Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

A Kiáltvány évfordulóján C ázhűsz. évvel ezelőtt hagyták el a londoni nyomdát a Kommunista Kiáltvány, a tudományos szocializ­mus alapvető programdokumentuma első (német nyelvű) példányai. Előzményéi évszázadokra nyúlnak vissza. Ide kell számítanunk mindazon gondolkodók munkásságát, akik a társadalmi igazságtalanságok okainak felderítését, azok megszüntetését tűzték ki életcéljukul És nem utol­sósorban: ide tartoznak azok az akkor még szervezetlen munkásmegmozdulások (a munkabeszüntetéstől az utcai harcokig), amelyek szinte átszövik a XIX. század első felének történetét A Kiáltvány „életútja” párhuzamos a világ forradal­mi munkásmozgalmának történelmével. Ha lehetett nyíltan, legálisan terjesztették, ha a mozgalom föld aló kényszerült, a Kiáltvány is illegálisan terjedt — néha kézzel Írott, kézről kézre adott fordításokban. A meg­írását követő néhány évtized alatt tucatnyi űj kiadása Jelent meg németül, angolul, franciául, oroszul, spanyolul és még sok más nyelven. Első magyar kiadása az 1896-os évszámot viseli. „Je­lenleg — írta Engels 1888-ban — kétségtelenül az egész szocialista irodalom legelteriedtebb. legnemzetközibb ter­méke, közös program, melyet Szibériától Kaliforniáig munkások milliói ismernek el.” És ma? Szinte a világ minden nyelvén milliós számban forognak közkézen a Kiáltvány példányai. Mi adta a „világirodalom legzseniálisabb pamfletjé­nek” (amint H. G. Wells a Kiáltványt nevezte) ezt az újkorban példátlan átütő erejét? Talán ez: a tudományos elemzést egyesíteni tudta a politikai programmal; egy alakhan több röpirat- és népszerű, mindenki által érthető, tömör, tudományos mű; a munkásosztály addigi alak­talan-szervezetlen megmozdulásainak alakot és célt köl­csönzött; kijelölte és meggyőzően bizonyította a soron kö­vetkező történelmi korszak feilödésének irányát, s ezzel utat mutatott nemcsak a munkásoknak, hanem mind­azoknak, akik a kor forradalmi gomolygásában a kiutat keresték. C z a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetekkel 1)** ér tel; szelleme mindmáig eiteti és viszi előre a civilizált világ egesz szervezett és harcoló proletariátu­sát.” Ha ma felütjük (és nem lehet elégszer olvasni), számos olyan gondolatot találunk benne, amelyek meg­hökkentenek bennünket, időszerű, élő voltukkal. Ha ma minden valamelyest művelt ember előtt önként értető­dőnek tűnnek olyan gondolatok, mint: a gazdaság tör­ténelem és társadalom meghatározó szerepe, az osztály­harcok kimagasló jelentősége az emberiség fejlődésében, a polgári társadalom belső válságainak okai stb. —. ha ma ezek az emberiség gondolatkincsének „.bevett" állo­mányához tartoznak, abban vitathatatlan szerepe van Marx és Engels Kommunista Kiáltványának. Annak, hogy ebben a történelmi szakaszban egvedíil a marxizmus bi­zonyult olyan tudománynak, amely (ha helyesen alkal­mazzák), alkalmas a társadalmi fejlődés útjának ki­jelölésére. A Kiáltvány Időálló volta azonban nemcsak az alap­vető folyamat törvényeinek felismerésében mutatkozott meg. Azoknak az útmutatásoknak egész sorában is, ame­lyekkel a munkásosztály harcának fő Irányait kitűzte. Ha azt a tíz pontot nézzük például, amelyben a Kiáltvány a munkásosztály feladatait a hatalom meghódítása után kiielöll, minden erőszakolt „aktualizálás” nélkül számos olyan Ismerős tételre bukkanunk, amelyek a munkás­hatalom országaiban valóban az első feladatok közé tar­toztak. E’ég, ha a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett olyan, nagy történelmi éleslátásról tanúskodó megjegyzésre gondolunk, mint „a mezőgazdaság! és ipari üzem egyesítés»: rendszabályok a város és a falu közötti ellentét fokozatos megszüntetésére” (a XIX. század első felében!). Annak, hogy egy frásmű tudományosan megalapo­H zott-e, vagy egyszerű jóslat, vágyálom: az idő a legjobb próbája. Ezt