Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

A VÖRÖS ÚJSÁG Negyvenkilenc évvel ezelőtt. 1918. de­cember 7-én jelent meg első ízben a Kom­munisták Magyarországi Pártjának hivata­los lapja, a Vörös Űjság. Emlékezetes tör­ténelmi esemény ez, jelentősége a tova röp­penő évekkel sem csökken. Amikor a Vörös Üjság első száma meg­jelent, már győzött az őszirózsás polgárt demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi bé­liét és a tömegek politikai, anyagi és kul­turális felemelkedését nem tudta biztosí­tani. A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezető szerepre vágytak a poli­tikában. A nagybirtokosok akadályozták’ a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadsereget akartak szervez­ni. És az ipari tőke — összefogva a bank­tőkével — a termelés szabotálásdval akadá­lyozta a demokratikus hatalom megszilár­dulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg, 49 évvel ezelőtt, 1918. no­vember 24-én a Kommunisták Magyaror­szági Pártja, és indult meg, 1918. decem­ber 7-én, az első legális magyar kommu­nista pártlap. a Vörös Űjság. A lap frissen, elevenen, harcosan, ma­gas színvonalon képviselte a KMP politi­káját. Felvilágosított, nevelte, harcra moz­gósította a tömegeket. Küzdött a proletár­hatalomért, a monarchista és burzsoá el­lenforradalom ellen. Fellépett a munkás­mozgalmon belüli opportunizmus minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkásosztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Űjság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát. Aki ma kezébe veszi a Vörös Űjság el­sárgult és a korabeli szalmapapirja miatt néha már-már alig olvasható számait —. csodálatosan frissnek érzi minden példá­nyát. Szerkesztői — Rudas László, és sor­ban utána: Szamuelly Tibor, Vágó Béla, Kun Béla László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Ara- nyossi Pál. Bolgár Elek. Révai József —■, a szerkesztőség egész kollektívája: mindig es minden körülmények között a történelmi fejlődést szolgálták. A kommunista sajtó, megjelenésének el­ső, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt. A mai magyar sajtó a régi harcosok örö­köseként, s a nagy munka sikeres folytató­jaként — a szocializmusért harcoló dolgo­zók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a magyar sajtó napján, a Vörös Űjság születésnapján. Földes Mihály A MAGYAR SAJTÓ NAPJAIN Irtai dr. Földi Pál A magyar sajtó napját ünnepeljük. Ezen a napon őszinte tisztelettel kö­szöntjük az újságírókat és a lapterjesztőket, a sajtó mun­kásait akik részesei annak, hogy mindennap friss és meg­bízható hírekhez, közérdekű tudósításokhoz, a nemzetközi és belpolitikai helyzet elem­zését tartalmazó publiciszti­kai cikkekhez jutnak az ol­vasók. Az újságolvasás ma már el­választhatatlan az ember éle­tétől. Sajtó nélkül elképzel­hetetlen a modem társada­lom. A közvélemény formá­lásában nélkülözhetetlen sze­repet játszik a sajtótevé­kenység. Mindebből az követ­kezik. hogy az újságírók és a lapterjesztők munkája nélkül el sem lehetne képzelni moi életünket. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1918. december 7-én született meg hazánkban az első kommunista sajtóorgá­num, a Vörös Űjság. Azóta a szocialista sajtó nagy útat tett meg. Az eltelt fél évszá­zad sok áldozatot követelt a kommunista és haladó újság­íróktól. A forradalmi harc és a tár­sadalmi haladás ügyét szol­gáló újságírók eredménye­sen kivették részüket az első magyar munkáshatalom ki­vívásáért folyó küzdelemből. A Tanácsköztársaság dicső napjaiban a forradalmi új­ságírás beírta nevét a ma­gyar nép történetének leg­szebb lapjaira. A Horthy-fa- sizmus idején börtön és bitó várt a harcos újságíróki a, népünk kiváló képviselőire. A terror és üldözés ellenére élt a forradalmi sajtó, hirdet­te a szocializmus és a hala­dás ügyét, amely a felszaba­dulást követő évek során végleges győzelmet aratett hazánkban. A sajtó napján emlékezünk és tervezünk. Emlékezür-K a múltra, hogy erőt merítsünk a jelen és jövő számára. Nagy útat tettünk meg és még nagyobb feladatok áll­nak előttünk. A IX. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálko­dunk. Közvetlen feladatunk az új gazdasági mechanizmus bevezetése, amely a szocialis­ta építőmunka meggyorsítá­sának és a harmonikusabb fejlődés biztosításának nél­külözhetetlen eszköze. A sajtó sokat tehet abban, hogy minél előbb eloszlassuk az új gazdálkodási rendszer­rel kapcsolatos kéte’yeket és aggályokat, erősítsük a pár­tunk töretlen politikája irán­ti bizalmat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetésének időszakában átmeneti nehéz­ségek és zökkenők bekövet­kezhetnek. Ezekkel reálisan számolunk. A sajtó fontos feladata, hogy segítsen az át­meneti nehézségek és gondok mielőbbi megoldásában. A sajtó kapcsolatot te­remt földrészek és or­szágok között, közvetít és befolyásol, tájékoztat és moz­gósít. Ennek megfelelően a sajtótevékenység elképzelhe­tetlen társadalmi és politikai hivatás nélkül. Az újságírás — elkötelezettség. Ez az el­kötelezettség a társadalmi rendszerek, az osztályok és az eszmék harcában realizá­lódik. A kommunista magyar sajtó, haladó hagyományai­hoz híven, büszkén vállalja az elkötelezettséget a forra­dalmi harc szolgálatában. A szocializmus a társadalmi gazdaság és az emberi jólét megteremtésével együtt biz­tosítja az emberi szellem fel- emelkedését és szabadságát, az egyéniség sokoldalú ki­bontakozását, igényli a ki­művelt emberfők sokaságát. A szocializmus és a hala­dás ügye mellé állni, a tár­sadalmi felemelkedésért har­colni annyi, mint elkötelezni magunkat a nép szolgálatá­ra. Lehet-e ennél magaszto- sabb hivatás? Legyenek min­dig tudatában ennek a hiva­tásnak. Az újságírás sajátos eszközeivel és módszereivel szolgálja a dolgozó emberek ügyét, hirdesse a szocialista eszmét, népszerűsítse pártunk politikáját erősítse a barát­ság és szolidaritás szellemét. A követelmények és igé­nyek gyors ütemben növe­kednek. A sajtó munkásai — köztük a Népújság dolgozói — igyekeztek eleget termi a megnövekedett követelmé­nyeknek. Az igazság kedvé­ért meg kell mondani, hogy néha bosszantó sajtóhibák is előfordulnak. Megyei lapunk szerkesztés- és nyomdatech­nikai színvonala sem min­denben kifogástalan. ' Esetenként előfordul, hogy az egyes cikkekben kifejtett újságírói véleménnyel nem lehet egyetérteni. Nem min­dig egyformán gazdag és sokszínű az újság. De még­is mindennap szívesen vesz- szük a kezünkbe a Népújsá­got. türelmetlenül várjuk a kézbesítőt, mert megszoktuk és megszerettük, segíti mun­kánkat és tisztánlátásunkat, nevel és szórakoztat. Megyei lapunk betölti hivatását. Ezért is növekszik évről év­re az előfizetők és az olvasók száma. A szép szónak, a tiszta stí­lusnak, a kulturált nyelv- használatnak é« az eredeti­ségnek a meggyőződés szen­vedélyével, a viszonyok alapos ismeretével, szilárd elviség- gel kell párosulnia a szocia­lista publicisztikában. A ha­ladó hagyományoknak, ame­lyeket gondosan ápolunk, marxista—leninista tudással, korszerű ismeretekkel, széles körű tájékozottsággal kell ötvöződnie. A sajtó minde­nekelőtt azokra a kérdésekre adjon választ, amelyek a dolgozó tömegeket érdeklik és foglalkoztatják. L őrünk dinamizmusa, “ nyugtalan tempója, a szocializmus teljes felépítése és társadalmi haladásáért fo­lyó küzdelem megköveteli az információs munka színvona­lának további növelését, ha­tékonyságának fokozását. A sajtó nélkülözhetetlen szere­pet játszik a párttagság és a közvélemény tájékoztatásá­ban. A tájékoztató munka alapvető rendeltetése a dol­gozó tömegek mozgósítása a megoldásra váró feladatok végrehajtására, az eszmei­politikai tisztánlátás növelé­sére, a szocialista tudatosság és aktivitás fokozására. A tá­jékoztatás legyen konkrét és tárgyilagos, terjedjen ki az az élet minden lényeges te­rületére. erősítse a bizalom­teljes politikai légkört. A Heves megyei Népújság olvasótábora bizonyára osz­tozik azokban a jókívánsá­gokban, amelyeket lapunk minden munkásának, újság­íróknak, lapterjesztőknek és nyomdászoknak kívánunk. A magyar sajtó napján sok si­kert és boldogságot kívá­nunk mindazoknak. akik közreműködnek abban, hogy pontosan megjelenjen és el­jusson hozzánk kedves la­punk — a Népújság. Jó hírek ! az utazóknak Olvasóink több esetben szó­vá tették, hogy a megye egyes részein, de különösen a fal­vakban. sok problémát okoz a közlekedés. pontosabban nem mindig sikerül időben és megfelelő kényelemben el­jutni úticéljukhoz. A panaszok másfelé is eljutottak, többek között a népi ellenőrökhöz, akik alapos vizsgálat után ja­vaslatot tettek: miként lehet­ne gyógyírt találni az utazók gond j ára-ba j ára. Közbenjárá­suk óta több kedvező változás történt. Az autóközlekedési vállalat azonnal igyekezett megoldást keresni s a iövő évi tervének kialakításakor messzemenően figyelembe vette utasainak-|yét. kérelmeit. A gyöngyösi új lakótelepiek szóvá tették az ott lévő gépko­csi-telephely hangosságát s most valószínű örömmel ér­tesülnek arról, hogy 1968 első hónapjaiban megszüntetik a Pacsirta-telepet. Azonkívül rendezik a gyöngyösi MÁV-ál- lomás előteréből induló autó- buszjáratok irányítását s olyan gazdasági ösztönzőket alkalmaznak, amelyek a sze­mélyszállítás kulturáltabb, jobb ellátását mozdítják elq. A Hevesről Egerbe igyekvő utasok gondján könnyített az új járat, amelynek Kái-Kápol- nán vasúti csatlakozása van s a kórházba látogatókat szál­lítja a megyeszékhelyre és vissza. A jövő évre a Tárná- Örs — Vámosgyörk — Gyön­gyös útvonalon nagy befoga­dóképességű csuklós autóbu­szokat állítanak forgalomba. Ehhez azonban szükség lesz az utak korszerűsítésére. Zalán­kon. Tamaörsön. Viszneken, olyan utak kiképzésére, ame­lyeken ezek a hosszú szerelvé­nyek is meg tudnak fordulni. Előreláthatóan a boconádiak is ilyen autóbuszokkal utaz­hatnak jövőre Gyöngyösre, de Heves, Ludas Vámosgyörk térségében is nagy befogadó- képességű gépkocsikkal akar­ják javítani a személyszállí­tást. Megvalósul egy másik régi kérdés: Boconád és Tar- nabod között délután is lehet majd utazni. Az utazók majd minden esetben szóvá tették hogy még mindig sok a régi típusú, ké­nyelmetlen autóbusz. Nos, en­nek a panasznak orvoslása nem olyan egyszerű, bár az AKÖV az idén is nyolcat se­lejtezett ki ezekből a típusok­ból. A megmaradt régi autó­buszok is folyamatosan a „te­metőbe” kerülnek. Végül még egy örömhír a Hevesaranyos­ról Egerbe járó diákoknak —, akik eddig mindennap egy bó- dés géokocsin tették meg a majd 50 kilométernyi távolsá­got — lecserélik ezt a zötyö- gős járművet s negyven sze­mélyes, kényelmes autóbuszt kapnak. Pénz nélkül lehet-e házat építeni ? Amikor a három huligán körbefogta az öregembert, megálltam egy pillanatra: vajon mit akarhatnak? Hárman. Fiatalok, Egytől, öregtől. Aztán megnyu­godtam. Láttam, amint el­kezdték verni az öreget, pontosabban csak kettő verte, egy rugdosta. — Ez már más — mond­tam magamban, mert nem szeretem, ha tanácstalan vagyok. — Ha verik, akkor semmi baj. Akkor tudom, hogy mit akarnak... Mert kérem, ha nem ver­ték volna, akkor három ilyen huligán részéről elő­fordulhat ám a mai világ­ban. hogy például fityiszt mutatnak a tisztes öreg em­bernek, vagy nyelvet ölte­nek rá. amilyenek ezek a mai fiatalok ... Avagy gon­dolni sem volna rá meg­nyugtató. hogy esetleg csú­nyákat mondanának csak úgy, merő szemtelenségtől, vagy egyszerűen fiatalos, forrófejüségből. Akkor odjamennék, s fi­gyelmeztetném ezeket a fia­tal huligánokat, hogy tet­tük mennyire sérti a szo­cialista együttélés szabá­lyait s hogy ne feledjék, ők is lesznek még öregek, s nekik is milyen rettenetes érzés lesz fiatal fityiszmu­tatókat látni. vagy hall­gatni. De így. hogy semmi ilyesmiről nincs szó, egé­szen más a helyzet. Nem mondom, igen alaposan és Nem egy lakásról van szó,, hanem arról a ÍZ 300- ról, amelyet Heves megyé­ben a harmadik ötéves terv időszaka alatt fel kell építeni. Ha az Igénylők szá­mát és a régi, elavult la­kásokat figyelembe vesz- szük. nem lehet vitás, hogy a 12.300 lakásra feltétlenül szükség van és ebből 10.300-at magánerőből kel­lene építeni. A tervek és a jogos Igé­nyek azt diktálják, hogy évente több mint kétezer lakás épüljön magánerőből. De az utóbbi években csökkentek a magánerős épít­kezések. Ebből következik, hogy a csökkenő tendenciát minél hamarább meg kell szüntetni és ezen felül népgazdasági, sőt társadal­mi feladat, hogy az építke­zési kedv növekedjék. Va­jon a jelenlegi rendelkezé­sek, az OTP-hitelakclé, a megállapított kamatok ezt a célt szolgálják? Tavaly 1447 lakást épí­tettek magánerőből, vala­mivel többet mint 1965- ben, de kevesebbet mint az azt megelőző években. Ez év szeptember 30-ig meg­közelítően annyi lak*, épült fel mint az előző év azonos időszakában és az előirányzottnál mintegy 500 lakással kevesebb épül fel az idén. Mi várható jövő­re? Ha a helyzet nem vál­tozik, ha megfelelő intéz­kedések nem történnek, semmi jó. Erre ffevelmez- tet az a körülmény, hogy az építési hatóságok az idén 15 százalékkal keve­sebb építési engedélyt ad­tak ki mint 1966-ban. Sokan szeretnének épít­kezni, de természetesen pénz nélkül nem lehet. Va­jon kevesebb pénzből le­het több lakást építeni? Aligha. Ezt igazolják a té­nyek. Az OTP szeptember 30-ig 36 millió forint épí­tési hitelt folyósított a ta­valyi 57 millióval szem­ben. Nem az Igénylőkön és nem is az OTP „fukarsá­gán” mú't ez. Felsőbb ren­delkezések csökkentették a Heves megyében folyósít­ható építési hitelek össze­gét. Az OTP ezen úgy pró­bált segíteni, hogy keve­sebb hitelt :>dott egv-egy építkezéshez.'" Így az adott keretből több embernek jntott. óe kérdés. ho«rv a kik elkezd ék az énítkezést be tudják-e fejezni? HARMAN, Ml TIZEN ÉS MíGlí mi eyó'zTi/vK szabályosan verik az öreget, aki a földön fekszik, sőt most már csak egy veri és kettő rugdossa, ám szó sincs semmiféle nyelvöltö- gető szemtelenkedésről. Mert az más lenne. így ez az ügy ennek a négy embernek a belügye, amibe nekem két okból sem illik beleszólnom: először is, mert nem rám tartozik, másodszor, mert 'miért verjenek engem is. Különben is, ha az öreg embernek nem tetszene a dolog, akkor már régen szólt volna ezeknek a fiatal huligánoknak, de nem szólt, csak nyöszörgött, * a nyöszörgésből én. a bölcs. sokat tapasztalt felnőtt sem értett semmit, hogyan érte­nének liát ezek a keveset tapasztalt ostoba fickók. Döntésem helyességét ml sem igazolta jóiban, mint az a tény, hogy már vagy tízen álltunk és néztünk hol egymásra, hol arra a rongy­csomóra, ami egykor az öreg ember volt, de mind — va­lamennyiünk szemmel lát­hatóan arra várt. hogy szemtelenkedni kezdjenek ezek a fickók, mert akkor mind valamennyien meg­mondtuk volna a vélemé­nyünket. Valaki megszólalt a há­tam mögött olyasmit mon­dott, hogy rendőr, vagy se­Sok építkezni akaró em­ber lemondott szándékáról, mert a korábbi években szokásos 70 ezer forint he­lyett az idén át'eeosan 35 ezer forintot adott a bank. Akiknek nagyobb összegű megtakarított pénzük volt. va«rv\ máshonnan tudták előteremteni, azok hozzá­kezdtek az építkezéshez. De az alacsonyabb jövedel­műek. a többgyermekes családok és a fiatalok a ki­sebb kölcsönnel nem vág­hattak neki céljaik meg­valósításának. Eddig az építési hitel után kétszázalékos kamatot fizettek az emberek, ez kedvezményes volt, olcsóbb mint a legtöbb országban. De 1968-tól családi ház épí­téséhez 20 ezer forintig, társas ház esetén 40 ezer forintig két«-"—’ ”— a kamat, az említett össze­gek felett bet«?*- vébos kamatot számítanak fel. Az idén az árvíz- és bel­vízkárok miatt csökkentet­ték az épitési hitelek ösz- szesét és főleg azokba a me­gyékbe adtak több pénzt, ahol naevobb volt a kár. Jövőre több hitel iut-e la­kásépítésekre? Ma mén nem lehet tadni. De a cél­szerűbb elosztáson és a hatszázalékos kamaton gon­dolkodni kellene. Nemcsak pénz, hanem te­lek, építőanyag és szak­ember fs kell a lakásépíté­sekhez. Még ma is kevés a cserép, a pala. a cement, a vasbetongerend-a és joggal kifogásolható az építő­anyagok minősége. Nagyon valószínű, hogy egyre szűkül azoknak a kö­re. akik salát erőből elő tudják teremteni az egv- egy ház felépítéséhez szük­séges összeget. Az biztos, hogy az eddiginél nagvobb mértékben van szükség magánerőből történő épít­kezésre. viszont az adatok­ból és a tényekből arra a következtetésre kell jut­nunk. hogv a jelenlegi ütem mellett Heves megyében nem fogják felépíteni a harmadik ötéves tervben előirányzott lakásokat. Több lakáshoz több pénz kell. Arra van szükség, hogy a V“~*kező években behozzuk a lemaradást, ösztönözzük, segítsük lob­ban a magánénítb-zéseket. hogy egyéni és állami ősz- széf óvással fe'í—n Jenek a szűk« Dr. Fazekas László gltség, szóval effélét, de ak­kor a háromból az egyik odafordult és szokatlan ud­variassággal megkérdezte: — Ki pofázott itt hekus­ról? Megnyugtattuk, hogy sen­ki az égvilágon, nyilván félreértette az öregembert elítélő szavainkat, aki im­máron negyedórája agoni­zál. ahelyett hogy meghal­na végre, s a három fiatal­ember, akiket minden bi­zonnyal várnak kedveseik, vagy a jó édes anyukájuk, dolguk végeztével hazame­hetnének. A rongycsomó, aztán,, hogy megszűnt öreg ember lenni, ott maradt az út szé­lén és jómagam valamint tiznéhány társam megnyu­godva mentünk haza. Meg­halt ugyan egy öreg em­ber. de hát ilyesmi sajnos előfordul, ez az élet rend­je, de szemtelenségre, nyelv- öltögetésre, vág,, pláne csú­nya, trágár kifejezésekre nem kerül sor. És mit gondolnak miért? Mert mi tizen valahányas, ott voltunk. És a közvéle­mény nyomasztó ereje a torkára fojtotta a szót mind a három huligánnak. összefogásban az erő. (egri) Mrnüsm 3 1967. december 7, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom