Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

Elégedett vevő, — elégedett eladó C vszor sóvőrgunk, vaj­' kulturáltabb lenne B kereskedelmünk, vendéglá­tóiparunk. S ebben a Kíván­ságba: sok minden be! elér, am; npindkét „fél” érdeke, kezdve a jó áruellátáson, a megfelelő munkakörülmé­nyeken, végezve a fogyasz­tók, a vendégek megelégedé­séig. Az utóbbi időben a köz­vélemény reflektorfényébe kerültek ezek a dolgok. Az újságok különös figyelmet szenteltek ennek, s a vezető szervek is arra a véleményre jutottak, itt a legfőbb ideje véget vetni a kirívó, bántó jelenségeknek, amelvek jog­talanul, nyerészkedésre adnak alkalmat. károsítva, 'agy „csuoán” bosszantva vásár­lókat. A küzdelem most már nem csurtán elítélő, megb<u végző véleménvekben nyilvánul meg, fel fognak szisszenni azok, akikről eddig talán le­pergett a legélesebb bírálat is. Körülbelül egv hónaeia jelent meg a belkereskedel­mi miniszter rendelete. ez egyenes folytatása volt azok­nak az intézkedéseknek, emel veket az élet diktált a fagyasztók és a társadalmi tulrédon védelmében. Ez a rendelet már az elevenbe vág, httzen kimer dia. hr»zv mer k°ll szüntetni azoknak a numka viszonyát. akiké4* a bíróság iogerősen eltilt a ke­ri fogtatknzdstél, vagy két éven belül három fákén bír­ságoltak nv»g az Illetéke« fel­ügyeleti szervek vsbm!taii uskus miatt: Az egé'z ke- j-eoVedelmi árazatra vonat­kozik ez. tehát a tövében be­zárulnak a Klskaouk. Meg­történt ugvants nemeCTv.szer, hogv az, akit eltávolítottak az állami kmeskedplemből, csak a markiba nevetett, mert legfeljebb átnyergelt a szövetkezetiekbe^ esetleg valamelvik ma®nikercskedő- höz Világos, hog* a fogyasz- tókkal nem kerülhet többé kapcsolatba az, iki árdrágí­tást követ el, csa a mérésnél VfVik,» a » *TA»*V* * v A SORS ÚTJA kifürkész- hetetlenek és az élet rejlett csapdái akkor záródnak be az űzött vadként futó ember körül, amikor nim is gon­dolja. Sőt az is meglehet, hogy mindössze egyszer, egyetlenegyszer seretné ki­próbálni, milyen is a sorsa egy olyan vadrtk, amely szabadon kószálhit a mezők liliomai között s iiglön űzött vad lesz, rögtön csapdára- talál és rettenet a ncqy po­font kap. Mint PXszpáng Al­fonz, a legszerényebb, a Ug- derekabb esztergályos a hű­séges férj, a minit családapa, aki immáron negiedszázados férji fennállása óta méHá •>. érdemelte ki a , Bezzeg” elő­nevet. — Bezzeg a Pupszpáng... Az szereti a család iát... — Bezzeg íz Alfonz, az nem koslat a tők után... — Bezzeg a Puszpáng Al­fonz kartárs, az nem ad ki a kezéből olyan munkát hogy még annak is leég a bőr a képéről, aki a kezébe veszi... Igaz, emiatt a bezzeg^ég m'iatt sokan utálták és cso­dálták. Szidták és irigyelték, de végtére is megbecsülve tu­domásul vették hogy ő ilyen bezzeg, mígnem... De ne vágjunk a dolgok elébe. Minden ember életében van egy pillanat. Puszpángéban is elérkezett. Elérkezett az a felismerés, hogy legfeljebb egy éve, esetleg egy hónapja de az is lehet, hogy néhány perce van csak hátra, hogy mint férfi egyszer és utoljára kiélvezze a mellékösvények izgalmát hogy mérlegre dob­ja: férfi-e még vagy sem? S ha a mérleg serpenyőjét olyan- nő tarthatja, mint a tisztes- génben elvált, de ar ,nn ugyan különösen nem élő, éppen ezer’ sok irányú személyes tapas-s-lrtci alánján szakér­tőnek fe1tétl ?"iil elfongdkg+ó Mshcika, aki riszálható fest­és a számo’ásnál, vagy más módját eszelte ki az emberek becsapásának. P Ír "öl összefügg ez­zel egy másik rendel­kező-, amely még újabb ke­letű. Valljuk be, a Kereske­delem dolgozói az országban — vannak vagy háromszáz­ezren — már nemegyszer tették szóvá a kínálkozó fó­rumokon, elsősorban persze a szakszervezetükben, hogy bérezési rendszerük nem megnyugtató, nem eléggé sarkallja az egyes eladókat, pincéreket a jobb, figyelme­sebb munkára, s inkább az egyenlősdi fődé hajlik. Ezért oly időszerű a belkereskedel­mi miniszternek a szakszer­vezettel, a KPVÜSE-srel egyetértésben kibocsátott utasítása . a régóta vajúdó probléma megoldása érceké­ben. A vállalatok lóiig, jnnuár 1-től tudvalevőleg, ha .ízt fe­dezni tudják, a visszatart­ható nyereségűkből (ennek megvannak nz. előírása!), a korábbinál magasabb kere­setet T^ni'ihatnak dolgozóik­nak Eddig js veit a kiske­reskedelemben és a vendég­lőt’’"nrhan úgynevezett tisz­ta jutalékrendszer, a forga­lom után. ezentúl ez vonat­kozik meid a Tvmármdif'- delmi vállalatokra is. Hogy aztán mikénten, milyen for­mában, milyen ösztönző mó­dot, részesedési kulcsot -vá­laszt és variál a vállalat, ez saját hatáskörébe kerül, ami természetes is, mert a „hely­színen”, á lehetőségeik és a fekjdatok fi g v»l omb"v'>f ni é­vel tudták igazán, mire kell mozgósítani az erőket, az anyagi érdekeltség n ö ve' ~ vei Is. A eél az, hogy itt is kialakulton az e"é.szságn<? vers''""szellem. Nemcsak ab­ban. hog" nz fielet, az étte­rem, a táncr<!V„!v ..fü-l maid magát”, hogv megkedveltesr. cya VVol bottom ro-nl ]r»C7 TYlín^H^V horrv körösen 37 n vov5. vpoy a frvprvnsTfA ott, ahol a vendég elégedett, az eladó, a pincér is többet keres majd. Még arra is ügyeltek az utasításban, ne­hogy az ?'■■■•• i ösztönzés bi­zonyos elvakult versenyzést hozzon, s ellenkezőleg süljön el, é"oenséggel a közönség kárára. Például a nagyobb jutalékkal kecsegtető áru el­adása, vagv busás vendéglői „konzumálás” miatt nem ke­rülhetnek hátrányba azok a fogyasztók, akik pillanatnyi- lég kisebb yáyf-ui.s. fogyasz­tás miatt kerülnek kapcso­latba a kereskedelmi dolgo­zókkal. Ha ilyen veszély je­lentkezik, a szóban forgó üz­letekben meghatározott ideig csak jutalékátalányt fizethet­nek, ameddig csak nem szűn­nek a rosszul értelmezett, anyagi ösztönzés hibás kö­vetkezményei. A z említett intézkedés ** sekkel nem zárulnak le azok a törekvések, ame­lyek a fogva,peték védelmét, érdekeit szolgálják. Nem két­séges, hogy megfelelő iogsza- bálvok is vá""a.k kidolcozás- ra, hogv a kereskedelem, a vendéglátóipar se adjon le­hetőséget az, indokolatlan jö­vedelmekre, a fogyasztók rá- szodésére. De önmagunkat tévesztenék meg, ha most már mindent a rendeletek­től, utasításoktól várnánk. A tapasztalat azt mutatja, hogy az, állapotok további javulá­sához az e területen dolgozók' összefogása szükséges. Kend-! kívül sokat tehet a beesüle-i les, lelkiismeretes eladók, j pineérok sokasága, hogy pél­dáiéval, ha kell, fi gyei mez-! tető szavával, magával ra-' gadja a többieket is. egye-! nos úton járjanak. Másfelől j rengeteg függ maguktól a vállalatok vezetőitől, hogy ne! tűrjenek meg lazaságokat, í őrköd ionok a szocialista ke-j r -kedelem és vendéglátóipar i ti sztáré.gán, tekintélyén ; Munkáiukat jellemezze az,1 hogy mindig, idejében fellép-! rek a fogyasztók megkérési- í tása, az udvariadonság, a! kereskedelem kulturáltság" ellen, s mindent mezteszne'- viszont. hogy a 'ál dolgozó' megtalálják gzí'má,'fásukat. I Velő József i *■■***** A- * .*, T M, T»dTiaéí «f v*. Bszzcg tragédiája részeinek morzejeleivel már néhányszor közölte, hogy e kedves feladatra örömmel vállalkozna —, kj állhatna ellen eme csábító alkalom­nak? — Szivecském... úgyis kell egy kis pénz az ünnepekre... Be: tmaradok az éjszakai mű­szakra. Nem kötelező, de úgy gondoltam ha te is úgy gon­dolod — mondta, halkan Pusz­páng és azon csodálkozott, milyen kön'nyű hazudni, bár kissé félt tőle, hogy Amáika aki úgy olvasott belőle, mint Börliarisrya a nyomokból, megszimatol valamit. De nem. Amáika megsimogatta őszülő buksi fej't, s magában azon gondolkodott, hogyan fog e1- hencegvi a részeges Csem- csegi. feleségének, hogy lám az ő férje nem kocsmába jár, hanem második műszakra, a családjáért. A TÖRTÉNETET itt füg­gesszük fel, legalábbis, ami a dolgok mellékösvéryét il­leti, mert az események to­vábbi menetében annak már a legkisebb jelentősége sem volt, hogyan győződött meg és miről Jucilai. hogyan telt meg öntudattal és megtelt-e Puszpáng Alfonz a mérlege­lés éjszakáján. A dolgok to­vábbi menetéhez icgiynis csak az a tény tartozik hogy... Állj meg toliam és írógé­pem, nehogy elfecsegjem ma­gami Azon a bizonyos díszeké". amikor Puszvávg Alfonz és Jucika közösen kutatták, m^dd a t atai, emi férfi né­hányon mások a gyárban, an­nak is a pénztárában azt ku­tatták, hogy milyen ered­ménnyel lehet megfúrni egy páncélszekrényt, amelyben néhár.y százezer forint rej­tőzik kifizetendő bér formá­jában. Puczpáng éjszakáját nem tudjuk milyen siker kí­sérte de a kasszafúrókét fel­tétlen, mégha átmeneti is, olyannyira, hogy a rendőrség messzemenő nyomozást foga­natosított megpróbálván szű­kíteni a gyanúba jöhető sze­mélyek számát. E szűkítő nyomozás kere­tében, teljesen véletlenül, inkább csak Puszpángot ke­resendőn, hogy hátha tud va­lami tippet adni a nyomozó hatóság két tagja ellátogatott Puszpáng Alfonz otthonába is. Alfonz jó és hű férj lévén, éppen a sarki boltban vásá­rolt. találkozván ott két gyári szaktárssal, együtt szörnyűl- ködve az éjszakai lopás fe­lett de még nem sejtve és nem gyanítva semmit. — SZEGÉNY ALFONZ, hogy az mennyit dolgozik... És most nem kap ő se fize­tést? Gazemberek, ellopni a dolgozók pénzét — folyt, pergett a szó Alfonznéból és nem mulasztotta el azt sem közölni, hogy az ő férje még most éjszaka is bent dolgo­zott a gyárban, mert több pénzt akar a családjának, míg ezek a brigantik ugye... Hogyan is csodálkozhat­nánk ezek után, hogy mint derült égből a villámcsapás, úgy érkezett a hir, Puszpáng Alfonzot a betörés miatt elő­zetes letartóztatásba helyez­ték, T.orikv.s: otthon nem volt mert á gyárban volt, a gyár­ban nem, volU mert ha ott lett A két szomszéd rár EGY ÜTŐN Egyesült a hodonyi és a parádi termelőszövetkezet Fejes József a volt bodo- nyi, s most már az egyesült Mátraalja Termelőszövetke­zet. elnöke, azt magyarázza, hogy régebben sokszor mér­gelődött, ha határszemlére indult. Nem is mérgelődés volt ez, inkább csak zsörtö- lődés mely mindössze abból fakadt, hogs- a parádlak jó néhány táblája sokkal köze­lebb esett hozzájuk, mint a1 bodonyi földek. Ebből is látható, hogy a két közös gazdaságot nem választotta el semmi élesen egymástól. Hasonlóak voltak a földek, mindkét szövet­kezetben hasonló volt a gaz­dálkodási profil, s bizony meg kellett küzdeni minden­hol alaposan a termésért. — Több mint hatezer hold földünk lett. —" mondja Fe­jes József —, s ez már je­lentős terület. Földjeink fe­le erdő, a többi szántó cs hegyi legelő. A földek meg­határozzák a gazdálkodás irányát: fakitermeléssel és fafeldolgozással, állattenyész­téssel s természetesen nő­Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a jogok és a kötelességek kiterjesztése, pontosabb meghatározása, körvonalazása a legszembe­tűnőbb eleme az új kollektív szerződésnek, amely az ÉVM Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat tevékenységét a munkáltató és a dolgozó viszonyában szabályozza majd 1968-ban. Erre mutat rá mindenekelőtt Csáki Ottó, a szakszervezeti bizottság titkára. s — Részleteiben is meg-’ vizsgálhatunk nehánv fejeze­tet — folytatja tovább —, hogy konkrét eseteket is lás­sunk. Itt van mindjárt a dol­gozók kategóriába sorolása. Nemcsak egyszerű bérezési differenciálásról van szó, ha­nem a felelősség szigorításá­ról is,- - * AV a vava-a—'A/VA-Z­volna, látták volna. Ha ott volt és nem látták akkor csak azért lehetett ott, ugye­bár... feltételezhető, mert... — ...érf engem? — kérdez­te a nyomozó Puszpáng Al- fonzot, aki sárga volt és zöld s aki nem tudott dönteni, el­árulja-e, hogy Jucikéval volt azon az éjszakán s akkor megússza itt, de mi lesz ott­hon; vagy ne árulja el, s ak­kor nem ússza meg itt. de az is igaz hogy otthon se... — Vallani... akarok... De csak úgy, hogy négyszemköz* marad a dolog — makogte remegő szá'jal és u* jakkal Puszpáng. A nyomozó nem tudta, hogy dührohc.mot vagy nevetőgörcsöt kavion... Mén- h.ogy négyszemközt marad­jon... — Hát mit gondol maga. hol van? A franc’skánus ba­rátok gyóntatószékében vagy a bűnügyi osztályon mi? HaHjuk azt a vallomást! Negyedóra múlva megje­lent Jucika. artón távozo” és újabb öt perc múlva ár­tandó és fuldokló nevetőro­ham közepette Puszpáng Al­t' >nzot kiemedték a napfé­nyes. mellékösvénvektől men­tes szabad- levegőre. A hír azonban ha jó, ha rossz szárnyon jár... Az ajtóban a kisírt szemű Amália várta a férjét, zokogva és bo’doga*• borult Puszpáng Alfonz nya­kába. aztán olnan nofont ke”t le hogy a k-puü^yeletes rend- ' őr fegyveréhez kapva ugrott ki az ajtó mögül... ÍGY TÖRTÉNT, s e törté­net is igazolja, hogy a sors és a betörők útjai kifürkész- hetetler.ek és mellékösvények egyaránt vezethetnek idegen ágyhoz de deszkapriccshez is. Tanulság: mindig tárgyal­juk meg r betörőkkel mikor és hol óhajtanak lopni, hogy mi ne akkor óhajtsunk óhaj­tani... Gyitrkó Géza véhyterrrtesztéssel foglalko­zunk továbbra is. Csak az eddigieknél nagyobb mérték­ben. A kis temelőszövetkeze- teket sokféle tényező hátrál­tatja a fejlődésben. így volt ez a paródiákkal, bo lonyiak- kal egyaránt. Nehéz volt építkezni, most kevés volt a pénz, nehéz volt gépeket vá­sárolni, mert erre sem jutott mindig, s az elaprózott k’s földterületek kihasználása Is nehéz feladatokat rótt a kö­zös gazdaságokra. Az egyesülés —- a nagyobb földterület, a nagyobb anya­gi erő, sok új lehetőséget tár föl az egyesült termelő- szövetkezet előtt. — Több az erdőnk — fej­tegeti az elképzeléseket az elnök —, több fát tudunk ki­termelni és feldolgozni. Az egyes cikkeknél nagyobb menny’seggel tudunk jelent­kezni. Lehetőség nyílik most már a kőbánya gépesítésére, meg tudjuk oldani a jövőben az állatállomány tbc-mente- sítesét, korszerű istállókat fogunk építeni. Az anyajuh­Mi az új az újban ? A bérezés és a nyereségré­szesedés aránya egyaránt ki­fejezi ezt az elvet Igaz, hogy a magasabb kategóriába tar­tozó. vezető beosztású sze­mélyek nagyobb mértékű ré­szesedést kaphatnak, de ha a vállalat veszteségesen mű­ködik, akkor személyi alap­bérük 15—25 százalékkal csökkenhet. Ilyen szankcio- nális jellegű megszorítás ko­rábban nem volt — A felmondásra vonatko­zó általános szabályok köz­ismertek. Mi azonban meg­szabtuk azt is, hogy az egyes kategóriák szerint milyen mértékű a felmondási idő. Ez lehet esetleg hat hónap is A törzsgárda *agiai