Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

PASARÉTI HADMŰVELET i4 mi szereposztásunk A rendezőtől hiába kérdeztem, ki játssza a filmben A Középkori egri vár makettja ét u Eger kornyékét idézi táj... Wem túlzás a cím, valóban hadművelet készül Budán, a Pasaréti úton. A „csatamazö" persze most még csak egy szűk irodába szorul, itt ülé­sezik a vezérkar. Strázsa nincs ugyan az ajtó előtt, csu­pán egy rajzos könyvborító mutatja az utat, meg felette a föliratot: Egri csillagok A falakon képek, rajzók sorakoznak katonás rendben. XVI. századi rutiák fegyve­rek terved es várrészletek. Köztük az egri vár felnagyí­tott metszete 1596-ból. Ez a legértékesebb, erről mintáz­zák a tervezők a hajdani egri várat. A régi metszetet Var­sányi László küldte el Eger­ből. (A film alkotói ezúton is köszönik a segítséget.) Nem túlzás, ha azt írom, a török idők múzeumának is beillenék ez a főhadiszállás, ahol a falakon körbefutó ké­pek, a fiókokban dossziékban lapuló tanulmányok mind­mind a középkori Egert és természetesen Gárdonyi re­gényét idézik. A film alkotói rengeteg anyagot gyűjtöttek össze. hogy mindent tudja­nak a XVI. századról, de legalábbis mindazt, ami a film forgatásához szükséges. Minden rendszerezve van. mindennek megvan a helye, másodpercek alatt veszik elő a képeket, s mutatják, mi­lyen volt akkor a magyar szekér, milyen felszerelése volt a török sereg lovainak, hogyan állt fel a csatarend, hány centiméteres volt egy török szpáhi sapkájának sze­gélye, vagy milyen volt haj­dan egy török zenekar, sőt pontosan tudják azt is, mi volt az étrend a törökök konyháján és milyen gyümöl­csöt szolgáltak fel egy nemesi lakodalomban, vagy akár a szultán sátrában. A készülő filmet szolgálják a halomba gyűjtött útleírá­sok is. Hazánk és szomszé­daink csaknem valamennyi várának fényképe és pontos leírása megtalálható itt, mert egy vár — a gyalul, ahol Cecey Éva tartja majd eskü­vőjét — még mindig hiány­zik. Talán Csehszlovákiában találják majd meg a filme­sek ... Dobó várát már nem keil keresni. Ez megvan, sőt az utóbbi napokban már hely­színt is változtatott. Október végén kissé kesernyés száj­ízzel számoltunk be olva­sóinknak arról, hogy az egn vár a Dunántúlra költözik, s Nadap környékén forgatják az ostrom jeleneteit. Nadap időközben „elesett”. A hír hallatára felcsillant a lehető­ség. talán mégis sikerül Eger közelében felépíteni a közép­kori egri várat Várkonyi Zoltán, a film rendezője azonban lelkesedé­sünkkel szemben érveket so­rol: — A Bükk vidékén nem találtunk az ostromra megfe­lelő terepet Nem beszélve arról, hogy messze van. Sőt még Nadap is messze van. Többek között ezért is esett el ez a terv. Még közelebb jöttünk a filmgyárhoz, a vá­rat Itt építjük fel a szomszéd­ban, a Pilisi hegyekben, pon­tosabban Pilisborosjenőn. Ez alig 15 kilométerre van a filmgyár Pasaréti úti műter­métől. Mi nem hagyhatjuk számításon kívül azt a kézzel fogható tényt hogy nekünk minden kilométer százezrek­be kerül. Én megértem a He­ves megyeiek lelkesedését jól tudom, mennyire szívük­höz nőtt Gárdonyi regénye, de higyjék el. bárhol forgat­tuk is ezt a filmet, amikor elkészül és bemutatjuk, egri lesz az, és Dobó vitézeinek dicsőségét zengi. E rövid kitérő után a ve­zérkar folytatja a tanácsko­zást. A rendezőt körülülik az asszisztensek, a tervezők, s természetesen jelen van az operatőr is. Az első asszisz­tens lapozza a forgatóköny­vet és jelenetről jelenetre mindent megbeszélnek. Ki tudja már hányadszor! Most éppen a drinápoiyi kaland van soron. A vezérkar átvonul a szom­széd szobába, ott bekapcsol­ják a dia-velítöt és alaposan szemügyre veszik az opera­tőr nyáron Bulgáriában ké­szített félszáznál is több szí­nes felvételét. A vásznon egymást váltják a romantikus tájak, a furcsa alakú sziklák között kanyargó utak, ahol Jumurdzsák üldözi majd Gergőékct. Aztán a makiári jelenet következik. A rendező magya­ráz: — Az egész falunak égnie kell. Az előtérben legyen egy harangláb és amikor a vité­zek keresztülvágtatnak a lángokon, rájuk zuhan né­hány gerenda. Ezután arra voltam kiván­csi. hogyan csinálják ezt a tüzes jelentet és persze a többit is, az ostromot? Hildebrand István, az ope­ratőr válaszol: — Ne higgye, hogy titko­lózunk. őszintén mondom, még nem tudom. Makiárt persze nem gyújtjuk föl, de égni fog. és lángolni' kell a vitézek ruhájának is. Sőt, egy-egy kardsuhintással feje­ket kell levágni, a dárdáknak pedig úgy kell belefúróda- niuk az emberekbe, hogy a közönség lássa a vér freccse- nését is. Emberek zuhannak majd a vár bástyájáról, a létrák tetejéről, s lent. a mélyben karók nyársalják fel őket. Hogy mindezt hogy csi­náljuk, még nem tudom Csak egyet tudok, hogy meg­csináljuk. mégpedig úgy, hogy a közönség ne vegye észre a „csalást”. Hamarosan Budapestre ér­kezik a Háború és béke trükkmestere. Eisen berg és a Kővirág című film rendezője. P. Tuskin. Mindketten nem­zetközi szaktekintélynek szá­mítanak. s ők segítenek majd megoldani ezeket a trükkö­ket. A vezérkar tovább tanács­kozik. Megbeszélik a hadi­tervet. ' epésről lépésre, jele­netről jelenetre haladnak, s precíz, aprólékos munkával mindent előkészítenék a má­jusi forgatáshoz. Mielőtt elbúcsúzom a ve­zérkartól. a szereposztásról kérdezem a rendezőt. — Legutóbbi beszélgeté­sünkkor felvetődött a kopro­dukció lehetősége. A külföl­di filmgyártás most is élén­ken érdeklődik, de ennek el­lenére mégifc egyedül csinál­juk meg ezt a filmet. Gárdo­nyi hősei, az Egri csillagok anyira összenőttek a magyar történelemmel, hogy szíve­sebben osztjuk magyar szí­nészekre a film szerepeit. Hogy kikre, azt még mindig nem tudom megmondani. Ja­nuár első napjaiban kezdjük a próbafelvételeket. Előrelát­hatólag január közepén már elmondom, kik játsszák az Egri csillagok főszerepeit... (márkusz) Gárdonyi regényének hőseit, ki formálja meg az író halhatatlan alakjait. Nem kaptam választ, nem kaphat­tam, hiszen még nincs szereposztás. De a közönség mar ki­osztotta a szerepeket, sok-sok vélemény, javaslat és Kí­vánság jutott el a film rendezőjéhez. Ez adta az ötletet, hogy egy kicsit a magunk szakállára játsszunk szerep- osztást, és olvasóink véleményét figyelembe véve mi is kiosszunk néhánv szerepet. rtohó- W-’l-rvmi« Imre Mekcsey: Biliké y Libor Éva: Vettözei Vera Egri csillagok — anno 1923 1923-ban Fejős Pál — a későbbi években világhírűvé vált ren­dező — már filmre vitte Gárdonyi Géza népszerű regényét, az Egri csillagokat. A Zala megyei — Xlll. században épült — Cseszneki vár ..he­lyettesítette” akkor az egri ró rőt. A regényhősök ala­kítói közül még él­nek néhányon, így tő­lük tudtuk meg a Cecey Éva: Jankó oszky Mara hajdani szereposztást: Dobó Istvánt Bihari Sándor játszotta. Bor­nemissza Gerqelyt Sziklai Béla, Cecey Évát Jankovszky Mara. a rendező fe­lesége, Jumurdzsákot Makiári Zoltán, Kár, hogy a film kópiái elpusztultak és csupán néhány adat és megsárgult fénykép maradt az 1923-as Egri csilla­gokból. <M. J.) Jumurdzsák: Darvas Iván Réssiet Nemeskfirfy Tstfvítn forgatókon^ léből no. várudvar Éjszaka. Fáklyák fénye. Komor sereg sorakozik a téren. Középen Dobó áll, egy fáklya fénye vüágítja meg az arcát. Hegedűsék. Torz, megcsufolt, »ötét arcok. DOBÖ: Ezek az emberek el akarták árulni Eger várát. El akarták árulni a hazájukat. Mindenki nézze meg őket alaposan, s nézze meg őket még egyszer az akasztófán. Sorban vonulnak a katonák: kemény, fáradt, szakállas-borostás férfiarcok. Sorban megállnak Hegedűs arca előtt és belenéznek. Semmi mást nem tesznek, csak megállnak és belep*mek a szemébe. Hegedűs egy­re rémültebb, nyugtalabb, egyre in­kább kínlódik. Hegedűs arca, áttűnésből. Halott. A felvevőgép hátrál, virrad. Tizenkét ember, köztük Hegedűs, a várudva«-"" póznákon lóg. Himbálja őket a széL 111. \7. ALAGÜTBAN Éva és Miklós eljutottak egy zárt íészh^'’ b"omlott az alagút. Elke­seredetten, csapzottan ásnak, Vadul, megszállottan dolgoznak. Egyszerre megnyílik előttük az alagút. Tága­sabb, teremszerűbb részbe érnek. Denevérek. Tehát nyílás van vala­hol. Ügy látsz'k, már közel vannak. A csapongó denevérek láttán Éva el­mosolyodik Mosolyogva néznek Mik­lóssal egymásra. Fáklyájukkal előre világítanak; valóban, mintha fény derengene. 11*. SÄTOR belseje, A TÖRÖK TÁBORBAN Tulipán a nagy kövön ül, éppen ku­lacsát húzza meg jólesően. Megko­cogtatja: már alig van venne bor. Hümmög. Ékkor kívülről beszélge­tés hallatszik: FÉRF1HANG: Ha becsaptál, meg- nyúzatlak. KALMÁR HANGJA: Nem csaptam én be senkit. Nekem gyanús e- török a két rabjával. Tulipán rémülten szedelőzköd'k, be­ugrik a nyílásba. Ebben a pillanat­ban bezúdul egv egész seregnvi tö­rök katona; meglátják Tulipánt, odaugranak; Tulipán elkiáltja magát. TULIPÁN: Éva! Éva! Már ba is fogták a száját; leszúrják, Tulipán h="«t?lam>l zuhan vissza az alagútba. A katonát- '—-iui ásni kez­denek, tágítják a nyílást. 113. ALAGÜT Éva és Miklós még mindig a sejtett fény felé néznek, mikor igen messzi­ről Tulipán hangját hallják: TULIPÁN HANGJA: Éva! Eval Aztán csönd. Éva és Miklós futni kezdenek előre a tágas alagútban. 114. a/. Összelőtt, ÖSSZEOMLOTT NAGY BÁSTYÁN Bornemissza Gergely égy kőkupac mögött furcsa szerkezetet magyaráz Sárközi segédletével és a német tűz­mesterek jelenlétében Dobónak. Ott áll Sukán is. BORNEMISSZA: Ebbe a kerékbe robbanó szereket töltöttünk. A kere­ket aztán nekigurítjuk a törökök­nek. Dobó nézegeti az érdekes szerkeze­tet. Részletezve látjuk, ahogyan a nagy, vasküllőkkel megerősített fa­kerékbe még gyantát, szurkot és szal­mát is tömnek hogy meggyulladhas­son. Ha majd meggyullad és gurul, sorra robbannak fel benne a cserép- gömbök, amilyeket az éjszaka Sár­közi készített. Dobó mellékesen meg­jegyzi: DOBÓ: Sukán mester, nem is tud- — ’ "-ti/ ennek a várnak még használható alagútjai. Hege­iüsék tudtak róla, ilyen alagúton akartak a törökhöz álszökni. Minden olyan nyílást, ami alagutak felé ve­zethet, azonnnal falaztasson be. Egv lélek se jöhessen be az alagutakon' 115. várbeli küt mélye, alagütnyilas a várbeliek FELÖL Kőműves-katonák az utolsó téglákat falazzák egymásra; befalazták azt a nyílást am't Éváék a veszély pilla­natában észrevették. Már csak két téglánvi kis lyuk van; azon gyorsan kisurran egy rémült denevér. A ka­tonák utána bámulnak. Egyik meg- ’ökl a másikat. KŐMŰVES: Hallod-e? Nem hall .- fái kiáltást? MÁSIK KŐMŰVES: Én-e? KŐMŰVES: Furcsa. Tisztán hallot­tam, amint valaki azt kiáltja: Éve ' MÁSIK KŐMŰVES: Neked min i csak a lányokon jár az eszed. Befalazzák a nyílás^ 116. ALAGÜT Török katonák csörtetnek Éva nyo­mában. Fáklvafény. baljós félámyé- kok. Mint a 85. kén magas, karvaly­orrú, fekete fegyverkovácsa :s k*zHVk 1"P"e v-r-""v! volna az’ De ezen nincs is idő töprengeni ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom