Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
Mit várhatunk a szabad megoldás a termelés és a fogyasztás jó összekapcsolására, mint a piaci árrendszer, amelyben — az állam által meghatározott keretek között — a termelési költségek mellett a kereslet és a kínálat is alakítja a fogyasztói árakat. A piaci viszonyok változása az árváltozások révén hatást gyakorol a termelő vállalatok gazdálkodására, gyártmányaik összetételére és korszerűségére. A szabad árak rendszerét természetesen nem lehet egyszerre bevezetni olyan népgazdaságban, ahol másfél évtizeden, keresztül termelő és fogyasztó egyaránt hozzászokott a kialakult árakhoz. Az eddig alkalmazott hatósági fix árak alapján alakult ki a meglevő fogyasztási áruszerkezet. A termelési tervek és fejlesztési beruházások ehhez, a fogyasztási szerkezethez alkalmazkodtak. A szabad árak szélesebb alkalmazása alapjaiban módosítaná a fogyasztási szerkezetet. A megváltozó összetételű kereslethez azonban a gyárak nem tudnának kellő gyorsasággal alkalmazkodni, mert termelési kapacitásuk az eddigi fogyasztási szerkezet szerint alakult ki. Sok olyan termék van azonban, amelynek a termelése különösebb nehézség nélkül növelhető, ha az ára emelkedik, s fogyasztása könnyűszerrel bővíthető, ha a gyártmány korszerű, divatos, jó minőségű. Ilyenek általában a divatcikkek, a kozmetikai cikkek, a műanyag fogyasztási cikkek!. Ezek árát szabaddá lehet tenni; vagyis bizonyos törvényes előírásokat betartva — az a kereslet és a kínálat változása szerint alakulhat. Kötetlenebb árformákat lehet és kell alkalmazni azokban a termékcsoportokban, ahol gyors a szükségletek és az előállítási módszerek változása, nagy a divat hatása. Ilyenek az előbbieken kívül a rövidáruk, a bőrdíszműáruk nagy része. Az alapvető szükségleteket kielégítő tömegcikkek ára továbbra is fix vagy maximált lesz, mert ezek ára határozza meg alapvetően a fogyasztói árszínvonalat. a lakosság élet- körülményeit. Azt várjuk a kötetlenebb árformáktól, hogy segítségükkel viszonylag rövid időn belül — egy-másfél év alatt — megszűnnek az ismert, bosszantó hiányok: a fogyasztók által keresett termékek zömét kellő mennyiségben és megfelelő választékban lehet majd kapni a kereskedelemben, ha némelyiküket kissé drágábban is, s ezek korszerűek, praktikusak. tartósak és divatosak lesznek. Vállalataink érdekeltekké válnak abban, hogy a több hasznot hozó termékeket gyártsák, tehát termékeikkel a vevő igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodjanak. Ezt várjuk a szabad áraktól. Az áruellátás javulása az első fél évben éppen csak megkezdődik, de 1968 második felében és a következő években már számíthatunk a kötetlenebb árformák kedvező hatásának széles körű érvényesülésére. Dr. Pirityi Ottó Kétszázhatvan vagonnal több vaj*, 240 vagonnal több sajt A január 1-én életbe lépett árreform nemcsak abban áll, hogy a fogyasztási cikkek egy részének ára megváltozik, hanem abban is, hogy a hatósági rögzített árrendszert a fogyasztói áruforgalom felében kötetlenebb árrendszer váltja fel. A forgalomnak körülbelül 20 százaléka rögzített áron, 30 százaléka maximált áron kerül bonyolításra. Megközelítően 27 százalékot, tesz majd ki a bizonyos korlátok között mozgó áron, s mintegy 23 százalékot a szabadpiaci áron történő forgalom. Eddig csak 14 százalék volt a szabad áron értékesített termékek aránya; csak itt érvényesült szabadon a piaci kereslet és kínálat játéka. önként adódik a kérdés; miért indokolt, hogy ezután ez szélesebb körben érvényesüljön? Azért, mert csak így képes a termelés és a fogyasztás részleteiben is igazodni egymáshoz. Csak így képes a fogyasztó hatást gyakorolni a termelőszövetkezetre, a piaci értékesítés a vállalati gazdálkodásra. A termelő által kapott és a fogyasztó által fizetett árak eddig meglehetősen elszakadtak egymástól; több területen ez történt a termelés és a fogyasztás összetételével is. Egyik termékből nagy készletek halmozódtak fel, mert a megszabott fogyasztói áron a megtermelt teljes mennyiséget nem vették meg, a viszonylag magas ár a keresletet visszaszorította, vagy népi hagyta bővülni. Ugyanakkor más termékek hiánycikkekké váltak, mert az aránytalanul alacsony ár a termelhető mennyiségnél nagyobb keresletet támasztott. A termelő vállalat ezekhez a piaci jelenségekhez alig tudott igazodni, mert egyrészt kötelező termelési tervszáma volt, másrészt a keresett (vagy éppenséggel hiány-) cikkek termelői árában sem volt több haszon, mint az elfekvővé váló termékekben. Holott az lenne a természetes, hogy a korszerűtlen, gyengébb minőségű termékek gyártásából kisebb legyen a vállalat haszna (esetlen ráfizetéses legyen száméira), a kerestt árukból pedig nagyobb hasznot húzhasson; hadd bővíthesse a vállalat az ilyen cikkek termelését gyorsabb ütemben. Közgazdaságilag teljesen bizonyított, hogy nincs más A tejipar a január 1-ón életbe lépett árváltozások következtében — olcsóbb lett a vaj, a sajt, a tejszín, a kakaó, a joghurt, a kefir, a krémtúrók — az eddigielméi is nagyobb feladat, előtt áll. A Tejipari Tröszt vállalatai azonban előreláthatóan a várható nagyobb igényeket is zavartalanul ki tudják elégíteni. A tavalyinál 260 vagonnal több, összesen 1780 vagon vajat gyártanak a tejfeldolgozó üzemek. Az árcsökkenés következtében várható a drágábban is kedvelt sajt fogyasztásának növekedése, amelynek kielégítésére a tavalyinál 240 vagonnal több, összesen 1210 vagon sajtot ad a tejipar a kereskedelemnek. A választék bővítésére tízmillió literrel több tejet palackoznak, s növelik a kisebb adagolásé tejtermékek mennyiségét, egyebek között forgalomba hozzák a régen várt ötdekás vajat. (MTI) Keresztesi István már nem fiatal ember, éppen a hatvanötödik esztendőjét tapossa. Igaz, hogy a kor nem látszik meg rajta, maga sem nagyon érzi. s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy telenként még mindig levág Ötven-hatvan disznót. Nem lenne ez különös, ha a szakmája hentes lenne. Pista bácsi azonban böllér, vagy ahogy erre Tamamérán nevezik: pintér. Csak a rokonoknak. vagy az fcmerősök- nak segít a disznóvágásnál, s mindössze egy kis hurkát, kolbászt fogad el fizetségként a munkája fejében. Ilyenkor télen aligha akad népszerűbb, keresettebb ember a községben a böllémél. S a böllérek között is van rangsor, jelenleg Pista bácsi vezet a nem hivatalos ranglistán. Azt tartják, hogy jobb kolbászt, hurkát, sajtot nem készít nála jobban senki. S idős kora ellenére néhány óra alatt tökéletesen elkészíti, feldolgozna a húst, reggel hat-hét óra körül vágja a disznót, s két órakor már hazafelé igyekszik, kipihenni a fáradalmakat. S nemcsak pihen, hanem erőt gyűjt a disznótoros vacsorára, s különösen az azt követő kártyacsatára. — Mikor vágta az első -disznót, Pista bácsi? — Huszonegy éves koromban. A legelsőt magamnak vágtam, de akkor télen még legalább hatvanat. Azóta minden évben megvan ez a mennyiség. — Hol tanulta a mesterséget? — Hivatalosan sehol, mert sohasem akartam hentes lenni. A paraszti munkát mindig jobban kedveltem. De télen szívesen segítettem másoknak. — Milyen egy igazi disznóvágás? — Nekem akkor számít igazinak, ha tél van. Különösen. ha hó van és jó hideg. Nyáron valahogy egészen más a hangulata. Tehát az első a tél és a hideg. Általában reggel hat-hét óra felé kezdünk hozzá a vágáshoz. Az első ténykedés az, hogy megiszunk egy-két pohár jó erős pálinkát. Amikor ez megvan, akkor jön a vágás. A disznót szakszerűen, gyorsan ,,kell leszúrni — nálam még sohasem fordult BÖLLER I elő. hogy perzselés közben kiugrott volna a szalmából. Ezután jön a perzselés, a bontás és a feldolgozás. A legnehezebb: jól eltalálni a kolbász és a hurka ízét. — Mi a fontos a jó hurkánál ? — Az, hogy sok belsőrész legyen benne. Meg egy ke- * vés vér. Sokan ugyan' nem szeretik a vért, pedig ez adja meg az igazi ízét. Én mindig teszek bele, ha másként nem, akkor abáltlében megfőzöm és ezzel a lével ízesítem a hurkát. — Milyen az igazi disznótoros menü? — Napközben mindenből eszik egy keveset az ember, a fontosabb inkább a vacsora. A jó vacsorához húsleves kell, benne főtt hússal, hurka. kolbász, pogácsa, káposzta és természetesen bor. — Milyen érdekes, disznótorral kapcsolatos népszokást ismer Pisla bácsi? — Azt, hogy vacsora idején jönnek a maskarába öltözött fiatalok, bemennek a konyhába, zörgetik a tepsiket, lábasokat, s elváltoztatott hangon mókáznak, viccelődnek. Ilyenkor találgatják, hogy melyik maskara ki lehet, és a házigazda megvendégeli őket. Sokan olyan álarcban jönnek, hogy egyáltalán nem lehet rájuk ismerni. — Mit szeret legjobban a disznótorban ? — Fiatalabb koromban mindent szerettem, most már legjobban s vacsora utáni kártyázást kedvelem. Ferb- lizni szoktunk, tízfilléres alapon, nem nyer, nem veszít jóformán senki semmit, inkább a játék szórakoztat mindannyiunkat. — A böllér saját maga vágja-e magának a disznót? — Nem, nekem a vejem vágja. Igaz, hogy én meg őneki vágok. — Miért? — Nem is tudnám pontosan megmagyarázni. Valahogy így alakult. — S a böllérnéi milyen a vágás? — Zajos. Hét kisunokám van, minden alkalommal jönnek az apjukkal, anyjukkal. vagyunk vagy húszán ilyenkor. A gyerekek körbe- állják perzselésnél a tüzet, hordják a szalmát, kiabálnak, s várják a disznó fülét és farkát. Nekik ez a legkedvesebb csemege. — Hát Pista bácsinak? — Én a hurkát szeretem a legjobban. Sohasem tudnám megunni. Csak hát nem tudok már annyit enni belőle, mint régebben. Tíz-tizenöt éve még alaposan kóstolgattam a jó falatokból vágás idején. Igaz, .hogy volt mire, mert megittam ilyenkor néhány liter bort. Ma már nem megy a dolog. Néhány napja vágtam, s egész nap mindössze egy bambisüveg bort ittam meg. — Az idén télen hány disznót vág Pista bácsi? — Eddig már vagy húszat levágtam, s lesz még biztosan harminc. Disznó van bőven, s jönnek is hozzám mindig. Csak egy kicsit m untam már. Nem vagyok olyan fiatal, a kezem is hamarabb kifárad. Leginkább talán azért vágok, mert vacsora után mindig elmegv néhány parti ferbli. Kaposi Levente * 0 Érdemkereszt kantokkal Bár a Novara úi hajó. az egyik géphiba i a másikat követi. Akkor is javítják a hajót, amikor megérkezik a hír: Ferenc József 86 éves korában meghalt. A trónon .dédunoka- öccse. IV. Károlv követi. Magyar királlyá 1916. december 30-án koronázzák, s Horthy is meghívást kap a fényes ünnepségekre, j amelyek sehogyan sincsenek arányban a i komor, háborús időkkel. A 29 esztendős j uralkodót jól ismeri Horthy. A bátyja, Horthy István — jelenleg ezredesként a I fronton van — mutatta be az akkor 14 esztendős Károly főhercegnek, akit lovagolni j tanított. A kamasz Károlv főherceg (még i nem trónörökös, hiszen Ferenc Ferdinánd ; volt a trón várományosa, akit 1914. júniusában öltek meg Szarajevóban, ürügyet szolgáltatva a világháború ki robbantására) a falkavadászatok ideiét rendszerint Holieson. Horthy István birtokán töltötte. Ferenc József szárnysegédiet-ént Horthy részt vett Habsbnr" Károlv főherceg és Zita Bourbon pármai hercegnő, vagyis az új király és királyné esküvőjén_is. Pompásan fest a koronázási ünnepségen ji, a királyi pár. annyi biztos. Horthy díszegyenruhájában, a meghívott előkelőségek sorában szemtanúja, amint Tisza István miniszterelnök — nádor nem lévén — ráhelyezi IV. Károlv fejére a magyar koronát. Gondolná-e a fénytől és csillogástól, az égy begyült hercegek, grófok, nagyurak előkelőségétől káprázó Horthy, hogy az úi király uralkodása két esztendeig sem tart m„jd? S hogy nem is olyan sokára összecsap majd IV. Károllyal a budai Vár birtoklásáért. sőt Budaörsnél amolyan kisebb csatát is vívnak csapataik? A sorhajókapitány egészen a Várig kísérte az úi uralkodónárt, amely visszavonul a koronázási ünnepségeket kipihenendő azokba a szobákba, ahol Horthy maid egv negyedszázadig lakik ... Horthy az ünnepség után visszatér a Novaijára. amely a központi hatalmak számára használhatóvá vált, cattarói öbölben állomásozik. A tengeri háborúban továbbra is változatlan a helyzet: az antant szorosan elzárva tartja az otrantói szorost, beszorítja az osztrák—magyar flottát az Adriára. S mivel a német tengeralattjárók a negyed’!- háborús é” eleién megkezdik a korlátlan tengeralattjáró-háborút. s a német tengeralatt- iáró1' is használják a cattarói öblöt támaszt pontnak. az antant gyűrűjét az otran- tói szere-- nyakánál mée szorosabbá fűzik Az angol—francia tornedőr*‘»«sád«k és rombolók igen sűrű végzik őrjárataikat, s alig bukkan fel a vízben egy-egv német búvái*- ha.ió periszkópja, a rombolók elárasztják vízibombáikkal. Ezenkívül egész flottányi halászgőzös vontat hosszú hálókat, amelyek 20—40 méternyire merülnek a tengerbe, tehát elvan mélyre, amennyire a német búvárba tők alámerülhetnek. A hálókra bombák és riasztóberendezéseket is szerelnek, a német tengeralattjárók számára szinte lehetette"’ az átjutás. A flotlaparancsnokság 1917 májusában elhatározza, hogy bármilyen nagv kockázattal jár megkísérli megszakítani az ellenséges zónavonalat. A Novarát különleges fel- adfP-kra építették, ez a haió s parancsnoka, Horthy utasítást kap. hogy másik két cirkálóval. a Helgolanddal és a Saidával együtt rajtaütésszerű támadással próbálkozzék. A terv végrehajtása sikerül, de a három cirkáló és rombolócsoport útban hazafelé erős ellenséges egységekkel találkozik. Horthy menekülni próbál, de ehhez nem elég gyorsak a hajók, így hát a különítmény nem térhet ki az ütközet elől. A harc során a Novarát súlyos találatok érik és maga a sorhajókapitány is megsebesül. Az erősítésként helyszínre érkező Budapest és St. Georg segítségével sikerül csak a hajót visz- szavezetni a kikötőbe. Horthy sebesülten sem vonul vissza kabinjába, hanem hordágyon fekve is a parancsnoki hídon marad, akárcsak Nelson Trafalgámál. Ez kell' a háborús propagandagépezetnek. Megszületik, s e-yre hízik az „otrantói hősről” szóló legenda. A sebesült sorhajókapitányt — egy percig sem forgott életveszélyben — Bécsben : poljáv Badenben pihen, erősödik s — fogadja az újságírókat, kedvtelve nyilatkozik. Arról persze hallgat, hogy az akció után néhány nappal az otrantói szoros nyakánál ismét összezárult az antant gyűrűje, a vállal, t kozas tulajdonképpen eredménytelennek bizonyult. A lapok szerkesztőinek Budapesten pedig kapóra jön ez a történet: a magyar tengerésztiszt, aki Ferenc József környezetéhez tartozott nem futott meg az el- lens'5 elől, s IV. Károlytól kap kitünte* *<t. A fiatal uralkodó Otrantóért a hadidí- szítménves és kardokkal ékesített II. osztályú katonai érdemkejtesztet adományozza Horthynak. Igaz, Otrantóért mások jóval mag*«*Hb uralkodói elismeré?b°n rémeseinek. például N.jegován tengernagy, aki a Vaskorona érdemrend hadidís7f♦íré”vés és kardokkal ékesített I. osztályát tűzheti a mellére. Horthy Bécs után Kenderese" u ehött » néhány ..lábadozó hónapot'’, m-id "U-m-tór az Adriára. A „Prinz Füven” csn4"ha'á parancsnoka lesz. és Pólál-ap állom. ' "C’ik, amikor Oattaróban és pai-sho», — •'<—'-»t- len matrózok mozgolódni kezdenek* K-v+hv, a fiumei Tengerészt’ Ah^d-nva név*1«*», saját baiótán. csíráiéban elfőtt őrt wiA7. j galmat. Oattaróban azor’-Vi nyílt ’•'■"'dás ! tör ki „St. Georg”, a ..Kaiser K.arf IV.” és | a „Göa” nevű hadihajókon, a felkelők bé- ! két követelnek, demokráciát és a matrózok- ■ kai való kegyetlen bánásmód megszüntető- | sét. A felkelés második napián a flottapa- ! rancsnoksáe utasítia a Pólában állomásozó I erőit, hogy fussanak ki és veriék le a cattarói matrózfelkelést. A hajóegység. amely hárem csatahajóból, négy rombolóból és nyolc torpedónaszádból áll. elindul Cattaró felé. Az egység parancsnoka Seidensacher elJaatengernagy s — állítólag IV; Károly személyes kívánságára — mellette működik külön személyes megbízottként Horthy Miklós. Seidensacher és Horthy a megbízást végrehajtják. A felkelést véres megtorlás kö* veti. (Folytatjuk) .
