Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
Megmenteni egy jó gondolatot Sürgős beavatkozást, segítséget vár Észak-Heves megyei tsz-vállalkozás az Ä falusi házból átvedlett iroda kietlen, előszobájában mérges a hangulat. Veszekednek az emberek. — Megint nem kaptuk meg a fizetést időben ...! Hogy kívánják, hogy rendesen dolgozr- zunk? . Ezek az emberek napokat várnak, amíg fizetésükhöz jutnak. Ami szomorúbb, nem a legelső eset az Észak-Heves megyei önálló Tsz-közi Építőipari Vállalkozásnál, rövidítve TÖVÁLL-nál, amelynek Mátra bailán van a székhelye. • Bent, az irodában, — amely tegy parasztház valamikori tiszta szobája volt — még elszomorítóbb híreket közölnek. , — Több mint egymillió forinttal „tartozunk”, s az ügyfelek ott ájlnak' sorban a banknál, hogy pénzt kapjanak tőlünk *.. De hiába. Pelyhe Sándor, a TÖVÁLL igazgatója, így tetézi e szomorú tényeket: — Az Autóközlekedési Vállalat már nem ad nekünk kocsit, hogy építőanyagot szállíthassunk a munkahelyekre, mert százezer forintnál is többel tartozunk. Sőt, most már az AFOR is bejelentette: nem tudnak több üzemanyagot adni nekünk, fizetésképtelenség miatt. De miként jutott idáig a mátraderecskei Rákóczi és a mátraballai Aranykalász termelőszövetkezetek összefogása alapján létrejött közös építőiipari vállalat? Indulás gyér „hozománnyal” Azt most is nyugodt lelki ismerettel állítják a két termelőszövetkezetben, a felsőbb szerveknél, hogy a vállalkozás gondolata nagyon jó csak éppen a megalapozás és a folytatás nem volt méltó az alapelvhez. Ahogy az egyik szövetkezeti tag mondta: „Merész kardvágás volt ez... Kár. hogy behunyt szemmel suhintottak”. Ez év februárjában ugyanis —, amikor jóváhagyták a vállalkozást — megnyugtató műszaki, anyagi, pénzügyi biztosíték nélkül kezdtek munkához. Rengeteg anyagot vásároltak, — amelyet ma sem tudnak használni — és rengeteg anyag hiányzott, amely nélkül nem tudták folytatni, vagy megkezdeni az építkezéseket. (Tégla, cement, betongerenda.) S any- nyi pénzt költöttek ezekre a vásárlásokra, hogy rövid hónapok múlva már nem jutott arra sem forint, amire igazán égetően szükség lett volna. Felvállaltak munkákat anélkül. hogy arra hitelt, anyagot, szakembert, terveket tudtak volna biztosítani; a sírkőtől az istállóig, a kislakásoktól a raktárig, iskolától a templomig, irodától a járdáig. Hasznostól kezdve egészen Pélyig, 17 munkahelyen száz- egynéhány munkással kellett volna kielégíteni az építtetők igényeit. Ám . ez óriási terület egy frissen alakult vállalkozásnak, ráadásul a munkaheépítőipari vállalatok nem vállalták el a munkát. ők vállalták... És rögtön felvették a munkásokat. A jelentkezők egy része aranybányának vélte az új munkahelyet, ahol jóformán csak jelentkezni kellett a bérért, dolgom! ... nem mindig. Volt eset, hogy a segédmunkások naphosszat ültek az árokparton (bérük a 70 forintot is meghaladta), várva, hogy jön valaki és megmondja, milyen munka vár rájuk. De sok esetben hiába vártak. Nem volt teljesitménybér, laza volt az ellenőrzés. Fizettek ... Fizettek és gyűlt az adósság. Lassan már arra se volt pénz, hogy idejében bért fizessenek. Elvállaltak 14 millió 'forintnál is nagyobb értékű munkát, közte olyan létesítmények épíó 1967. november 19., vasárnap tését, amelyek feltétlenül megkövetelik a gépesítést. De gépük nem volt. Kézzel húzzák fel ma is a hatmázsás beton- gerendákat. vödörrel a salakot. Van ugyan két betonkeverőjük (igaz. az sincs még kifizetve), két rossz traktoruk és két teherautó. Ez azonban olyan kevés, hogy szégyen- számba megy, ha gépesítésről beszélünk. Megalapozatlanság Mindenből ez látszik. A műszaki, pénzügyi vezetésnél, a tervezésnél (amelyből egyet sem fogadtak el), az anyagbeszerzésnél, a raktározásnál, sióval, majdnem mindenütt. Ráadásul olyan támadási felületet is hagytak a függetlenített garnitúra összeállításánál, hogy az egyik társszövetkezet elnökének fia lett a főkönyvelő, a másik társelnök meg igazgató. Családjaikból még ezen kivül is szerepelnek a vezetők, alkalmazottak listáján. Igy indult a munka. Hasznostól Pélyig sok volt a kapkodás, drága a szállítás, s amikor új igazgató. Pelyhe Sándor került nyár derekán a vállalkozás élére, szeretett volna rendet teremteni. Bevezétte a teljesítménybért, erre negyvenen hagyták ott. Voltak brigádok, amelyek teljes létszámban kilépték. Ehhez hozzájárult az is, hogy a fizetés akadozott. Nagyobb fegyelmet követelt. Egyáltalán fegyelmet, mert a könyvelésben, a raktárnál két- három hónapi restancia mutatkozott. Mindenki úgy lophatott, ahogy akart Az egyik brigádvezető cBsiz- szidált. mögötte majd kétszázezer forintnyi anyag és előleg maradt „elszámolatlanul”. A raktárt valóságos vegyeskereskedésnek nézték, a tsz-istálló- hoz szükséges palát eladták maszeknak, fürdőkádat és más hiánycikket „passzoltak át” egyéni megrendelőknek. Az állami munkáról elhozták az embereket, hogy a kislakásokat építsék — ahol rendkívül szolid árakat számoltak fel, 658 forint helyett 411 forintért emelték a falak köbméterét — és még más, igen-igen sok szabálytalanság jelezte a jobb sorsra érdemes vállalkozás eddigi történetét. önkéntelenül adódik a kérdés: miként juthattak idáig? Hol maradtak az ellenőrzések, a felelősségre vonások? Ami az ellenőrzést illeti, volt belőle jó néhány. Jegyzőkönyvet is vettek fel. ám erre nem válaszoltak. vagy „optimista” nyilatkozatokkal nyugtatták meg a felsőbb szerveket, „nincs semmi vész, majd rendbe hozzák a dolgokat.” Most már bizonyos: nem tudták rendbe hozni. A tsz-közi vállalkozás nem tudja tervét teljesíteni, aggódnak az építtetők — és joggal —, hogy év végére nem sikerül átvenniük az istállókat, raktárakat, más építményeket. A két termelőszövetkezet tagsága sem számíthat a várt jövedelemre a közös vállalkozásból. A munkások, alkalmazottak pedig attól félnék, hogy mindezek után lehúzzák a rol- lót a vállalkozás ajtaján. Alapos vizsgálatot - gyors intézkedést Pedig ez lenne a legrosszabb megoldás. Hiszen nem az ösz- szefogás gondolatában volt a hiba. hanem abban, hogy anyagilag és szervezettségében megalapozatlanul kezdtek a vállalkozáshoz. Hiszen amig a két termelőszövetkezet külön- külön tartott fenn építőbrigádot, azok az elmúlt évben is több mint egymillió forintos hasznot hoztak a közösségnek. És hozhatna ez a vállalkozás is ... Még többet. Ehhez azonban fe'tétlenül alaposan felül kell vizsgálni a műszaki, pénzügyi helyzetet, s ha szükséges, erélyes beavatkozással kell megoldani a személyes problé- mákat. Segítené a megoldást, ha a káli volt gépállomás épületét megvásárolhatnák központi telephelynek, hiszen a mostani rossz helyen van, vizes, villanyvilágítás nincs, az értékes anyagokat nem lehet itt megnyugtatóan őrizni. A gépesítés is halaszthatatlan; teherautók, szállítószalagok. daruk, betonkeverők kellenek, hiszen enélkül nagyszabású munkát nem lehet elvállalni és elvégezni. Nemkülönben szükség van a forgóalap növelésére, több pénzre, hogy fizetni tudják az embereket és megvásárolhassák a legszükségesebb gépeket, anyagokat. A szakemberek szerint még lehetőség van arra, hogy gyors beavatkozással, segítséggel megmenthessünk egy jó gondolatot: a szövetkezetek ösz- szefogásónak hasznosságát, sőt... szükségességét. Kovács Endre Üdvözlet Tanzániából Dr. Tóth Béla, magyar vegyészdoktor, a természettudományok doktora, az idén márciusban utazott feleségével a messzi Afrikába, a Kilimandzsáró földjére, Tanzániába, hogy két esztendőn át tevékenyen segítse a fiatal köztársaság tudós- és szakemberképzését. A hír hallatán örömünk kétszeres. Nemcsak annak örülünk, hogy hazánk fia szolgálja, öregbíti jó hírünket a világban, hanem annak is hogy a fiatal, 36 éves tudós megyénkből származó, gyöngyösi. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd a debreceni Orvostudományi Egyetem biokémiai szakán szerzett diplomát. Előbb tanársegédként működött tovább az egyetemen, majd a Cógyszertani Intézet biokémiai laboratóriumának osztályvezetője lett Debrecenben. Dr. Tóth Béla kutató munkája mellett szakcikkek írásával is foglalkozott, több publikációja jelent meg fontos tudományos kérdésekKét »dudás” egy néger népi Knefcarbót. Banánkosarat cipelő afrikai nő. ről a külföldi szaklapokban. Publikációira felfigyeltek a WHO, a Világ-egészségügyi Szervezet genfi központjának vezetői, s tőlük kapta a meghívást: vállalja el két éves időtartamra a tanzániai főváros, Dar es-Saalam orvostudományi egyetemének biokémiai szaktanári állását. Számos levél, színes képeslap érkezik mostanában Mátrafüredre, ahol a fiatal rrwigyar szakember szülei élnek. A levelek beszámolnak a távoli ország életéről, érdekességeiről, s az egyetemen végzett munkáról is Legutóbbi levelében ezt írta: „Egyik fő célom, hogy az idei tanterv során egy jegyzetet írjak, amit jövőre már legfeljebb csak a legmodernebb eredményekkel kell kiegészíteni”. Nemcsak szavakkal — anool nyelven tartja előadásait — hanem írásos anyaggal, tankönyvvel is segíteni igyekszik hogy a fiatal afrikai köztársaság leendő szakemberei minél jobban megismerjék, elsajátítsák a biokémia tv- dom&nvát,. További eredményes munkát és sikert kimfnnni- gr. Tóth Bélának, vállalt feladata teljesítéséhez. . ■ . ............. . Va jon kitől örökölte képességeit Jóska? Az osztály szülői értekezletén nagy dicséretei kapott Jóska. Osztályfőnöke elmondotta róla, hogy ragyogó matematikai tehetség, akitől még sokat, nagyon sokat remélhet a társadalom. Édesanyja boldogan hallgatta a dicsérő szavakat, s hazafelé menet szinte áradt belőle az emlékezés apró kis esetekre, példamegoldásokra és sikeres szereplésekre, amelyek mind azt látszottak igazolni, hogy Jóska valóban nem mindennapi gyerek és még nagy jövő vár rá. Csak arra nem tudott válaszolni, amikor ismerősei nekiszegezték a kérdést, vajon kitől örökölte képességeit. Anyja és apja ugyanis egyszerű, szerény és becsületes emberek, de sem a matematikában, sem más tudományokban nem emelkedtek ki különösebben. Más esetben is gyakran felvetődik ez a kérdés, különösen ha valami probléma van a gyerekkel. Ilus még alig volt 14 éves, de már sokat csavargóit a fiúkkal, s az iskola hiába próbálta szolidabb viselkedésre Szoktatni. Ilus egyre messzebb ment a fiúkkal való barátságban. A szoni- szédok is felfigyeltek rá, és miután megtárgyalták kilengéseit, egyértelműen megállapították róla: „lóm-iám. nein esik messze az alma a fájától. Csak nézzétek meg az anyját.” Jóska és Ilus esetében is félreérthetetlenül az a gondolat jutott kifejezésre, hogy képességeinket is, erkölcsi tulajdonságainkat is örököljük, a születéssel mintegy készen kapjuk. Vajon igaz-e, s ha igaz, mennyiben az? A kérdés azért fontos, mert ha így volna, gyermekeinkkel kapcsolatban minden felelősséget elháríthatnánk magunkról s nyugodtan mondhatnánk súlyosabb esetekben is- rtom tehetünk róla. Minden szülő, aki lelkiismeretesen figyeli gyermeke fejlődéséi, gyakran kerül szembe esetekkel, amikor nem tudja eldönteni, hogy gyermeke viselkedése öröklött tulajdonságon alapul-e. együtt jár-e fejlődésével., vagy pedig a helytelen nevelés következménye. A kétség alapja indokolt, mert minden ember egyéniségét két alapról elemezhetjük: a természet oldaláról, azaz életünk biológiai, idegrendszeri adottságai szempontjából, másfelől pedig társadalmi oldalról: azaz. hogy mit tanult meg. mit szedett magára az emberi kultúra kincseiből, a család, az iskola és a társadalom részéről érkező nevelő hatás alapján. Legtöt’-ször vagy csak az egyik tényezőt vesszük figyelembe, vagy összekeverjük a kettőt. Az eredmény pedig az, hogy vagy túl sokat várunk a neveléstől, olykor lehetetlent is, vagy pedig lemondtunk róla. Az átöröklés biztosítja az ember általános faji tulajdonságainak átörökítését, őseinktől örököljük általában testi felépítettségünket. idegrenszeri struktúránkat, s érzékelő szerveinket; örököljük azokat a reflexeket, amelyek a szervezet alkalmazkodása és védekezése szempontjából életbe vágóan fontosak; ösztöneinket, mint pl a táp’álkozási, önfenntartási, a nemi. szülői és társas ösztönöket: az utánzás ösztönét, a tájékozódási reflexet amely a figyelem, a tudásszomj idegrendszeri alapja. Az öröklött, tulajdonságok azonban csak alapot jelentenek, amire építeni lehet jói is, rosszul is. Önmagunkban véve a gyermek öröklött tulajdonságai sem nem jók, sem nem rosszak. Inkább csak lehetőségek, amelyekből sokféle tulajdonság és igen különböző képességek alakíthatók ki megfelelő tevékenység, környezeti hatás és céltudatos nevelés által. Ez utóbbiak nélkül mintegy rejtve maradnak a legjobb „képesség- és tulajdonságcsirák’ is. Nem lesz tehát művész az a zenei tehetségű gyerek, aki soha nem kerül kapcsolatba a zenével, s nem váliK iszákosa az, akinek nincs alkalma hozzászokni az ivásf oz. A szülők tulajdonságainak teljesebb átörökíthetösége r.agvon csekély, mert bár az átöröklés törvényszerű, a variációs lehetőségek rendkívül nagyok. Az átöröklés és nevelés szerepét az ember fejlődésében igen jól megvilágítják az iker gyermekeken végzett kutatások: az ikerpár egyik tagja egészen más tulajdonságokkal és képességekkel rendelkezett 18 éves korában, mint a másik, amelyik tőle elszakítva más anyagi és erkölcsi körülmények között nevelkedett. Sok volt közöttük a hasonlóság testalkatban, a haj, a bőr és a szem színében, mozgásban, de lényeges különbségeket mutatott tudásuk, világnézetük, életszemléletük, erkölcsi nézeteik és szokásaik. Különbségeik nyilvánvalóan nevelkedésük és életkörülményeik különbségeire vezethetők vissza. Az átöröklés tehát nem végzetszerű. A világnézet, a tudás, az alkotóképesség, az erkölcsi nézetek és jellembeli tulajdonságok a fejlődés során alakulnak ki és minden embernek egyénileg kell azokat kialakítania. A gyakorlati nevelőmunka szempontjából fontos tudnunk azt is, hogy a velünk született tulajdonságok és adottságok között nemcsak öröklöttek vannak, hanem szerzettek is. Ez utóbbiak ismerete azért fontos, mert közvetve vagy közvetlenül mi. szülők, magunk is okozói lehetünk olyan idegrendszeri károsodásoknak, sérüléseknek. amelyek a gyermek egész életére kihatnak és megfoszthatják őket a teljes értékű emberré válás lehetőségétől. A magzati fejlődés során ugyanis az anya és leendő gyermeke egyetlen biológiai egységet alkotnak, aminek következtében az anyát érő külső és belső történések kihatnak a fejlődő magzatra is. Károsodás érheti í magzat, idegrendszerét, ha az anya nagyobb mér lékben '«znál különféle gyógyszereket, izgató és élvezeti cikkéért. mint pl: koffein alkohol, nikotin; de tisztán lelki természeti hatások is okozhatnak károsodást, pl. ha az anya zaklatott, nyugtalan vagy éppen megfélemlített körülmények között él; vagy ha nem szívesen látja gyermeke érzését és emiatt tele van aggodalommal, keserűséggel és -rontással. Ezért nagvon fontos, hogv a gyermek fejlő- '~M már a terhesség jdele alatt is befolyásoló ngészség- •ffvi. társadalmi és lélektani tényezőkkel sokat törőd ünk 's a leendő anva számára biztosítsuk mindazokat az élet- munkafeltételeket, ameiveket a gyermek egészséges és '.'ivartalan fejlődése megkíván Dr. Király Gyula főiskolai adjunktus <P. d.)