a próbát a Kiáltvány kiállta Ám azt jolenli-e ez, hogy a Kiáltvány és általában a marxiz­mus minden gyakorlati következtetése maradéktalanul bevált? Ez nem lehetséges. Sem a természetben, sem a társadalomban nem lehet előre látni minden új fejle­ményt. Ha a történelmi és társadalmi tudomány górcsöve alá helyezzük a Kiáltvány főbb megállapításait, mégis tagadhatatlan tény, hogy a társadalom alakulásának fő iránya, legfőbb változásai mennyire egybeesnek azzal a fejlődési fő vonallal, amelyet a Kiáltvány tudományos alapon előrelát. Farkas Sándor, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem tanszékvezető docense Valahogy így... Tájékozódásnak jó, de rek­lámnak nem: egy-egy üzlet bejárata fölött a tábla — Húsbolt. Ajándékbolt, stb... — A kirakat már többet jelent, különösen, ha ízlé­ses, és ötletes. Néha azon­ban ez is kevés. A legjobb reklám a figyelmesség. Nemcsak az üzlet ajtaján belül! A minap sokszorosí­tott levelet küldött az ipar­cikk kisker egri műanyag- boltja. Ezt a levelet nagyon sok vállalat, üzem, hivatal megkapta. A bolt — dicsé­rendő üzleti érzékkel, és újdonsága miatt is meglepő figyelmességgel — emlékez­teti a címzetteket, hogy nemsokára itt van március 8V a nemzetközi nőnap! Ilyenkor szokás a dolgozó nők ajándékozása. A bolt o maga részéről felkészült a nagyobb forgalomra, s felsorolt néhány cikket, amelyekből az ünnepre ér­demes vásárolni — örömet okozva a nőknek. Egyszerű levél ez, de szándékával $ a mögötte nyilvánvalóan meghúzódó jó üzleti érzékkel biztosan szimpátiát teremi az áruda iránt. Ígérem, hogy én is onnan vásárolok! k. g. Tisza He Hogyan jut el a víz félmillió holdra? Az iroda egyik falrészét szánté beborítja a lila és zöld kacskarmgós vonalakkal „dí­szített” térkép. Alatta a már sokatmondó név: Tisza II A cél a nagy feladat ismert: hazánk második legnAtjrobb folyója Kiskörénél 127 négy­zetkilométer kiterjedésű víz­tárolóvá duzzad, vízlépcsőkön elektromos energiát ad és vi­zével fél millió holdat lehet majd öntözni. De hogyan? Hogyan jut él az éltető víz erre a fér millió holdra? E téma ad 1968-ban munkát. A Közép-Túsza vidé­ki Vízügyi Igazgatóság víz­hasznosítási osztályán adott tájékoztatást Nemes Gerzson osztályvezető és Szigeti Ede csoportvezető főmérnök. A régi egyenértékű része lesz az újnak A kiskörei duzzasztómű megváltoztatja a Tisza-vidék képét, a folyó vizének haszno­sítása azonban nem most kez­dődik. Régebben is vízkieme­lő telepek, öntözőfürtök se­gítségével öntöztek a Tisza vi­zéből. Például a milléri csa­torna csaknem ezer éves. mintahogy ezt a régi króni­kák is bizonyítják. Az első Tarisznya a vén diáknak ... Ezek a szép, szőttes tarisz­nyák nemsokára a vén diá­kok vállára kerülnek, ben­nük a jelképes útravalóval, így búcsúznak el az iskolától a végzett növendékek. Közel húszezer ilyen tarisznya és tízféle, szebbnél szebb szőt­tes készül — újdonságkép­pen a Hevesi Háziipari Szö­vetkezetben. Még nem tud­juk, kik ballagnak a tarisz­nyákkal, mint ahogy a rak­tárban rendezgető Madarász Éva és Győr Mária sem. Egy azonban biztos: nem a bukott diákok... (Kiss Béla felvétele) S Nem akartam eddig elmondani, de most már nincs mit titkol­nom tovább: igen, va­lóban én vagyok Mc Lain kapitány, az Orion űrhajó parancs­noka, az űrfenegyerek, a férfi-falanszterdivat megteremtője, a zűrös, illetőleg az űrös, sőt néha az üres nők bál­ványa. meg minden. Én vagyok az, aki fejből tudom, hogy Delta x mezőben a gamma- sugárzás elérte az V ér­téket, sőt álmomból felköltve is tudom, hagy Tamarát majd megeszi az ürdili ér­tem, de mondják meg, hát mit tehetek én Ta­marával?! Jó, jó: azt én is tu­dom, illetőleg tudnám, de hát nekem ebben a csodálatos harmadik évezredben nincs más dolgom, mint, hogy Tamara helyett a va­rangyokkal foglalkoz­zam — micsoda kü­lönbség! —, hogy robo­toljak a robotok miatt, meg hogy igyák. — Te, Maci — mond­ta nekem a minap a képernyő mögött, hogy te önök, se az írók ne 'foelta x a sugártelelon efStt hallják —, te, Maci, meddig megy ez még így? — Micsoda, Tama- rácska — és gyorsan bekapcsoltam a védő­pajzsomat, mert na­gyon is tudtam, hogy ra — hogy mi mindig csak repülünk a csilla­gok között, meg min­dig állunk az űrhajó­ban, legfeljebb csak ülünk a klubban, vohiskvvel a kezünkben és — sütötte le pöliti­micsoda nem mehet így tovább, s különben is. igen erős lett a su­gárzás. — Az. Marikám — így szokott becézni négyszemközt Tama­kus tekintetét — sehol egy ágy... Sehol egy hálóing... És sehol semmi... — Idefigyelj, Ta­mara — mondtam ne­ki, mert mégiscsak én vagyok a kapitány —, mi nem hetyepetyézni jöttünk a filmre, ha­nem mint az Orion le­génysége, az emberi­ség határán tartunk őr­szolgálatot... És egyál­talán nagyon csodálom, hogy ezt nekem kell el­mondanom neked, aki mégiscsak a politikai megbízott vagy... Nem­de? Tamara pihegett, a forgatókönyv szerint bekapcsolta Delta x-et a sugártelefon előtt, gyorsan egy félreveze­tő lyukkártyát csinált a varangyok titkos su­gallatára, aztán na­gyot kortyolt a poha­rából. — Mondd Maci, nem hülye élet ez? — De az, kétségtelen — szóltam el magam. — Na ugye... Én ebben a ruhában is nő vagyok. Szeretnék leg­alább egyszer egy má­sik ruhában lenni, s egyszer, csak egyetlen­egyszer, minden tele­víziós kamera és » gártelefon nélkül ru­ha nélkül is lenni... Igenis! — toppantott a lábával, hogy a cápák csuklani kezdtek ilyed- tükben a tenger mé­lyén... — Igen... Kétségkí­vül ürdili — mormog­tam magamban. Hi­szen hol él ez a nő? Azt hiszi a kétezerben, ahogyan ő képzeli? Dehogy. A harmadik évezredben, ahogyan azt egyesek elképzelik. De azért gyöngéden át­fogtam a ^derekát és úgy suttogtam a fülé­be: — Gamma nul per ypszilon a köbgyökön — Tudom... Tud­tam! — suttogta Ta­mara boldogan és ka­cagva mondta vissza a varázslatos szavakat: — Ö négyzetgyök hüper delta köbgyök... É$ az MZ 1000-re me­gyünk integrálni! — és örömében lyukkártyán csókolt egy arra ténfer­gő meglepett robotgé­pet. Szerencsére az nem volt viszont csók­ra betáplálva! ______ í»Ori) me goldandó probléma tehát: a régi öntözőrendszerek hasz­nosítása és bekapcsolása az úi öntözőrendszerbe. A készülő tanulmánytervek annak a le­hetőségét kutat iák. hogyan lehelt a térképen vékonyka zöld vonalakkal ábrázott ré­gi csatornákat, a már vázoló­dó „lila csatornákkal”, az újakkal egységbe rendezni. Természetesen csak egy ré­sze a feladatnak, hogy a múlt alkotásait eggyé tegyék az új­jal. A cél. úgy tegyék eggyé, hogy a régi gazdaságosságával is egyenértékű része legyen e monumentális munkának. A „régi” — jó. hogy lassan így nevezhetjük — öntözési mód nem volt éppen olcsó mulat­ság. Pély környékén, mint másutt is, másodpercenként nyolc köbméter öntözővizet adó szivattyútelep működött. Talán fölösleges is bizonygat­ni, hogy az állandó üzemelte­tés, a gép javítása karbantar­tása mennyi pénzt emésztett fel. Leírhatjuk, a Tisza-vidé- ken e módszer lassan szinte az újnak adja át a helyét: a vízkiemelő telepek nagv ré­sze megszűnik, a régi csator­nák úgy kapcsolóidnak majd egybe az újakkal, hogy fölös­leges lesz a motorok munkája. „Átkapcsolás** az új öntözőrendszerre Stratégiai művelettel; a tervek a régii csatornák „át­kapcsolásáról” döntenek, 1968- ban a Tisza-völgy 120 ezer holdjának gazdaságos öntözé­séről A Tisza-vidékem hasznosí­tandó elv, a gravitációs erő kihasználása, nem új, de Itt is nagyszerűen hasznosítható. E határterület legmagasabb vo­nalán, az úgynevezett vízvá­lasztón, két, egyenként 18—18 kilométeres főcsatornát ás­nak, amelyeikhez „átkapcsol­ják” a régiókét. A régi. mély vezetésű csatornákba a főcsa­tornákból gépi erő nélkül, gravitációsan „átfolyik” a víz. A duzzasztott vízre alapo­zott főcsatornákat úgy mére­tezik. hogy azok a tervezett későbbi fejlesztést ki tudják elégíteni A készülő terveik az „át­kapcsolás” leggazdaságosabb lehetőségeit keresik. Nemcsak a régi csatornák hasznosítására van szükség, hanem új öntözőfürtök ki­alakítására is. Készülnek az új ön tözőberu házások kompié* műszaki tervei, elsők között Sarud. Tiszanána holdjainak öntözésére Az elmondott elvek és ter­vek a beruházási program el­ső ütemében, 1973-ig valósul­nak meg. Megszűnnek a „kétéltű csatornák* Régebben és ma is a mély vezetésű belvízcsatornákból s öntöznek. A belvízcsatornába gépi erővel „plusz vizet’? nyomtak és azt út körben ki­emelték. Első hallásra a izak- avatatlannak tetszik ez a gon­dolat, hiszen így .két legyet ütünk egy csaoásra”. A felleb- bezhetetlen ellenérv azonoan egyértelmű; a belvízcsator­nák a fölösleges víz elvezeté­siére „hivatottak1'. 6u—80 milliméter csapadék esetén, az öntözővízzel már duzzasz­tott csatornák átlépik medrü­ket és így sem a belvizet nem vezetik el. sem az öntözővizet nem juttatják el kiielölt he­lyére. a drága vízátemelési költség meg „elúszik” a szét- szivárgó vízzel. A készülő tervek alapján megszüntetik a belvízcsator­nából való öntözést vagyis e csatornák „kétél tűségét”. A mély vezetésű csatornák egy­értelműen egy feladatot lát­nak el: a veszélyes és a fölös­leges víz elvezetését. Ily módon a tervek e terü­let belvízhelyzetén is isvíta- ni fognak, megvalósítják a komplex vízrendezést. A mo­dern vízgazdálkodási elv alap­ján: nem minden vizet visz­nek el. hanem — például le­gelők esetében — visszatart­ják a szükségest. Ügy gondol, luk. ezek az elképzelések tet­szenek a pélyieknek, tiszaná- naiaknak is A sokrétű feladatok megol­dására készülnek a tanul­mánytervek. A légi óbbakat fogadják majd el a beruhá­zók. Hogy melyek a leghasz­nálhatóbbak. azt elsősorban a mezőgazdaság igényei dön­tik el. Szolnokon a vízügyi igazgatóság irodái mellett dol­gozik a Tiszántúli Mezógazda- ságfeilesztő Iroda A kapcso­lat közvetlen, műszakiak és mezőgazdasági szakemberek együtt dolgoznak, hogy a fél­millió holdra olcsó de kin­cset érő vizet biztosítsanak. Fóti p- 'T „Csak” as emberség ssabályai ellen vétettek • • . A KRESZ szabályait nem sértették meg, hiszen a 10 percen túl is zárva tartható sorompó nem köteles meg­nyílni az átmenők előtt. Bosszankodik rajta az utas és a gépkocsivezető, de mit tehet: a szabály az szabály. De mi a helyzet, ha a vára­kozó autók között egy mentő­autó is van? A KRESZ — sajnos — nem tesz megkü­lönböztetést ebben az eset­ben, s így fordulhatott elő, hogy február 10-én Vámos- györkön a vasúti sorompónál 16 percet várakozott egy be­teghez siető mentőautó, mert a személyvonat áthaladása után megkezdték a tolatást. S bár a mentőautó vezetője kürtőit, szirénázott, a tolató vonatsor lassan átballagcr.t előtte, még meg is állt egy kicsit, végül Is 16 perc után átengedték, utána újra lezár­va a sorompót. 16 perc, alig több mint egy negyedóra, nem nagy idő a továbbjutásra várakozók előtt. De egy segítségre váró embernek az életet jelent­hette! Nem történt szabálysértés, mert a KRESZ — sajnos — nem tesz megkülönböztetést autó és autó között a 10 per­cen túl Is zárva tartható so­rompóknál. „Csak” az embe­riesség szabályai diktálnak ilyen esetben! De ha ez nem segít, nem kellene valami megkülön­böztetést tenni mégis, ha mentő- vagy tűzoltóautó szi­rénája harsan fel a tolatást végző vonatok sorompója előtt?! — a. — 28600 véralkohol vizsgálat 28 600 véralkohol vizsgála­tot végzett tavaly a Belügy­minisztérium országos rend­őr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályának orvosi laboratóriuma. A vizsgálatok 70 százaléka a közlekedéssel kapcsolatos; Akkor kerül rár sor, ha gya­nú merül fel, hogy a jármű vezetője, vagy a balesetet szenvedett személy alkoholos állapotban volt. NÉflÜiSU; 3 1968. február 29„ csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom