Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
Simon Menyhért nagylánnyá cseperedett ŐFELSÉGE, A VÁLÁSÉIG WOLGÁ ' r-en : a ü.magás” ^íitiiúai _ körökben forgolódó képviselő — A természetnek temploma az erdő. s neki hűséggel áiriron papja az erdesz. Krisztus-saaikáll. SSsmflo barna haj. Rőt szemöldök. Árkosam forradt, durvem- duiran roncsolta jobb kéz. Patetikus vallomást mond. Jó harminc éve szolgálja az erdőt, s az idő ki nem száríthatta benne azt a forrást. Szeretek ilyen emberek szemébe nézni. Százados fenyők élő sűrűsége. Ezt látom a szemében. A Bálvány csúcsa alatt, Csurgón egy háromszobás, kőből épült erdészlakban élt Kovács Lajos erdész, fiatal feleségével. Ezerki lenszáznegyvenkile-nc novemberében a fiatalasszony áldott anyai állapota annyira előrehaladott. hogy mindketten útra keltek Egerbe, a kórházba, orvos elé terjeszteni boldog esetüket. A vizsgálat szerint a gyermek születése február elejére volt várható. Az orvos tanácsára a házaspár úgy határozott, hogy a fiatalasz- szony január húszadikán lejön a hegyről, s befekszik a •kórházba, kb. sét héttel a várható szülés előtt. A szülési fájdalmak korábban, január tizennyolcadi- Scán, röviddel éjfél előtt kezdtek jelentkezni. Se telefon, se orvos. Csak a vajúdó asszony az ember nem lakta helyen. Kegyetlen, fáikat tördelő, kéreghasító hóvihar dühöngött. És megkezdődött a küzdelem anya és gyermeke életéért. Nagyvis- nyói, szilvásvárad!, ómassai és répáshutai emberek indultak, megfékezni, legyűrni az elemeket. A roppant küzdelemnek irodalmi emléket állított Déry Tibor. Simon Menyhért születése című elbeszéléséből filmet is készítettek. A filmet sokan látták, az minden részletében valóságos és hiteles. „Mindössze a szereplők nevét változtattam meg”. Kovács Lajosból Simon István lett. És még valami változott: 1949, január 19-én nem fiú született a bükki Csurgón, hanem kislány: Kovács Ilonka. „... a nagyvisnyói, ómassai és répáshutai munkások, a hármaskúti erdészgyakomo- kok, az erdészek, a bélapátfalvi orvos, a szülésznő stb. ez igazi főhősei beszédemnek — írta Déry, — s mellettük a Simon család jelen és jövendő tagjai csak rokonszenves mellékszereplők, noha értük folyt a harc”. A „mellékszereplők” sorsa érdekelt. A rokonszenves Kovács család nyomát kerestem. Azokat az embereket kerestem, akikért a harc folyt — tizennyolc évvel előbb. Két hete a szilvásvárad! kastély-üdülő egyik napfényes szobájában találtam nyomukat. Kedves fiatal lányka fényképét láttam a falon. Udvariasságból érdeklődtem — mint kiderült, a lányka nagynéniétől —, hogy kit ábrázol a kép. — ö Simon Menyhért. Kovács Ilonka. — Hol lelhető? — Putnokon él a család... Suhanó autóval végig a kán völgyén. Elszelídülő kom bök. szántóföldek sávjaikockái, meg sok-sok apró falu: Nagyvisnyó, Dédestapol- csány. Bánhorváti, Dubi- csány... Aztán Putnoktól még négy kilométernyi ira- modás. Fenyők között a ház. A Krisztus-arcú gazda azt sem kérdi, kifélék, mifélék, s mi járatban erre. — Isten hozta mindnyájukat — ennyit mond csak. PáA Déry-film névadója: BOROS SIMON MENYHÉRT, a 73 éves, nyugdíjas mozdonyvezető. linkét tölt. forrásvölgyi abáit szalonnái kínál, rája bort. Csak e vendégtisztelő szertartás után következhet a beszéd. A házat négyen lakják. Apa, anya s a két gyerek. — Öcsi akkor született, amikor éppen a filmet forgatták — kezdi Teréz asszony a „bemutatkozást”. — Várandós volt az asz- szony — emlékezik az apa — egyszer odaálltam Déry TiHosszas és gondos töprengés után, családapa és férj lévén, elhatároztam, hogy hőn szeretett családom, elsősorban azon belül is megkülönböztetett tiszteletben részesített nejem számára lehozom a csillagokat. Búrki beláthatja és senki sem tagadhatja, hogy a csillagok szép, és itt a földön, teljesen haszontalan dolgok, de viszont senkinek sincs, ezért igen értékesek és érdekesek lehetnek egy asszony számára, akit az isten a monda szerint — rendkívül helyesen — ég nem véletlenül kizavart az Éden- töl és rendkívül helytelenül vele zavarta ama Ádámot is. aki pedig maga is csak áldozat volt. De hagyjuk a mondákat, maradjunk a csillagoknál, amit volt szerencsém lehozni asszonyom számára az égről, komoly pánikot okozva ezzel a nemzetközi csillagász társadalomban, a hajózásban, az űrrepülésben és a horoszkóp-készítésben — Itt van, édesem, lehoztam neked a Fias tyúkot az bor elé. „Rendben van, Déry elvtárs, a lányomból fiút csinált. De ha most nem les* fiam, ne is találkozzunk!" Az író nevetett és azt mondta: „Meglátja, fiú születik”. És úgy is lett. — Ilonkát is fiúnak vártuk. Kék színű volt a kelengye minden darabja™ — Kiskoromban sokat mondogatták. hogy rólam filmet csináltak, csakhát a filmen fiú vagyok. Nagyon mérges voltam ezért. Ha lány vagyok, hogyan lehetek fiú is? Simon Menyhért meg Kovács Ilona, egyszerre. — Láttad a filmet? — Amikor a tévé közvetítette, két éve... Furcsa volt. Először is a konyha berendezése. Nekünk sosem volt a konyhában stelázsi. Aztán apu meg anyu soße magázód- tak. Magas, karcsú lány. Kedves, szép tiszta arcú. Barna haj, Koncz Zsuzsá-s frizura. Szürkéskék szem. Neveket írok jegyzetfüzetembe: Németh Ferenc, ő volt az az erdészgyakomok, aki Kármaskútról Szilvásváradra ment, orvosért, szülésznőért; Válint Gyula az ómas- sai bábaasszonyt hozta fel Csurgóra; Hibei Albert erdészeti vezető riasztotta a szil- vásváradi embereket; Czakó László ment a bélapátfalvi örvösért, szülésznőért; Boros Simon. Menyhért annak a mozdonynak a vezetője volt, amelyik a mentőexpedició tagjait, négy platós kocsin az alsó-siklóig vonszolta; és Majnár Albin állt készen arra, hogy ha szükséges, Kovács erdésszel együtt, a bába szerepéit vállalja. És hány nevet nem irhatok fel! Hány száz hős nevét ! — Köszönöm, hogy élek... mindnyájuknak... Ilona megnőtt. Most tölti a tizennyolcat. Idén érettségizik. Egerbe készül, a főiskolára. Tanár akar lenni. Szorgalmas, igyekvő. Jó tanuló. égről! — mondám szerényen, és már előre megtámasztot iám magam, hogyha örömében a nyakamba ugrik, össze ne essek. — A Fiastyúkot? — kérdezte nejem, miközben figyelmesen nézegette a csillagképet, amely szorgalmasan szikrázott a kezében, mintha egy titkos áramforrás táplálta volna, direkt nekem és neki. — Nézd — tette hozzá —, igazán kedves vagy, de hát, hogy is mondjam ... Szóval .., Mit mondanának, ha én eldicsekednék a Fiastyúk- kal? Igazad van, szép és érdekes. de Fiastyúk... Ismered az embereket, azt mondanák. hogy nekem nem is való más, meg hogy te ezt direkt, célzásból hoztad, hogy voltaképpen nem is ajándék, hanem finom bosszúállás . . És .., és lehet is benne valami — kezdett el pityeregni —, mert amilyen tapintatlan egy fráter vagy, képes vagy durva célzásként Fiastyúkot hozni az égről a feleségednek... Fiascsile nincs az égen? — Egy nyavalya van} — Simon Menyhért: KOVÁCS ILONA jól. Három petróleumlámpa világít neki. A forrásvölgyi házban nincs villany. Kovácséktól nehéz elbúcsúzni. Már ötödször fogunk kezet. Ilonka csak akkor mondja: — Az anyakönyvbe úgy jegyeztek be: születési helye: Nagyvisnyó. Én nem ott születtem, hanem a Bük- kön. Csurgón. Ezt legalább zárójelben odaírhatták volna... A Bükk-fennsík csodálatos tájai. A hatalmas mészkőtábla toronyszerű szíriekkel, bástyafomvi jú ormokkal kö- rűlrakottan, mint csipkés falszegélyű fellegvár. Itt fenn vasámapias, indám, napfényes, tiszta az idő. A nagy sudár fák szürkéskék márványoszlopként swrakoznak egymás mellett. Apró ligetek, „ í füves mezők; szavannaszerű rétek, mély -töbrökkel, víznyelőkkel. A Bálvány csúcsa alatt, szép völgyben — Csurgó. A ház. ahol 18 éve Kovács Ilonka világra érkezett. A? erdészlak mai gazdája Válint Gyula; az a hajdani legény, aki csengettyűs szánnal hozta az ómassai bábaasszonyt. Az alkony hervadó fényében, Petőfit kínálja egy kis- harang: Néma. csendes a világ körülem, Távol szól csak a kis estharang, Távol s szépen, mintha égbül jönne Vagy az édes álomból á hang... A szél is pihen, nem verdesi a tar ágakat. A fenyők tűruhája rezzenetlen. Pataky Dezső mondtam tömören és gyorsan a hátam mögé nyúltam, mert ón ismerem az asszonyokat... — Itt van, elhoztam a Göncöl szekerét is .. Na, most már boldog vagy? — Meg vagy te őrülve? — formedt rám a drága. — Szekeret hozni az űrhajók korában? Hát mindenki kiröhög. Hát már a termelőszövetkezetekben is csak mutatóban használják a szekeret, te meg itt nekem ajándéknak hozod? , — Itt a Nagy- és a Kis- Medve és itt a Kos is — nyögtem és utolsó reménnyel a szívemben nyújtottam út egyszerre mind a három csillagképet. — Igen... Te mindig ilyen voltál. Kis-Medve, Nagy-Medve. Kos.. hát mi vagyok én? Állatgondozó? Mi a fenét csináljak ezekkel a csillagokkal Nyissak talán csillag, állatkertet, belépti díjjal és üljek a pénztárban, mint valami gebines... — zokogott most már. hogy szédelegni kezdtem. — Hét mi az istent akarsz. A politikai élet berkeiben frissebb szelek fújnak a választások óta; eseményekben gazdagabb, mozgalmasabb, s egyben elméiyűltebb politikai tevékenységről szólnak ■ hírek, s ez a lendület nen; csupán az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének köszönheti létét. Az ország belső poilitikai életében mind kitapinthalóbbá lett az a minőségi változás, amelynek feltételei meglehetősen hosszú, de annál eredményesebb érési folyamat következtében születtek meg. Az új választójogi törvény, amelynek szellemében az országgyűlés és a tanácsok testületét a választópolgárok bizalma posztjára kijelölte, — abból indult ki, hogy egy politikailag érett, saját sorsát felnőtt felelősséggel irányító, meggyőződésében szilárd nemzeti közösség nemcsak szavazatokat jelent, de szavazókat is. Választópolgá- rokat, akik a kért választás között is megnézik, miképpen gazdálkodik a bizalmukkal a választott képviselő, vagy tanácstag. . • , . Választó és választott ma egyenrangú félként áll szemben egymással, anélkül, hogy ez az alaphelyzet valamiféle ellentétet fejezne ki. A választópolgár bizalmának • letéteményesét • tekinti a képviselőben. a tanácstagban, olyan másik állampblgárt, akinek állampolgári kötelme és becsületbeli kötelessége legjobb tudása és szándéka szerint mindent megtenni a választók érdekében, a képviselői. vagy tanácstagi választókerület közössége érdekében. őfelsége a választópolgár ebben a viszonylatban merőben új szerepet játszik a magyar politikai élet történelmében. A „felséges” rangra emelkedett választópolgár a választások óta elmúlt, aránylag rövid idő alatt új felfedezésre jutott, nevezetesen felfedezte, hogy véleményére „fent” nemcsak akkor voltak kíváncsiak, amikor a jelöltek személyét a választók elé állították a jelölő gyűléseken, hanem kíváncsiak most is. amikor a választott államigazgatási szervek jól benne járnak már az alkotó munkában. Ezt tanúsítják a decemberi parlamenti ülésszak vitái, és azok a tanácsüléseken elhangzott felszólalások, amelyek gyakran hivatkoztak a választék véleményére. kívánságaira, javaslataira. Az országgyűlés üléseire, vagy bizottsági tanácskozásaira érkező honatyák duzzadt aktatáskával és sűrűn teleírt jegyzetekkel jönnek. Ezt az útravalót a választókkal való személyes találkozásokon gyüjötték össze, mivel ezek a kissé elavult kifejezéssel beszámolónak nevezett találkozások már nem egyoldalú tájékoztatások, amelyeha neked már a csillagok sem jók. mi’ — A Bikát! — szepegte. — Mit? — ordítottam, viasszá fuldokolva — A Bika csillagképét... Azt miért nem hoztadt — Mert azt elvitte Kajevác neki csak az jutott.., Míg neked — Míg nekem... míg nekem... Persze, a Kajevác az férfi. az elvitte a Bikát annak az ostoba Elzának, de nekem te csak egy Kost hozol ... Nem csalódtam benned! ... és most itt ülök az Andromeda csillagködön ét azt nézegetem, hogy találok-e megfelelő csillagképet? Nem tudom, a Kentaur jó lesz-e? («04 ,.lehozza” választói, közé « politikai .események, vázlatos megfogalmazását, hanem'ítét- , oldalú eszmecserék., .amelyeken — ez is gyakran ' megesik —: a képviselő . passzívabb magatartást tanúsít, mint :.a ...hájjgátók, akikét; as élet valóságai, sajátos problémái éppúgy érdekelnék, mint.a politikai általánosságok. . « ..... .. Az a körülmény,, nogy mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a tanácstagok. hivatalos ténykedésük színhelyére magúkkal viszik a választópolgárok véleményét, javaslatát igényét.- bírálatát — azt jelenti, hogy őfelsége, a választópolgár akkor is jelen van. az országos, vagy helyi kérdésekkel ..fog; 1 atkozó tanácskozásokon. . na esetleg tekintélyes földrajzi távolságban is tartózkodik. Az 1987-és esztendő legutolsó parlament; ' ülésszakán, az íiikc vitáiban, állásfoglalása *- ban mindig érezhető volt a választópolgár jelenléte. -A választó meglátásai egyre mT kább fontos döntések komponenseivé alakúi bak át a' politika laboratóriumában, amev lyet nem is olyan régen szívósén neveztek a politika boszorkán yüstjének. mávej, éppoly titkos főzet készük benne s éppoly rejtélyes körülmények között, egyszerű halandók számára hozzáférhetetlenül. , A politika boszorkány-üstje, mint fogalom, kiment a divatból nálunk, s ennek u hajdan oly gyakran emlegetett fogalomnak az alfakulá- sa, felszívódása is azt igazol-' ja, hogy politikai életünkben új irányzatok honosodtak meg a demokratizmus jegye- ben. A politikai munkahely bárki számára éppoly hozzáférhető, mint a Népstadion lelátói, őfelsége, a választópolgár. párbeszéd formájában tudatta bizonyos kérdés De:: elfoglalt álláspontját képviselőjével. vagy tanácstagjával, aid a, választók véiemé- • nyéból alkotott közvéleményt a törvényhozó testület elé tárta. A parlamenti karzatokon mindem ülésszak idején szép számmal látni hallgatókat, akik azért foglalnak helyet az ülésterem legfelsőbb régióiban, mert saját fülükkel kívánják hallani, képviselőjük miképpen tolmácsolja kívánságukat, az ország színé előtt. Egészen természetes eaeik után, hogy őfelsége, a vitesre- tópolgár nem minden epeiben elégszik meg avval, hogy véleményét • a képviselő átfogalmazásában visszhangzani hallja a parlament kupolája alatt, de felpezsdült politikai aktivitásában tevékeny részt kér a problémák megoldásából. Nem lehet történelmi mértékkel múltnak nevemé azt a kort, amikor a magyar választót az is földöntúli boldogsággal töltötte el, ha egyszerűen meghallgatta választott képviselőjét. De napjainkban már egyre többen élnek azzal a jogtóc- kal, hogy kívánságaiknál: tettekre válásait szorgalmazzák, ilyen módon az ország- jövendő arculatán a maguk kézje gyét is ott hagyják. Nem esünk át a politika vesszőparipa másik oldalára, amikor őfelsége a választó- polgár személyes jelenlétét aktivitásának kisugárzó erejét. az egyszerű ember köz életi szereplését érezzük mind az országgyűlés, mind a tanácsok munkájában. Egy nagykorú nép alko- ezeken a kisebb-naeyobb jelentőségű tanácskozásokon választott képviselőinek kisebb létszámú dandára által, de tízmilliós nagyságrendben mert őfelsége a választópolgár. ma minden alkotásban, lépésben benne van, ami as országban a nép javára tör ténik, Baróti Géza ilpniiitSií 7 1W. fcwbw 9t.. vmiem* Késő órákig könyvei fölé haLehoztam a csillagokat...
