Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

Tkacsenko LONDON (MTI): Valamennyi londoni lap is­merteti a Tkacsenko-ügyben kiadott TASZSZ-nyilatkozatot, és minden lap vezércikkben foglalkozik az üggyel. A Mor­ning Star vezércikke a többi között így hangzik: „Nehéz megállapítani, ki járatta le magát jobban a Tkacsenko-ügyben: a kétbalke­zes brit titkosrendőrség, amely a jelek szerint megszervezte, a politikusok, akik elhitették a rendőrség dajkameséit, vagy a lapok, amelyek különös ádáz szovjetellenes propagandaal­kalmat láttak benne. Minden­esetre helyrehozhatatlan kárt okoztak egy már beteg ember­nek, súlyos szenvedést okoz­tak feleségéinek. éa legcivilizá- laüanabb. legbarbárabb módon viselkedtek az oroszokkal és csúnyán becsapták a brit köz­véleményt. Az angol belügy­minisztérium tegnapi nyilatko­zatában azonban egyetlen szó sajnálkozás sincsen... Ez az epizód megmutatja, mire képe­sek a hidegháborús erők, hogy megmérgezzék a brit—szovjet viszonyt, különösen a Szovjet­unió 50. jubileumi évében.” McNamara bejelentése t Az USA megkezdi egy korlátozott rakétaelhárttó rendszer kiépítését Kis Csaba, tója jelenti: McNamara ügy miniszter az MTI tudósí­amerikai had- San Franciscó­ban bejelentette, hogy az Egyesült Államok az ország nyugati partvidékén megkezdi egy korlátozott rakétaelhárító rakétarendszer kiépítését. Amerikai politikai megfigye­lők véleménye szerint a dön­tés, amelynek híre már a múlt héten kiszivárgott, ket­tős célt szolgál s mindkettő elsősorban politikai jellegű. Az ilyen formában kiépített rakétaelhárító rendszer kato­nai jelentősége igen kicsiny s az amerikai hivatalos közlé­sek szerint is csupán abból a feltételezésből indult ki, hogy a Kínai Népköztársaság rövid időn belül megfelelő nukleáris arzenállal rendelke­zik. Sokkal fontosabb a Johnson 0 magyar országgyűlés támogatja az eurépai parlamentek tanácskozásának összehívását BELGRAD (MTI): Belgrádban hivatalosain közzétették, hogy n jugoszláv szövetségi szkupstina választ kapott Kállai Gyulától, a ma­gyar országgyűlés elnökétől arra a jugoszláv javaslatra vo­natkozóan, hogy hívják össze az európai parlamentek érte­kezletét. Kállai Gyula válaszában hivatkozik a magyar ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott ide vonatkozó határo­zatokra. „A Magyar Népköztárc- ' % országgyűlése — áll a válaszban — támogat minden oiyan kezdeményezést, amely előbbre viszi az európai biztonság és együttműködés ügyét.” Kállai Gyula válaszüaenetét kedden ismertették a bel­grádi lapok, Fiatalok napja a jubileumi kiállításon Fiatalok vették birtokba A szovjet tudomány és technika 50 éve című jubileumi kiállítást. A fiatalok napján a kiállí­tás színpadán egymást váltották a zenekarok, s a több ezer ifjú látogató kellemesen, hasznosan töltötte el a napot. — Képünkön: a fiatalok hallgatják az Express-zenekar műsorát. (MTI foto — Bara István felvétele.) Események xxXxXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' P 1 ^ '■ *' azonnal vonuljanak ki az el­foglalt arab területekről. A titkárság külön határozatában bírálta a görögországi és az in­donéziai terrort. kormányzat számára a döntés politikai, elsősorban belső je­lentősége, belpolitikai téren a rendszer kiépítése engedményt jelent a katonai köröknek s a katonai vezetés, illetve a ha­diipar érdekelt képviselő szél­sőséges politikusoknak. Emlé­kezetes, hogy ezek a körök a múlt év őszén valóságos kon­centrált támadást kezdtek a rakétaelhárító rendszer kiépí­tése érdekében, amelynek végleges költsége meghaladja a negyven milliárd dollárt. Jelentősnek ítélik meg egyes megfigyelők azt, hogy az Egyesült Államok a rend­szer kiépítésével ismételten nyomatékosan hangsúlyozni kívánja, hogy a Csendes-óce­ánt mintegy „saját beltenger­nek” tekinti s az ázsiai kon­tinensen fokozottan éreztetni akarja befolyását. McNamara maga is elismerte: a rakétael­hárító rendszerrel az USA biztosítani akarja a kis népe­ket egy esetleges kínai atom- zsarolás ellen” másszóval az USA szövetségeseit még job­ban az amerikai politikához akarja kötni. A rendszer kiépítése nem jelent változást az USA nuk­leáris stratégiájában: ameri­kai részről változatlanul hangsúlyozzák, hogy a támadó rakétafegyverek számát nö­velni kívánják. Mint ismeretes, a. Szovjet­unió katonai vezetői már ko­rábban bejelentették, hogy a szovjet légvédelem kiépítette azt a rendszert, amely haté­kony védelmet nyújt rakéta- nukleáris támadás ellen. Ame­rikai részről korábban olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak megál­lapodásra kell jutnia a „drá­ga és nem megbízható” rend­szer kiépítésének megakadá­lyozásában. Ugyanakkor azon­ban egyetlen olyan kísérlet sem történt, amely megfelelő biztosítékot nyújtott volna az USA által hangsúlyozottan fej­lesztett támadó rakétarendsze­rek eltiltására az általános és teljes leszerelésre. 400 tonnás szerszámgép Lengyelországban VARSÓ: A Rafamet szerszámgépgyár­ban megkezdték Lengyelor­szág eddigi legnagyobb méretű szerszámgépének szerelését. A gép teljes súlya 400 tonna, megmunkálási körének átmé­rője tíz méter. KOSSUTH LAJOS 16S év« született Kossuth Lajos, tizenkilencedik századi történel­münk legnagyobb hatású alakja. Kossuth Lajos élete csaknem 100 esztendőt ível át; a XIX. század még csecsemőkorát élte, amikor 1802. szeptember 19-én Monokon megszületett, s a század már vége felé haj­lott, amikor 1894-ben Turinban meghalt. S a közben eltelt 92 esztendőnek — az első év­tizedektől eltekintve — alig volt olyan fontos történelmi eseménye Magyarországon, amikor az ő szavát ne hallanánk. Neve az 1832-es reformországgyűlés idősza­kában vált ismertté. Kölcsey híres ország- gyűlési naplójából tudjuk, milyen nehézsé­gekkel járt akkor az országgyűlési tárgyalá­soknak sajtó útján való nyilvánosságra ho­zása. Amikor a kormány lefoglalta azt a nyomdát, amely rendelkezésre állott volna, Kossuth javaslatára az országgyűlési fiatal­ság másolás útján sokszorosította az Ország- gyűlési Tudósításokat. Ez azután tulajdon­képpen már nem az országgyűlés eseményei­nek naplószerű visszaadása volt, hanem pub­licisztikai munka: Kossuth részletesen közölte az ellenzéki szónokok érvelését, a konzerva­tívokét viszont csak összevontan, röviden is­mertette. Hasonló szellemben szerkesztette az ország- gyűlés befejezése után a megyei közgyűlések­ről tájékoztató Törvényhatósági Tudósításo­kat, 1836—37-ben. Ennek az volt a nagy je­lentősége, hogy a reformmozgalom egyes me­gyékben elért eredményeit publikálta, a többi megyét is buzdította és általában összefogta az ellenzéket. Kossuth a kormány figyelmez­tetése ellenére elszántan folytatta a Törvény­hatásági Tudósítások kiadását, füzetei a nádor tilalina ellenére is megjelentek. 1837. május 4-ének éjjelén letartóztatták és négyévi fog­ságra ítélték. A következő országgyűlés erélyes közbelé­pésére a többi politikai fogollyal együtt am­nesztiát kapott ő is. 1840-ben szabadult és 1841 januárjában már megindította a Pesti Hírlapot. Vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, harcolt a polgári szabad­ságjogokért, követelte az Ország alkotmányos függetlenségét. A konzervatívok, de még az akkor' már a reformellenzéktől elszakadt Széchenyi is, erősen támadták ekkor Kossu­thot. Végül is, 1844 közepén, a kormány más­nak adta át a Pesti Hírlapot, majd megta­gadta kérését új napilap kiadására. Ismeretes, hogy Kossuth ekkor munkáját j arra a területre összpontosította, amelyen ta­lán a legszembetűnőbb volt a Habsburg-kor- mányzat által képviselt feudális rendszer ká­ros, fejlődést gátló hatása: a gazdasági élet, elsősorban az iparfejlesztés kérdéseire. S ha kezdeményezései, a Védegylet, a Magyar Ke­reskedelmi Társaság, s a Gyáralapító Társaság a remélt gazdasági hatást nem is érték el, állandóan napirenden tartották, a társadalmi, politikai élet mindennapos témáivá tették a gazdasági függetlenség kérdését. Az utolsó rendi országgyűlésre 1847-ben Pest megye választotta követévé. Kossuth ek­kor már az ellenzék vezére volt, programját is ő dolgozta ki. Az 1848 februári francia forradalom eseményeit idéző Kossuth ’ragyogó politikai és szónoki tehetsége kiemelkedő sze­repet játszott abban, hogy az országgyűlés — a bécsi forradalom hírétől is ösztönözve — megszavazta a független felelős minisztérium­ról, az esküdtszékről, a sajtószabadságról, Er­dély uniójáról, az évenként Pesten ülésező országgyűlésről szóló törvényjavaslatokat, s ami a legfontosabb volt, megszavazta „a ha­talmasan intő idő szavát megértve” — az ál­talános közteherviselést és az úrbéri viszo­nyok eltörlését, vagyis a feudális földtulaj­don rendszerének felszámolását. Ezt követően a forradalom és szabadság- harc eseményeiben mindig ott van Kossuth alakja: ott látjuk, mint a Batthyány-körmány pénzügyminiszterét, aki a kormány mérsékelt álláspontját képviseli ugyan, de mind szoro­sabb kapcsolatba lép a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radiká­lisokkal. Ott látjuk az országgyűlésen, amikor július 11-i emlékezetes beszédével eléri a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió forint megajánlását,. Q ren­deli el az első magyar bankjegyek kibocsá­tását a nemzet védelmi költségeinek fedezé­sére. És ennek a védelemnek a megszerve­zésére az ö javaslatára választják meg az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek azután elnöke lesz. Ekkor látogatja végig, 1848 szeptemberében, az alföldi városokat, hogy személyesen toborozzon katonát az Al­föld népéből a haza és jobbágyfelszabadító forradalom védelmére. Az ő lelkesítő hatása ott van a szabadságharc minden győzelmé­ben, a tavaszi hadjárat sikereiben is. Kezde­ményezésére mondották ki 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban, a Függetlenségi Nyilatkozatban, a Habsburg-ház trónfosztá­sát is. Kossuth Lajos azonban a magyar nemesség fia volt, annak a magyar nemességnek, amely a polgári forradalomban a burzsoázia fel­adatát látta el. Ebből adódtak politikájának árnyoldalai is: nem ismerte fel idejében, hogy a szabadságharc szempontjából milyen döntő lett volna a parasztság újabb követeléseinek teljesítése, nem tudott szabadulni a nemesi nacionalizmus tehertételétől sem. Csak a sza­badságharc végső szakaszában ismerte fel, hogy új Intézkedések lennének szükségesek a magyarországi nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. Végül is nem tudott úrrá lenni az ingadozáson, amely, az inter­venció és a hadi helyzet romlása után, a ve­zető réteget mindjobban hatalmába kerítette, így került sor a kormányzó-elnöki hatalom átadására Görgeynek, 1849 augusztus elején. A száműzött Kossuth — emigrációjának csaknem fél évszázada alatt — nem kevésbé jelentős alakja a magyar történelemnek, mint amilyen az előző évtizedben volt. Felemelte „intő szavát” — igaz hiába —, s óvta 1867-ben Deákot és társait attól, hogy a kiegyezéssel osztozzanak a Habsburg-hata- lommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. Amikor meghalt, a hivatalos Magyarország, a királyi tilalom következté­ben, távol maradt a temetésről, de gyászolta az ország, s különösen a magyar parasztság, amelynek tudatába kitörölhetetlenül bevéső­dött Kossuth neve, a jobbágyfelszabadítás emléke. Azóta sok évtized telt el, és Kossuth nevét nemegyszer hozzá méltatlan politikai törek­vések cégérének is használták. De ezek sem ártottak neki, megmaradt eredeti nagyságá­ban, tisztaságában. S ezért volt, hogy a má­sodik világháború sötét éveiben, a kommu­nisták vezetése alatt szerveződő ellenállási mozgalom, az ő emlékét elevenítette fel a német fasizmus ellen, a magyar nemzeti füg­getlenségért és társadalmi haladásért vívott harcában, és ezért fordul felé ma is meg­becsüléssel és tisztelettel felszabadult népünk. Pamlényi Ervin, a történelemtudományok kandidátusa • • Ünnep a bombák t»izében BUKAREST: Szeptember 15-től 17-ig a ro­mániai Mamaiában ülést tar­tott a Nemzetközi Demokrati­kus Jogászszövetség titkársága. Az ülésen magyar jogászok is részt vettek. A titkárság az ülé­sen elfogadott határozatában felszólítja minden ország jogá­szait, követeljék az Egyesült Államok vietnami agressziójá­nak megszüntetését, és köve­telte, hogy az izraeli csapatok 2 1967. szeptember 20., szerda a bambuszasztalokon játékok: közöttük olyanok is, amelyek a testvéri szocialista országok­ból. köztük Magyarországról érkeztek. S mutatják azokat a maszkokat, álarcokat is, ame­lyeket — a hagyományok sze­rint — ilyenkor a gyerekek vi­selnek. Egy maszkot külön félretet­ték, ahhoz nem nyúl senki. Emlék az, és vádló dokumen­tum. A négyéves kislánynak, Nguyen Thi-Thainak készítet­ték szülei, ö már nem veheti fel: a múlt hét elején táma­dást intéztek az amerikaiak a falu és az óvoda ellen. Akkor történt... A leszálló este már Hanoi­ban ér. A város egyik legszebb helyén, a kis tó környékén va­lamikor ezen az ünnepen ezrek és tízezrek köszöntötték a csöppségeket. Most a parkok pázsitját óvóhelyek váltott, k fel. A családok elsősorban otthonukban, szerényebb kere­tek között ünnepelnek, és a legtöbben távol gyermekeiktől, hiszen a városból több millió gyermeket kellett a falvakba és a dzsungelbe telepíteni. Hazaérve bekapcsoljuk a rá­diót. Keresgélünk a hullám­hosszakon. A saigoni adóállo­más kommentárt közöl az el­múlt héten végrehajtott VDK elleni bombázásokról. Tolmá­csom fordít néhány mondatot: „... az amerikai légierő gépei az elmúlt héten katonai cél­pontokat bombáztak északon...” S emlékezetembe villan a Luong-tru óvoda. Király Ferenc 11 kiló gyémánt a repülőgépen ŰJ-DELHl (MTI): A delhi repülőtéren néhány nappal ezelőtt lefoglalt 1200 kg aranyról az indiai hatósá­gok azon kívül, hogy nem volt bejegyezve a gép okmányai közé a ládák pontos tartalma —, azt is megállapították, hogy dél-afrikai eredetű. Ez a máso­dik ok arra, hogy az indiai vámhatóságok lefoglalják. A delhi lapok értesülése szerint az aranyat dél-afrikai csem­pészárunak tekintik és így az indiai hatóságnak joga van le­foglalni. Ezzel egy időben a delhi repülőtéren egy francia gépen, amely Tokióba repült két millió rúpia értékű gyé­mántot találtak a vámőrök, összesen 11 kiló gyémántot foglaltak le azon a címen, hogy a papírok között nem volt feltüntetve a gyémántok szállító dobozok pontos tarts ma. Sajtószolgálatunk kiküldött tudósítójának telexjeleotése, Hanoi, 1987. szeptember 13. A bejáratnál milícista lá­nyok állnak őrt, fegyverrel. A dzsungel mélye felé vezető út két oldalát dús ázsiai növény­zet övezi. Itt-ott karcsú pál­mafák merednek az égre. Néhány száz méterrel arrébb, egy tisztáson, 3—6 éves1 gyere­kek sorfala között szállunk ki a gépkocsiból. Énekkel fogad­nak bennünket. Szeptember 13-án őket kö­szönti, ünnepli az ország. A hagyományok szerint ugyanis most van Észak-Vietnamban a gyermekek ünnepe. A sokat szenvedett ország több mint hétmillió ifjú állampolgárát. Ez a 340 óvodás, akiknek most éppen vendégei vagyunk, a dasungelbe telepített Luong- tru óvodában él. Az ünnepség, a megemlékezés minden per­cében, minden mozzanatában érződik a háború. Ha le is tesz- szük acélsisakunkat, ha a gye­rekek táncát, éneikét figyeljük is, pillantásunk nem kerülheti el a körülöttünk levő magas­figyelőt, ahol a milicisták táv­csővel kémlelik az eget. Az ünneplőbe öltözött csöpp­ségektől azt kérdi Nguyen Thi-Thai óvó néni: A jó kisgyerek hogyan megy az óvóhelyre? — s az óvodá­sok pillanatok alatt előreha­jolnak, kezüket elől össze­kulcsolják. Ha az ember nem ebben a környezetben lenne, játéknak tűnne mindez: a nyi­ladozó értelmű gyermekek ön­feledt játékának. Ez itt azonban nem játék: a háború kényszere érződik a csöppségek mozdulatán. Hi­szen ez a „játék” bombázások idején életüket menti meg, amikor meghajolt derékkal, gyorsan az óvóhelyre rohan­nak. Az egyik játékszobát mu­tatják a vendéglátók. Bam­buszból készült. A szülők épí­tették szabad idejükben, s azt a csaknem egy méter magas, több mint 30 centiméteres agyagfalat is, amely a bombáik szilánkjaitól védi kicsinyeiket, tikad és gazdasági nehézségei is. — A „kulturális forradalom” propagandája a tavasszal még arról írt, hogy április, május és június döntő jelentőségű lesz a végső győzelem szem­pontjából. Ma viszont idézi a legfelső kínai vezetés képvise­lőinek olyan kijelentéseit, amelyek szerint a hatalmi harc időtartamát állítólag már korábban is három esztendőre élvezték. VARSÓ (MTI): A Trybuna Ludu pekingi tu­dósítója megállapítja, hogy a kínai sajtó már nem beszél az immár több mint 16 hónap óta tartó hatalmi harc gyors befejezéséről, hanem kénytelen elismerni, hogy „a kulturális forradalom ellenzőinek száma a jobb- és baloldalon egya­ránt” növekszik. A kínai lap közléseiből kitűnik, hogy állan­dóan súlyosbodnak Kína poli­A Trybuna Ludu a kínai helyzetről LONDON: A brit szakszervezetek meg­hívására szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Londonba. A küldöttség két hetet tölt a brit fővárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom