Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
ÖT ÉV A hatvani Vörösmarty ifjúsági klubban mir.den jelentkező kapott egy kérdőívet. „Csak komoly problematikus filmet nézzünk meg és utána rendezzünk vitát...” „Tartsunk táncos, műsoros esteket más városok klubtagjaival...” A mír kitöltött kérdőívek között lapozgatva akadtam ezekre a sorokra és lehetne még idézp.i a többnyire húsz éven alul iáit őszinte és feltehetően r.. - » szándékkal napirra ve' t; gondolataiból. A személyi adatokkal kezdődőit g sor. de a hangsúly a többi kérdésed volt amire az úi program is épül: mi érdekli őt, mit csinálna szívesen a jövőben? A kérdőíveken tanuló, forgalmista, esztergályos, könyvtáros, kőműves, technikus, pincér vallott magáról. Valamennyien azért, mert jól akarják érezni magukat a klubban. A hatvani fiatalok klubja ötéves. Ezek az évek sok sikert. de tanulságot is hoztak számukra; Szaimási Györgynek. a klub vezetőjének, aki a művelődési otthon művészeti előadója is; a választott társadalmi vezetőknek egyaránt. — Nemrég csináltunk számvetést — munka a munkájáért lelkesedő fiatalember. — Játéknapokat, ismeret- terjesztő előadásokat, vetélkedőket, hangulatos táncesteket, könyvtár- és mozilátogatásokat tartottunk, vitáink voltak különféle témákról — szén számmal. Volt időszak, amikor a klubtagok száma háromszázhúszra nőtt. A legtöbb i fiatalt sajnos csak a tánc vonzotta közénk és kevés alkalom kínálkozott arra. hogv közelebbről is megismerjük egymást, tartós barátságok szülessenek a klu lábán. — A kérdőív elég a bemutatkozáshoz? — Részben ..; Mi ennél többet várunk mindenkitől. Az őszinteséghez vezet bizonyára. az is, hogy a nagyteremből behúzódunk egy szobába. ilít ugyan kevesebben férünk el, de otthonosabban érezzük majd magunkat, urn i ........— ,. A szerelemről vitatkoztunk... izgalmas, érdekes volt.” ,_Több mint ötvenen hallgatták meg Babonák, bibliai legendák — Világnézet és világkép című előadásomat ,... nagyon iól éreztem magam, s bármikor örömmel jövök majd visz- sza ...” Kézzel írt sorok. Egy nagyalakú spirálos füzetben gyűjtik immár 19G2. szeptember 1-től a klub életének epizódjait. Egyik oldalár, valaki rajzot készített Kodály Zoltánról, a másikon rövid beszámoló olvasható egv könyvtárlátogatásról, másutt fényképek a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő izga’rrms pillanatairól, újabb felvételek egy irodalmi próbálkozásról. És itt örökítették meg azt a rendezvényüket, ami ötle- tességüket, klubsreretetüket dicséri. Műsoros divatbemutatót tartottak — önállóan. Vagyis saját ízlésüknek megfelelő ruhákat válogatlak össze — a szövetkeze’! áru- dákból kapták kölcsön — magúk öltöztek fel benne' és mamik szr«rk'-~*+ctlék hozzá a műsort. A kikölcsönzött divatos ruhákat, az alkalmi manökeneknek. a műsort adó irodalmi klubtagoknak, a szovint szereplésről hazajött Tűzmadár tánczenekarnak egyaránt nagy sikere volt. — volt a legnehezebb sz öl év alatt? — A lányokkal megszeret- ietni a klubot — válaszolja Bzelneást György. — Elsősorban is' kevesen voltak a fiúkhoz képest. Azután ha bejött egy gimnazista lány. akkor lenézte a nagyhaju és nyegle esztergályost. Senkivel sem barátkoztak. Játszani kezdtünk. Látszólag komolytalanságnak tűnt amit csináltunk, de a rögtönzött jelenetekben mindenki elárulta az igazi arcát. Feloldódott a hangulat és az a diáklány, aki nemrég még hallani sem akart a barátságról. rájött, bogy a beat- frizurás fiú külseje mögött értelmes beszédpartner. ]ő táncos reitőzött. — Elégedett az eredménynyel? — Igen. A fiúk-lányok aránya. kapcsolata megváltozott. Kedvelik a változatos programokat, táncos estéket és eltűntek az előítéletek... — Kísérleteztek az irodalommal ... — Sok biztatást kaptunk az Egerbe költözött Szívós Józseftől, aki irodalmi színpadává,! vendégszereplésre is eljár hozzánk. Példájuk alapján a tehetséges klubtagjainknak mi is adunk lehetőséget a szereplésre. Irodalmi körünk már bemutatkozott. a Rázós kérdések című ifjúsági kabaréval és a Fel, vörösök, proletárok ... című tanácsköztársaságl emlékmű- sorral. A klub az ő számukra amolyan bemelegítés, amelyből kiválogatjuk a rétegklub tagjait Csak alkalomszerűen „specializálódunk”, a fő téma az általa-’ nos klub. — Az új évben mit csinálnak? — Heti két alkalommal látogatjuk a klubot, pénteken mindig van valami... Legutóbb Kodályról rendeztünk emlékestet. Lemezről rész’eleket hallgattunk a műveiből és zenei vetélkedővel zártuk az estét. Az elő- »adás, a műsor rövid volt és lekötötte a hallgatóságot. Az éves programunkba is általában olyan rendezvényeket tervezünk, ami mindenkit érdekel. Tapasztalatom szerint lehet a téma komoly is, csak re legyén unalmas a közlés és máris biztos a siker. A klub tagjainak általában az a véleményük, hogy hasznosan töltik el a szabad idejüket. Pillsy Elemér Könyv a színpadon VASÁRNAP, 18.20 Az irodalom barátainak szól ez a műsor, amelyet az irodalmi színpad előadásában láthatnak a tévé nézői Nemere László rendezésében Truman Capote Hidegvérrel című művéből, valamit Tahi Lászlótól, Kolozsvári Grand- pierre Emiltől láthatunk részleteket az egyórás műsor keretében. Falusi dols öltről KEDD ,10.08 Ünnepi számnak készült a most sorra kerülő adás, elsősorban emberi portrékat, sorsokat mutat be. Egy szövetkezeti gazdát tragikus baleset ért, a szövetkezet azonban a család segítségére sietett... A másik kisfilm egy nyergesújfalui tanyai iskolába viszi el a nézőket. Egy érdekes élettörténetet elevenít fel a harmadik és az utolsó kisfilm a váeszentlász- lói tsz nyugdíjasainak életéről szól: békés pihenésüket az új lehetőség, a tsz-nyug- díj adja. Zenei Figyelő | CSÜTÖRTÖK, 21.25 I Riportot hallhatunk az évzáró a dúsban a Magyarországon vendégszerepelt világhírű énekesnővel, Elisabeth Schwarzkopffal. Tíz évvel ezelőtt hunyt el Benjamino Gigli — őrá képekkel, operai és flmszerepeinek felidézésével emlékeznek. Egy érdekes Irmozűjdonságot mutat be a szerkesztő-rendező, Mátyás János: Kodály- Zoltánnak a rádióban és televízióban elhangzott beszédeit adják közre lemezen. Végül részleteket láthatunk a legújabb Erkel színházi felújítás, a Parasztbecsület és a Bajazzók előadásából. CURDILUC I CSÜTÖRTÖK, 20.20 | Titokzatos események azok, amelyek a XVIII. századi Párizs egy rétegét oly súlyosan érintik. Az egymást követő gyilkosságok mind a gazdag nemesek soraiból szedik áldozataikat és a gyilkos személyére nem sikerül fényt deríteni. Végül is a legváratlanabb fordulat után történik meg a leleplezés... A magyarul beszélő nyugatnémet filmet Volker von Collande rendezte. Főszereplői: Alfred Schieske. Inge- borg Löffler és Rainer Brandt. Háry János ! Becsben A bécsi Volksoper hétfőn mutatja be Kodály Háry Jánosai. Az osztrák főváros lapjai részletesen foglalkoznak a premierrel. A Kurier Remekműnek ítéli Kodály alkotását — amelyből azonban az előadás semmit sem enged megismerni. A VoJ.kasstim.me bírálója a Volksoper szerencsés választását dicséri. Bár a rendezés kitűnő — írja a lap —, mégis jobb lett volna a magyar művet a lehető leghitelesebben előadni — hangsúlyozza a lap. Az Arbeiter . Zeitung Magyar rapszódia piros-fehér- pirosban (azaz osztrák nemzeti színekben) cím alatt foglalkozik a rendezéssel, amely a magyar temperamentumot bécsi kedélyességre változtatta. Ezekben a napokban nemes vetélkedő színhelye kies fővárosunk: kanárik mérik össze — nem erejüket — hangjukat. Ezek a t-oll- gombócnyi nürnbergi mesterdalnokok, két napon keresztül naponta tíz órán át állnak majd a fülek és szemek kereszttüzében, hogy megméressenek és könnyűnek találtassar.ak. — Ugyanis a nehéz a hízott kanári fütyül énekelni! A galambok után, lám, a kanárikra is sor kerül, pontosabban a kanáritilajdono- sokra akik nemesített hazai kanárijaik áhi- tatos szerelmeseként örömittasan vagy a zsűrit szidva távoznak majd a verseny színhelyéről. Egy dolog gondolkodtat csak el anélkül, hogy egyetlen pillanatra is gúny tárgyává tenném e derék kis tenyésztett jiszágoka.tj.. Stiglincparádé nem lesz? Vagy mőtyásmadár- vetélkedő Ki lop többet ki löp jóiban fényeset? címmel. Jól emlékszem, hogi gyerekkoromban mennyi örömet okozott iekem is a tolvaj szarka fecsegése... Avagy a máiyásmadár ma már iem madár? A suszterinasoknak jó volt, az i-prj tanulóknak csak kanári jár? Változnak az idők, változnak a madarak! (—ó) Elragadóan bájosak a fran- KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK cia gyerekek. Főként a kislányok. Velük született nőiességük ott vibrál minden mozdulatukban, lépésükben. Tudják már az első, önálló sétán, Iliiként fordítsák 'legelőnyösebben buksijukat, hogyan lendítsék lófarokba kötött, aranyszőke hajukat, hogyan mosolyognak mons:eur-re, madame-ra, ha érdekük úgy kívánja. Csodálom, hogy a Mars-mező — a Champ de Mars — pónifogatosai nem fizetnek rá a boltra, amikor ezek a csöppségek kérlelik őket: még egy fordulót, csak a papa meg ne tudja, mert úgvsem fizet többet .. No, persze a pónisgazdá- kat sem kell félteni. Kitűnő üzletemberek ők m'ndnyá- jan. Tudnak a szülők, a nagymamák, a nagypapák nyelvén ékesen szólni, és még megnyerőében a gyerekekén. így aztán vagy az egyik, vagy a másik „csatornán” át eljutnak céljukhoz, a lényedhez, a pénztárcák megnyitásához. És már üget is a pompásan felszerszámo- zott lovacska zord Marsnak üde mezején, angol kertészeket me"”."' Tó v"-ességgel és gonddal nyírt fűve, virágágyai mentén. Kétszáz esztendővel ezelőtt nem pónizó csönpséseknek önfeledt jókedvétől volt hangos a környék. Gabriel építész nem a gvereke’cnek tervezte a RMm-mezőt. a mai Párizs egyik legszebb parkját. A „mező” végében ál’ó katonai iskc’g gvako-1 ő’-'-é- nek szánta. Később ,~'harles és Próbálkozott %K7. december 15., péntek Ili PONTSOROZATA: Murs-mezö — E Jf el-torony onnan ballonján a levegőbe, emelkedni. A francia forradalom első évfordulóján a föderáció ünnepét tartották itt. Majd La FayeUe és XVI. Lajos tett esküt a Mars-mezőn felállított haza oltáránál 300 000 párizsi polgár előtt. Két évvel később erre a helyre hozták a guillotine-t, és Párizs csillagász-polgármesterének, Baillynak feje itt hullott a porba. Robespierre 1794-ben hajtotta ugyanitt nyakát a dióba. És ami sikerült Charlesnek és Blanchartnak, az sikerülhet egy órai sorbanállás és hét frank lefizetése után bármelyik Párizsba látogatónak: felemelkedni háromszáz méter magasba a Marsmezőről. Az Eiffel-torony keleti pilléréből indul az óriás lift az első, majd átszállással a második és harmadik emeletre. Ötvenhat-hetvenöt személy fér a felvonókba. És' amint megindul a kalitka a roppant vastrayerzek között fölfelé, négy nvelven ismertetik a benti övökkel a torony jellemző adatait... ... hogy három esztendeig — 1S06—39-ig — készítette terveit Alexandre Custave Eiffel, hogy a torony hétezer tonnát nyom, és ha élethűen kicsinyítenék, akkor 30 centiméter magas mása 7 grammos lehetne! A torony csúcsa a legnagyobb szélben is csak 12 centiméternyire leng ki. és a Iegns-n-obb melegben mindössze 15 centit nő. Hogy az első drót nélküli rádióösz- szekötteté.s az óceánon túlra ugyancsak az Eifíel-toroov segítségével jött létre 1916- ban. És ha jókedve van az öreg liftesnek, akkor még arról is pletykál, ki, miért vagv kiért ugrott le az idén az Eiffel- torony harmadik emeletéről. Mert annak ellenére, hogy 'űrű és m?"as drótháló övezi a teraszokat, még mindig vannak leleményes öngyil- '-osi-löltek. a teraszokon sé- * élő toron vőrök (nemcsak a Notre-Dame-ben volt ilyen *i=ztség) némi borrava’ó ellenében készségesen elmagyarázzák az ámulatból bámulatba eső turistának az elé táruló csodás panoráma nevezetességei t. Különleges élményben volt részem, amint a lift egyenletes lassúsággal kúszott fel a remegő vasbordák között a zsiráf feje felé. Mondják, hogv hónapokig egy csöpp eső sem hullott Párizsra. Aznap viszont hol beborult és zuhogott, hol pedig percekre kisütött az őszi nap. Liftezés közben is állandóan váltakozott az idő. És amint Párizs fölé kerekedtünk, az első emelet ut.n egészen a csúcsig játszadozott vélünk Európa íov.rosa és az idő. Akár egy mesterségében rutinos lám a Halászó macskák utcájáról, ú"v iibbentet- te minduiíalan maga köré és fölé fehőfátylát. Kívánatos testébíl. remekbe tervezett és emit épületeiből, tízezernyi hsából incselkedve mutogatott egv-egy foltot, hadd áhita még . inkább a látványára kiéhezett idegen. Őszinte ihitattal és tiszteletteljes csindben figyeltem társaimmal együtt a csupa- üveg felvor.ófülkékből ezt a íásztáncot. Párizs, a világ fővárosa, a művészetek és művelőik örök alkotóműhelye, a szerelem, a divat, az újdonságok és furcsaságok yáro°a játszót; érzelmeinkkel. Titkos üzenetek szálltak vibrálóan és bizs°”"etően a tetőrengeteg felől. Óriás antennaként felfogta, összegyűjtötte mindezt az Eiffel- torony, és kinek-kinek érzékenysége svo-mti közvetítette a lenti hívást. Virslit, hanglemezt, cukorkát, képeslapot, kiesi, pici, közepes és nagy Eiffel- tornvot. láncón vagy anélkül háromperces express-íényké- pet, bármit megkaphatsz ott fenn, az acélzsiráf 'lejében. Csak fizesd meg a íelszállí- tás költségeit. Minden, amit ott fenn kínálnak szokásos ár." -k két-háromszorosába kerül. Ugyanazt a souvenirt a toronytól két utcával odébb is megveheti az emoer fillérekért. Hja, ez Eiffel tornyának vámja... Kulcsár tiászló Következik: Oscai-díj aa» tótervezésért — Az Eiffel-torony a Ch aiílol palota felöl, a szökőkutak mellett hűsölnek a pá rizsiak.
