Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-07 / 263. szám
az Aurórán ddörcKHt « ágyú... Azon a napon, maként ha újszülöttre várnak, senki sem hajtotta álomra fejét „Nedves, fagyos nyugati szél süvöltött... Petrográdban mindig így van ez vihar előtt..." — emlékezik John Reed az újságíró, szemtanúja a világtörténelmi jeleneteknek, részese annak a tíz napnak, „amely megrengette a világot”. Február forradalmi szele elsöpörte a Romanovok monarchiáját, de októbernek kellett jönnie, hogy a cárt felváltó maroknyi megalkuvó és hitszegő kézéből a bdtorlott hatalmat kicsavarja, s most már mindörökre, visszavonhatatlanul leszámoljon a zsarnoksággal A Nemeskisasszonyok Intézetének klasszikus oszlopsorral övezett épületében, a Szmotnijban, Vlagyimir Ujics Lenin parancsnokolt — a bolsevik főhadiszállásról személyesein irányította a fegyveres forradalmat Október huszonötödikén (november T), pontosan éjjel 2-kor kezdődött a felkelés. A Forradalmi Katonai Bizottság alakulatai egymás titán foglalták el a pályaudvarokat, kormányépületeket hidakat telefon- és távíróközpontokat S alig pergett le huszonnégy óra — megdördült a Néván horgonyzó Auróra- cirkáló hathüvelykes ágyúja — az egész város és a Téli Palota is a kezükben volt. A Pet- rográdi Szovjet ülésén Lenin maga jelentette be a rendkívüli eseményt: „ELvtársak! A munkás- és parasztforradalom, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangsúlyozták, végbement”. Kik voltak a győztesek? A felkelésiben hé*- három ezer matróz, néhány ezer vörösgárdista. s vagy húsz századnyi katona vett részt;. Azok között, akik a pontos katonai tervet kidolgozták, a hidak, a stratégiai pontok, a kormányépületek: a kétmilliós város elfoglalását vezették, nem volt senki, akinek hadnagyinál magasabb rendfokozata lett volna. S az Aurórán eldördült az ágyú ... Azóta 50 esztendő múlott. Egy emberöltő elenyésző idő a történelemben: egy pillanat csupán^ A szovjet állam azonban egy fél évszázad folyamán nagyszerű dátumokat jegyzett fel történetének lapjaira Az első életmegnyilvánulás a béke intő szózata volt. Az ember legtermészetesebb ösztöne, hogy élni akar. A világ első szocialista állama a diplomácia történetében először fordult közvetlenül a világ népeihez békeüzenettel, átlátva és megértve embermilliók életkérdéseit. Pár évvel a győztes forradalom megvívása, s az intervenció visszaverése után ismételten a fiatal szovjet állam volt az, amely — pontosan negyvenöt éve — a genfi tárgyalásokon először jelentkezett a teljes és általános leszerelés programjával. „Tekintsetek az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságok térképére. Vologdától északra, a Don menti Rosztovtól és Szaratovtól délkeletre, Orenburgtól és Omszk- tól délre, Tomszktól északra beláthatatlan térségek húzódnak, amelyeken óriási kul túrállamok tucatjai fémének el. És mindezeken a térségeken patriarchális életmód, fél vadság, és a legvalóságosabb vadság uralkodik.” — így jellemezte Lenin ezt a gazdasági helyzetet, amelyet a fiatal szovjet állam a cároktól szegényes örökségül kapott. A történelmi küldetésű, győztes munkás- osztálynak gigászi feladatokkal kellett megbirkóznia: egy elmaradott országban kellett létrehoznia a szocializmus anyagi bázisát, a földművelés átszervezésére Is alkalmas szocialista nagyipart; olyan nemzeti és társadalmi problémákat kellett rendeznie, amelyeknek megoldására a kapitalizmus nem volt képes, létre kellett hoznia az új államapparátust, a társadalmi élet új formáit, amelyek a legjobban megfeleltek a szocialista építés feladata- tainak és a szovjet állam védelmének. Emberek tömegeit, az egész lakosság 40 százalékát kellett megtanítani ími-olvasni... Ám mielőtt terveiket megvalósíthatták volna, újra fegyvert kellett fogniuk. Tizennégy ország szövetkezett a fiatal állam elpusztítására. A terv kudarcba fulladt, háromévi hősies küzdelem után —ott volt a harcban 100 000 internacionalista magyar — kifüstölték hazájuk földjéről az intervenciós armadákat. Romok felett, a hősök verővel áztatott,, szabaddá tett országra az alkotó-teremtő munka győzelmei köszöntöttek ezután, ötéves tervek lépcsőm emelkedett „a szocialisták nagy eretnek szövetsége” a tudományos és kulturális haladás csúcsaira. Ezek a tervek a szocializmusnak olyan szilárd erődjét hozták létre, amelyen a második világháborúban megtört a fasiszta Németország és a militarista Japán hadigépezetének ostroma. A hitleristák Moszkva alá, Sztálingrádig eljutottak, honnét véres fejjel menekültek a szovjet hadsereg elől, Berlinig. A budai vár fokán vörös zászló lengett, s azt a lobogót a Reichstagra is kitűzték...
