Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

\ A szélrózsa minden irániéba sélypT cukor a pápa kávéjában 1929-ben egy He rezeg Ferenc nevű egri kereskedő térképet készített Heves vármegye ter­mékeinek, áruinak külföldi piacairól A papír már jócskán besárgult, de a vonalak, a be­tűk, még ma is látszanak raj­ta: egy vonal Amerikához ve­zet. -zárójelben: dohány. A má­sik nyíl Krakkónál ér véget: zárójelben: búza. A harmad k nyíl Törökországnál végző­dik: a zárójelben nyomtatott betűk: bor. Vonalak mutatják a Mátra alján készült fakana­lak, az egri cifra szűrök, ka­lapok, s lovak külföldi „utazá­sait" is. Lehet, hogy kétségbe von­hatnánk a térkép hitelességét, igazságát, de már csak azért sem érdemes erőt, 8 időt fordí­tani rá, mprt olyan nagyot semmiképpen sem tévedett a térkép rajzolója Korántsem volt annyi, s olyan külföldi piaca a megyének, hogy ma va­lamelyikre is büszkék lehet­nénk. 1929 óta 38 esztendő telt el, e a világ alaposan megválto­zott. Ma már érdemes lenne új térképet készíteni megyénk termékeinek külföldi piacairól. És büszkék is lehetnénk va­lamennyire. mert Európától Ázsiáig Afrikától Amerikáig öregbítik hírnevünket, , me­gyénk és az egész magvar ipar hírét, rangját, tekintélyét És nem fakanalakkal, cifra szű­rökkel. hantim világszínvona­lon álló árukkal, termékekkel, műszerekkel, berendezésekkel, élelmiszeripari cikkekkel, gé­pekkel Aki nem hiszi, tart­son velünk... Kocsis Bernát utca Olaszországban Három évvel ezelőtt Róma egyik utcáját Kocsis Bernát nevére keresztelték. A tiszte­let, az elismerés az egri Ko­csis Bernát utcaiakat, a Heves« megyei Finommechanikai és Vasipari Vállalat, ma már a Villamos Automatikai Intézet egri gyáregységének dolgozóit köszöntötte, és azokat a vezér­lőberendezéseket, amelyek Egerben készültek, s az olasz gyárakban szerelték fel A be­rendezések az olasz szakem­berek szerint is világszínvona­lon állnak. De megtalálhatók a gyár készülékei a Szovjet­unióban. Görögországban, Cseh­szlovákiában, Angliában In­diában és Lengyelországban is. S hogy mennyire keresik: a hat vangrr mmos ózonfejlesztő- böl, amely ma avar szabada­lom. és az egri gyáregység mű­szaki gárdájának tervei alap­ján készük még csak az első darab készült el, amikor Len­gyelországból máris érdek­lődtek Iránta. Van mire büszkének lenniök a Heves megyei Bútoripari Vállalat dolgozóinak is: a rend­kívül igényes munkát követe­lő stílbútorokat a fejlett bú­toriparral rendelkező nvugati országokban is keresik. A vál­lalat Angliába, Svájcba, Nyu- gat-Németorszagba, sőt. még Kanadába is exportál rene­szánsz és barokk bútorokat. Sztár lett a selypi cukor , Jól tele kellene raknia uta­zó „tarisznyáját”, aki végig­járná azokat az országokat, ahová a selypieik cukrot ex­portálnak. Afrika, Ázsia orszá­gai. Japán, a balti államok, már több éve ismerik, s szere­tik a selypi kr stály, és kocka­cukrot De évek óta a Vatikán is * selypt cukor vásárlói és fogyasztói közé tartóz k. így minden bizonnyal a pápa kávé­ja is édes« vagy édesebb lett már tőle. Tardosi kő díszíti majd a Szovjetunióban épülő KGST- palotát, s talán még Pétervásá- rán Is kevesen tudják, hogy * a Borsod megyei Tejipari Vál- 1 lelát Pétervá'sár án működő mini" tejfeldolgozó üzemének Kaskavál sajtját az arab orszá­gokban fogyasztják el. Most kezd csak igazán fej­lődni az Apci Qualität Válla­lat, de máris olyan világhírű gyár partnere, mint a nyugat­német MAN-félé cég. Motor- hűtő berendezésekhez szüksé­ges ventillátorokat, és a P—10- es. külföldi megrendelésre gyártott motorkerékpár hen­gerfejeket exportálnak az ap- ciak. Főleg Nyugat-Németor- szágnak. Sirokiak a világpiacon Ellenszavazat nélkül dön­tötték el a hazai és a külföldi szakemberek: a szocialista or­szágok közül magasan a Mát- ravidéki Fémmüvekben készül a legjobb minőségű kerékpár, és motorkerékpár lánc A gyár másik export-gyárt­mánya a sokféle, sokfajta tu­bus-család. A szocialista or­szágokon kívül Norvégia, Hol­landia és Spanyolország is Sí­rokból szerzi be tv húskészle­tének nagy részét. Biztató és figyelemre méltó: szinte min­den évben bővül a gyár kül­földi piaca. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat rószaszentmárloni te­lepe még aüg néhány hete ate­kuh d> máris van külföldi meg: ciiuelóje: a Vien.-iui De­mokratikus Köztársaságnak exportál műanya gszálaa oob- eszter csöveket. Az Eger és Vidéke Cipétz Ktsz „topánkái" már hosszú évek óta a külföldi boltokban is a márkás cipők közé tar­toznak. Ausztriában, Angliá­ban, Szaúd-Arábiában Szovjet­unióban igencsak megcsodálják a modern, szép vonalú egri d- oőket Ugyanígy szerethetik a ktsz cipőit Kelet-Afrika orszá­gaiban is. különben nem kér­nének évről évre többet belőle. A zakuszkát megtanulták Hatvanban _A Hatvani Konzervgyárban sokan nem szeretik ugyan a Zakuszkát, de elkészítésének csínját-bin ját már mindenki kitanulta. Az eredeti orosz ételt szovjet megrendelésre gyártják, s a moszkvai fogyasz­tók szerint is — kitűnően. De elégedettek a gyár külön­böző konzerveiveL termékei­vel a szocialista országok. Ang­lia és Nyugat-Németország megrendelői és fogyasztói is. Az elmondottakkal koránt­sem teljes még az új „piád térkép”. De nem bizonyítani akartunk Büszkélkedni. Elvégre, van mire ... Koós József C*/b & /l •> Tudás... tudomás ... 1 ? <* televíziós és rádiós riportok nyelvéről) ||J| üegvizforrásra bukkanlak Mátraderceskén. Érckuta- lás közben száz méter mj’ysé-bői tört fel, 10—ÍZ méter magasságba, a bükk széki gyógyvíznél kél fokkal melegebb, 42 fokos forrásvíz... ... hogy nincs annál nemesebb dolog, mintha valakit jól megbírálunk. mert az akarjuk, hogy hibáitól megszaba­dulván, még értékesebb és hasznosabb tagja legyen társadal­munknak. Volt idő nálunk, amikor kél sportot űztünk szen­vedélyesen, a labadrúgást és a bírálatot 'az önbíralatot it néha), mindkettő sok örömet okozott elsősorban azoknak, akik őszinte szívvel szurkoltak a sikernek 1954-ben és egy kicsit később: Igen: később aztán mentanultvnk k’i,""bspget tenni játék és bírálat között. Ez ugyan nem ment könnyen, de nemcsak a jó pap tanul, hanem mi is, magunk hibáiból is, — az önbírá'latból is. Nem is tudom, honnan és miért jutott ez eszembe, ha csak onnan nem hogy a minap találkoztam egy régi isme­rősömmel, akt onnan volt Ismerős, hogy szenvedélyes bírá­lója volt mindig és mindenkor más hibáinak, s erről 5 ne­mes hajlamról most sem szokott le. Félreértés ne essék, nem az csípte — nos: az is — az orromat, hogy gondos elemzés alá vette jellemem kétségtelenül számos fogyatékos­ságát, hogy bő és gazdag, sőt árnyalt szókinccsel ecsetelte hibáim sokrétűségét, hanem sokkal inkább az, mi szerint sa­ját magáról egyetlen rossz szava nem volt, és saját magái volt olyan kedves. követendő, tökéletes példának állítani — elém. Bevallom őszintén, jellemem legfőbb fogyatékossága ama magam gyártotta aforizmában rejlik, hogy egyéniségemet nem erényeim, hanem hibáim adják. így tehát nem lett vol­na nehéz voltaképpen igazat adnom neki jó néhány dolog­ban, ha... Ha nem jut eszembe egy kandi gondolat... „Becsületszavamra ... Ez az ember nem azt akarja, hogy én jobb legyek, hanem azt, hogy olyan legyek, mint 6...” Es ebben a pillanatban elöntött a cumtrucc-méreg Eddig még pironkodott lelkem, eddig még úgy éreztem hogy va­lóban félre az aforizmával, itt az ideje hogy jellemem csú­nya kinövéseit levessem, hogy tisztább magatartással legyek szolgája annak az ügynek, amit egyébként csetlő-botló em­ber voltom ellenére is hitemnek és célomnak vallók Mon­dom: eddig De. hogy nekem az az ember legyen a mérce — mégha lehetne az. most már akkor sem! — az igaz ember­ség maligán fokát illetően; hogy én olyan legyek, mint 6, csak azért, mert szerinte, az ember olyan, mint 6 és csak olyan Hát azt már nem. Es ekkor értettem meg egy nagyon fontos, és nagyon emberi igazságot ekkor értet-em meg gyermekkorom •er-né- szetes irtózását a szentektől. Ügy sem lehetek év szent, hát minek fárasszam magam: s egyáltalán, mi íó van abban, ha valaki szent, hiszen az nem ember; és ki hisz a szentek emberségében, avagy ennek alapján az ember szent mivol- taou.. Felmértem és megértettem, hogy lelke mélyén szürke kis buta diktátor ez. aki a maga arcát és akarata* szeretné rákényszeríteni embertársaira azokra, akik voltaképpen nem is érdeklik őt. legfeljebb csak mint megbírálandó tárgyat, jellemének esetleges rabszolgáját. Nyálas, egyéniség és erő nélküli kispolgár 6, akinek azonban van annyi esze és érzéke, hogy mint valami mimik­rit, felhasználja a kommunisták emberformáló. egymástfor- máló eszközét a társadalom céljait szolgáló bírálatot — a scjált céljaira Rögtön hozzá kell tennem bizony hogy ne al­tassuk magunkat: jószándékú igaz-önmagunkban is fellel­hetjük ezt a nyárspolgári magatartást. $ nem egyszer éppen emiatt válik hatástalanná a bírálat jószándékú többlet része is. Egyébként az a véleményem, hogy az ember egyéniség, s egyénisége most lett igazán kiteljesedő, éppen a mi társadal­mi rendszerünkben Ehhez a kiteljesedéshez nyújt harmatozó öntöző vizet a jószándékú nem uni'ormiznlm akaró bírálat a segítőkész szó, a megértő eszmecsere. És ezt akarja eldud- vásítani a bírálat köntösébe búit fensőbbség, az önmagam abszolút igazságába veteti aranka-hit. En jobb akarok lenni. jobb. mint tennem énmognm S nem olyan jobb. mint ő. akár holnap is. Kikérem magamnak, hogy valaki az én megkérdezésem és beleegyezésem nélkül példaképnek kenje fel magát előttem, és nekem, mint vala­mi csalhatatlan szent, csak liliom helyett voltaképpen soha nem olvastott. csak hordott dialektikus materializmust szo­rongatva maga felé hajló kezében. A bírálat olyan mint a májusi eső. De a jégeső is eső... Csakhogy megrendíti a hitet a langy meleg felhők vizében. A Nyíregyházi Rádió egyik munkatársának riportját köz­vetítette. A rádió munkatársa részt vett a vásárosnaményi ápolónők eskütételén. A be­szélgetés közben a következő mondat hangzott el: „A mun­kámat a legjobb tudomásom szerint végzem ...” Az ápoló­nő megjegyzésében olyan hi­ba, szótévesztés jelentkezett, ami mel ett nem mehetünk el szó nélkül. A riporter tudo­másul vette az elhangzott mondatot, pedig valószínűleg tudta, hogy a mondat helyes megfogalmazása ez: A mun­kámat a legjobb tudásom sze­rint végzem. Sajnos, elég gyakran hal’unk hibásan megfogalmazott mon­datokat egy-egy beszélgetés­ben. A riporter nehéz helyzet­ben van, mert udvariatlanság lenne, ha kijavítaná a hibás nyelvi formákat Bár van fluidja arra, hogy javítson, mert a beszélgetés közben új­ra megfogalmazhatja a mon­danivalót, elfogadható he yes mondatszerkezetben. Ügy's sok az információ nélküli ismétlés a rádiós és televíziós ripor­tokban. de az ilyen céllá be­iktatott ismétlésnek külön is funkciója van. Nem tettük vo'na szóvá a címben s jelzett két szóval való hibázást, ha csak egyedi, egyéni hibázásról lenne szó. Az utóbbi időben. sajnos, ^'akrabban találkozunk vele. Vegyük tehát sorba, m’ért nem szabad a két szót nyelvi szerepében felcserélni. A tud igéből képzett tudás jeéntés- változatait példázzák a követ­kező nyelvi képletek: sokol­dalú, gazdag, alapos, felületes tudása van valakinek, a tu­dás hatalom bizonyos dolgok e végzéséhez mesterségbeli tu­dásra is szükég van. Az ápoló­nő is a szakmájában szerzett ismereteire, jártasságára gon­dolt akkor, amikor hibáztatott nyelvi formálását megalkotta. A tudomás szó eltérő jelen­téssel tölti be nyelvi szerepét. A következő nye vi példák bi­zonyítják: tudomást szerezni valamiről, mást jelent mint tudást szerezni. A tudomásul vétel végett, a tudomásul szol­gál, s a vegyétek tudomásul nyelvi formák a megfelelő be­szédhelyzetben, szövegössze­függésben azt je’entik hogy valamit figyelembe kell ven­ni, számolni kell vele, jól meg kell jegyezni. A rostára tett rádiós közve­títésben, illető'eg beszélgetés­ben nem ezt a mondanivalót kívánta az ápolónő közölni. Ezért hibázott, s ilyenkor he­lyénvaló. ha a riporter tapin­tatosan kijavítja a hibás for­mát Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa fvi I Er F2 k N EL fs/> TÁNCOLUNK C francia négyest • Régóta töprengek már azon hogy hazám tán­cos kedvű felnőtt és fé­lig nőtt társadalma mi­ért nem táncolja a francia négyest? — Ugyan kérem, a francia négyes régi, nagyapáink idejéből való tánc .., Nem a mi korunkba való — mondhatná valaki, ám a megállapítást azon­nal a leghatározottabb gúnykacajjal utasíta­nám vissza. Miért a polka nem régi, a cselszton talán ma született, mint a mini szoknya, amely szin­tén anyáink, sőt nagy­anyáink tánca és öltö­zete volt? ... Nem ké­rem, most, amikor egy öreg rozsdás mo­zsárnak nagyobb ke­letje van, mint egy va­donatúj grillsütőnek, csak azért mert régi, most, amikor a női melldivat évezredes bimbókból szökken új virágzásba nos ké­rem annak, hogy nem táncolunk francia né­gyest egészen más és mélyebb, hogy úgy mondjam. társadalmi gyökerei lehetnek. Mini ahogy vannak M. ______________ Me rt, mi kelletik el­sősorban a francia né­gyeshez? Bizony nem a ,négyes” kelletik el­sősorban, hanem egy olyan valaki, aki irá­nyítja. irom mégegy- szer, irányítja a tán­coló tömegek mozgá­sát, megszabja lépéseik irányát, .koordinálja, szervezi a táncmunkát végzők tevékenységét. Es most képzeljék el nálunk és ma a fran­cia négyest egy ilyen irányító egyéniséggel, egy olyan emberrel, akinek megbízatása van a koordinációra, a tánc szervezésre. Hát először is, ez az ember nálunk és ma azonnal íróasztalt ke­rítene. mert mindenki beláthatja, hogy az elmélyült táncszervezés megfontolt it töprengő munkát, a megfontolás és töprengés pedig Író­asztalt követel. Es egy általános adminisztrá­tort aki legépeli a táncrendet, sokszoro­sítja, postázza és ik­tatja. Apropó: iktató is kell. Az, aJci gépel, sokszorosít, az nem .ik­tathat, mert egy kéz­ben tartva ezt a fon­tos munkát nem lehet­ne biztosítani a belső és áttekinthető nyil­vántartást. De ha iktatni kell és postázni és gépelni, ak­kor mindehhez ugye­bár papír. indigó, toll. radír pecsét, dosszié, stencilpapír. Polcok, irodahelyiség, fűtés és világítás egyszóval anyagbeszerző kell. És természetesen bér- számfejtés ami maga Után hozza a könyve­lést, a belső ellenőr­zést. a terv és statisz­tikust hogy tudjuk, mikor hány ember, mikor, hány lépéssel járja a jó ég se tudja már mit... Akkor kell helyettes, kel'enek osz­tályvezetők természe­tesen kell gépkocsi, sőt gépkocsik, vezetőkkel és gépkocsi-előadó­val... Nem beszélve arról, hogy itt az új gazda­sági mechanizmus ma már nem lehet régi módon francia négyest táncolni, megkezdjük tehát francia licenc alapján a magyar né­gyes előállítását, egy keveset belső piacra, sokkal többet külső piacra, márkázva .Fo­kosok et gatia” felirat­tal... Ehhez természe­tesen üzletkötők kelle­nek . Eddig vagyunk, mi­közben ott vagyunk a táncteremben, várnánk a francia négyest, de amíg azt meg nem szervezik a várás he­lyett jobb híián tangót táncolunk és csacsa- csát, polkát és cselsz- tont. meg máriás hun­cutot ... Mindezek után re­mélem, most már vi­lágos mindenki előtt, hogy nálunk és ma miért nem táncolnak francia négyest. Azt is hallottam de nem hi­szem, hogy nem kap­tuk meg rá a francia Hcencet ■.. Ha íny van. nem értem: mi kapunk francia négyest, ők kapnak magyar csár­dást, mi nem táncol­juk a francia négyest ők nem táncollak a magyar csárdást és a kölcsönös előnyök alapján minden ma rád a régiben. De hol van nekünk ehhez szakemberünk, aki megértse és meg­valósítsa ... Megint le­maradtunk a szakem­ber-képzésben! (egri)

Next

/
Oldalképek
Tartalom