Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvény- könyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás —paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvében nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az ösz- szes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvény- könyve tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit . érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Az elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1A szakszervezetek fellépnek a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetők ellen Négyhatalmi külügyi találkozó New Yorkban V Thant teen elégedett a tanácskozások eredményéivel U Thant ENSZ-főtitkár New Yorkban vacsorával egybekötött megbeszélésen látta vendégül a négy nagyhatalom külügyminiszterét. A képen: Couve de Murville francia, Gromiko szovjet külügyminiszter, U Thant, Rusk, az Egyesült Államok és Brown, Anglia külügyminisztere. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak vélemény-nyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. Az új Munka Törvény- könyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtásét, hogy megelőzzük a én az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztéit országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztéit országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. A továbbiakban több képviselő kapcsolódott a vitáiba, majd Sas Kálmán, Heves megyed képviselő kért szót. Sas Kálmán. Heves megyei képviselő felszólalása Sas Kálmán felszólalása elején az új Munka Törvény- könyvéről és annak vállalati szintű jogszabályairól* majd a vállalati kollektív szerződések előkészítéséről és jelentőségéről szólt. Ez utóbbiról a következőket mondotta: A szakszervezeti szervek a kollektív szerződést a dolgozók széles tömegeinek képviseletében kötik. Ebből következik, hogy a felmerült összes kérdéseket, problémákat alaposan mérlegelve kötelesek vizsgálni és ezt követően testületileg kell állást foglalni. A téren megalkuvásnak, elnézésnek vagy lazaságnak nem lehet helye. A szakszervezet csak így láthatja el helyesen a törvényes képviselői feladatát,, a dolgozók kollektív érdekvédelmét. Ebből eredően a vállalatvezetés a kollektív szerződés középpontjában az embert látja, mivel a mi társadalmunkban „minden az emberért történik”. A legfőbb termelőerő az ember és az emberi kezdeményező készség egyszersmind a legnagyobb tartalékunk is. Az érdekek összehangolása jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakozásához, a gazdasági feladatok megvalósításához. Ezért a vállalati vezetésben egységes munkaügyi szemlélet kialakítása szükséges. Ahhoz, hogy a munka hatékony legyen, fokozottan járuljon hozzá a vállalat gazdasági eredményeihez és a vállalat kollektívája személyes jólétének növeléséhez. A vállalati kollektív szerződés az általános érvényű jogszabályokra épülve részleteiben és konkrétan tartalmazza a gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek hatáskörét és jogait mindazon kérdésekben, amelyekben a dolgozókat, illetve a szakszervezeti szerveket meghatározott jogok megilletik. Ennek megfelelően az igazgatótól a művezetőig, illetve a vállalati szakszervezeti tanácstól a szakszervezeti btr zalmikig egyértelműen határoljuk el a jogköröket és az eljárás módját. A kollektív szerződés tehát minden vállalat helyi munkajogi alkotmánya lesz, olyan munkajogi szabályozás, amely a vállalat dolgozóinak munkaviszonyát és az abból származó jogokat és kötelességeket egyértelműen meghatározza. A szakszervezeti szerveknek nagy türelmet és alapos előtanulmányozá- si munkát kell végezniük, hogy jó kollektív szerződés készülhessen. A vállalatok egyes gyárrészlegeinek, műhelyeinek, csoportjainak munkahelyi körülményeit, igényeit célszerű felmérni és az ott dolgozók véleményét kikérve kell a kollektív szerződést elkészíteni. A dolgozók helyeslik, hogy kollektív szerződésben rögzítik a munkajogi problémákat. A kollektív szerződésben hasznos lesz szerepeltetni a következő kérdéseket: — a munkaviszony keletkezésének és megszűnésének módját, a munkaidő meghatározását, ezen belül a túlmunka-végzés kereteit és egyéb feltételeit; — továbbá a vállalatnál érvényben lévő bérrendszereket, bérformák kiválasztását, alkalmazását, az alapbérek megállapításának és megváltoztatásának módját, a pótlékok rendszerét, a munkanormákkal kapcsolatos kérdéseket; — a kollektív szerződés foglalkozzék a részesedési alap felhasználásával, annak arányával és a közvetett juttatások mértékével; — térjen ki a jó és példamutató munka anyagi elismerésére, ezen belül a jutalmazás, a premizálás rendszerére, vállalati elismerések és kitüntetések feltételeinek megteremtésére; — szociális, kulturális vonatkozásban tartalmazza a kulturális nevelőmunka feltételeinek biztosítását, a tanulmányi ösztöndíj rendszerét. a vállalati üdültetéssel kapcsolatos feltételeket és nem utolsósorban munka- és egészségvédelmi kérdéseknél munka- és védőruha, egészségügyi berendezések biztosítását. Úgy gondolom azonban, hogy a szakszervezetek joga nem merülhet ki csupán a kollektív szerződés aláírásában. A szerződés tervezetét a vállalatvezetésnek kell ugyan elkészítenie, ez viszont nem érinti a szakszervezetnek azt a jogát, hogy kezdettől fogva részt vegyen a kollektív szerződés előkészítésének minden fázisában és menet közben javaslatot tegyen a rendezés módjára, a kollektív szerződés céljainak irányára, illetve kiegészítéseket, bővítéséket, módosításokat indítványozzon. Véleményem szerint az a helye®, ha a kollektív szerződés tervezetének elkészítése a dolgozók érdekképviseletével megbízott szerv, vagyis a szakszervezet vezetőivel közösen végzett munka eredménye lesz. — A Munka Törvény- könyve javaslattal egyetértek, azt elfogadom — fejezte be felszólalását a képviselő. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor, a Munka Törvénykönyve törvényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. NEW YORK (MTI): U Thant, az ENSZ főtitkára, New Yorkban munka- vacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügyminiszterét, Gromiko szovjet, Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville francia külügyminisztert. A két és fél órán át tartó, tanácskozásokkal egybekötött ebéden részt vett a négy nagyhatalom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — tekintettel a megbeszélések bizalmas jellegére — tolmácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a munkavacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette: „a kis csúcson” szóba került a közel-keleti helyzet, Ciprus és külügyminiszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kérdése. A megbeszélések őszinték és barátiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szóvivő hozzáfűzte: a vietnami kérdés nem szerepelt a megvitatott problémák között, majd U Thant hangoztatta: „igen elégedett a tanácskozások eredményeivel”. Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottságának keddi ülésén szavazás nélkül határozatot hoztak arról, hogy a Szovjetunió javaslatát, amely szerint meg kell vitatni az atomfegyverek alkalmazásának megtiltásáról szóló egyezmény megkötését, az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága elé utalják. Ugyanakkor az amerikai küldöttség nyomására a közgyűlés általános ügyrendi bizottsága 13 szavazat- többséggel, öt szavazat ellenében és öt tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a jogi bizottság elé utalja a Szovjetunió által felvetett kérdést, amely szerint mielőbb meg kell határozni az agresszió fogalmát a jelenlegi nemzetközi helyzet fényében. Események _ ifímhhan vNWwwwwwwwwvwwwwiuvwwwww w V\\\\\\\\\\\\VY\VW^ TUNISZ (AFP, AP): Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, a kínai külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Kína bezárta tunéziai nagykövetségét és visszahívta a nagy- követség valamennyi diplomatáját. A közlemény az intézkedést Tunézia „Kína-el- lenes magatartásával” indokolja. ATHÉN (TASZSZ): A görög miniszterelnök és az oktatásügyi miniszter közös határozatával újabb 34 tanítót bocsátottak el állásából. A katonai rendszer által eddig elbocsátott tanítók és tanárok száma már több száz. LONDON (Reuter): A Financial Times jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság londoni kereskedelmi kirendeltsége bezárta kapuit. A kínai kirendeltség azért szüntette be működését, mert az angol hatóságok nemrégiben korlátozták az Angliába akkreditált kínai misz- sziótagok mozgási szabadságát — írja a lap. Tüntetés 3 Suharto-kormány ellen DJAKARTA (MTI): A Reuter jelentése szerint a KAMI szélsőjobboldali egyetemi diákszervezet szerdán Djakartában tömeggyűlésen tüntetett a Suharto- kormány ellen. Cosmas Ba- tubara, a KAMI vezetője kijelentette, hogy ha a kormány nem tudja megfékezni az áremelkedést, akkor le kell mondania. A tüntetésben ezernél több fiatal vett részt. A jobboldali diákság már három napja tüntet egyfolytában. Egy másik jelenté® arról tudósít, hogy az indonéz kormány korlátozta a kínai diplomaták mozgását. Az indonéz fővárosban tartózkodó hat kínai diplomata nem hagyhatja el Djakarta területét. johnson-ellenes mozgalom az USA-ban Az Egyesült Államokban széles körű politikai mozgalom bontakozik ki Johnson elnök újrajelölésének megakadályozására. New Yorkban és Californiában már megalakult a mozgalom helyi csoportja és a tervek szerint két-három héten belül létrehozzák az országos bizottságot is. A csoport azzal vádolja az elnököt, hogy politikája, különösen pedig a vietnami háború folytatása biztos vereséget jelent a Demokrata Párt számára 1968-ban Súlyos tűzharc a Síuezi-csatorna mentéra (MTI) A hírügynökségek Kairóból, illetve Tel Avivból keltezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszynet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi-csatorna egész hosszában. Mind a Tel-Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott hadijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűzharc után a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj — az ENSZ-megfigyelők ismételt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségében ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A MENA egyiptomi hírügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidenssorozatért az izraeliek a felelősek, mert Hem vették figyelembe az ENSE-megfigyelők tűzszünet! felhívását. izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel- Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége Hat sebesült — megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A délelőtti lövöldözésről kiadott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebesült, viszont az izraeli erőknek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz megrongálta Izmaiba vasúti pályaudvarát és romba döntött húsz külvárosi épületek s ezért azt javasolják, hogy a párt nevezzen meg új embert, aki képes a csődbe jutott politika felszámolására és „tiszta lappal” indulhat a választáson. Lapjelentések szerint New York államban és Californiában — amelyek a legnagyobb létszámú küldöttséget küldik az elnökje- lölő konvencióra — a Demokrata Párt tagsága és helyi vezetői körében az új mozgalom máris komolyan tért hódított. Egy californiai milliomos ruhagyáros például százezer dollárt helyezett kilátásba a demokraták választási pártkasszája javára, abban az esetben, ha Johnson helyett 1968-ban új jelöltet indítanak. Az elnök politikáját egyébként még az *K»e- rikai törvényhozásban is mind élesebb hangú bírálat éri. A képviselőház 52 tagja hivatalos felhívásban azt követeli, hogy indítsanak parlamenti vitát a vietnami háborúról. A szenátusban Clifford Case demokrata párti szenátor hevesen támadta a kormány vietnami politikáját. 1967. szept. 28., csütörtök
