Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
A VÖRÖS ÚJSÁG Negyvenkilenc évvel ezelőtt. 1918. december 7-én jelent meg első ízben a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Űjság. Emlékezetes történelmi esemény ez, jelentősége a tova röppenő évekkel sem csökken. Amikor a Vörös Üjság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgárt demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi béliét és a tömegek politikai, anyagi és kulturális felemelkedését nem tudta biztosítani. A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezető szerepre vágytak a politikában. A nagybirtokosok akadályozták’ a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadsereget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a termelés szabotálásdval akadályozta a demokratikus hatalom megszilárdulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg, 49 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja, és indult meg, 1918. december 7-én, az első legális magyar kommunista pártlap. a Vörös Űjság. A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvonalon képviselte a KMP politikáját. Felvilágosított, nevelte, harcra mozgósította a tömegeket. Küzdött a proletárhatalomért, a monarchista és burzsoá ellenforradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli opportunizmus minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkásosztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Űjság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát. Aki ma kezébe veszi a Vörös Űjság elsárgult és a korabeli szalmapapirja miatt néha már-már alig olvasható számait —. csodálatosan frissnek érzi minden példányát. Szerkesztői — Rudas László, és sorban utána: Szamuelly Tibor, Vágó Béla, Kun Béla László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Ara- nyossi Pál. Bolgár Elek. Révai József —■, a szerkesztőség egész kollektívája: mindig es minden körülmények között a történelmi fejlődést szolgálták. A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt. A mai magyar sajtó a régi harcosok örököseként, s a nagy munka sikeres folytatójaként — a szocializmusért harcoló dolgozók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a magyar sajtó napján, a Vörös Űjság születésnapján. Földes Mihály A MAGYAR SAJTÓ NAPJAIN Irtai dr. Földi Pál A magyar sajtó napját ünnepeljük. Ezen a napon őszinte tisztelettel köszöntjük az újságírókat és a lapterjesztőket, a sajtó munkásait akik részesei annak, hogy mindennap friss és megbízható hírekhez, közérdekű tudósításokhoz, a nemzetközi és belpolitikai helyzet elemzését tartalmazó publicisztikai cikkekhez jutnak az olvasók. Az újságolvasás ma már elválaszthatatlan az ember életétől. Sajtó nélkül elképzelhetetlen a modem társadalom. A közvélemény formálásában nélkülözhetetlen szerepet játszik a sajtótevékenység. Mindebből az következik. hogy az újságírók és a lapterjesztők munkája nélkül el sem lehetne képzelni moi életünket. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1918. december 7-én született meg hazánkban az első kommunista sajtóorgánum, a Vörös Űjság. Azóta a szocialista sajtó nagy útat tett meg. Az eltelt fél évszázad sok áldozatot követelt a kommunista és haladó újságíróktól. A forradalmi harc és a társadalmi haladás ügyét szolgáló újságírók eredményesen kivették részüket az első magyar munkáshatalom kivívásáért folyó küzdelemből. A Tanácsköztársaság dicső napjaiban a forradalmi újságírás beírta nevét a magyar nép történetének legszebb lapjaira. A Horthy-fa- sizmus idején börtön és bitó várt a harcos újságíróki a, népünk kiváló képviselőire. A terror és üldözés ellenére élt a forradalmi sajtó, hirdette a szocializmus és a haladás ügyét, amely a felszabadulást követő évek során végleges győzelmet aratett hazánkban. A sajtó napján emlékezünk és tervezünk. Emlékezür-K a múltra, hogy erőt merítsünk a jelen és jövő számára. Nagy útat tettünk meg és még nagyobb feladatok állnak előttünk. A IX. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodunk. Közvetlen feladatunk az új gazdasági mechanizmus bevezetése, amely a szocialista építőmunka meggyorsításának és a harmonikusabb fejlődés biztosításának nélkülözhetetlen eszköze. A sajtó sokat tehet abban, hogy minél előbb eloszlassuk az új gazdálkodási rendszerrel kapcsolatos kéte’yeket és aggályokat, erősítsük a pártunk töretlen politikája iránti bizalmat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének időszakában átmeneti nehézségek és zökkenők bekövetkezhetnek. Ezekkel reálisan számolunk. A sajtó fontos feladata, hogy segítsen az átmeneti nehézségek és gondok mielőbbi megoldásában. A sajtó kapcsolatot teremt földrészek és országok között, közvetít és befolyásol, tájékoztat és mozgósít. Ennek megfelelően a sajtótevékenység elképzelhetetlen társadalmi és politikai hivatás nélkül. Az újságírás — elkötelezettség. Ez az elkötelezettség a társadalmi rendszerek, az osztályok és az eszmék harcában realizálódik. A kommunista magyar sajtó, haladó hagyományaihoz híven, büszkén vállalja az elkötelezettséget a forradalmi harc szolgálatában. A szocializmus a társadalmi gazdaság és az emberi jólét megteremtésével együtt biztosítja az emberi szellem fel- emelkedését és szabadságát, az egyéniség sokoldalú kibontakozását, igényli a kiművelt emberfők sokaságát. A szocializmus és a haladás ügye mellé állni, a társadalmi felemelkedésért harcolni annyi, mint elkötelezni magunkat a nép szolgálatára. Lehet-e ennél magaszto- sabb hivatás? Legyenek mindig tudatában ennek a hivatásnak. Az újságírás sajátos eszközeivel és módszereivel szolgálja a dolgozó emberek ügyét, hirdesse a szocialista eszmét, népszerűsítse pártunk politikáját erősítse a barátság és szolidaritás szellemét. A követelmények és igények gyors ütemben növekednek. A sajtó munkásai — köztük a Népújság dolgozói — igyekeztek eleget termi a megnövekedett követelményeknek. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy néha bosszantó sajtóhibák is előfordulnak. Megyei lapunk szerkesztés- és nyomdatechnikai színvonala sem mindenben kifogástalan. ' Esetenként előfordul, hogy az egyes cikkekben kifejtett újságírói véleménnyel nem lehet egyetérteni. Nem mindig egyformán gazdag és sokszínű az újság. De mégis mindennap szívesen vesz- szük a kezünkbe a Népújságot. türelmetlenül várjuk a kézbesítőt, mert megszoktuk és megszerettük, segíti munkánkat és tisztánlátásunkat, nevel és szórakoztat. Megyei lapunk betölti hivatását. Ezért is növekszik évről évre az előfizetők és az olvasók száma. A szép szónak, a tiszta stílusnak, a kulturált nyelv- használatnak é« az eredetiségnek a meggyőződés szenvedélyével, a viszonyok alapos ismeretével, szilárd elviség- gel kell párosulnia a szocialista publicisztikában. A haladó hagyományoknak, amelyeket gondosan ápolunk, marxista—leninista tudással, korszerű ismeretekkel, széles körű tájékozottsággal kell ötvöződnie. A sajtó mindenekelőtt azokra a kérdésekre adjon választ, amelyek a dolgozó tömegeket érdeklik és foglalkoztatják. L őrünk dinamizmusa, “ nyugtalan tempója, a szocializmus teljes felépítése és társadalmi haladásáért folyó küzdelem megköveteli az információs munka színvonalának további növelését, hatékonyságának fokozását. A sajtó nélkülözhetetlen szerepet játszik a párttagság és a közvélemény tájékoztatásában. A tájékoztató munka alapvető rendeltetése a dolgozó tömegek mozgósítása a megoldásra váró feladatok végrehajtására, az eszmeipolitikai tisztánlátás növelésére, a szocialista tudatosság és aktivitás fokozására. A tájékoztatás legyen konkrét és tárgyilagos, terjedjen ki az az élet minden lényeges területére. erősítse a bizalomteljes politikai légkört. A Heves megyei Népújság olvasótábora bizonyára osztozik azokban a jókívánságokban, amelyeket lapunk minden munkásának, újságíróknak, lapterjesztőknek és nyomdászoknak kívánunk. A magyar sajtó napján sok sikert és boldogságot kívánunk mindazoknak. akik közreműködnek abban, hogy pontosan megjelenjen és eljusson hozzánk kedves lapunk — a Népújság. Jó hírek ! az utazóknak Olvasóink több esetben szóvá tették, hogy a megye egyes részein, de különösen a falvakban. sok problémát okoz a közlekedés. pontosabban nem mindig sikerül időben és megfelelő kényelemben eljutni úticéljukhoz. A panaszok másfelé is eljutottak, többek között a népi ellenőrökhöz, akik alapos vizsgálat után javaslatot tettek: miként lehetne gyógyírt találni az utazók gond j ára-ba j ára. Közbenjárásuk óta több kedvező változás történt. Az autóközlekedési vállalat azonnal igyekezett megoldást keresni s a iövő évi tervének kialakításakor messzemenően figyelembe vette utasainak-|yét. kérelmeit. A gyöngyösi új lakótelepiek szóvá tették az ott lévő gépkocsi-telephely hangosságát s most valószínű örömmel értesülnek arról, hogy 1968 első hónapjaiban megszüntetik a Pacsirta-telepet. Azonkívül rendezik a gyöngyösi MÁV-ál- lomás előteréből induló autó- buszjáratok irányítását s olyan gazdasági ösztönzőket alkalmaznak, amelyek a személyszállítás kulturáltabb, jobb ellátását mozdítják elq. A Hevesről Egerbe igyekvő utasok gondján könnyített az új járat, amelynek Kái-Kápol- nán vasúti csatlakozása van s a kórházba látogatókat szállítja a megyeszékhelyre és vissza. A jövő évre a Tárná- Örs — Vámosgyörk — Gyöngyös útvonalon nagy befogadóképességű csuklós autóbuszokat állítanak forgalomba. Ehhez azonban szükség lesz az utak korszerűsítésére. Zalánkon. Tamaörsön. Viszneken, olyan utak kiképzésére, amelyeken ezek a hosszú szerelvények is meg tudnak fordulni. Előreláthatóan a boconádiak is ilyen autóbuszokkal utazhatnak jövőre Gyöngyösre, de Heves, Ludas Vámosgyörk térségében is nagy befogadó- képességű gépkocsikkal akarják javítani a személyszállítást. Megvalósul egy másik régi kérdés: Boconád és Tar- nabod között délután is lehet majd utazni. Az utazók majd minden esetben szóvá tették hogy még mindig sok a régi típusú, kényelmetlen autóbusz. Nos, ennek a panasznak orvoslása nem olyan egyszerű, bár az AKÖV az idén is nyolcat selejtezett ki ezekből a típusokból. A megmaradt régi autóbuszok is folyamatosan a „temetőbe” kerülnek. Végül még egy örömhír a Hevesaranyosról Egerbe járó diákoknak —, akik eddig mindennap egy bó- dés géokocsin tették meg a majd 50 kilométernyi távolságot — lecserélik ezt a zötyö- gős járművet s negyven személyes, kényelmes autóbuszt kapnak. Pénz nélkül lehet-e házat építeni ? Amikor a három huligán körbefogta az öregembert, megálltam egy pillanatra: vajon mit akarhatnak? Hárman. Fiatalok, Egytől, öregtől. Aztán megnyugodtam. Láttam, amint elkezdték verni az öreget, pontosabban csak kettő verte, egy rugdosta. — Ez már más — mondtam magamban, mert nem szeretem, ha tanácstalan vagyok. — Ha verik, akkor semmi baj. Akkor tudom, hogy mit akarnak... Mert kérem, ha nem verték volna, akkor három ilyen huligán részéről előfordulhat ám a mai világban. hogy például fityiszt mutatnak a tisztes öreg embernek, vagy nyelvet öltenek rá. amilyenek ezek a mai fiatalok ... Avagy gondolni sem volna rá megnyugtató. hogy esetleg csúnyákat mondanának csak úgy, merő szemtelenségtől, vagy egyszerűen fiatalos, forrófejüségből. Akkor odjamennék, s figyelmeztetném ezeket a fiatal huligánokat, hogy tettük mennyire sérti a szocialista együttélés szabályait s hogy ne feledjék, ők is lesznek még öregek, s nekik is milyen rettenetes érzés lesz fiatal fityiszmutatókat látni. vagy hallgatni. De így. hogy semmi ilyesmiről nincs szó, egészen más a helyzet. Nem mondom, igen alaposan és Nem egy lakásról van szó,, hanem arról a ÍZ 300- ról, amelyet Heves megyében a harmadik ötéves terv időszaka alatt fel kell építeni. Ha az Igénylők számát és a régi, elavult lakásokat figyelembe vesz- szük. nem lehet vitás, hogy a 12.300 lakásra feltétlenül szükség van és ebből 10.300-at magánerőből kellene építeni. A tervek és a jogos Igények azt diktálják, hogy évente több mint kétezer lakás épüljön magánerőből. De az utóbbi években csökkentek a magánerős építkezések. Ebből következik, hogy a csökkenő tendenciát minél hamarább meg kell szüntetni és ezen felül népgazdasági, sőt társadalmi feladat, hogy az építkezési kedv növekedjék. Vajon a jelenlegi rendelkezések, az OTP-hitelakclé, a megállapított kamatok ezt a célt szolgálják? Tavaly 1447 lakást építettek magánerőből, valamivel többet mint 1965- ben, de kevesebbet mint az azt megelőző években. Ez év szeptember 30-ig megközelítően annyi lak*, épült fel mint az előző év azonos időszakában és az előirányzottnál mintegy 500 lakással kevesebb épül fel az idén. Mi várható jövőre? Ha a helyzet nem változik, ha megfelelő intézkedések nem történnek, semmi jó. Erre ffevelmez- tet az a körülmény, hogy az építési hatóságok az idén 15 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki mint 1966-ban. Sokan szeretnének építkezni, de természetesen pénz nélkül nem lehet. Vajon kevesebb pénzből lehet több lakást építeni? Aligha. Ezt igazolják a tények. Az OTP szeptember 30-ig 36 millió forint építési hitelt folyósított a tavalyi 57 millióval szemben. Nem az Igénylőkön és nem is az OTP „fukarságán” mú't ez. Felsőbb rendelkezések csökkentették a Heves megyében folyósítható építési hitelek összegét. Az OTP ezen úgy próbált segíteni, hogy kevesebb hitelt :>dott egv-egy építkezéshez.'" Így az adott keretből több embernek jntott. óe kérdés. ho«rv a kik elkezd ék az énítkezést be tudják-e fejezni? HARMAN, Ml TIZEN ÉS MíGlí mi eyó'zTi/vK szabályosan verik az öreget, aki a földön fekszik, sőt most már csak egy veri és kettő rugdossa, ám szó sincs semmiféle nyelvöltö- gető szemtelenkedésről. Mert az más lenne. így ez az ügy ennek a négy embernek a belügye, amibe nekem két okból sem illik beleszólnom: először is, mert nem rám tartozik, másodszor, mert 'miért verjenek engem is. Különben is, ha az öreg embernek nem tetszene a dolog, akkor már régen szólt volna ezeknek a fiatal huligánoknak, de nem szólt, csak nyöszörgött, * a nyöszörgésből én. a bölcs. sokat tapasztalt felnőtt sem értett semmit, hogyan értenének liát ezek a keveset tapasztalt ostoba fickók. Döntésem helyességét ml sem igazolta jóiban, mint az a tény, hogy már vagy tízen álltunk és néztünk hol egymásra, hol arra a rongycsomóra, ami egykor az öreg ember volt, de mind — valamennyiünk szemmel láthatóan arra várt. hogy szemtelenkedni kezdjenek ezek a fickók, mert akkor mind valamennyien megmondtuk volna a véleményünket. Valaki megszólalt a hátam mögött olyasmit mondott, hogy rendőr, vagy seSok építkezni akaró ember lemondott szándékáról, mert a korábbi években szokásos 70 ezer forint helyett az idén át'eeosan 35 ezer forintot adott a bank. Akiknek nagyobb összegű megtakarított pénzük volt. va«rv\ máshonnan tudták előteremteni, azok hozzákezdtek az építkezéshez. De az alacsonyabb jövedelműek. a többgyermekes családok és a fiatalok a kisebb kölcsönnel nem vághattak neki céljaik megvalósításának. Eddig az építési hitel után kétszázalékos kamatot fizettek az emberek, ez kedvezményes volt, olcsóbb mint a legtöbb országban. De 1968-tól családi ház építéséhez 20 ezer forintig, társas ház esetén 40 ezer forintig két«-"—’ ”— a kamat, az említett összegek felett bet«?*- vébos kamatot számítanak fel. Az idén az árvíz- és belvízkárok miatt csökkentették az épitési hitelek ösz- szesét és főleg azokba a megyékbe adtak több pénzt, ahol naevobb volt a kár. Jövőre több hitel iut-e lakásépítésekre? Ma mén nem lehet tadni. De a célszerűbb elosztáson és a hatszázalékos kamaton gondolkodni kellene. Nemcsak pénz, hanem telek, építőanyag és szakember fs kell a lakásépítésekhez. Még ma is kevés a cserép, a pala. a cement, a vasbetongerend-a és joggal kifogásolható az építőanyagok minősége. Nagyon valószínű, hogy egyre szűkül azoknak a köre. akik salát erőből elő tudják teremteni az egv- egy ház felépítéséhez szükséges összeget. Az biztos, hogy az eddiginél nagvobb mértékben van szükség magánerőből történő építkezésre. viszont az adatokból és a tényekből arra a következtetésre kell jutnunk. hogv a jelenlegi ütem mellett Heves megyében nem fogják felépíteni a harmadik ötéves tervben előirányzott lakásokat. Több lakáshoz több pénz kell. Arra van szükség, hogy a V“~*kező években behozzuk a lemaradást, ösztönözzük, segítsük lobban a magánénítb-zéseket. hogy egyéni és állami ősz- széf óvással fe'í—n Jenek a szűk« Dr. Fazekas László gltség, szóval effélét, de akkor a háromból az egyik odafordult és szokatlan udvariassággal megkérdezte: — Ki pofázott itt hekusról? Megnyugtattuk, hogy senki az égvilágon, nyilván félreértette az öregembert elítélő szavainkat, aki immáron negyedórája agonizál. ahelyett hogy meghalna végre, s a három fiatalember, akiket minden bizonnyal várnak kedveseik, vagy a jó édes anyukájuk, dolguk végeztével hazamehetnének. A rongycsomó, aztán,, hogy megszűnt öreg ember lenni, ott maradt az út szélén és jómagam valamint tiznéhány társam megnyugodva mentünk haza. Meghalt ugyan egy öreg ember. de hát ilyesmi sajnos előfordul, ez az élet rendje, de szemtelenségre, nyelv- öltögetésre, vág,, pláne csúnya, trágár kifejezésekre nem kerül sor. És mit gondolnak miért? Mert mi tizen valahányas, ott voltunk. És a közvélemény nyomasztó ereje a torkára fojtotta a szót mind a három huligánnak. összefogásban az erő. (egri) Mrnüsm 3 1967. december 7, csütörtök
