Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRT AI, EGYESÜLJETEK! Ara; 9# fffllr XVUL évfolyam, 222. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. szeptember 20., szerda Megkezdte munkáját az ENSZ-köz%yűlés: A világszervezet 122 tagállama magas szintű küldöttséggel képviselteti magát Az ENSZ történetében első ízben szocialista ország küldötte — a román delegátus — az elnök — U Thant jelentése Felrobbantották a Csang Kaj-sek-ista klikk saigoni nagykövetségének épületét NEW YORK (MTI): Kedden New Yorkban megkezdte munkáját az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének 22; ülés­szaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A világszervezet 122 tagál­lama magas szintű küldött­séggel képviselteti magát, csaknem félszáz országból érkezik New Yorkba minisz­terelnök-helyettes, illetve külügyminiszter. Az ENSZ székhelyén tar­tózkodik már Gromiko szovjet külügyminiszter. Rusk amerikai külügyminisz- tet a jövő héten utazik New Yorkba, s a világszer­vezet közgyűlésén későbbi időpontban részt vesz majd Brown angol és Couve de Murville francia külügymi­niszter is. A közgyűlés napirendjén mintegy száz kérdés szere­pel. A rendes tanácskozás napirendjén elsőbbséget biz­tosítanak a közel-keleti kér­dés vitájának. Ugyancsak döntő súllyal szerepel majd a vitában a vietnami háború is, bár ez hivatalosan nincs a közgyűlés napirendjén. Az ENSZ székhelyén elterjedt hírek szerint amerikai részről kísérletet akarnak tenni arra, hogy a Biztonsági Tanácsban kezdeményez­zenek vitát a vietnami háborúról, így közvetve a közgyűlés na­pirendjére erőszakolják azt. Mint ismeretes, a VDK, a szocialista országok és számos más állam ellenzi azt, hogy az ENSZ bármiféle módon belesodródjék a vietnami konfliktusba, és tagadja, hogy a világszervezet bármi­féle döntésre lenne jogosult. Hasonló álláspontot foglal el U Thant, az ENSZ főtitkára is. Számos ENSZ-megfigyelő azt a véleményt hangoztatja, hogy kevés kilátás van a megegyezésre a legfontosabb kérdésekben. A közel-keleti válság ügyében például a nyugati hatalmak ellenállá­sa meggátolta a döntést a sürgős, rendkívüli közgyűlé­sen, s várható, hogy Izrael és támogatói a rendes köz­gyűlésen is megakadályozzék az érdemi megoldást. Az iz­raeli delegátus például a rendikívüli közgyűlés záró­ülésén közölte, hogy Tel Aviv nem hajlandó elfogadni az ENSZ közvetítését és ragasz­kodik ahhoz, hogy bármiféle megoldásról közvetlenül tár­gyaljon az arab államokkal. Elutasította Tito jugoszláv elnök közvetítési kísérletét is. Az ENSZ történetében első Ízben a közgyűlés szocialista ország delegátusát választot­ta elnökül. A 22. ülésszak elnöke Corncliu Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztár­saság kül «s y minisztere. akit a tagállamok egyhangú­lag ajánlottak erre a tiszt­ségre. A keddi első ülést Abdul Rahman Pazshvak, a köz­gyűlés távozó elnöke nyitot­ta meg. A mandátumvizsgáló bizottság kijelölése után vá­lasztották meg a közgyűlés új elnökét. Az ENSZ közgyűlése szer­dán délelőtt tartja második ülését, amelyen az alelnökök megválasztására kerül sor. A világszervezet közgyűlésének 17 alelnöke van. Az általános politikai vita csütörtökön kezdődik. Goldberg amerikai dele­gátus már a csütörtöki ülésen felszólal. Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét péntekre várják. A napirenddel kapcsolat­ban nem világos, hogy mikor foglalkozik majd a közgyűlés a közel-keleti válsággal. A nyugati hatalmak el akarják odázni a témát, azzal az in­doklással, hogy előbb a köz­gyűlés általános politikai vi­tájának kell befejeződnie.' ★ A kedd délutáni ülésen Abdul Rahman Pazshvak, a távozó elnök, megnyitó be­szédében kijelentette: a nemzetközi helyzet a legutób­bi közgyűlés óta rosszabbo­dott, a feszültség növekedett. A vietnami háború az elmúlt évben kiszélesedett, s az ál­láspontok még jobban meg­merevedtek. Az a veszély fe­nyeget, hogy a háború előre fel sem mérhető mértékben szélesedik ki. Kijelentette: meg kell találni a módot ar­ra, hogy mindkét fél szá­mára elfogadható megoldás­sal vessenek véget a konf­liktusnak. Hasonló megoldást sürgetett a távozó elnök a közel-keleti válságra is. NEW YORK (MTI): A nemzetközi helyzet az elmúlt évben rosszabbodott, a vietnami háború kiterjesz­tése, valamint a közel-keleti háború miatt, állapította meg U Thant, az ENSZ fő­titkára, a világszervezet köz­gyűlésének. 22. ülésszaka elé terjesztett jelentésében. Ugyanaltkor csupán mérsékelt előrehaladás történt a le­szerelés, a gazdasági és tár­sadalmi haladás, a gyarmati rendszer felszámolása és az emberi jogok elismerése irá­nyában. A terjedelmes főtitkári je­lentés, amely felöleli a világ- szervezet tevékenységének minden területét és elemez egyes nemzetközi problémá­kat, csak röviden foglalkozik a vietnami háborúval, amely Kívül esik az ENSZ illetékes­ségén. A főtitkár jelentésében hangsúlyozza, „ha bizonyos kezdeti lépésekre sor kerül, a kérdést a tárgyalóasztalnál lehet megoldani, s van lehető­ség a tisztességes békére, e lépések nélkül azonban a konfliktus folytatódni fog.” A közel-keleti válsággal kapcsolatban a jelentés leszö­gezi annak fontosságát, hogy az izraeli csapatokat ki kell vonni az arab orszá­gok megszállt területei­ről. U Thant azonban az arab országokat is felelőssé teszi a konfliktus kirobbantásáért. A főtitkár szerint olyan ren­dezésre volna szükség, amely „tiszteletben tartja minden állam területi integritását, el­ítéli a katonai megszállást”, ugyanakkor viszont „elismeri minden állam jogát az önál­ló létre”. U Thant hangsú­lyozza például a Palesztinái arab menekültek jogát az ön- rendelkezésre, de ugyanakkor elismeri Izrael igényét a Szuezi-csatoma és az Akabair öböl használatára. A leszerelés kérdésével foglalkozva U Thant méltat­ja a kisebb mértékű előre­haladást, amit a világűr bé­kés felhasználására, illetve »a latin-amerikai atomfegyver­mentes övezetre vonatkozó egyezmény jelent, s hangsú­lyozza. igen nagy jelentőségű, hogy a genfi leszerelési értekezlet elé került az atomstop-egyezményről szóló javaslat. A főtitkár sürgeti a kis or­szágok jogainak’ megfelelő védelmét és újabb lépéseket követel a leszerelés kérdései­nek gyakorlati megoldása ér­dekében. U Thant megállapítja, hogy nem történt előrehaladás szá­mos fontos kérdésben. Mind­máig megoldatlan a ciprusi helyzet és az ENSZ békefenn­tartó erőinek problémája, amelynek fontosságát a kö­zel-keleti háború különösen aláhúzta. SAIGON: Hatalmas robbanás ráz- kódtatta meg a Csang Kaj- sekri^ta klikk saigoni. .nagy- követségének épületét kedden helyi idő szerint délelőtt há­romnegyed tizenegykor. A robbanás teljesen lerombolta a két­emeletes épület egyik szárnyát, azt a részt, ahol a konzuli hivatal és a nagykövet dol­gozószobája volt. A nagykö­vetség személyzete a robba­nás időpontjában éppen a másik szárnyban tartott ér­tekezletet. A robbanásnak egy halálos és 19 sébesült áldozata van. Az amerikai és a dél-viet­nami katonai rendőrség azonnal körülzárta a nagy- követség épületének környé­két, mindenkit igazoltatott és megmotozott. Egy órával a robbanás után három fia­talembert, két dél-vietnamit és egy kínai származású sze­mélyt tartóztattak le. Állító­lag kézigránátot és lőfegy­vert találtak náluk. A tajvani nagykövetség épülete két háztöm bnyi re BERLIN (ADN): Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke újból javasol­ta Kiesinger nyugatnémet kancellárnak, hogy kezdje­nek tárgyal ásókat „a két né­met állam kapcsolatainak normalizálásához vezető köz­vetlen, gyakorlati lépések­ről” és áll Saigon belvárosában az amerikai nagykövetségtől, amelyet 1965. márciusában a partizánok egy bravúros ak­ció nyomán szinte teljesen lerombolták. ★ Az amerikai légierő a va­sárnapihoz hasonló heves támadást hajtott végre a VDK területe ellen. Második napja bombázták szünet nélkül Haiphongot, támadták Hanoi környékét és az ország déli, a demilr tarizált övezettel szomszé­dos területeit. A Haiphong elleni légitá­madásban a Tonkin i-öbölben állomásozó Intrepid és Coral Sea repülőgép-anyahajókról felszállt Skyhawk vadász­bombázók vettek részt. Bom­báikat a város sűrűn lakott területei felett, elsősorban az áruházi negyedre szórták le. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője sze­rint a pályaudvart, raktára­kat, a város szívében fekvő vasúti- és közúti hidat va­lamint a kikötői dokkokhoz vezető egyik közúti hidat bombázták. az erőszakról történő kölcsönös lemondásról. A hétfőn Bonnban átadott levélnek, valamint az NDK és az NSZK normális kap­csolatainak helyreállítására és ápolására vonatkozó szer­ződés tervezetének szövegét kedden hozták nyilvánosság­ra Berlinben. Levelében Stoph minisz­terelnök megismételte 1967, május 10-i levelében tett ja­vaslatait, amelyeket Kiesin­ger június 13-i válaszlevelé­ben nem érintett. Stoph ja­vasolta, hogy az NDK fővárosában vagy Bonnban kezdjenek tár­gyalásokat közte és Kie­singer között, s a technikai előkészítést bízzák az NDK miniszterta­nácsa hivatalának, illetve a nyugatnémet kancellári hi­vatalnak az államtitkáraira. Stoph miniszterelnök leve­lében visszautasítja Kiesin­ger válaszlevelének a nyu­gatnémet kormány egyedüli képviseleti jogára vonatkozó újabb jogtalan igényét. Harcok Nigériában LAGOS (MTI): A lagosi rádió bejelentette, hogy Benin tői, a nigériai kö­zépnyugati tartomány főváro­sától északra lezajlott harcok során a biafrai felkelők hadse­regének 180 katonája esett el. A szövetségi csapatok több fegyvert és lőszert zsákmá­nyoltak. Lagostoan elterjedt hírek szerint Beninben feszült a helyzet, mert a nem ibo lakos­ság ellenállást tanúsít a közép- nyugati hatóságokkal szemben, amelyek többször is adtak \A figyelmeztetést a „szabotőrölr és a „haladás ellenségei” ellei . Stoph javaslata i Kezdjenek tárgyalásokat a két német állam kapcsolatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom