Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
A kar ön háborút...? .'Emberek, akik elgázolt vagy vízbeíúlt gyermek teteme mellett álltatok, akik egy é’eten át nem tudjátok elfeledni az állványzatról lezuhant kőműves homlokát, akik nem tudtok be'enyugodni abba, hogy a titokét nemző nemzedék meghal, és nem tudtok belenyugodni abba, hogy a gyermekek is meghalnak — gondoljatok a háborúra. Gondoljatok a háborúra és küzdjetek legdrágább kincsünkért, az életért, a békéért, a mézillatú csöndért, könyvtártermek áhítatáért, a zavartalan munkáért, mindennapi sorsunk békességéért, nyuga’máért. Lenni vagy nem lenni! A hamleti kérdés immár az egész efnberi nem viszonylatában követel választ Nem egy-két ember, hanem az emberiség léte forog kockán. 'Karl Jaspers könyvéből olvastam részleteket nemrég, az a töm bombáról és az emberiség jövőjének összefüggéseiről. Napjainkban technikailag Ie- faétővé vált a földi élet teljes mégse mm is í bése — írja a német filozófus. Az emberiséget —*v történelme során — több kataklizma sújtotta. Eddig mindegyiket tú’élte. Most azonban totális pusztulás fenyegeti. Jaspers nem szeretne hamis regényeket és bizalmat ébreszteni. Tudatosítani kell — vallja — o teljes veszélyt, mert csak ez a könyörtelen szembesítés adhatja meg az ösztönzést mind a hibás reagálások felszámolására, mind a helyes magatartás kialakítására. Nincs szükség sem optimizmusra, sem pesszimizmusra — egy’k sem alkalmas a célravezető megoldáshoz. Jaspers riasztása, jóslatai nem túlzottak. Azok a nagy tudósok, akik fele’ősnek érzik magukat a tudomány műszak: alkalmazásáért, egyáltalán nem próbálják megnyugtatni állásfoglalásaikban a közvé'e- jnényt. Gondoljunk csak a; amerikai Paul'ng alarmírozc adataira az atomkísérletek hatásáról. Valamennyien, a leg illetékesebbek, az új Mene te- kelt ismétlik. /Vvastam Ehrenburg visz "" szaemlékezéseit Jolio ffwrie-ről. A nagy fizikus adót A hallás csodálatos élményét örökítette meg a fotós, azt a pillanatot, amikor egy szinte teljesen süketnéma kislány az orvostudomány és a technika ügyes készülékének segítségével eiöször hallott életeben. s elkezdte formálni a hangokat. A fotó elnyerté a Foto- amatörök Világszövetségének „1967. Nemzetközi Foto Amatőr-Mester” díját. SKANZENT A JANICSÁR UTCÁBA! Mentsük meg Eger népi építészeti emlékeit Egernek egyik nevezetessége az itt található sok értékes történeti, művészeti emlék: a műemlékek kiterjedt sora. A nagyszabású alkotások meggyőzően hirdetik Eger egykori kultúráját, gazdagságát, a török idők után mind jobbá, mozgalmasabbá váló életet. Am tekintsünk messzebbre a belvárosi utcáktól, terektől. Egerben parasztságnak, a kültelkeik egyszerűbb embereinek is vannak emlékei: az ő régi lakóházaik, munkahelyeik, ezek felszerelése, berendezése ugyancsak a múlt sok érdekességét tárhatja élénk. A hóstyák kincsei mindig kis fülkével, amelyet szentek szobrával, vagy képével töltötték ki. A vértelek helyenként lekontyolt tetővel, a homlokzat síkja elé is kiugró tetőcsúccsal jelent meg. Az ablakok, ajtók és az oromfai nyílásai a XVIII. században mindig jellegzetes barokk keretezést kaptak. A ház udvari részén kő-, vagy faosz- lopos tornác futott a helyiségek előtt Igen, a régi szép hőstyai lakóházak, borházak, pincék érdekesebb oéldányai. m'nt városunk társadalom- és gazdaságtörténeti dokumentumai is megőrzésre érdemesek A megőrzés pedig ma már nem könv- nyű feladat. A régi tulajdonosok legtöbbször szabadulni kívánnak ezektől a „korszerűtlen” épületektől és ezért azokat sokszor lerombolják, hoav helyükre elképzelésük szerint „modern”, új építményeket emeljenek. Vagy átalakítgatják a házakat, lefaragva az egykori szép homlokzati díszítéseket, aránytalanul nagy ablakokat vágva a falakba, beépítve a tornácot — és így tovább... Eredeti állapotában őrizzük meg itt más a mérce, mert az alacsony a három-négy emeletes. Aztán a néhány évvel ezelőtt gyors ütemben felhúzott házakat is kezdik már szanálni. Helyükbe igazi felhőkarcolókat építenek 15—30 emeleteseket. olyan lakóházakat, mint például az új KGST palota. Gigantikus itt minden, de itt ez a természetes, itt ez a mérce. A mérce az 530 méteres új Osztankinói tévé-torony, közegén egy állandóan forgó kör- ilakú étteremmel. A mérce az jriási űrhajós emlékmű — és a mérce az űrhajós ember a levegőben. A mérce itt a földön, meg a Vörös tér egyik végén egy vadonatúj zálló a Rosszija háromezer szobával hatezer férőhellyel. Több hangverseny-, színház- és mozitermével, uszodával, több tucat étteremmel, esszpresszávai és bárral, meg üzletekkel. Moszkvában ez a ..más mérce” mindenhol érvén vési) 1 minden óriási, hatalmas, gigantikus. mert a szükségletek is eigan+ikusak. Moszkvában ez volt a legnagyobb élményem. 0 — És a szovjet fiatalok? Ezt említetted legelőször, — folytatták az érdeklődést. — A szovjet fiatalok is felvonultak Leningrádban. lakást kapnak Ki.iev új lakótelepén és építik a gigantikus Moszkvát. — Milyenek a szovjet fiatalok? — Milyenek? Igyekszem elmondani... Bprliovits f-vőrnv (Következik: A forradalom bölcsője 17-ben és 67-ben.) A lényeget tekintve: a mai birtokosok általában már nem kívánják a régi. ..elöregedett’’ épületeket használni — azoknak tehát, amelyeket mégis meg akarunk tartani, új célt, új felhasználást kell biztosíts- , ni, mégped’g olyat, hogy az épület külső megjelenése és alaprajza berendezése lehetőleg ne változzék meg. Az ilyen új felhasználás pedig — a kialakult gyakorlat szerint — leghelyesebben az, hogy ha a kiemelkedő védendő épületeket egy szabadtéri néprajzi múzeumba — egy úgynevezett „skanzen”-ba helyezzük át, ahol azután a népi építészet emlékeit, a néprajzi érdekességeket együtt, hangulatosan tudjuk bemutatni. Egyébként a gondolat nem új. hiszen Magyarországon is már több 'Íven szabadtéri néprajzi múzeum — a megyében Verpelé- ’en, Párádon — működik sikerrel. És mit tudnánk tenni ezen a téren Egerben? —. mert hiszen úgy érezzük, hogy Eger múltja, idegenforgalma megérdemelne egy ilyen — esetleg bár szerényebb — alkotás létrehozását. A híres egri várban évente több százezer látogató fordul meg. Ezek megtekintik az ottani történeti maradványokat, kiállításokat, majd átsétálnak a közeli Gárdonyi-házba. A szomszédos újabb Gárdonyiépületben tervezik később egy megyei irodalomtörténeti múzeum megvalósítását is. Hangu'atos környezetben j És ha már így benne vagyunk a múzeumlátogatásban, . javasolnánk: sétáljunk fel a ..Sánc” felső részébe a Janicsár utcába: itt lehetne létrehozni az egri „skanzent”, a ' szabadtéri néprajzi múzeumot! t Néhány, erre meglévő, vagy 1 ide felhozott és szénen re- • konstruált egr' oarasz'ház állhatna itt. eredeti berendezés- - sei. népművészeti részletekkel, ieú.egezetes gazdasági udvar- . rat a közelben egy-két borházzal. hangulatos pincével, borkóstolóval ... Mindezek megérdemelnék a „hegymá- ij szást” I Hevesy SándaA ]?Ias a morcé — Legérdekesebb élményed? e- kérdezték, amikor visszaérkeztem a Szovjetunióból. #— A szovjet fiatalok. ■y.— Ne ilyen általánosságban. ‘— Csupán tíz napot töltöttem k’nt. ' — No és John Reed, aki tíz nap alatt megrengette élményeivel a világot? M— De ő nem tíz napig volt ISétervárott. És az ő tíz nania a világtörténelem eddigi leg- nagy'%Kb tíz nania volt A te tíz napod pedig ennek az 50. évfordulója. — De én ebből a tíz napból Bt napot utaztam. fe . Viszont az utazás is nem ény, különösen Ukrajnán, ftfelorusszián. Oroszországon át Kiierbe, Leningrádba. Moszkvába. A csaknem ötezer kilométer már magában is nagyszerű. Tehát? Q Nem mondok újat, ha én is kijelentem néhány ezer hason ló kijelentés után, hogy Le5» $MÍHSOI ■Pis' Vn. aoveaaber 26., vasárnap A felen és a jövő az emberektől lügg ség megmentéséért, hogyan lehetne elkerülni a pusztítást? ^ ol a kiút? Számos tudós a tudomány, a tudományos szellem általánosabb érvényesülésében látja a megmentő kiutat. Ismét visszatérve Jaspershez, ő is az értelemre apellál, az emberi érte emre. Az embereknek legyen bátorságuk szembenézni önmagukkal, mert enélkül nincs felelősségtudat. Az emberiségnek vedig maximális felelősséget kell vállalnia, tanúsítania, ha el akarja hárítani az atomkataklizmát. Bizonyosságként leszögezhetjük: senki sem húzódhat, menekülhet a semlegesség felelőtlenségébe, mindenkinek a tudósnak és az egyszerű munkásnak is vállalnia kell az elkötelezettség felelősségét. Jaspers számos hasznos gyakorlati tennivalót, sugall: informálódás, hamis képzetek felszámolása; Szentgyörgyi a két rendszer békés versengését kívánja elősegíteni; Tovnbee pedig egy olyan „pszichológiai forradalmat” sürget, amely tudatosítaná. hogy a műszáki- tudományos fejlődés mai szintjén az emberiség problémái globális megoldást kívánnak. Lenni vagy nem lenni... A „kollektív öngyilkosság” e* 1 kerülése az emberiség sorsdöntő feladata. Az ember, aki félelemtől eltelten szemlé’i a feje fölött függő, önmaga készítette Demoklesz-kardot, nem nélkülözhet, egyetlen, a legcsekélyebb eredménnyel kecsegtető módszert, eljárást sem. Az ember nem nélkülözhet semmit, ami feltétele lehet a hatékony önvédelemnek. A legapróbb szó’gálátokat is meg kell tenni, mindent, amelyre az éber lelki ismeret ösztönöz. A tudomány eredményei jóra és rosszra egyaránt felhasználhatók. 1 IIj meg új kiáltások, fi- w gye meztetések riasz- , tanak: a jelen és a jövő az emebrektől függ. Tőletek, tő- . lünk — és mindnyájunktól... Pataky Dezső pillanatban lemondott a békemozgalom elnöki tisztéről, mert szembetalálta magát azokkal, akik meg akarták akadályozni, hogy az atomveszélyt minden következményével felidézze. Mikor az íróval találkozott, ezeket mondotta: „Értse meg, ez lelkiismereti kérdés. Ha a józan ész, a szovjet javaslatok és mindannak ellenére, amit teszünk, kirobban , a katasztrófa, biztosíthatom: senki sem marad, aki elmélkedhetne a megtörténtek po- ! litikai értelmetlensége fö'ött... Vigyázat! Mindennél veszélyesebbek az illúziók. Az az em- : bér, aki alighogy megnősült, . új lakást kapott, nehezen tud- ; ja e’képzelni, hogy minden porrá válik, még mielőtt si• kerülne bebútoroznia a láká- j sát. Bizonyos emberek, akiknek, sajnos, nagy hatalmuk • van. semmilyen erkö’csi gát- > lást nem ismernek és elemi ' ismeretekkel sem rendelkez- J nek; úgy képzelik, hogy az ; atomenergia felszabadítása — • egy soron levő felfedezés, va- ; lami o’yan, mint a gőzgép vagy ’ a belső égésű motor..." Egy tudós sem marasztalha- ( tó el sötét jóslataiért. Az ön- ' áltatás, a hamis optimizmus . sokkal veszélyesebb. E vonat- s kozásban minden illúzió, kép- s ze’gés súlyos következmények- ’ kel járhat. Elaltathatja a né- 3 pék éberségét, csökkentheti harci készségüket a tényleges i veszély elhárítására. j. A szakemberek egyöntetűen ;i kijelentették: a már eddig fe’- i halmozott atom- és nukleáris 1 fegyverek bőven elegendők ar- ~7 ra, hogy a fő det romhalmaz- 5 zá változtassák. A polémia, a i- világbeszélgetések tárgya nem egy esetleges atomháború I. pusztításainak aránya, mert erről felesleges vitatkozni. A ,t kérdés a lehető legradikáli- tt sabb: mi a teendő az emberiA régi egri hóstyad pa.rasz.t- aázak általában az utca vonalra merőleges, úgynevezett .fésűs” beépítési mód szerint Épültek. Az utca felé így egy rövidebb, oromfalas homlokzat alakult ki, rendesen két ablakkal és egy kis bejárattal az udvari tornácra. Az oromfal — vagy mint nálunk nevezték: „vértelek” — szépen díszített volt, mozgalmas padlásablakokkal és majdnem ezer ember lakik itt. Sokat hallottunk már arról, hogy Moszkva minden eddigi építkezési ütemet meghazudtolva űrgyorsasággal épül. De ugyanígy épül Kijev és még sok más szovjet város is. A házak semmivel sem különböznek a moszkvaiakétól, az összkomfort teljes, a házbér olcsóbb, mint nálunk, a többi szolgáltatás meg egyenesen in gyen van. Ha jól értettem akkor például a gázért — amivel itt csak főznek, mert távfűtés vart — havonta átalányt kell fizetni, nevetségesen kis összeget, körülbelül két rubelt. Igen, ez is valóban más mérce. Kijevben ezek voltak a legnagyobb élményeim. s Ügy éreztem, hogy Moszkvában mind a hatmillió ember állandóan az utcán, közlekedik. Felmentünk a Lenin-hegyre és onnan egy szakadatlanul épülő és szakadatlanul mozgásban lévő gigantikus várost láttunk. Meddig építik még állandóan az újabb és újabb házakat és utcákat, meddig teremtik még elő a semmiből a város kő’- nyékén terjeszkedő bolygóvárosokat? Meddig még’ Szerintem örökké. A régebbi házakat lebont- ; ják. Faházakat már nem lát- i tam, tehát akkor eltűntetik, a? . alacsonyabb épületeket — és diadalmenet nem hasonlított egyetlenegy magyar testvéréhez sem. Nemcsak azért, mert színesebb, mozgalmasabb és változatosabb volt — hanem, mert teljesen más volt a !»n- gulata. A hangulat valódi örömünnepi volt, amely tükröződött az emberek arcán, mozdulatain, amely beivódott az egyes ember egyéniségébe és ezáltal a tömeg egyéniségévé vált. Nélkülözött minden, nálunk még ma is szokásos ünnepi merevséget — teljesen ‘■'»'szaba’u't stvontán tömegdemonstráció volt. Ez a felvonulás nem hasonlított semmi olyan felvonuláshoz, amit eddig valaha is láttam ehhez hasonlót eddig csak elképzelni tudtam. Ezt a demonstrál ót egv más „felvonulási mértékkel”, egy más mércével kell és lehet csak mérni. Leningrádban ez voh a legnagyobb élményem. B Hiába kerestem a legújabb kiadású útikönyv Kijev térképén a Dnyepr balpartján épülő és már félig kész új lakótelepet. A neve Darnyica, amely bár régi elnevezés, de a telep vadonatúj, házgyári elemekből • néhány nap alatt felépül itt i egy tízemeletes ház. Az utcák, 1 terek, parkok már meglévő és > leendő vonatát szépen nyomor i lehet követni. Több mint száz. ningrád csodálatos város. A Téli Palota, az Ermitázs, az Izsák székesegyház. a Péter- Pál Erőd, az Admiralitás, a Kazányi székesegyház, a Sztro. ganov palota, a Diadalív, a Rasztrum világítótornyok. Lenin lakóháza, a Nyéva hidak és szigetek, a kis csatornák és mellékfolyók, amelyek szinte minden Nvévához közeli utca közepén folynak... De aki még soha nem volt Leningrádban az is szinte úgv ismeri mindezeket a történelemkönyvekből fotókról, festményekről, szép irodalomból, hallomásból, útleírásokból. útikalauzokból hogv mi újat lehet még ezután mondani? Hát lehet —, de nem a műemlék Len in éráéról — hanem az 50. évfordulóiát ünneplő Lenin aráéról, a győztes forradalom bölcsőjéről. Felvonultam Leninerádban november 7-én. végig a Ni-evszkii proszpekten, a Téli Palota és a vezérkari épület • ■»lőtt, a balti-tengerészek sorfala között. Felvonultam több mint félmillió leningrárlival esvütt és sajnálom, hogv csu- nán néhánv maevar és nem néhány ezer vehetett részt ezen a a„mensTráción. Ez a7 ünneplő tömeg, ez a szédíti