Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
A vásáriét szolgálja az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Interjú dr. Ács Lajossal, az ÁKF országos felügyelőjével Mint arról a sajtó már hírt adott, a Minisztertanács kormányrendelettel módosította az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatait, működését, hatósági jogkörét és szervezetét. Erről tájékoztatott bennünket dr. Ács Lajos, a felügyelőség országos vezetője. Feladat: a fogyasztók szes szabályozottság, s helyükbe változatos tartalmú megállapodások lépnek; nyilván nehezebbé, összetettebbé teszi az Állami Kereskedelmi Felügyelőség előtt álló feladatokat — Röviden talán azt válaszolhatnám: módszereinkben, egész tevékenységünkben magasabb színvonalra, vagyis naködik kereskedelmi felügyelőség. Ezek szoros kapcsolatot tartanak fenn a fővárosi és a megyei tanácsok kereskedelmi osztályaival, a területi kereskedelmet irányító egyéb szervekkel. Az ÁKF működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség amelyet, a felügyelőség tájékoztat legfontosabb határozatairól, és véleményét is kikéérdekvédelme — Az Állami Kereskedelmi •felügyelőség feladata: a fogyasztók érdekvédelme. A 'termékforgalom új rendjéből «dódóan bővül a felügyelőség -hatásköre azzal, hogy kiterjed * piacon megjelenő, a fogyasztóval közvetlen kapcso- 'latba kerülő új eladók: az ipari és mezőgazdasági termelők, a nagykereskedelmi és termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok tevékenységére is. Így a fogyasztók érdekvédelmét mindenütt képviselni tudjuk, — Ismeretes, hogy a fogyasztói érdekek megkárosítása miatt eddig alkalmazott szankciók, intézkedési lehetőségek nem voltak elegendők. Ezért bővül az Állami Kereskedelmi Felügyelőség hatósági jogköre is. A kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a felügyelőség az áruforgalommal kapcsolatos tevékenységet necsak a kereskedelmi folyamatban ellenőrizhesse, hanem már a termelő és szállító vállalatoknál is megvizsgálhassa. így mód nyílik a fogyasztók érdekét veszélyeztető folyamatok, jelenségek okainak feltárására, a hibák hátterének felderítésére és — szükség esetén — megfelelő intézkedésekre. A jogtalan haszon sorsa — Ügy tudjuk, hogy a jövőben lehetőség lesz- a' fogyasztók károsításából eredő jögtá- lan nyereség elvonására. Ez nyilván hatékonyan segíti majd a fogyasztói érdekvédelmet. _ Valóban, sokat várunk ettől a rendelkezéstől. Hiszen a jövőben így a fogyasztókat ért sérelmeket mindenképpen meg tudjuk torolni: ha a megkárosított vásárlók személye megállapítható, kártalanítani lehet őket, ha pedig gyobb hatékonyságra kell törekednünk. Joggal várják tőlünk, hogy munkánk elsősorban megelőző jellegű legyen, hiszen a felügyelőség munkájának hatékonyságát is az mutatja majd: miyen mértékben tudja feltárni és megszüntetni a fogyasztók sérelmeinek forrását. A munkának ez a megelőző, preventív jellege, az eddiginél sokkal nagyobb felkészültségeit, magas szintű szaktudást kíván tőlünk. — Szeretnénk elérni, hogy határozatainkban messzemenően kifejezésre jusson intézkedéseink fő célja: a megelőzés és a nevelő hatás. A fogyasztók tudatos megkárosításával, a kereskedelem vámszedőivel szemben azonban nem riadunk vissza a legkeményebb szankciók alkalmazásától sem. Országos hatáskör — Milyen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítése? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezetileg közvetlenül a belkereskedelmi miniszter irányítása alá tartozik; önálló szervként működik (korábban csak a minisztérium egyik főosztálya volt), és hatásköre, ellenőrzési joga az egész országra, a belkereskedelem egész hálózatára— az államiba szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a vendéglátó iparra, az ipari vállalatok, üzemek és a nagykereskedelem üzleteire, a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek t kereskedelmi tevékenységére, a piaci árusokra egyaránt kiterjed. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítéséről annyit, hogy minden megyében és Budapesten muri jelentősebb intézkedései előtt. A felügyelőség természetesen szorosan együttműködik a Belkereskedelmi Minisztérium szerveivel, más minisztériumokkal, a közegészség- ügyi, rendészeti, a szövetkezeti szervekkel, a szakszervezetekkel, valamint a különböző minőségellenőrző szerveikkel. A vevő se hagyja magát! — A fogyasztók megkárosításának kiderítése és megakadályozása, illetve megelőzése az egész ország lakosságát közvetlenül érintő, általános társadalmi érdek. Minden területen, de itt különösképpen indokolt a társadalmi ellenőrzés. Kérdés: hogyan lehet javítani a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát? — Már most sem tudunk eredményesen dolgozni a lakosság támogatása, a hatékony társadalmi ellenőrzés nélkül. Ezért is köszönet jár a társadalmi ellenőröknek, akik eddig is hatékony, hasznos segítséget nyújtottak; Ezután még fokozni kívánjuk a társadalmi ellenőrök tájékoztatását, fejlesztjük képzésüket és emeljük irányításuk színvonalát Az ügy a legnagyobb lépéssel akkor jut előre, ha maguk a fogyasztók is védelmezői lesznek saját érdekeiknek: tehát az üzletben, vagy a vendéglői asztalnál nem tűrik el, hogy megrövidítsék őket, hogy a pénzükért ne kapják meg azt ami' jár nekik; a teljes ellenértékét Ez minden fogyasztónak alapvető, legelemibb joga, — éljen is vele — mondta befejezésül dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. (V L.) nincsen mód erre, az Állami 0 IIj fegyverek A moszkvai Vörös téren a Nagy Október 50. évfordulóján megtartott díszszemlén felvonultatott harceszközök, amelyekre többek között az a jellemző, hogy tömegesen állnak a szovjet hadsereg rendelkezésére és szakadatlanul — a kor igényeinek megfelelően — tökéletesednek, ismét rendkívül meggyőzően bizonyították, hogy ez a hadsereg nemcsak a világ legerősebb, hanem a világ legsokoldalúbban felkészített fegyveres ereje is. Felkészültségével a Varsói Szerződés tagállamaira kény szeri tett bárminemű esetleges háborúban kész azonnali és megsemmisítő csapást mérni az ag- resszorra. A szovjet gyalogság, pontosabban: a gépkocsizó lövészek, eddig is páncélozott csapat- szállító járműveken mozogtak. A díszszemlén azonban olyan új típusú páncélozott járműveken vonult a gyalogság, amelyek nemcsak a szállító, hanem a harceszközök szerepét is betöltik: hatásos fegyvereikkel közvetlenül támogatni képesek a gyalogság harcát, sőt sikeresein vehetik fel a harcot az ellenség páncélozott járművei éllen is. Széles vízi akadályok sem képesek megtörni a gyalogság lendületét. mert ezek a járművek kétéltűek, „menetiből” szállhatnak a vízre és törnek céljuk félé. Az új járművek, a harckocsikhoz hasonlóan, pán- oélvédettségük és egyéb adottságaik miatt képesek dacolni az ellenség atomtámadásának egyes hatásaival szemben is. A gépkocsizó lövészalakula- tok szerves részéként vonultak el a díszszemlén az új, a tökéletesebb, különböző rakéta- és hagyományos légvédelmi eszközök, amelyek mozgékonyak, tehát minden terepen és időben képesek követni nemcsak a gépkocsizó lövész-, hanem a. harckocsi-csapatokat is és közvetlenül azok harcrendjében oltalmazva őket, sikerrel vehetik fel a harcot az ellenség alacsonyan támadó repülőgéped ved. A korszerű harc rendkívül fontos, a szovjet hadseregben már megoldott. a nyugati államok hadseregeiben még nem teljesen megoldott, kérdésről van itt szó. A bemutatott fegyverek upyanis füzükkel mintegy kitöltik azt a sávot, amely egyrészt a hagyományos légvédelmi, csöves tüzérség, másrészt nagy hatású légvédelmi raké- tafégyverek tűzhatása között eddig még nem volt megbízhatóan tűzzel fedve. A díszszemlén olyan új, nagy hatású atom-robbanófejjel ellátott légvédelmi rakéták is felvonultak, amelyek a levegőből támadó agresszor egész kötelékeit képesek egyetlen rakétájukkal megsemmisíteni. Repülőgéppel szállítható és onnan különleges ejtőernyő- rendszerekkel ledobható harckocsijaikkal, tüzérségükkel, páncéltörő eszközeikkel együtt az ellenség függőleges átkarolásának eszközei: az ejtőernyős, az úgynevezett légide- szant csapatok is felvonultak. A „légi gyalogság”, ahogyan ezt a „Vitává” és a „Dnyeper” nagy gyakorlatok is bizonyították. igen rövid idő alatt, nagy mélységben képesek megjelenni az ellenség hátában és ott aktív harccselekményt kezdeni. A díszszemlén a legfiatalabb és a legkorszerűbb haderőnem: a hadászati rakétacsapatok eszközeinek széles skálájú arzenálja vonult el. E rendkívül mozgékony rakétakolosa- szusok. amelyek állandó készenlétben vannak. hogy atompajzsként védjék meg a Szovjetuniót és a Varsái Szerződés tagállamait, hihetetlen sebességgel, több száz kilométer magasságban száguldanak: a kontinensek közötti 10—12 ezer kilométeres távolságot mintegy 30—35 perc alatt teszik meg (e távolság megtételéhez egy korszerű bombázó- gépnek, több mint 10 órára van szüksége). A rakéták átlag sebessége majdnem tízszerese a tüzérségi lövedék kezdősebességének (am i 300 m/ sec— 1000 m/sec terjedhet) és mintegy hússzorosa annak a sebességnek. amellyel a korszerű, • a hang terjedésénél gyorsabb vadászrepülőgépek repülnek. Az ilyen rakáték, miközben hihetetlen erejű atom-robbanófejeket hordoznak. nagyon pontosak. A rakéták — a gyakorlatokon természetesen atom-robbanófej nélkül — 12 —13 ezer kilométeres távolságról a Csendes-óceán egy bizonyos körzetébe irányították és azok pontosan célba találtak. Az „óceáni céltábla” méretét évről évre szűkítik, mert a rakéták bonyolult irányzása egyre tökéletesedik. Bojcsuk József alezredes Mit szeret a munkafában? Elégedett, vagy elégedetlen? Egy pszichológiai vizsgálatról Kereskedelmi Felügyelőség az illetékes pénzügyi szerveiméi kérheti a meg nem engedett nyereség elvonását. Hadd említsek néhány példát: egy építőanyagokkal kapcsolatos vizsgálatunknál megállapítottuk, hogy a már kifizetett első osztályú tégla helyett egyes téglagyárakban a vevőknek másod-, illetve harmadosztályú téglát adtak el. A vizsgálat alapján tett intézkedésünkre a megkárosított vevők csaknem 100 ezer forintot kaptak visz- sza a gyáraktól. Egy másik esetben a másodosztályú citromot első osztályúként értékesítették. Itt természetesen nem lehetett megállapítani a károsodott személyét, közvetlen kártalanítására tehát nem volt mód, — de az árdrágításból származó bevételi többletet a pénzügyi szervekkel elvonattuk a kereskedelmi vállalattól. Megelőzni és megszüntetni! — Az a körülmény, hogy az ipar, a termelő és a kereskedelem kapcsolatában megszűnik az eddigi, úgyszólván minden feltételre, apró részletre kiterjedő sok-sok előírás, fe6 MmmM Módszerében hazánkban, eddig egyedülálló pszichológiai vizsgálatot végzett a Heves megyei Bútoripari Vállalatnál a Lenin Kohászati Művek m unkáié1 ektani osztálya. A szovjet és az amerikai munkapszichológusok által is elfogadott, s jónak tartott Herz- berg-féle kérdőíves rendszerrel — a kérdésekre megadott szavak közül kell válaszolni — 87 dolgozótól — 27 vezető, köztük az üzem- és a művezetők is, és hatvan beosztott- tói — kértek látszólag egyszerű, hétköznapi, de tudományosan, pszichológus szemmel nézve nagyon is sokrétű, ösz- szetett kérdésekre válaszokat. A vizsgálatot végző pszichológusok többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen okokra, összetevőkre vezethető vissza az elégedettség, illetve az elégedetlenség a termelésnövekedés, a termékek minősége, a munkaerővándorlás? Hogyan hat az anyagi, az erkölcsi ösztönzés, elismerés? Mi1yen a dolgozóknak a munkához, s egymáshoz való viszonyuk? Érdekes, elgondolkoztató válaszokat őriznek a kérdőívek. S korántsem csak a pszichológusok számára... — Mit szeret a munkájában? A vezetőknél az első helyre kerüit a változatosság, a másodikra, hogy ésszel kell csinálni, a negyedikre, hogy állandó munka, a hatodikra a jó kereset 0), a nyolcadikra a tisztaság, a tizenegyedikre a műszakváltás. A beosztottaknál is a változatosság került az első he'yre a másodikra a hasznosság, a negyedikre, hogy ésszel kell csinálni (!), a kilencedikre a fejlődési lehetőség, a tizenkettedikre a tisztaság, a tizenegyedikre a jó kereseti lehetőség. — Szeretne átmenni más munkára? A vezetők közül hárman igen, huszonegyen nem (!), hárman nem tudómmal válaszoltak. Tizenöt beosztott igen, harmincöt nem (!), öt nem tudja. Négy vezető szakmaváltoztatás nélkül más csoportba szeretne kerülni, egy más gyárba, öt beosztott szakma- változtatás nélkül más csoportba, kettő más gyárba, kilenc bárhova, csak nagyobb legyen a fizetés, négy szakmát változtatna. Három vezető nem tartja érdekesnek munkáját (!), nyolc szerint kevés a kereset, hat nem tudja gyakorlati ismereteit fejleszteni. Négy beosztottnak nem érdekes a munkája, harmincegynek nincs jó keresete. — Mennyire szereti a vmnr Tizenkét vezető nagyon (0, háromnak nincs véleménye, egy egyáltalán nem. Huszonhárom beosztott nagyon (!), huszonnyolc inkább nem, háromnak nincs véleménye, egy inkább nem. Három egyáltalán nem, négy nem tudja. Tizennyolc vezető azért vállalta munkáját, mert érdekesnek látta (!), egy a jó kereseti lehetőségért. Huszonhét beosztott érdekesnek látta, hat a jó kereseti lehetőségért, huszonkettőnek nem volt más választása, kilencen nem tudják. Tizenöt vezető, ha elölről kezdhetné, a jelenlegi munkáját végezné (!), nyolc nem, négy nem tudja. Huszonegy beosztott a jelenleg végzett munkát végezhetné, huszonnégy nem, tizenhárom nem tudja, hét vezetőnek van más szakmája is (!), tizennyolcnak nincs. Kilenc beosztottnak van (!), harminchatnak nincs. — Milyen gyakran érzi, hogy képességeit nem tudja kifejteni? öt vezető állandóan (!), öt igen gyakran, öt gyakran, három ritkán, négy soha. öt beosztott mindig (!), öt igen gyakran, tizenhét ritkán (!), öt soha, tizenkettő nagyon rit— Milyen gyakran érzi, hogy munkakörére nincs szükség? Három vezető mindig (!), egy igen gyakran, kettő gyakran, három ritkán, négy igen ritkán, tizenhárom soha. Két beosztott mindig, hat gyakran, hét ritkán, nyolc nagyon ritkán, huszonhét soha (!). Két vezető úgy érzi, hogy mindig többet tudna dolgozni, kettő igen gyakran, tíz gyakran, hét ritkán, kettő soha. Négy beosztott mindig, tizenkettő igen gyakran, tizenegy ritkán, hat igen ritkán, három soha. — Milyen gyakran kap elismerést munkájára? Három vezető majdnem soha (!), hét igen ritkán, öt nem gyakran, hét elég gyakran. Tizennégy beosztott majdnem soha (!), tizenhét igen ritkán, kilenc elég sokszor, négy nagyon gyakran. Kilenc vezető igen gyakran ad alkalmat munkája elismerésére, kettő gyakran, tíz elég gyakran, kettő majdnem mindig. Tíz beosztott majdnem mindig, tizenegy elég gyakran, tíz nagyon gyakran, kettő mindig. — Milyen gyakran érezte, hogy valami érdemlegeset csif-ál,. öt vezető igen ritkán (!), hat ritkán, három nem ritkán, hat gyakran, kettő mindig, öt beosztott igen ritkán (!), kilenc ritkán, tíz nem ritkán, tizenkettő gyakran, kilenc mindig. — Milyen gyakran találta érdekesnek munkáját? Egy vezető majdnem soha, egy igen ritkán, négy ritkán, nyolc gyakran, tizenegy majdnem mindig (!). Négy beosztott majdnem soha, három igen ritkán, huszonhárom gyakran (!), nyolcán nagyon gyakran, tizenegyen majdnem mindig... A jó és rossz érzés grafikonja amely tulajdonképpen az elégedettséget, illetve az elégedetlenséget érzékelteti, alapjában véve pozitív képet mutat. A rossz érzések között első helyen a kereset áll, majd a tisztaság és a fejlődési lehetőség következik. A jó érzések között kiemelkedő motívumként szerepel, hogy ésszel kell végezni a munkát, hogy a munka változatos, s ami nagyon döntő, s nagyon figyelemreméltó: a munkatársi viszony, amely a jó érzések rangsorában az első közé tartozik. Elismerés illeti a Heves megyei Bútoripari Vállalat vezetőit, hogy vállalva az úttörő szerepet, kezdeményezték, létrehozták, segítették ezt a pszichológiai vizsgálatot. Megérte a fáradságot, mert elsősorban ők kamatoztatják majd a vizsgálat eredményét. Okulnak, tanulnak belőle, s minden bizonnyá1 hasznosan. Érdemes köve’ni példájukat! Koós József 1967. november 13., vasárnap
