Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

A háziipar ajándéka a nők­nek: halványdrapp együttes, a szélén sötétbarna díszítés­sel. KARÁCSOm mÓMRÁJA A havazás és a hó fe­hér fénye bántja a sze­mem. Használhatom-e a szem károsodása nélkül télen is a nyári sötét szemüveget? — kérdezi H. K. egri olvasónk. Verőfényes nyári időben, amikor erős a napsütés, in­dokolt az olyan szemüveg viselése, amely , megóvja a szemet' a túl sók fény kelle­metlen ingerétől. Télen, hó­val fedett környezetben, kü­lönösen akkor, amikor fel­hőtlen az ég és a téli nap is erősen ontja a sugarait, ugyancsak sok fény verődik vissza szemünkbe. Ilyenkor is hasznos a .sötét — úgyne­vezett napszemüveg — vise­lése. Az üveg lehet ugyanaz, mint a nyáron viselt. Leg­jobban . használhatók a szür­ke, barnás, zöldes üvegek? Kék és vörös színű üveg, bár­mennyire is divat«*, ártal­mas a szemnek.' Ha a sötét üveg nem nyugtatja a Mse­met, feltétlen forduljon szak­orvoshoz, mert lehetséges, hogy szemeinek valamilyen fénytörési eltérése van. Ilyen­kor nem elegendő az úgyne­vezett sima sötét szemüveg, hanem dioptriás szemüvegre van szüksége. P. J.-né hatvani olva­sónk kérésére javasoljuk: Panaszával keresse fel a körzeti orvost. Arra nem vállalkozunk, hogy a levél­ben leírtak alapján megálla­pítsuk, mi a baj? Ártottam-e magamnak? jeligére üzenjük: Közölje pontos nevét és címét, mert kérdésére levél­ben szeretnénk válaszolni. Dr. Háziorvos Karácsony története ősi Időre nyúlik vissza. E napon ünnepelték az ókor népei a téli napfordulót A legendák arról mesélnek, hogy ekkor született a Napisten, őt kö­szöntöttek a december 25-i ünnepségeken* mélyet bal tavictusnak, a győzhetetlen Nap ünnepének mondottak. A téli napfordulót mely egy­szersmind az új év beköszön­tését is jelentette, állatibőrbe öltözött vidám felvonulók tréfáival is köszöntötték. Ek­kor gyújtották meg az el­múló esztendőt jelentő szal­mabábut és fa tuskát Az úgy­nevezett karácsonyi tuskó elégetése helyenként még megtalálható különböző észa­ki országokban. Angliában a karácsonyi ünnepiesség ki­egészítője volt még néhány évtizeddel ezelőtt. Az új évet Ugyanakkor a megújhodó tűz, a gyertyafény jelképezte. Időszámításunk negyedik évszázadában erre a napra helyezte a keresztény egyház Jézus születésének évforduló­ját Két évezred alatt a ka­rácsonyi ünnep összefonódott pogány elemekkel, ősi nép­szokásokkal, vallási hagyo­mányokkal. Ezek közül el­maradhatatlan a feldíszített fenyő, a karácsonyfa állítása. Mi a németektől vettük át a fenyőfás-ajándékozás szo­kását. 1605-ben bukkannak fel először a németeknél az első karácsonyfák, amelye­ket almával, ostyával, cukor­kával és aranyfüsttel ékesí­tettek. Minden német gyer­mek egy kis fenyőfácskát kapott, amely alá tették a korabeli ajándékokat. HAZÁNKBAN 1828-BAN TALÁLKOZUNK ELŐSZŰR a fenyőfa-állítással, Podm.a- nicziky Károlyné lakásán, mint azt fia, Podmaniczky Frigyes ,,Naplótöredék”-eiban meg is örökítette az utókor számára: „E mód akkor szenzációt csinált, de általánosan csak az 1840-es években tudott elterjedni...” 1829-ben Goethe unokái olyan karácsonyi ajándékot kaptak, amely akkoriban páratlan volt a maga nemé­ben. A nagy német költő néhány angliai barátja egy kis vasúti modellt küldött, valószínűleg a Stephenson által 1829-ben bemutatott lo­komotív modelljét. A poétá­nak küldött modell volt az első vasút a világon, mellyel gyermekek játszottak. A karácsonyi ajándékozás hagyománya különböző or­szágokban más-más időben vált szokássá. Nyugat- és Közép-Európában a karácso­nyi ajándékozás honpsodott meg, míg a franciáknál és az olaszoknál az újévi megem­lékezés alakult ki. Olaszor­szágban nem állítanak fe- ftyőfát, bár karácsony esté­jén ott is ünnepelnek egy kilenc órakor kezdődő va­csorával, amelyet „cenone”- nak hívnak. Itáliában újév­kor ajándékozzák meg egy­mást az emberek úgynevezett „streRna”-val, amint azt már Mátyás királynak elmagya­rázták. Karácsony családi ünnepe nemcsak a palotákat és templomokat látogatta meg, bekopogtatott a szegények zsuptetős kunyhóiba is. A NÉP FANTÁZIÁJA ÁTFORMÁLTA A BETLEHEMI KISDED TÖRTÉNETÉT Á magyar paraszt a pász­torokból juhászokat formált, akik körül ott lábatlankod- nak kis bojtárjai, a „három királyok”, akik már nem hasonlítanak a keleti fejedel­mekhez. A falusi szegény em­berek ősi tréfás játékokat elevenítettek fel, melyek ere­dete a sámáni, ázsiai időkre mutatnak vissza. A salfai regősök gyors ritmusú tánc­cal kergették ki a „rossz szellemet az ünnepváró ház­ból”. A bajaiak az „Ördög és Herod es király” párviadalát jelenítették még, s a nagy- szalontaiak betlehemes játé­kánál a betyár is ott állt a já­szolnál, pörge kalapja mel­lett árvalányhaj, öklében fokos. Ö mondta ki legbát­rabban a szegény ember éle­tének panaszát: „Fekete a kenyér, rövid a kolbász, em­bernyúzó földesúr és harapós ebnél veszedelmesebb a saját vérét sanyargató csendőr!” A béke és szeretet ünnepé­nek szokásai egyes nemzetek életében jellegzetes ételek készítésében is megnyilvánul­nak. Az angolok a hagyomá­nyos pulykapecsenye és pud­ding fagyasztásával ünnepel­nek, NÁLUNK ELMARADHATATLAN A MÁKOS ÉS DIÓS KALÁCS, A BEJGLI Ősi karácsonyi csemege ná­lunk a dió, nem csupán mint a karácsonyfa dísze. Régi ha­gyomány, hogy e napon a gyermekek dióval játszanak. Évszázadok óta költészet és muzsika fonta körül a jászol- bölcsőt, mely poéták, festők, muzsikusok örök témája lett, forrása megszámlálhatatlan remekműnek. Festők kará­csonyi témájú képeiken hir­detik a békét és szeretetet, s ugyanazzal a nemes művé­szettel rótták hangjegyeiket papírra a legnagyobbak; Pa­lestrina, Lasso, Händel, Bach, Beethoven, Mozart, Liszt Fe­renc, hogy tanúsítsák muzsi­kájukkal az ünnep eszméit.' A költők, festők, muzsikusok örökbecsű karácsonyt idéző alkotásai mellé csatlakoznak az egyszerű emberek leikéből fakadó népi karácsonyi éne­kek is — legyenek azok a forró délvidék, vagy a fen­séges észak népeinek ’ énekei —, e dalok a maguk egysze­rű, leszűrt tisztaságúikban méltó kifejezői az ünnepi hangulatnak. Révész Tibor puncs Hozzávalók: másfél kilo­gramm cukor, 4 deciliter víz, fél liter konyak, egy üveg pezsgő, öt citrom leve. A keveréket rövid ideig forraljuk és forrón tálaljuk. GIN-FIZ Készítsünk limonádét — íz­lés szerint. A limonádéba poharanként körülbelül két- három cent tiszta szeszt töl­tünk. A pezsgős poharak szé­lét mártsuk kristálycukorba, poharanként egy-egy szelet citromot vágunk bele. Keressétek meg, gyerekek, hogy a nagy zűrzavarban me­lyik állatnak melyik úton lehet hazamennie? Csak egy kis ügyesség kell hozzá. IMU1IA Nagymama mintája .*A Az öreg vadász egy alkalommal arany- szarvast pillantott meg a% erdőben- Senkinek Ca­sern beszélt róla so­ha, csak a halálos ágyán árulta el titkát a fiának, aki szintén vadász volt. De olyan vadász hogy nem szí­vesen ölt. Mindig re­mete szeretett volna lenni. Az ország királynéja egy éjszaka álmot lá­tott: az aranyszarvas aranytrónuson ült, és tanította a körülötte állókat. Szavai oly bölcsek voltak, hogy a király­né, mihelyt fölébredt, azt kiáltotta szolgái­nak: — Fogjátok meg ne­kem azt a szarvast! De akárhogy kérde­zősködtek, csak egyei- lenegy vrSksz tudott erről az aranyszarvas­ról. — Menj. és hozd ide — parancsolták neki. A vadász elindult a hegyek közé.. Eljutott arra a helyre, melyről apja beszélt. A szarvasnyomok a patak mentén vezettek. A vadász fölállította a csapdát és elrejtőzött a bozótban. Az éjféli hold fényé­ben szarvasok eresz­kedtek le a patakhoz. Az aranyszarvas gya­nútlanul lépdelt elől, egyenesen bele a csap­dába, Elbődültf a töb­biek erre futva mene­kültek. De két szarvas nem menekült el, odafutot­tak a fogságba esett aranyszarvashoz és igyekeztek kiszabadí­tani, — Fussatok a töb­biekkel — mondta ne­kik az aranyszarvas —, de azok úgy válaszol­tak: itt maradunk és veled együtt halunk meg. A vadászt mélyen megrendítette, amit hallott. Kiszabadította a csapdából az arany- szarvast. — Miért vetettél ne- kei. csapdát? — kér­dezte. A vadász elmesélte neki a királyné álmát. — Akkor miért en­gedtél szabadon? — Szeretetből és részvétből — válaszol­ta a vadász. — Szíved szerint nem is vagy te vadász. Mi a szíved leghőbb vágya? — Remeteként sze­retnék élni. és bölcs akarok lenni. — Simíts végig a te­nyereddel a hátamon — mondta az arany- szarvas. A vadász úgy tett, és a marka tele lett fé­nyes aranyszőrrel. — Legyen a tiéd ez a marék arany; emlé­keztessen erre a talál­kozásra. Most pedig nézz a szemembe: amit én tudok, azt most már te is tudod. Térj vissza a királynéhoz, s mondj el neki mindent. A vadász visszatért, a király meg a király­né elé vezették. Min­dent elmesélt nekik, úgy. ahogy történt. A vadász szavai bölcsek voltak, nem is hitte volna, hogy ilyenre ké­pes. — Az aranyszarvas éppen így beszélt ál­momban — kiáltott föl a királyné. — Ó, uram, királyom, teljesítsd en­nek az embernek a kí­vánságát. így teljesült a vadász leghőbb óhajtása; re­meteként élhetett és olyan bölcs lett, hogy maga a király is meg­hallgatta tanácsait. A remete egész életében segítette a királyt az uralkodásban, a nép pedig boldog volt, mert bölcsen intézték ügyeit. Az érthetőség kedvéért kockákba kifejezve írjuk le a mintát. Sima kocka: 2 láncszem, egyráhajtásos pál­ca a következő, vagy a har­madik pálcára, tele kocka: Amikor a 2 láncszemes ívbe 2 egyráhajtásos pálca kerül, vagy a két pálcára két pálca? A kívánt hosszúságú lánc­szemsort bekockázzuk, min­den harmadik láncszembe egyráhajtásos pálcát öltünk 2—2 láncszem választással. 3. sor: 2 sima, 1 tele, 2 sima, 1 tele, 2 sima, egy tele kocka. 10 láncszem a harmadik koc­kára tele, 2 sima, 1 telével már ismételünk és végül 2 sima kocka. 4. sor: 2+1 sima, 2 tele, 1 sima, 2 tele, 8 láncszem, 4 rövidpálca a 10 láncszemes ívbe, 8 láncszem, 2 tele a 2 simára 1 simával ismételünk. 5. sor: 2+2 sima, 1 tele a telére, 1 sima, 1 tele, 8 lánc­szem 1 rövidpálca az ívbe, 4 a rövidpálcára 1 az ívbe, 8 láncszem, 1 tele a második telére, ismétlés. 6. sor: 2+3 sima, 1 tele a simára, 10 láncszem 8 rö­vidpálca (az előző sorban is­mertetettek szerint) 10 lánc­szem, 1 tele az üresre, 10 láncszem ismétlés. 7. sor: 2+2 sima. 1 tele, 1 sima, 1 tele, 8 láncszem, 6 rövidpálca (ebből 3 pálca az ívbe kerül), 8 láncszem 3 pálca az ívbe 1 a pálcára, üres, tele ismétlés. 8. sor: 2+1 sima, 2 tele, 1 sima, 2 tele, egyik az előző sor ívébe 8 láncszem, 4 rövid- pálca, 8 láncszem, 1 sima, 2 tele. 3—8. sorok ismétlésével ké­szítjük el a kívánt hosszú­ságú térítőt. — ss — 1967, december 24,, vasárnap Az orvos válaszol Cülcorbajom miatt rég­óta insulm-injekciót hasz­nálok. Egy ismerősöm­nek ugyanerre a bajra tablettákat adott az or­vos. Szeretném tudni, lehet-e valóban tablettá­val gyógyítani a cukor­bajt? — kérdezi B. 1. Gyöngyösről. Igen. Lehet gyógyítani a cukorbetegséget tablettával is, de nem minden esetben! A valamikor halálos cukor- betegség az insulin felfede­zése óta gyógyítható. Az utóbbi években a kutatók rá­jöttek, hogy nemcsak az in­jekcióban beadott insulinnal, hanem bizonyos tablettázott gyógyszerekkel is gyógyít­hatók a cukorbetegségek. De a cukorbetegségnek többféle formája van, s nem minden esetben használható a tablet­ta. Hogy olvasónk betegsé­ge gyógyítható-e tablettával, azt csak szakorvos döntheti eL kórházi kivizsgálás után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom