Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
KOZMETIKA A szépség tízparancsolata A nagyszülőkről Sokszor lehet hallani és akárhányszor tapasztalni is, hogy a nagyszülők, (főleg a nagymamák) jobban szeretik és türelmesebben nevelik unokáikat, mint annak idején saját gyermeküket. Ez nem olyan csodálatos. Az unoka rendszerint akkor érkezik, amikor az öregedő, vagy öregség határán álló embereik már nem számítanak a saját gyermek okozta örömre. A csecsemő megható tehetetlensége, majd később hízelgő kedvessége ellágyítja a nagyszülők szívét. anélkül, hogy mint annak idején — a teljes felelősség súlya nyomná őket. A gyermeknek is sokat jelent a vele sokat törődő nagyszülő. Többletet szeretetben, amiből soha nem lehet elég, és többletet a türelmes, ráérős törődésben is, amire a szülőknek elfoglaltságuk miatt, sajnos, nincs elég idejük. Szépségünket, üdeségünket nemcsak kozmetikai szerek használatával őrizhetjük meg, hanem mindenekelőtt megfelelő étrenddel és egészségünk ápolásával. 0 Aludjunk legalább 8—9 órát, kinyújtott testtel, kényelmes helyzetben. Nem mindegy az, hogy valaki este 11-től reggel 7 óráig, vagy éjjel 2-től délelőtt 10 óráig alszik egyfolytában, mert a nappali alvás nem pótolja teljesen az éjszakai pihenés nyugalmát. ■fürödjünk lehetőleg mindennap. Aki ezt nem teheti, lefekvés előtt tetőtől talpig mossa le állott vízben a testét. Az ilyen lemosdás után a bőr üde. rugalmas lesz. Reggel éhgyomorra tornázzunk 10—12 percet. Fontos. hogy a tornában a test minden részét foglalkoztassuk. A gyakorlatokat mindig nyitott ablaknál végezzük, sohase elhasznált levegőjű szobában. 0 Táplálkozzunk ésszerűen. Fogyasszunk vitamindús ételeket. Étlapunk legyen változatos, de ne tartalmazzon sok szénhidrák)® ételt. Inkább többször, de keveset együnk napközben. Vacsoránk legyen könnyű, éjszakára ne terheljük túl a gyomrunkat. Emésztőszerveink működésére fordítsunk nagy gondot, mert a renyhe bélműködés, az anyagcsere és emésztési zavarok okozzák legtöbbször a bőr tisz- tátalanságát (zsírosság, pattanás, sömör stb.) 0 Sportoljunk minél többet és minden évszakban. A rendszeresen végzett sport frissítő hatásán kívül nagy mértékben fokozza a test rugalmasságát. és fiatalossá teszi külsőnket. A sportolást 40 éven felül se hagyjuk abba. csak mérsékeljük. Ebben a korban is fontos szerepe van. § Ha valamely oknál fogva rendszeresen nem sportolhatunk, tartózkodjunk minél többet a friss levegőn, s mindennap szenteljünk időt a sétának. A friss levegőn való járás élénkíti a vérkeringést, oxigéndússá teszi a vért, s ez nagyon jó hatással van bőrünk egészségi állapotára is. Q Öltözködjünk kényelmesen és ésszerűen. Ne viseljünk feszes fűzőt, harisnyatartót, szoros melltartót, mert gátolják a vérkeringést. Télen se burkoljuk testünket túlságosan vastag holmikba. Inkább réteges legyen öltözködésünk. Ez azt jelenti, hogy vékonyabb holmit viseljünk, például blúzt, vagy pulóvert, s erre egy ugyancsak vékoriy szvettert. 0 A szépség egyik legfontosabb alapfeltétele arcbőrünk helyes ápolása. A kozmetikai szerek megválasztása bőrünk minőségétől függ. Más krémet, arctejet, stb. használunk a zsíros, a félzsíros és mást a száraz arcbőrre. Ha nem tudjuk eldönteni, milyen kozmetikai szer a legmegfelelőbb arcbőrünknek. forduljunk kozmetikushoz. Az arcápolás egyik legfontosabb mozzanata, a bőr rendszeres masszírozása, ütöge- tése, ugyanis ezzel segítjük az arcbőr vérellátását, s így megakadályozhatjuk a bőr idő előtti ráncosodását. Különösen a szem, az orr és a száj körüli részt masszírozzuk rendszeresen. A masszírozást, mindig tápláló krémmel végezzük, és sohase szárazon, mert a krém nélkül történő masszírozás kinyújtja az arcbőrt. í} ij etrm e k dw at U A szépség megőrzésében nagy szerepet játszik fogaink épsége. A csúnya, sárga, rossz fogak, a foghíjas állkapocs csöppet sem illúziókeltő látvány. Ne mulasszuk el a rendszeres fogápolást. Különösen az esti fogmosásnak van nagy jelentősége egészségügyi szempontból. Ha rossz fogunk van, forduljunk azonnal fogorvoshoz, mert az elhanyagolt fogat sokszor már nem lehet megmenteni. OSI Lehetőleg tartózkodjunk minden indulattól, haragtól, mérgelődéstől, sírástól, mert mindez árt szépségünknek. RECEPT Kétsorosán gombolt kötényruha tweed szövetből nagyobb leánykának. Kockás szövetből készült bébiruha. teilos megoldással. GYORS KIFLI Hozzávalók: 30 deka liszt, 12 deka vaj. 2 deka élesztő. 2 tojás. 3 evőkanál cukor, kevés só. 30 deka lisztet meleg tálban. 12 deka vajjal, kevés meleg tejjel, két deka langyos tejbe áztatott élesztővel. 2 tojás sárgájával és egy kanál cukorral jól összekeverünk és negyed óra hosszat kelni hagyjuk. Ezután kiszaggatjuk, megtöltjük tetszés szerinti töltelékkel, és kifliket formálunk belőle. Rövid ideig isimét kelni hagyjuk, tojással megkenjük és megsütjük. A íikuszról Közkedvelt dísznövény a S- főzéstől a levelei megsárgul- kusz, amely Hátsó-Indiából nak. A „Ficus elás ticá”-bői származik, ahol főleg haszon- kedves kis elágazó fácska is faként termelik. Nálunk har- nevelhető, visszavágással A minc-negyven éve kedvelik, szép, végig leveles törzshöz Azóta rangos helyet kapott, azonban kár hozzányúlni. A mert — jó gondozása mellett levelét vesztett törzs, ha a mutatós, dekoratív minden la- cserép felett 10—20 cm-re visz- kásban. szavágjuk. 2—3 hajtást is hoz. Legismertebb. — s köztudo- Ahhoz, hogy a fikusz életé- másúan a legkényesebb — faj- ben ne keletkezzen zavar, meg- tája a nagy ovális levelű „Fi- felelő tápanyagról is góndos- eus elastica”. Szép sötétzöld kodnunk kell. A „fónika” táplevelei a legkisebb megfázásra sótabietiák mindazt tartalmaz- ’-eagálnak. O'.ajszínű barna folt zák, amire a növénynek szü- és fonnyadság jelzi betegségét, sége van. Időmként használatuk A növény a világos, 15—20 C° fontos, mert a beteges, lerom- hőmérsékletű szobát kedveli, lőtt fikuszt megtámadja a A hőingadozást sem szereti, pajzstetű. melynek szívása he- Ézért szellőztetésnél puha fe- lyén világos folt keletkezik, hér ronggyal óvjuk a megfá- Elszaporodása ellen matadorzástól. huzattól. ral porozzuk a növényt. A téli hónapokban nem fej- Veszedelmes kórokozója lődik. ezért vízigénye is ke- még a levéltetű is. Matadoros, Enyhén karcsúsított szövet- vesebb. így hát öntözéskor vagy nikotonis permettel pusz- ruha K '"zítője a kockás ügyelni kell arra, hogy talaja títható. aagykkuiúő és gallér. csupán nyirkos legyen. Túlön- Réti Erzsébet A gépkocsi „szemei őszi, téli hónapokban különösen nagy szükség van a fényszórókra, a gépkocsi „szemeire”. Nem merész a hasonlat, hogy „szem”-nek neveztük a fényszórót; próbálja csak meg valaki a koromsötét országúton kioltani a gépkocsija fényeit: minden további megtett méter csupán „vak” tapogatózás lesz! A külső világítás célja tehát az, hogy a rosszul vagy egyáltalán nem világított utakon a közlekedési biztonságnak megfelelő látási viszonyokat teremtsen. Ezt a feladatot látják el a fényszórók és a ködlámpák. A fényeloszlásnak olyannak kell lennie, hogy a vezető részére az úttest és annak környezete a nappali világításnál megszokott képet adja. Ha ugyanis a fényszórók fényénél a látás nem testszerű (térhatású), a vezetőnek nincsen támpontja a sötét háttér előtt a távolságok helyes megítélésére (előzés!). A fényszórólámpa-izzót paraboloid (homorú) tükörfelületű ernyő gyújtópontjába helyezik el. A tükörfelület a fénysugarakat párhuzamos nyalábba „rendezve” veti a gépkocsi elé, kb. 150 méterre. A térhatású látáshoz a tükrök által élesen kivetített fénykéve alkalmatlan, ezért helyeznek bordázott üveglapot a fény útjába, mely kis méretű szóródást idéz elő. A látási viszonyok ezáltal lényegesen javulnak. A gépjárművek kétféle világítással kell ellátni: országúti fénnyel (távolsági világításra) és tompított fénnyel, amely rövid távolságon ad világítást. Ez utóbbi lehetővé teszi a a járművezető részére, hogy találkozásnál az országúti fény kikapcsolásával ne zavarja a szembejövő kocsivezetőt, de saját maga a vezetéshez mégis eleget lásson. A KRESZ előírja, hogy a fényszóró fényét a szembejövő járműtől számított legalább 150 méter távolságtól kezdve lefelé kell vetíteni (tompított fény). Ki ne bosszankodott volna már azon, hogy néhány országúti „merénylő” fittyet hány erre az előírásra. A tompítatlan fénynyel való szembehaladás súlyos baleseteket okozhat, hiszen az elvakított szemű vezető csak néhány másodperc elteltével nyeri vissza látását. Ha a szembejövő jármű lámpái tompított kapcsolás mellett is vakítanak bizonyos mértékig, helytelen a beállításuk. A fényszórók beállításának szabályai megtalálhatók a szakkönyvekben. Eszerint a kocsival egy merőleges fal elé kell állni derékszögben, attól öt méterre, és többszöri próbálgatással, méréssel, csavarállítással be kell szabályozni a gépkocsi-típusnak megfelelő lámpaállást (a szervizállomásokon a lámpák elé helyezett fotocellás beállítókészülékke] végzik el ezt a műveletet). A lámpatest szerelését, az izzócsere módját, a fényszóró beállítását ajánlatos megtanulni és gyakorolni, nehogy a koromsötét országúton, hiba javítása kapcsán kelljen „ismerkednünk” vele. Az autósok és motorosok legnagyobb ellensége a köd. Különösen veszélyes sötétben, amikor lámpával kell közlekedni. Ilyenkor csak ködlámpát vagy tompított fényt használjunk; a városi világítás nem megfelelő írem veszi észre a szembejövő), a tompítatlan fény pedig káprá- zást idéz elő a szemben. A sárga, bordázott üvegű ködlámpát a fényszóróknál mélyebbre kell szerelni. A talaj felszínén rendszerint ritkább a ködréteg. így messzebb hatolhat a fénykéve. A sárga fény egyébként is jobban „áthatol,, a ködön, mivel a via« cseppekben való fénytörésé más, mint a fehér fénysugaraké. Aki megelékszik azzal, hogy reflektorának a fényteljesítménye mintegy 10—15 százalékkal csökkenjen, az a fényszórókba is sárga izzókat (sárga üvegeket) tehet. Az országúti vezetés így kevésbé fárasztja a szemet, és a szembejövő gépkocsik vezetői számára 4* „kíméletesebb” a sárga fény. Ha pontosak akarunk lenni* a városi lámpákat is a gépkocsi „szemei’ közé kell sorolnunk, annál is inkább, mivel rendszerint az országúti és tompított fényszóróval közös házba szokták beépíteni. A városi égő nem arra szolgál; hogy az úttestet megvilágítsa, hanem, hogy a gépkocsi min« denkori helyzetét jelezze a szembejövőknek. A KRESZ előírása szerint kellően kivilágított területen — jelzésadási, valamint a ‘ sűrű ködött kivéve — csak városi lámpát szabad használni (néhány külföldi országban a tompított fényszóróval való közlekedés is megengedett.) „Legdrágább kincsünk a szemünk” — szoktuk mondani. Nos, a gépkocsi jól beállított, gondosan karbantartott „szemei” is értékesek: a biztonságunkat szolgálják. B. I. Leni IsícíkEi A repüléstudomány az elérhető legnagyobb sebességek és teljesítmények tanulmányozása mellett igen élénken foglalkozik a szélsőségesen kis teljesítmények kérdésével is. Erre lehet következtetni azok- bói a hírekből,- amelyek az izomerővel működő repülőgépekkel folytatott kísérletekről számolnak be. Olyannyira komolyan foglalkoznak a kérdés megoldásával, hogy pl. Angliában külön e kísérleteket támogató szervezet létesült. Az angol tervezőket az ún. „Kremer-díj” — ötezer font — elnyerésének vágya is ösztönzi. Az összeget az az izomerőrepülőgép szerzi meg, amely- lyel először sikerült kb. 1.6 km hosszúságú pályán legalább 3 m magasban hurokrepülést végrehajtani. De érdekes konstrukciókat próbálnak ki a szovjet repülőamatőrök is. Legújabban a japán kísérletek kecsegtetnek jó eredménynyel. Az „izomrepülőgép” megalkotása évszázadok óta foglalkoztatja a feltalálókat és fantasztákat. A korábbi repülések azonban sok esetben kudarccal végződtek. Ezek után joggal kérdezzük az újra megindított kísérletekről hallván: lehet-e egyáltalán emberi izomerővel repülni’ Az állandóan folyó természeti megfigyelések alapján született az az eredmény, hogy a madár repülés közben kifejtett teljesítménye izomza- tával, azaz testsúlyával arányos. Ebből az a következtetés személyes gép levegőtlen tartásához kb. 1.7 lóerő teljesítmény szükséges. Ez tehát egy- egy embertől 0.85 lóerő körüli tartós teljesítményt kíván; Ilyen erőkifejtésre azonban egy edzett kerékpárversenyző is csak kb. egy percig képes. A további kísérletek egyik — A japánok izomerővel működtetett repülőgépe a ha»« gár előtt. vonható le, hogy a nagyobb súlyú madaraknál repülési problémák adódnak és egy bizonyos súlyhatáron túl élőlény már nem képes repülni. Ha viszont az élőlény súlya és szárnyfelülete megfelelően „összehangolt”, akkor nő az izomerő-repölőgép megvalósulásának esélye. A modem aerotechnika a könnyű műanyagok, a nylon- szerű szárnyborítások stb. alkalmazásával igyekszik az egyik lényeges kérdést: a súly- csökkentést fokozni. így pl. egyszemélyes gépeknél a holt súlyt kb. 53 kg-ra, kétszemélyeseknél kb. 68 kg-ra sikerült leszorítani. Ez azonban még nem minden. Miután az izomerővel működő gépek pilótája kerékpárszerűen hajtja a légcsavart, a döntő kérdés az: mekkora teljesítmény szükséges a repüléshez és mekkora a rendelkezésre álló emberi teljesítmény? Vagyis a számított szükséges teljesítményt kell összehasonlítani a rendelkezésre álló, az emberi izomerő által valóban előállítható teljesítménnyel. A legújabb géptípusok közölt adatai alapján magyar szakemberek kiszámították, hogy egy kétcélja tehát — ugyanúgy mint a sporteredmények javításánál is — az emberi izomerő- teljesítmények fokozása. Ezzel egyidőben viszont a modem szerkezeti anyagok fel- használásával továbbra is célszerű csökkenteni a gépek súlyát és növelni a szárnyfelületet, a légcsavar hatásfokát stb. Va {termelés a világon Gyorsan váltakozik a helyzet a vajtermelés alakulásá- sában. A Szovjetunió nemcsak biztosan tartja első helyét, hanem messze maga mögött hagyta versenytársait: évi termelése 1 184 000 tonna. Az Amerikai Egyesült Államokban évente csak 610 ezer tonna vajat gyártanak, ezt megközelíti a Német Szövetségi Köztársaság 500 ezer tonnával (nemrég előzte meg Franciaországot). Kiemelkedő teljesítménnyel dicsekedhet Dánia (területéhez mérten ötödik helyével) 166 ezer tonna. Magyar- ország sajnos nem szól bele az élenjárók versenyébe. Évi termelése 17 ezer tonna, bár ez a szám is jelentős fejlődést tükröz.
