Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
bankrablás olasz módra Bemutató az Egri Gárdonyi Géza Színházban Becsülbid van a palóc névnek Az egri színházban az esténként olasz módra elkövetett bankrablás' nem krimi és nem is igazi bankrablás. Vidám játék, helyzetekből és jellemekből fakadó humor, közel három órán keresztül. Szeretem a vidámságot, s mint műfajt, a bohózatot is. Ebben az esetben azonban jobban illenék a színpadra a komédia. Nagyszerű, hamisítatlan komédia pereg előttünk a színpadon. Az író, Samy Fayad — nevét bizonyára még megtanuljuk —, bár elsősorban szórakoztatni, nevettetni akar, de hőseit az olasz valóság talajából formálva, kissé megfricskázza a mai olasz társadalmat is. Ben Johnson hajdan a pénz komédiáját írta meg, amelyben kinevettette, pellengérre állította a pénzért mindenre kapható polgárokat Itt, ebben a nápolyi történet keretében tulajdonképpen a pénztelenség komédiáját játsszák el a színpadon. Itt is pénzre megy a játék, hiszen a Ca- pece család mindenre kész, még egy bank kirablására is. Csakhogy a pénznek ebben a komédiában különös funkciója van. Az egyik napról « másikra élő család életében emberi méltóságot és régen megálmodott függetlenséget jelentene a pénz megszerzése. Ezért kísérhetjük rokonszenvvel ennek a különös bankrablásnak a történetét és a jóízű nevetés es sok derű között lubickolva, ezért szurkolunk a furfangos nápolyi kisember igazáért. Pénzszerző útjukon együttérzésünk kíséri a szegénységtől, vidámságtól és optimizmustól egyformán hangos családot, s mindezt nvugodt leSkiismerettel tehetjük, hiszen érezzük, tudjuk jól előre, hogy az olasz módra elkövetett bankrablás nem bűnténnyel, hanem happy enddel végződik. Az írónak, bár mulatságosabbnál mulatságosabb vígjátéki helyzetet teremt, mégsem a humor az egyedüli erénye. Helyesebb így fogalmazni: Samy Fayadnak is sikerült rangra emelnie a humort és úgy nevettetni, hogy a helyzetkomikumok és frappáns szójátékok közben felfigyeljünk a szövegben rejlő szellemes bölcselkedésre, az életről, a családról és a társadalomról elmondott igazságokra is. Az író fordulatokban gazdag komédiát kínál a rendezőnek és nagyszerű szerepeket a színészeknek. Orosz György rendező a végsőkig kihasználja a szöveg adta humor lehetőségeit, helyenként fergeteges bohózata tempót diktál és a jelenetek többségében hamisítatlan olaszos légkört teremt. Elegánsan könnyed és egyben mértéktartó is a rendezés. Érdemes hangsúlyozni ez utóbbit is, mert a szöveg és a szituáció gyakran csábít túlzásokra. A rendező azonban érzékkel szabta meg a jó ízlés határát, amelyen belül a humorba ágyazott pikantériáig és a vérmérséklet diktálta szókimondásig jutott el a helyenként sikamlós téma. A harmadik felvonás finálé- szerű operaparódiája remek ötlet, és szellemes plusz az .író szövegkönyvéhez. Csak azt sajnáljuk, hogy a húzásoknál nem volt ilyen bátor a rendező. Rövidebb, tömörebb indítás gördülékenyebbé 'tette volna az első felvonást, ..míg a harmadikban a kisember életfilozófiájának a ko- - médián túlpolitizáló summá- zása érezhető feleslegnek. A színészek valamennyien élvezték a játékot, s nagyszerű alakítást nyújtottak. Agostino Sapecet, aid bankot rabolni is kész kis családjáért, no meg új találmányáért, a pedálos klarinétért. Némethy Ferenc alakította gazdag iróniával. olaszos temperamentummal. Feleségével, Reginával — Lenkey Némethy Ferenc, Péva Ibolya, Gonda György, Somogyi Miklós és Lenkey Edit a komédia egyik jelenetében. Edit játssza kitűnően — és apjával, az öreg Don Gáspárévá! — Somogyi Miklós jól jellemzett, groteszk alakítása — olyan szócsatát vívnak^ olyan hangulatot produkálnak, amilyet az Ismert olasz filmekben láthattunk. De nemcsak szövegmondásukban, hanem mozdulataikban, gesztusaikban is átvették és élték a dél-olasz tempót. És a bölcselkedő komé- diázás közben még azt is érzékeltetni tudták, hogy bár szegények, de azért nem sajnálatra méltóak, nem kell félteni őket A férjet sirató özvegy szerepében Margittay Ági nagyszerűen komédiázza végig a három felvonást. Hogy sokoldalú művész, ebben a hálás, de buktatókkal teli nehéz szerepben is bizonyította. Humorból és tragikumból ötvözött figurája tehetséges alakítás, nagy siker. A szép és megesett lányt Péva Ibolya játszotta a bemutatón magabiztos közvetlenséggel, anyáskodó kedvességgel, ebben a p>asszív szerepben is bizonyítva egyre jobban kibontakozó tehetségét és humorérzékét. (A premier után Káldi Nóra játszotta a lány szerepét, ügyesen, bár a beugrás miatt megbocsáthatóan halványabban és kevésbé olaszosan.) Nagyon tetszett Csiszér András színes bankigazgató karikatúrája. A gügye fiút alakító Gonda György és az éjszakai telefonálót játszó Kautzky Ervin is jól megoldotta feladatát. Az atmoszférát teremtő díszleteket és a jelmezeket Gergely István tervezte. Mindkét színpadképe nyüt színi tapsot érdemel. Nagy Magda fordítását is dicsérni kell. A sablontól, a megszokottól eltérőt adni még egy bohózat esetében is dicsérendő vállalkozás. Elismerés illeti a színházat, amiért arra vállalkozott, hogy műsoron kívül bemutassa az egri közönségnek ezt a modern, szellemes és egyben nagyon mulatságos groteszk komédiát. Márkusz László A palóc név síkvidéken lakót jelent — állítják a néprajzosok. Hogy lehet az, hiszen főleg hegyvidéken laknak, és azt mondják, hogy Innen vándorolt le egy részük az Alföldre, a XVIII. században. — A honfoglalás előtti időszakban az ukrán sztyeppékén éltek és később, a XII. századból származó orosz krónikák palóc, vagyis síkvidéki néven emlegetik őket — mondja Bakó Ferenc, a megyei múzeumok igazgatója. Hát ilyen régi ez az elnevezés? (— amely különben egyesek szerint még fehér kunt is jelent.) Egyáltalán hogyan jött létre a palóc néprajzi egység és mit tudunk róla? Jászofc, székelyek palócok A választ először a Budapesti Néprajzi Múzeumban kaptuk. — A nemzeteket a társadalmi rétegződés mellett egy saiátos néprajza tagoltság is jellemzi. így hajdúk, jászok, székelyek mellett palócokról is beszélhetünk, mint egyik legnagyobb néprajzi csoportról. Ezek a csoportok bizonyos kulturális, nyelvi és történeti egyneműséget, közös eredetet és hagyománytudatot jelentenek. A földrajzilag elkülönülő és népi kultúrában is eltérő közösségek műveltségéről, történetéről igen keveset tudunk. Ezt szeretnénk pótolni. A Néprajzi Múzeum munkatársai közül többen — Csilléry Klára, Hofer Tamás, Morvay Judit — bekapcsolódnak a palóckutatásba, amelyben öt megye (Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok) múzeumai vesznek részt, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi, nyelvtudományi. embertani és régészeti csoportjainak, valamint egyes egyetemi tanszékek segítségévéi. A kutatási központ Eger. A kezdet: ez év. Befejezés: tíz év múlva. Az összeg: évente 50 ezer forint (plusz a régészeti és embertani vizsgálatokra szánt keret). A palóckutatás bizottsága már megalakult. Vezetője: Bakó Ferenc. A kutatók létszáma: 40. Pata vezér és Aba Sámuel — Mi az első lépés a palóckutatásban? — kérdeztük Bakó Ferencet.-uv'vv'v/\/'_'i^w'vA-'vv'W'vv'\ny\/v-\/vvwvv\^>/\r'v/v-\/v-vvv\/'vv'\/wv-v\/-\n^ — Összeállítani a palóc néprajzi-nyelvészeti és történeti bibliográfiát, a néprajzi arch ívumot és a történeti adattárat. — És mi a végső cél? — Egy palóc vagy észak- magyarországi táj monográfia elkészítése. — Mi kell mindehhez? — Például falumonográfiák, nyelvészeti atlaszok elkészítése. — Milyen érdekesebb történeti adatokat tudtunk meg a palócokról eddig? — A kabar törzs leszármazottai. Ezért érdekes és központi probléma most a gyöngyöspatai ásatás. Itt állt a kabar Pata vezér vára, tőle származik Aba Sámuel is. A megtalált sírok érdekes régészeti és embertani leletek. — Embertanilag nem sok különbség lehet az egyes néprajzi csoportok között. — Ez igaz, de a temetkezési szokások megkülönböztető jegyeket tartalmaznak. — Melyik a legbiztosabb különbség, amely a palócokat megkülönbözteti a többi néprajzi csoporttól? — A nyelv. Nyelvjárásuk közismert. Mindenki megismeri a palócbeszédet. — Mi a kapcsolat Eger és a palócok között? — Eger határterület volt a palóclakta környék felé. Azt nem mondhatjuk, hogy Eger palócváros, mert itt nagyon sok külföldi települt le az élmúlt századokban. I „boldog anya” A palóc népi hagyományok némelyike széles körben ismert. Például a palóciako- dalmas messze földön híres. De van egy sor olyan hagyomány, amely még megismerésre vár. Ilyen például az úgynevezett „boldog anya”, amely egy faoszlop: Ez a palócház legnagyobb szobájában a mester gerendát tartotta. Eredete még titok. Néhány év óta meg szinte „kiveszett”. De megléte biztos jele annak, hogy palóctelepülésen, vagy legalábbis palócházban jártunk. A „hajnalpörköl ás” inkább ismert. A lakodalom másnapján a lakodalmas ház előtt nagy tüzet raknak, ide vonul ki a násznép, huzatiák a cigánnyal és táncolnak. Még ma is sok helyen gyakorolják. De a palócfalut ma már nem különbözteti meg tulajdonképpen semmi a többitől. A népviseletet nem hordják, a szokások is csak elvétve nyilvánulnak meg. Ezért fontos a nagyszabású oalócorogram megkezdése, még mielőtt teljesen elhomályosulnak a múlt emlékei. A múlté, amely az ország egyik legszegényebb területét jelentette a palócok számára. ezért azelőtt nem is szívesen vették a palóc nevet. — Tudniillik nem saját elnevezésük ez, hanem rájuk ragasztott, ezért sem szerették. Azonban néhány évvel ezelőtt megváltozott a helyzet. Ma már büszke a palóc, ha palócnak nevezik. Azt hiszem. az 50-es évek népi- egvüttes-kultuszának idején változott ez meg gyökeresen, mivel a palócegyüttesek a legjobbak közé tartoztak és állandóan dicsérték őket. Így a palóc név is dicséretként vonult be a köz+udatba — tette hozzá Bakó Ferenc: Berkovits Ovörgy IRODAI „KRESZ-SZABÄUn Köszönöm, sógor, vezetés közben nem iszom! i (Zsoldos Sándor rajza) P. / REJTŐ J ENŐ/ OfeEe 46. jlwüsőg M68. február 18„ vasárnap Már órák óta halott volt. Egészen különös módon ölték meg. Hat vagy nyolc vörös pontot találtak a testén. Hogy ez mitől származott, azt nem tudták megállapítani. Csípésnek, horzsol ásnak tűnt fel. Csak a bőr felületén látszott, mintha két ujjal megcsípték volna néhány helyen. A test pórusain néhány helyen vér szivárgott, egészen apró cseppékben. a bőrön keresztül... — Ilyen tünetről tanultam, de ez nem azonos eset — mondta az orvos. — A iél- amerikai korallkígyó csípésétől az áldozatnak elzáródnak a főerei, és a vér. miután felgyülemlett az artériában, ki- nyomul a pórusokon. De ezen az emberen nincs kígyó- marás. és nem Dél-Aíriká- ban vagyunk. Egy bizonyos, megölték. Galamb ismét gyanún felül állt. Mikor ő a sátorba lépett. Iljics már régen halott volt A tiszték sötét pillantással méregették Galambot. Jól tudták, hogy ez a század furcsa embereket is rejtegethet. Figyelmeztetlek őket fentről, mielőtt elindultak, hogy a gyanús egyénekre nagyon vigyázzanak ... — Vasra kell veretni ... — mondta Gardone. mikor Finley jelentette neki az esetet. — Kihallgatjuk, és erős fedezettel Timbuiktuba küldjük. a haditörvényszékhez. — Milyen jelentéssel? Hogy a puskájával lőtték, amikor nem volt ott? Megöltek egy beteget, akihez látogatóba ment? — Nem kell ügyvédesked- ni! Ez katonaság. Akkor már nem küldhetjük sehová, ha felrobbantja az épülő műutat vagy a lőszerraktárt —Ha nem veszed rossz néven, kapitány úr. erről lebeszélnélek. Kérdezzük ki elsősorban az őrmesterét! A haditörvényszék csak akkor tehet vele valamit, ha módot adsz rá, hogy vádat emeljen. — Csak ne okoskodj — felelte Gardone. mert az erőd közelsége visszaadta elbizakodottságát és szégyellte, hogy a biztos halál tudatában gyengének mutatkozott — Az őrmestert urnáénesetre meghallgatom, azután majd úgy intézkedem, ahogy azt speciális, magasabb katonai szempontok pillanatnyilag előírják. Jött La touret. Elmondta, hogy Harricourt altiszti iskolába járt. de szökés miatt megvonták tőle kedvezményes beosztását. A menetelést úgy bírja, mint aki már járt Afrikában, de ezt tagadja. Katonai magatartása ellen nem eshet kifogás, legfeljebb egy-egy altiszt sérelmezi, hogy néha „öregemnek” szólítja őket... — Na látod! — mondta diadalmasan Gardone. — Az illető újoncnak áll be, pedig a chef szerint nyilvánvaló, hogy járt Afrikában. Ez banda tisztességesen felfejlődjék. és ne úgy vonuljon be az erődbe, mint valami cigánykaraván! Mert azt meg kell mondanom, hogy mialatt gyengélkedtem, a rend úgyszólván teljesen felbomlott. Finley összecsapta a bokáját. és ment. Az őrmester jelentette a sátor előtt: — Négy tífuszgyanúst előírás szerint hátrahagyok, hogv a helyőrségből intézkedjenek igazolja gya* » *s. (M númat. La• • • touret őrmester! Az illetőt / tartsa szemmel. Kemény szolgálatot • osszon ki rá. • Semmi baja .; •• sem lesz, ha ez a gyanús fickó nem bírja a fáradalmakat... Finley hallgatott, és La- touret kiment — Persze, te másképp tettél volna... — mondta fölényesen a kapitány. — Intézkedj. hadnagy úr, hogy ez a majd az elkülönítésükről. — Hogy akarja hátrahagyni őket? — Bardával. gyógyszerrel és élelemmel. Harrin court közlegény felügyelete alatt. Finley tetőtől talpig vé- gigmérte m őrmestert, és megvetően mondta: — Szabályszerű. Firley nem lett volna dühös. ha tudja, hogy Galamb mennyire örül a kegyetlen szolgálatnak. Hohó! Hiszen itt tífuszt lehet kapni! Elsőrangú haláleset, a hivatás teljesítése közben! A többiek már a távolban meneteltek Aut-Taurirt felé Hajnalodott. és ő ott ült a sátor előtt. Bent a négy beteg. Borzasztó nyomás ült a szívén. Megszerette Iljicset. ... Szegény kölyök ... De csúf, rossz élete volt. és milyen szörnyű, gyalázatos módon ölték meg ezt a kedves, ijedt fiút... De most már nem hagyja annyiban! Olvasott ő épp elég detektívre- gényt ahhoz, hogy tudja, mit kell tenni. Nagyon agyszerű: Elsősorban következtetni kell. Mégpedig vaslogikával. Nézzük csak! A fiút csak ez a Laporter ölhette meg. Ki lehet Laporter? Vaslogikával kell kitalálni. Nem megy. Na jó, ezt nem kívánhatjuk még egy detektívtől sem. Lehet, hogy a nő keze van a dologban. Ki lehet ez a nő? Mindegy. A nő nem ölt meg senkit. Nagyon egyszerű és logikus, ha kell, vaskövetkezetességgel bebizonyítja... Nagyon egyszerű. . Miért nem ölte meg Kölykc. ez a nő? Válasz: mert nem ölte meg és kész. Tehát ki ölte meg? Laporter. És kicsoda Laporter? Ennek a grófnak van olyan úri lakáj kéne. éa settenkedett a szekér körül.„ Hm... Ez tehát a vaslogikA első számú közellensége: A gróf. (Folytatjuk)