szintén kedvezményben részesülnek, ha nekik a vállalat mond fel. Érdekes szabályokat talá­lunk a szakmai továbbképzés tárgykörében. Ez szintén új. Egyik része, hogv a tovább­tanulókat a tanulmányi sza­badság a rendes évi szabad­ságon és pótszabad«ágon túl illeti meg. A másik: a to­vábbtanulóknak köteleznie kell magát, annyi ideig ma­rad ,a vállalatnál a kénesítés megszerzése után amennyit a tanulmányainak elvégzésé­re fordított. — Hogyan mutatkozik meg az egyenlősdi elleni tö­rekvés a bérezésben? — A munkásáRománvú dolgozóinkat 14 kategóriás besorolási rendszer alapján bérezzük. Az egyes kategó­riákon belül is meghatároz­tunk minimáús és maximá­lis értékeket. Arra is vigyáz tunk, hogy az ceves kategó­riák ne fedhessék egymást, tehát a különbség nyilván­való legyen. állományt pedig pontosán a duplájára fogjuk növelni. Szeretnénk eladni az annyi­szor emlegetett Cifra- stállót, e helyette korszerű férőhe­lyeket építenénk. A tervek az elképzelések egyelőre még körvonalazot­tak, nincsenek végleges for-' mába öntve. De máris sej­tetik a jövőt, amelyben meg alaposabb, még jobb gazdál­kodást lehet megvalósítani. S a nagyüzemi korszerűbb gazdálkodás több pénzt je­lent az embereknek is. Mert az egyesült közös gazdaságnak most már közel hatszáz tagja van, s ez a haí- száz ember a szövetkezettől várta a boldogulást. A közgyűlésen, amelyen megszavazták az egyesülést, s azóta is — bizakodó a ta­gok hangulata. Bíznak az új vezetőkben bíznak az egye­sült szövetkezet jövőjében, t bíznak önmagukban is. Ugyanakkor sokat is várnak — főképpen a jó gazdálko­dást, s az ezt tükröző forin­tokat. Kaposi Levente Az elszámolásira- tóbbszőr előfordul reklamáció Ezek­nek az ügyeknek az elintézé­sét a múltban szigorú meg­kötések nem szabályozták. És az új szerződés szerint? Napra pontosan határozták meg a panasz b-adását. és a jogos korrekció kifizetését. A kifogásolt elszámolást a mű­vezető és az éptté=vezető bi- rá’ia el. ezzel is lerövidítve az elintézés időtartamát. — Sok szó esett a béren kívüli iuttatásokról — említ­jük meg a témát. — Teljes öná'’ósáesal ha­tározhattunk ebben a kérdés­ben. néhárv részletet kivé­ve — mondja Csáki Ottó. — Mi áli»ef*oft>ik meg. hogy az étkert^té^ és a m,,r*kásszál- ló lér-oéri díis milyen ősz- szeg. Kedvezményt adunk a szocialista brigádok taglal­nak és a törzsaárda taglal­nak. Megállapítottuk azokat az összegeket is. amelyeket kulturális, illetve sportcélok­ra használunk tel. Megemlít tem még. hogy a vállalat » saját üdülőiében térítésmen­tesen pihenteti ezentúl a dol­gozóit, de ezt iuta’om jelle­gű juttatásnak minősítjük. Mi bíráljuk el, ki érdemli ki. Befejezésül arról adott még tájékoztatást a szakszer­vezeti bizottság titkára, hogy a munkaversenv díjazását is megváltoztatták. A helyezé­sek rendje alakján az egyes dolgozók pluszként 4—2d százalékos részesedést kap­hatnak tehát a díj összege mindig a brigád iélszámátóí függ. Ennek az intézkedésnek kknondottan az a eé’ia. hogy fokozza az anvasi, érdekelt­séget és a verseny vonzó ha­tását. Az anyagi érdekeltség mu­tatkozik meg abban a hatá­rozatban is, amelvik a kár­térítés mértékét szabia meg a selejtes munka esetére, il­letve arról intézkedik hogy az igazolatlan múlasztés és késés milyen mértékben csökkenti a részesedés ösz- szegét. Az említett néhány példa alapján is megállapíthatjuk, hogv az új kollektív szerző­dés új vonásai egységbe fog­iák össze a Vállalat és a dol­gozók érdekelt­ig. molnár) 1M7. december 15., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom