Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

Már elkészültek az 1968-as fürdőruha modellek. A nyáron ez lesz a divat a strandon. jövő szágokban, ahol a tojásterme- lés nagy és az értékesítés az eddigi tartósítással, a fagyasz­tással komoly szállítási és ta­ro'ási gondot okozott. A tojás liofilizálását nagyüzemi szin­ten eredményesen mindeddig csupán Angliában oldották meg. Az így készült tojásport ugyanolyan áron adják el. mint a fagyasztottat. A Szovjetunió gépipara máx szériában gyártja a liofilizálás hoz szükséges berendezést. Tudjuk, hogy az űrhajósok! táplálékának nagy része is iiofilizált élelmiszerekből álL A liofil termékek mennyisé­ge és vá’asztéka növekszik. Kísérleteket végeznek gyümöl­csök, szárnyasok, marha- es sertéshúskészítmények fa­gyasztva szárítására is. Bár ezeken a területeken is komoly eredményeket értek el. a gaz* dasági számítások még nem nagyon kedvezőek. A liofilizálás új utat jelent az éle’miszerek tartósításában, örvendetes, hogy hazánk is. bekapcsolódót ennek a mód­szernek az alkalmazásába és továbbfejlesztésébe. A horgászat „tudománya" A horgászatban ravaszabbnál ravaszabb eszközöket készí­tünk, amelyek célja: sok eset­ien nemcsak a zsákmány mennyiségének a növe’ése, ha­nem magának a horgászatnak íz érdekesebbé, izgalmasabbá tétele. A horgászás sikere vi­szont a kapástól is függ. Es éppen itt van a probléma: a halak „viselkedése” sokszor nehezen kiismerhető, pedig bi­zonyos törvényszerűség meg­nyilvánul náluk. Horgászberkekben közismert, hogy a ponty kora ősszel a legfalánkabb. Ilyenkor kap leggyakrabban; télen viszont félá’omban, dermedve várja a tavasz beköszöntését. De is­merünk olyan eseteket is, ami­kor januárban, jéghártyával borított vízben akadt gilisz- tás horogra. Leírtak eseteket, hogy december végén főtt ku­koricás horogra kapott harcsa, pedig a könyvek és a tapasz­talat szerint a harcsának „aludni” illik i’yenkor. Minden kezdő horgász tudja azt is, hogy milyen érzékenyen rea­gálnak a halak az atmoszfé­rikus változásokra: vannak olyan időszakok, amikor hiába fogjuk a botot a vízparton, és egyszerre, mintha láthatat'an jelre történne, megindulnak a kapások. Sokan kutatják, hogyan függ össze a légnyomás, a levegő- és vízhőmérséklet, a szél, a vizek oxigéntatalma, plank­tontart'ma a halak kapási ked­vével. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kapási kedv sohasem „egyéni jellegű”: ha az egyik nem kap, a másikat sem ér­dekli még a legínycsiklando- zóbb csali sem. És egyszerre lön meg az étvágy az egész , társaságnak”. Újabban o'yan elméletek terjedtek el, hogy a hal étvá­gyát a Hold állása erősen be­folyásolja. Se szeri, se száma azoknak a naptáraknak, ame­lyek ennek alapján köz'ik a jó kapási időszak elejét és vé­gét órára, percre kidolgozva. Svájcban olyan órákat gyár­tanak, amelyeken külön mu­tató jelzi a jó és gyenge kapási időszakot . Azt, hogy mit evett az ősko­ri ember, az ásatsáok során elő­kerülő á Ikapocs- és fogazat-le­letek sejtetik. Az előreugró, vaskos áLlba mélyen ágyazódó, a mai emberénél kétszerte na­gyobb tépő- és szemfogak az állati zsákmány azonmóo evésé­ről tanúskodtak, csakúgy, mint ahogy az erős őrlőfogak a növényfélék nyersen fogyasz­tását bizonyítják. Egyébként nemcsak az ősmúlt leletmarad­ványai segítik a következteté­seket, hanem azok a ma élő primitív ausztráliai néptörzsek is akiknek eszközkészítési kul­túrája, életmódja nagyjából megegyezik azzal, amit a régé­szet tárt fe . Például az úgyne­vezett „aratónépek”, — Kali­forniában a m voka indiánok —, a földeken vadon termő növényekből és gyümölcsökből tartják fenn életüket, a főzést nem ismerik. Mikor, s hogyan tért ró az ember az eledele elkészítésére? Sajnos ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodha­tunk. Aszerint pedig az első sült húshoz alighanem úgy ju­tott az ősember, hogy egyszer valami villámcsapás erdőtüzei okozhatott, amely elpusztított minden növényi, állati enniva­lót. Ősünk kétségbeesve nézte a pusztulást. Éhes volt és pró­bát tett a többé-kevésbé meg­sült állattal Nyilván meglepő- lőtt, hogy az puhább, köny- '.yebben rágható lett, mint a .érés, friss hús volt, ____. kapások akkor is elmaradnak, ha felhős az ég. Bizonyos, törvényszerűségek tehát megfigyelhet ők a halak „étvágya” körül, de erről ma még nagyon keveset tudunk. Egyszer azonban majd elér­kezünk oda, amikor a műszerek mutatói fogják eldönteni: ké­szülődjünk-e a vízpartra, vagy húzzuk a fejünkre a takarót. %®gek lön hangsúlyoznunk, hiszen arról van szó, hogy bizonyos vízmennyiség továbbításához azonos nyomás mellett kisebb keresztmetszetű csövek is ele­gendők. PVC és a miitroor<>;mi7imisok Angol tudósok négy külön­böző mikroorganizmust fedez­tek fel, amelyek mindegyike elemi szénné bontja el a PVC-t. E mikroorganizmusok segítségével fontos problémát remélnek megoldani. Arról van szó, hogy világszerte egyre több PVC-ből készült csomagoló­anyag, közszükségleti cikk ke­rül a háztartási szemétbe, s ezek elégetése az új fajta sze­métégető erőművekben sok gondot okoz. Ugyanígy nehéz­ségeket támasztanak a PVC- hulladékok a komposztálásra szánt háztartási szemétben is. Éppen ezért a hul’adékokat először a mikroorganizmusok bontó hatásának kell alávetni. Valóban a horgászok tapasz- 1 ta’hattók, hogy a Holdat „ér- 1 zékelik” a halak. Teliholdas éjszakákon pédául hajnalig 1 ázhat a horogra tűzött lótetű. , pedig hemzseg a vízben a : ponty, ugyanazon a vizen új­holdas éjszakán kapitális pél- i dányok kerülnének horogra, i Nem a Hold fényhatásától függ ; mindez, hiszen teliholdkor a 1 ®RdEkE' Kétszer akkora terméshozam párolt vetőmagokkal L. Gyemov, a pavlodari te­rület egyik kolhozának 50 ezer hektáros kísérleti parcelláján párolt vetőmagokkal kísérlete­zett, A kölesmagot hordóban, 50 C-fokos meleg vízben áztat­ta. Hat óra eltelte után kiborí­tották a hordó kásaszerü tar­talmát, a kölest vékony réteg­ben szétterítették, megszárítot­ták, majd elvetették. A vetés után, néhány nap múlva, a kísérleti parce’Iákon rendkívül erős, dús hajtások fogadták az agronómusokat, majd ősszel kétszer akkora terméshozamot takarítottak be, mint más vető- magal. Gyorsabban *olyó víz Nyugatnémet kutatóknak olyan vegyi anyagot sikerült előállítaniuk, amelynek hatásá­ra a megszokottnál kétszer gyorsabban áramlik a víz. Az eíilénoxidot mindössze egy- miliiomodszoros részarányban kell a vízhez hozzákeverni, s az oly módon fejti ki hatását, hogy a vízmolekulák közötti súrlódást csökkenti. A felfede­zés fontosságát nem keil kü­nek köszönhető, hogy az Egye­sült Államokban és Nyugat.- Németországban a termelés túlhaladta a francia Nescafe gyártását. Nagy sikerrel alkalmazták a liofilizálást a gomba konzer­válásában. Az ily módon ké­szített termék felveszi a ver­senyt a frissen szedett gombá­val, ezért igen nagy jövő áll előtte. Az első amerikai pró­bák nem sikerültek, mert rossz minőségű csomagolást alkalmaztak, ugyanakkor Ka­nadában kitűnő terméket, állí­tottak elő. Nagy reményeket fűztek a szakértők a tojás liofilizá’ásá- hoz is. Főleg azokban az or­szonylag drága. De hosszú kí­sérletezés során kiderült, hogy a liofilizáiás akkor drága, ha gyenge, vagy közepes minősé­gű kávét használnak fel. Ha a fagyasztva szárításnál jó minő­ségű kávét alkalmaznak, az íz kellemesebb aromájú lesz az eddigi gyártmányoknál. En­A liokávéból meleg vízzel néhány másodperc alatt kiváló minőségű fekete készül. Néhány hónappal ezelőtt az üzletekben új termék jelent meg: a liokávé. Akik vásárol­tak belőle és kipróbálták, meg­állapíthatták, hogy ízben és minőségben lényegesen jobb kávé készült belőle, mint az eddigi külföldi gyártmányok­ból. A liokávé, mint neve is mutatja, liofi- lizálás útján készül. A liofi­lizálás. vagyis a fagyasztva szárítás o’yan szublimációs folyamat, mely­ben a nedves­ség a megfa­gyasztott ter­mékből a jég elpárolgása Té­vén távozik el. Ez az eljárás tehát tulajdon­képpen két. tar­tósító eljárás, a fagyasztás és szárítás kombi­nálása útján jött létre. Az élelmiszert gyorsfagyaszt­ják és nagyon alacsony nyo­másértéken a nedvesség 99 százalékát, eltá­volítják. A jég­kristályok el- < párolgása után porózus termék marad visz- sza, amely hosszú ideig el- ;artható, ha nem éri nedves­ség. Víz hozzáadásával a tér­nék gyorsan visszanyeri ere­deti állapotát. A liofilizálás előnyösebb, mint i korábbi élelmiszer tartósí­tási eljárások, mert jobban megőrzi az ízeket, a vitami­nokat és a színeket. A fagyaszt­ja szárított termék akár két, évig is eltartható, ha megfe­lelő a csomagolása. A szállítás 5s tárolás költségeit is jelen­tősen csökenti, hiszen a ter­mék 60—70 százalékos súly­veszteséget szenved Az eljárás hátrányai közé tartozik: a vizeltávolítás vi­A liokávé és társai munkásokat. A legjobb tanuló­nál meg éppen az a baj, hogy nem akarják tovább taníttat­ni, pedig ha valakinek, hát neki középiskolában a helye, sőt később az egyetemen. De rá meg azt mondja az apja, ne legyen több, mint én, mert aztán azt is elfelejti, honnan jött. Sok gondot okoznak ilyen­kor félév táján a szülők. Ami­kor elérkezünk a pályaválasz­tásig, szinte kivétel nélkül mindegyik saját vágyainak, félbemaradt elképzeléseinek megvalósitását várja a gyer­mektől, tekintet nélkül arra, hogy az képes-e, alkalmas-e a nekiszánt munkára. Azt hi­szem éppen erről fogok be­szélgetni a szülőkkel a pálya- választással kapcsolatos szülői értekezleten és a családlátoga­táson. Hát miért kellene a gyermeknek megvalósítani azt, ami a szülőnek nem sikerült? Miért nem úgy akarjuk őket felkészíteni az életre, ahogy nekik is a legjobb lenne? Egy osztályfőnök gondjairól feljegyezte: Deák Rózsi iiorokról íme, egy az új típusú ülőbúto­rokból. szült székek egyre ritkábbak. Az új bútor anyaga a vas- és alumíni­umcső. műbőr, műanyagok. Leg­utóbb a Gyulai Fa- és Fémbútor Kt&z mutatott be a Faipari Gyár­tástervező kiállítótermében korszerű I anyagokból készült ülőbútorokat. A kiállított darabokból lehetett következtetni arra, hogy az alumí­nium széles körű felhasználósára törekedtek, a székek kárpitozásá­nál pedig előtérbe kerültek a pöli- uretán habanyagok, a' műbőrök. Érdekesek voltak a színes mű­anyaghuzalból fonott ülőkével ké­szített összecsukható székek. Az időjárás nem árt nekik, mert az; alumínium nem oxidálódik, tera- j szók. erkélyek bútorozására alkal-! masak. Kis méretű lakások számára ké­szült az úgyneyezett garderobe- szék, összecsukva olyan, mint a hokedli, tetején műbőr huzattal. Idősebb családtagok számára ké­szítették a pihenőfotel elnevezésű helyzethez alkalmazkodó bútort. íz- heiyzetnez a.lkalimzkodó bútort. íz­lésesek és kényelmesek a műbőr» bevonatú karosszékek, csővázra épültek. íróasztalhoz, étkezőasztal­hoz e^vp h'vcz.nálh+ók. Műbőr bevonásuk lemosható, így a búto­rok tisztán tartása nagyon egyszerű. Miért sütünk, főzünk? így kerülhetett sor rá, hogy az ősember a tűzkészítésre rá­lelve, fogyasztás előtt megpu­hítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsira­dék és fűszerek használatáig, a konyhaművészet kezdetéig. A főtt étel uralkodóvá válá­sával megindult az állkapocs, a fogak visszafejlődésének, az emésztőberendezés satnyulásá- nak folyamata és évezredek során eljutottunk oda, hogy ma már huzamosabb ideig el sem tudunk lenni főtt étel nél­kül. A főzés, a sütés ugyanis azt jelenü, hogy az ételben — hosszabb rövidebb ideig forró víz. vagy gőz hatására — olyan fizikai-vegyi változásokat idé­zünk elő, amelyek segítik az emészthetőséget. — A rágás ugyancsak az emészthetőséget, a táplálóanyag feldolgozását segíti elő. Az ős-fogazat a fő­zést szinte pótolta, a mi foga­ink a legalaposabb rágással sem győzik a főzés pótlását. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hogy csaknem a legújabb korig a húsok és gyü­mölcsök voltak az ember fő táplálékai. Az ókori és közép­kori híres nagy lakomák első­sorban különböző pecsenyék­ből, gyümölcsökből álltak. Vadkan és fúrj, borjúval töl­tött egész disznó került a ha­talmas tálakra, méregerősre fűszerezett mártásokkal.- ■ W«. A. Az étkezéskultúra mai állása közepette hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség fejlődéstör­ténetéinek a hosszabb, több év­ezredes szakaszában, még csak ,,nyers koszt” létezett, mert is­meretlen volt a tűzrakás tudo­mánya. ban, Pisti azonnal megjavítot­ta. De amilyen ügyes volt a politechnikai órákon és jól bol­dogult a fizikával, meg a ké­miával is, olyan nehezen iga­zodott el történelem évszámai, a nyelvtan bonyolult szabályai között. Amikor felmértük az osztályt, úgy döntöttünk, java­soljuk szüleinek, küldjék el az MTH-ba. Ezt próbáltam megmagyarázni édesapjának azon az estén, de nem sike­rült. Szinte személyes sértés­nek érezte, hogy neki, a kiváló értelmiséginek szakmunkás le­gyen a gyermeke. Nem tudtunk megegyezni, azt hiszem, a félévig még sok­szor kell vele beszélnem. Nemcsak Pisti okoz gondot. Van olyan gyerekem, akinek azt mondta az anyja, mi már eleget gürcöltünk, ő csak ta­nuljon, valahol majd jut neki egy íróasztal. A másik gyerek apukája kifejtette, hogy egy értelmiségi szülőre szégyen, ha a gyereke nem tanul tovább. Érdekes, hogy ezt olyan szü­lők is mondják néha, akik munkahelyükön nagyon is megbecsülik a tapasztalt szak­Az ülőbi A modern új tálcás keltéiké a mo­dem, kényelmes, a testalkat figye­lembevételével készült ülőbútor. Az újfajta ülőbútorok kényelme­seik. s a hagyományos fából ké­X napokban ismét végignéz­tem az osztálykönyvet. Pisti jegyei aggasztóan romlanak. Figyelmetlen az órákon. Elő­vettem a nagyszünetben; mi a baj? Hosszú unszolásra tört ki belőle az elkeseredett panasz, náluk hetek óta veszekedések vannak. — Tanár néni, kérem, én nem akarok gimnáziumba menni, tetszik engem ismerni, én nem szeretek tanulni. En­gem minden könyvnél jobban érdekel a gép, esztergályos akarok lenni. De apu hallani se akar róla. Talán ha a tanár néni is beszélne vele... Aznap este ellátogattam Pis- táékhoz. Évek óta jól ismerem őket, apja. anyja rendszeresen járt szülői értekezletre, de máskor is benéznek. Éppen a vita kellős közepére érkeztem. — Sohse lesz belőled em­ber — kiabált a fiára, aki az­nap is „csak” hármasra felelt irodalomból. — Azt akarom, hogy átvedd majd a helyem, hogy befejezd, amit én elkezd­tem. El kell még mondanom a történethez, hogy Pisti édes­apja nagyon jó képességű mér­nök. Fia bizonyára tőle örököl­te a tagadhatatlanul nagy mű­szaki érdeklődését, de apja könnyű felfogása nélkül. Ha valami elromlott az osztály­Hi legyen a gyerekből?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom