Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

A tss-ek jovedelemssabály ozásának és adósásának reformja fcjl ok szó esik mostaná- ” ban arról, hogy az új mechanizmusban hogyan szabályozzák a termelőszö­vetkezetek jövedelmét és miképpen alakul a tsz-ek adózása. A termelőszövetke­zeti jövedelmek szabályozá­sa — az árszínvonal, az adó­zás és egyéb befizetések út­ján történik. Az adónak az új mechanizmusban nagyobb szerepe lesz a jövedelemel­vonásban, főleg abban, hogy mérsékelje a különbségeket a tsz-ek között. Természete­sen igen fontos tényezője az adózás annak is, hogy mi­képpen alakul az üzemen be­iül a fogyasztás és a felhal­mozás. A jövedelemsizabályozás reformja is azt a célt szol­gálja, hogy minél önállób­ban és minél eredményeseb­ben gazdálkodjanak a ter­melőszövetkezetek. A tsz-ek- nek saját bevételeikből kell megélniük, mégpedig nem­csak tagjaik jövedelméről kell gondoskodniuk, hanem elhasznált termelési eszkö­zeik pótlásáról és bővítésé­ről i$. . A régi gyakorlattól elté­rően, most már a termelő­szövetkezetek képeznek amortizációs alapot, forgó­alapot, részesedési alapot, jövedelembiztonsági alapot, felhalmozási alapot, vala­mint szociális- és kulturális alapot. Természetesen a tsz-ek ezenkívül egyéb ala­pokat is létesíthetnek. Az adózás színvonala ala­csonyabb lesz a mezőgazda­ságban, mint a népgazdaság más ágában. Ennek az intéz­kedésnek is az a célja, hogy részben ellensúlyozza a me­zőgazdasági árszínvonal el­maradottságát. A termelőszö­vetkezetnél három adónem lesz 1968. január elsejétől. A földadó fizetésének kötele­zettsége kiterjed a termelő- szövetkezetek és tagjaik tu­lajdonában lévő minden olyan földterületre, amelyr nek az állami földnyilván­tartás szerint kataszteri tisz­ta jövedelme van. Földadó alá esnek a mesterséges ha­lastavak is. Mentes a föld­adó fizetése alól az, akinek a használatában lévő összes földterület 400 - négyszögöl­nél kisebb. Feltétele a men­tességnek az is, hogy a 400 négyszögölön belül a szőlő, a kert. illetve a gyümölcsös együttvéve ne legyen 200 négyszögölnél nagyobb. Nem kell földadót fizetni a ter­mel őszövekezet részéről el­tartásban, illetve öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesülő terme­lőszövetkezeti tag háztáji gazdasága után sem. ,• földadó alapja a ka- taszteri tiszta jövede­lem. Az adókulcs differen­ciáltabb, mint eddig. A ter­melőszövetkezeti közös gaz­daság, attól függően, hogy mennyi földjeinek átlagos aranykoronaérték», fi—"0 fo­rintot fizet évente és arany­koronaként. Négy arany «.o- ronáná! rosszabb besorolású földek esetén nem keli föld­adót fizetni. A termelőszö­vetkezeti tagok, — az átla­gos aranykoronára való te­kintet nélkül, egységesen — 12 forintot fizetnek évente és aranykoronánként, föld­adót évente két egyenlő rész­letben kell megfizetni. Ren­delkezik a jogszabály arról is. hogy elemi csapások ese­tén miiven földadó kedvez­mény illeti meg a gazdasá­got. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek jövedelmi adójáról szóló kormányren­delet kimondja, hogy a jö­szesedésként a tagok között és csak keveset, vagy sem­mit sem fordít felhalmozás­ra, magasabb százalékos kulcs szerint fizessen adót. mint az a tsz, amely helyes arányban osztja meg a tisz­tajövedelmet a személyi jö­vedelemnek és a felhalmozás között. Ezért terveznek egy olyan szabályozást is, amely figyelembe veszi ezt is, azt is, hogy az egyes termelőszö­vetkezetekben mekkora az egy főre lutó személyi jöve­delem. Ahol ez a jövedelem alacsony, ott a jövede­lemadó mérsékeltebb lesz. mint abban a tsz-ben. ame­lyikben az egy főre jutó jö­vedelem magas. A termelőszövetkezetek az egészségügyi, szociális és nyugdíjellátási járulékok be­fizetésével is hozzájárulnak a társadalmi kiadások fede­zetének megteremtéséhez. Ezeket a járulékokat a közös gazdaságok jövedelme és a tsz-tagok személyi jövedel­me alapján állapítják meg. A jövedelem alapján törté­nő befizetés megváltoztatja az eddigi tervek elosztását, ami nem minden esetben volt méltányos, mert a földterü­letre vetítették a hozzájáru­lási kötelezettséget. Jk gazdaságirányítás re- forrniának irányelvei között szerepel, hogy a ter­melőszövetkezetek, ha ipari, kereskedelmi, és szolgáltató tevékenységet végeznek, azo­nos kulcs szerint fizessenek '"z’mi adót, mint a hacon­ve^-’»madő alapja a ter­melőszövetkezet 1. összes részesedése. A termé­szetbeni részesedés forint értékét a készletek és elszá­molások értékelésére vonat­kozó zárszámadási előírások szerint kell számításba ven­ni. A jövedelemadó kulcsa hét százalék. Eltérően a föld­adótól, a jövedelemadót évi négy részletben kell megfi­zetni. Indokolt, hogy a termelő- szövetkezet, amely a kelet­kezett tiszta jövedelmének nagyobb részét kiosztja ré­ló tevékenységet végző álla­mi vá'Ialatok. Ez az azonos­ság természetesen indokolt, ha a tsz-ek az említett tevé­kenységükhöz szükséges be­szerzéseket is azonos feltéte­lek szerint tudják biztosíta­ni, s egyéb vonatkozásban is ugyanolyan elbírálásban ré­szesülnek. mint az állami váúa'átok. A termelőszövetkezetek földadójára, jövedelemadójá­ra vonatkozó rend eletek már megjelentek. A forgalmiadót a közeljövőben szabályozzák. G. P. Céltalanul jártam a pesti utcákat. Csendesebb helyet kerestem, ahol kevesebb a járókelő és az autó. Az egyik sarkon egy néni gesztenyét sütött, a másikon pattoga­tott kukoricát árultak. — Anyu, vegyél banánt — unszolta egy fiúcska a ma­máját. amikor egy sárga banánhegyhez értek. Egy antikvárium előtt diáklányok kiváncsiskodlak ég hangosan olvasták a kira­katból a címeket. — Ezt, ezt vedd meg. Zsu­zsa! Ezt olvassa majd az egész osztály. A lányok csivitelve —, mint a verebek késő délután a platánokon — tovább siet­tek, és én egyedül maradtam a kirakat előtt. — Antikvárium? — tűnőd­tem. Eszembe villant egy régi emlék, majd az utcai táblára pillantottam és egy­szerre fölfedeztem a sötét falú, porlepte gimnáziumot, ahol huszonöt évvel ezelőtt ma goitatni kezdték velem a latin memoritert. Az aranyo­zott betűk bizony megfakul­tak: Madách Imre Gimná­zium. Még néhány pillanatig áll­tam a kirakat előtt, majd az emlékek unszolására kíván­csiskodva indultam el meg­kopott. kicsit megfakult is­kolám felé. Az utcán egy vak ember csoszogott fehér bottal, bent megszólalt a szünetet ielző csengő. Önmagam számára történelmi pillanatként ítél­ve meg a helyzetet, benyitot­tam a nagy csapóajtón A ha­talmas rézgomb most is fé­nyes volt, de az ajtószár­nyak műanvag ruhát kaptak. Az aulában egy sovány *ektatáökás férfi tartott felém és a lélegzetem is elakadt, mivel Volenszki tanár urat ismertem fel. rettegett szám­tantanáromat, aki akkor ha­ragudott meg rám először, amikor a sarki antikvárium­ban elzálogosítottam a loga­ritmuskönyvet. A tanár úr azonban ezúttal figyelemre sem méltatott és mintha ott sem lennék —. viszonylag még friss mozdulatokkal — távozott. Zavartan tettem a fejemre köszönésre szánt ka­lapom és most már az öreg diák nyugodt. megfontolt biztonságával továbbindul­tam. Az emeletről özönlöttek a fiúk és lármásan mesélték egymásnak a fizikaóra élmé­nyeit. — Bírtalak. Pettyes, ami­kor az öregnél eszkuzáltad magad... Félreálltam a korlát mel­lé, hogy magával ne sodor­jon az áradat. Fizika-, ké­mia- és matematikaórák sur­rantak el a lelkemben, mi­közben gondolataim mérföl- des lépteket tettek meg visz- szafelé. Eszembe jutott, hogy egyszer Volenszki óráján el­ejtettem a hipermangános vízzel teli tálat és piro6. vér­színű tócsa állt a teremben. — Mi történt? — kérdez­te Volenszki dermedten. és közben kime-edt szemmel leste a tócsát. Kitört a neve­tés. mert a napos felállt és azt mondta: Tanár úr, tiszte­lettel jelentem, a folyékony halmazállapotú hipermangán szertefolyt a padlóm... Az ajtóra pillantottam, nem jön-e vissza derék, öreg tanárom, hogy újból megdor­gáljon ügyetlenségemért. A lépcsőház zuhogott a kamaszok lépéseitől, a már­ványkorláton aktatáskák sin- kóztak lefelé, pontosan úgy, mint huszonöt évvel ezelőtt, amikor kicsöngettek az ötö­dik óráról. A zaj elcsitult, miután öt perc alatt legalább kétszáz- szőr csapódott be az ajtó. Jobbra indultam a folyom són. az igazgatói iroda felé. Nehéz volt erre a tájékozó­dás, hiszen négy év alatt mindössze egyszer hívattak az igazgatóiba, amikor a kleptomániás Sóvárit kellett kihúznom a csávábóil. Védő­beszédet tartottam mellette, és megígértem az igazgató» nak, hogy Sóvári minden lo­pott holmiját visszaadom a fiúknak. — Betegség, kérem, nem rossz fiú ez — védte az osz­tályfőnök is, és így nem csapták ki az iskolából. Lépteket hallottam. Egy magányos férfi jött sietve, gyanúsan nézett rám. majd, amikor látta, hogy a faira akasztott tablókat nézegetem. EMLÉK A konzerv „köntöse" sem lehet mellékes H Nyugdíjba küldtek egy —- fémnyomddt I! 28 forintot ér majd egy dollár 11 Angol szerelők Hatvan új üzemében A Hatvani Konzervgyárban megöregedett egy fémnyom­da, egy teljes üzem: több mint negyedszázados szolgá­lat után kopott is. fáradt is már. nem bírja az iramot, a versenyt, amelyet fiatalabb társai diktálnak a piacon. Most nyugdíjba küldték s legfeljebb akkor hívják is­mét segítségül, ha nagyon nagy szükség lesz rá. bizo­nyos kisebb, speciális fel­adatok elvégzésénél. Kis szé­riáknál ugyanis még hasznát vehetik... Az igények nagy és mind nagyobb szériákat követel­nek az ipartól, egyre növek­szik a dobozos termékek rész­aránya s ennélfogva fokozott munkát követel a köntösül szolgáló fémlemezek kidol­gozása, színezése, korrózió- állóbbá tétele is. Ezért kellett új. korszerű üzem a Zagyva-parti gyárte­lepre. ahol egyébként ió ide­je már a régi-..nyomda” sem csak házi szükségletekre dol­gozott. hanem országos meg­rendeléseket is teljesített. Márciusban kezdték a 23.4 millió forintos beruházási program megvalósítását s rekordidő alatt, a tervezettnél csaknem fél évvel korábban be is fejezték. Segített ebben a kivitelezőkkel kötött szo­cialista együttműködési szer­ződés. a kitűnő együttműkö­dés, az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. az ÉVM Fémmuknás Vállalat a VERTESE s nem utolsósorban az Élelmezésipari Tervező Intézet, a berendezéseket szállító angol és nyugatnémet cég minőségi munkája. Jelenleg már a műszaki próbákat végzik az angol szerelők. A két gépsor a várakozásnak megfelelően szerepel. Az ónozott lemezek tartósa bb lakkozása a ko­rábbinál nagyobb garancia a konzervek minőségi megóvá­sára. az élénkebb külső pe­dig első látásra is kelendőbbé teszi majd az árut. Az auto­matákat jól ismerik az ipar­ban, bizalom van hozzájuk, némely külföldi megrendelő egyenesen kiköti már azt ie, hogy nemcsak az egves kon- zervekhez ragaszkodik, ha­nem ezek dobozaihoz elen­gedhetetlennek tartja a szó­ban forgó gépek használatát. A piac szempontjából te­hát korántsem közömbös a Hatvani Konzervgyár új üze­mének elkészülte. Elegendő itt az említett igényekre gondolni, azt tekinteni, hogy amgí a régi berendezés nyolc­órás műszak alatt 3800 táblát munkált meg, addig az új egységek ugyanennyi idő alatt 40—40 ezer fémtábláival vé­geznek — jelentős import megtakarításával. Az óno­zott lemezek hazai lakkozá­sával, litografólásával éven­ként 770 ezer dollár kiadásit kerülhetjük el. egy-egy dol­lárt 28.18 forintért ..állítha­tunk elő”. A beruházás gyor­san megtérül, iavítja a fize­tési mérleget; S ha mindeh­hez még azt is hozzászámít­juk. hógy a tervezett teljes megvalósítási költség a de­cember 12-i végleges üzembe helyezésig mintesrv 800—900 ezer forinttal csökken, s az üzem fél évvel korában be­kapcsolódhat a termelésbe, megállapíthatjuk: a hatvani gyár. a magyar konzervipar s egyben a népgazdaság az elképzeléseknél is jobban járt...! (Gy. Gy.) lem a kekszkosár irányít Maximális foglalkoztatást tervez télre is az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Ilyen jól még sohasem áll­tak, mint most. December 8- tól már terven felül dolgoz­nak majd az ÉVM Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál. Méghozzá naponta nyolcszázezer forint terme­lési értéket adnák pluszként. Pedig az éves tervük is alig valamivel kevesebb, mint 250 millió. Ezek után természetesnek tűnik, hogy a téli időszakra szó nélkül elsietett. Később,» mintha szóit volna valaki: 1 — Hallja maga izé... X Csak hallucináció volt az • egész. Edvi tanár úrra gon-í doltam, aki előtt mindig* mindenki csak egy névre í •hallgatott: Izé. # Tágas udvaron \ találtam | magam. A pingpongasztalt» most is kint felejtették, ép- j pen úgy. mint mi annak ide-J jén és a zöld asztalra barna,* esőáztatta, dércsípte platán-* levelek hullták. » Valami újra eszembe ju- * tott: Az udvar sarkában volt ♦ egy hőmérő. Egyszer azért! kaptam osztályfőnöki figyel-* mezte'.ést, mert mínusz öt- * fokos hidegben plusz 30 fok-» ra „leheltem fel” a higanyt. * Csak a fája maradt meg a< hőmérőnek, az üveget, úgy [ látszik, tönkrelehelték késed t utódaim. * Az emeleten megálltam a! IV. B osztály előtt. Az ajtó * nyitva volt és hírmondóiát* se láttam a régi bútoroknak.» A sarokban ott állt most Is * az öreg zongora, amelyen | mindig lakat fityegett annak * idején. Egyszer „zongoráz- J tunk” csak rajta, amikor Szenes egy szöggel kinyitot-* ta a lakatot. ! Űjra kint álltam a kapu • előtt. Az utcán az emberek a trolihoz siettek. Két gim­nazista vitatkozva haladt el a várakozók mellett maid az egyik aktatáskájával hátba vágta a másikat í — Micsoda fiatalság' —J háborodtak fel többen. Vol- f tak, akik a tanárokat, má-» sok a szülőket sz'dták. i Én hallgattam, pedig tud-! tam. hogy a mai fiatalság* se nem rosszabb, se nem! jobb, mint mi voltunk hu- ♦ szonöt évvel ezelőtt... J — szí­ts jól felkészülték. Erről kér­deztük Zahradnitzky Elemért, a termelési osztály vezető­jét. ★ — Nem az a fontos, hogy a kokszkosár mellett ott áll­jon egy ember — ezzel a ki­jelentéssel kezdte a tájékoz­tatást —, hiszen a gazdasá­gosság az ésszerű megoldá­sokra kényszerít bennünket. Lesz tehát fagyszabadság, mert a legkeményebb fagyok idején a minden áron való foglalkoztatottság csak káro­kat okozna. — Tehát csökkentett lét­számmal dolgoznak télen? — Nem, mi úgy terveztük, a szervezést is ezen az ala­pon végeztük el, hogy a ma­ximális létszámmal dolgo­zunk télen is. Ez a maxi­mum* majdnem száz százalé­kot jelent. A látszólagos ellentétet nem nehéz feloldani. Már augusz­tusban hozzáfogtak a télie- sítési feladatok elvégzésé­hez. Beszerezték a szükséges anyagokat: nádpalló, fólia, üveg, koksz, vettek egy Ki- jev—250-es olajfűtési kazánt, megállapították, hogy melyik munkahelyen milyen fűtési lehetőséget tudnak b'ztosíta- ni, mert a téli munkákon legalább két műszakot szer­veznek. Hogy miért? Nincs értelme az egy műszaknak, akkor az idő egy jó része az­zal telik el, hogy befűtenek. megvárják, amíg megfelelő meleg lesz. Az ilyenfajta té- liesítés majdnemhogy „alibi” csupán. ★ Decemberben két irányú tevékenységet folytatnak. Az egyik: az esedékes léte­sítmények átadása, a m sik: a téli munkahelyek előkészí­tése. Mi az, amit még az idén teljesíteniük kell? , Néhány jelentősebb mun­kát soroljunk fel. Gyöngyö­sön a 8-as tömb tel'es be­fejezése a 8AA első épü’sté- nek befejezése, Egerben a kompresszortelep üzembe helyezése, amely a város gáz­zal történő ellátásának fon­tos része, de Egerben kell még egy toronyházat meg­építenünk, Selypen a cement- siló ideiglenes üzemeltetését kell lehetővé tenn'ük, Heve­sen a gabonasiló átadása, Hatvanban pedig a P—2-es lakóépület szerepel még a befejezésre váró létesítmé­nyek listáján. Nem sok ez így együtt? ’ Egészen határozottan állít­ja a termelési osztály veze­tője, hogy még ebben a hó­napban teljesítik az esedékes kötelezettségeiket, nem visz­nek át semmit a következő évre, az új évet nem kezdik adóssággal. ★ A téli munkák előkészíté­se során mindent a munka­helyekig megtervezték. Ilyen alapos szervezés még talán egyszer sem folyt, mint most. Meghatározták, hogy’ az adott munkahelyen a szük­séges hőmérsékletet milyen fűtési móddal lehet biztosí­tani, milyen munkát kell ótt végezni, mennyi ember kelt ahhoz. M'ndent a legapróbb részletekig. Egerben használják majd a Kijev—250-es kazánt, meri. annak olyan nagy a teljesít­ménye, hogy a 400 személyes munkásszálló épületét egye­dül képes a munkákhoz szük­séges hőmérsékletre felfűte- ni. Egy kazán Egerben a be­tonelemek előre gyártását segíti majd. Lesznek épüle­tek, ahol a cserépkályhákkal biztosítják a kellő hőmérsék­letet A betont központilag készí­tik el, a szállító dömpereket alakítják úgy át, hogy a fagy károsító hatását a beton út­közben ne érezze. A habar­csot a meglevő épületek zárt tereiben keverik meg, tehát a fagy ebben sem tehet kárt. ★ — Csak azt tudom mon­dani — összegezi a tájékoz­tatást Zahradnitzky Elemér —, hogy nyugodtan nézünk a tél elé. Szigorúan ügyelünk majd a gazdaságosságra, hi­szen ez nemcsak a mi dolgo­zóink érdeke, hanem a nép­gazdaságé is. (g. molnár) Nwüsw3 19*7. december t., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom