meg, ha valami baj vár ránk Aut-Tau- rirtban, hogy felkészüljünk rá! Mit beszéltek, akik onnan visszajöttek? — Hát éppen ez az... —mondta halkan a néger őrmester. j — Micsoda? — Hogy még senkivel sem beszéltünk, aki Aut-Taurirtból visszajött volna... Hallgattak. — És — kérdezte kissé rekedten Minkusz, miután megnedvesítette az ajkát és egyet krákogott —, sok század ment már arrafelé keresztül ? — Hát még csak másfél éve áll az az előretolt helyőrség — felelt kitérően a kopasz hórihorgas. fülledt, fényes pálmalombok alatt üldögélő kis csoporton. — Szóval — felelte vontatottan Nadov — tizenkét helyőrséget... váltottak le.:. és a tartalék bevonult, de a szolgálatból... senki sem tért vissza.. s Ismét csend volt. Csak az oázis légymilliói döngicsél- tek tömött rajokban. — Hol van az a helyőrség? — kérdezte Minkusz. — Hát azt bizony pontosan nem tudom — felelte a szpá- hi. Nemigen járt még ott más a hadseregen kívül. Be arrafelé, ahol már sok az erdő. — Hát az nagyszerű! — — Feleljen őszintén — kiáltotta Minkusz. — Hány százával mentek át itt Aut- Taurirt felé, mióta a gazdasági hivatalban van?! — Hm ... Tizenkettő... Nyomasztó hangulat ült a örvendezett Galamb. — Ott már az egyenlítőnél vagyunk! Igazán elmondhatjuk majd, hogy világlátott emberek lettünk. Tréfáját fagyos hangulat fogadta. Itt most senkinek KEPUtüENHA VÁLTOZATA sem volt kedve nevetni. Lehetséges, hogy a légió Mur- zuktól az egyenlítői őserdőkig küldi ki őket, a Szaharán keresztül? £s lehetséges, hogy ezen az átkozott, mesz- sze pontján a glóbusznak helyőrség van? — Valamit mondott az imént — szólt most közbe Pencroft az őrmesterhez —, hogy rabokat is kísérünk... — Azt hát — bólogatott a szudáni. — Arrafelé valami íegyenctelep is van. ...Távolról botok pufogá- sa, majd tevebőgés hallatszott, és elviselhetetlenül sok légy kínozta az üldögélőket. Egy hatalmas, fényes bőrű arab jött közéjük. A karján szarvasvipera tekergőzött. Jövendőt mondott és amuletteket árult. Embrió kisujját bőrbe varrva és kis, arab pergamenttekercset, bűvös szöveggel. A hatalmas, barna színű embernek hosszú bajusza volt és nagy, kampós orra. — Halló, öregem! Mintha már találkoztunk volna! — kiáltott feléje Galamb, mert úgy rémlett neki, hogy ezt az embert már látta Mar- seille-ben. Vagy Oranban? — Nem tudok róla, rumi úr, hogy találkoztunk volna. — De egész biztos, csak akkor még nem házaltál ezzel a fogatlan kígyóval... — Fogatlan? — kérdezte az arab udvariasan, és kissé megnyomta a kígyó nyakát, azután odatartotta közel Galamb arcához. — Tessék megnézni... Mindenki felugrált, és kör nagyot tágult... A szarvasviperának mindkét méregfoga látszott! Percek alatt biztos halál, pokoli kínok között, és nincs semmiféle ellenszer... (Folytatjuk) tül Etzilburg, latinul Urbx Attila a neve. A XII. század végi Névtelen Jegyző — Anonymus — is úgy tudja: a népvándorlás során tönkrement római-kon Aquincum- nak romvárosa voltaképpen Attila hím királynak fővárosa volt, utóbbi Árpád fejedelem első Dunántúli szállása; Attila városának mondja Óbudát Lübeczkí Arnold uti- naplója is. s megemlíti, hogy ura, Barbarossa Frigyes császár — keresztes hadát Magyarországon át vezetve — 1189-ben. III. Béla magyar király társaságában itt va~ dászgatott. A németek nemzeti éposza, az 1200. körül le? írt Niebelung-ének is. Etzdl- burgnak, Attila városának nevezte azt, a Duna menti Óbudát teszi meg Attila udvara, Attila és Krimhilda esküvője színhelyének. A Heves megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat, AGROHER felvételre keres mezőgazdasági gépész- mérnöki vagy technikusi képesítéssel rendelkező dolgozót, műszaki előadói beosztásba. Jelentkezni a vállalat munkaügyi előadójánál, Eger, Makiári u. 154. sz. alatt lehet. Közgazdasági technikumi vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező munkaerőket és egy fő férfi segédmunkást FELVESZÜNK. Eszak-magyarszági Rövides Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, EGER, Felszabadulás tér 1. az.^j
