Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Nyári kutatás Nyári szünet. Ilyenkor élettelen, csendes tömegnek tűnik az Egri Tanárképző Főiskola. A folyosón elfog az egyedüllét, sehol egy lélek, sehol egy biztató mozgás. Aztán kopogta­tok néhány ajtón és azok megnyílnak, a tanszéki szobákban, laboratóriumokban is csend van, de ez a csend életteli, tu­dományos kutatómunkát végeznek a tanárok. Nyári szünet. De ilyenkor lehet nyugodtan elmélyülni a kedvenc témá­ban. Tanári beszéd és Gárdonyi Zárt ajtók mögött dolgozik dr. Bakos József, a nyelvtudo­mányi tanszék vezetője. Meg­kérdezi, hogy ki az, aztán be­enged. Nincs sok ideje, Gyön­gyösre utazik, várja a kocsi. Előadássorozatot tart „Édes anyanyelvűnk” éppen sörön következő egyik tárgyköréből Rögtön mutatja a szép kiad­ványt: most jelent meg a más­fél évvel ezelőtt lezajlott egri nyelvtudományi konferencia előadásainak összegyűjtött kö­tete. A szerkesztőbizottság tag­ja volt dr. Bakos József is. Néhányszor már hallottam tőle kedvenc témájáról, a ta­nári beszédről. — Végre elkészült. A Ma­gyar Nyelvőrben folytatások­ban közlik, aztán megjelenik könyvalakban is. Pokoli mun­ka volt, mert szinte teljesen hiányzott hozzá a szakiroda- lom. Barátaim, tanítványaim gyakorló tanárok mindenhol az országban segítettek. Mag­nófelvételeket, feljegyzésekei készítettek óráikról. Ezekel használtam fel és a legújabb információs elméletekből merí­tettem dolgozatomhoz. Foglal­kozom az általános-, a közép­iskola és a felsőoktatás „ta­nári beszédével” egyaránt. Az általános hiba, hogy a tanárok • • Öten a százezerből Százezer magyar vörös katona harcolt Szovjet-Orosz- országban a forradalom győzelméért. A neves és ismeret­len harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasóközönségünknek. I. Kézfogfás Keniniiel Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával ha­mar kitűnt, s húszegynéhány éves fejjel, 1918 januárjában már a vörösgárda internacio­nalista részlegének parancs­noka volt. Ekkor vették fel a pártba. Áprilisban Moszkvába utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadifoglyok összoroszországi kongresszusát. Nem volt minden kaland híján a moszkvai utazás, Gara­sin többször is életveszélyben forgott. Végülis egészségben lépett be a Drezda Szálló ka­puján. Ott székelt a párt ma­gyar szekciója. Az orosz ka­tonaruhás, kozákos kucsmát, hosszú kardot viselő magyar internacionalista benyitott az egyik szobába. Legszíveseb­ben máris visszafordult volna, mert látta, hogy fontos, heves vitát zavart meg. Egy férfi kissé türelmetlenül, oroszul kérdezte tőle, mit őhajt? Ga­4 N mű is ág |»67. augusztus 6., vasárnap rasin elmondta, hogy magyar hadifogoly, a vörösgárda zász­lóalj parancsnoka, aki a kong­resszusra jött. Az érdeklődő bemutatkozott: — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik ket­tő, Szamuely Tibor és Jancsik Ferenc is. Maguk közé ültették, s érdeklődek, miként harcol­nak a magyar forradalmárok arrafelé, ahonnan Garasin jött. A hadifogoly kongresz- szuson az orosz bolsevik párt mellett működő magyar cso­port nevében Kun Béla szó­lalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadifoglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forra­dalmat — mondta —, a for­radalom megmutatta . mind- annviótoknak, hogy a p'-ole- táriát.us megmentése saját ke­zében van. Garasin elvtárs a többiek­kel együtt éltette a magyar- országi forradalmat, amelynek szevezésére Kun Béla és a ha­difogoly kongresszus magyar részvevői közül sokan nemso­kára útnak is indultak. Gara­sin elvtársit azonban Szovjet- Oroszországban marasztalta a forradalmi kötelesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik az emberiség történetének első praletárfor- radalmát védelmezik. A fris­sen szervezett vöröshadsereg soraiban harcolt Jaroszlavban az eszer-f el kelés ellen. A nemzetközi dandár lovaszász­lóaljának törzsét vezette. Két évig küzdöttek Ukrajnában, huszársapkájukról vörös ör­dögöknek becézték őket. Ker­gette Mahnót, Petrljurát, ké­sőbb Gyenyikin ellen védte a szovjet államot. Aztán 1921- ben az Altáj vidékére küld­ték, gabonáért. Az orosz forradalom kato­nájaként is megmaradt ma­gyarnak. Magyarországon ek­kor tombolt a fehérterror, a Magyar Tanácsköztársaság egykori vezetőinek élete ve­szélyben forgott. A bolsevik párt Központi Bizottsága és a kommunista Internacionálé elnöksége Garasin Rudolfot bízta meg a magyar politikai emigránsok ügyeinek intézé­sével. A szovjet állam részé­ről Csicserin külügyi népbiz­tos tárgyalt Horthyékkal. Tisz­teket adtak minden kommu­nistáért. A költségeket a ma­gyar kormány dollárban kér­te. Emiatt a csere közben a pénzügyi népbiztos kijelentet­te: nem tud több pénzt adni. Garasin Leninhez fordult be­adványával. Az írást szemé­lyesen vitte fel a Kremlbe, s átadta Lenin elvtárs titkárnő­jének. Egyszer csak nyílt az ajtó — s a magyar forradal­már megpillantotta Lenint, aki megkérdezte: — Lovaskatona elvtárs, me­lyik csapattesthez tartozik? Lenin barátságossága és közvetlensége úrrá lett Gara­sin elvtárs megilletődöttségén. Elmondotta, hogy az interna­cionalista hadsereg magyar katonája. Vlagyimir Iljics hozzálépett, s a vállára tette a kezét: — Derék gyerekek maguk! — mondta. Aztán az iránt érdeklődött, hogy mi járatban van a Kremlben. A titkárnő átadta a kérvényt, amelynek tartal­mával í,enin azonnal megis­merkedett. Aztán bevitte a nmgyar kommunistát a dolgo- aószobáiába, s a legapróbb részietekig terjedően kikér- 0,-7te « magvar elvtársak sor­sáról Ezután felhívta telefo­non a pénzügyi népbiztossá­got, érvelt és vitatkozott, s aztán közölte: — Megbánják a pénzt, ami­re Szükségük van! Búcsúzóul melegen megráz» ta Garasin Rudolf kezét. Pintér István kább a trópusiaknál, amelyek rendszere ma még egyáltalán nem lezárt, sok még az isme­retlen faj. — Felfedezett új fajokat? — öt új trópusi mohafajtát írtam le. — Hogyan jut ilyen ritka fajokhoz? — Voltam gyűjtőúton Viet­namban. Kapcsolatban vagyok legalább 50 külföldi kutatóval, akikkel rendszeresen cseré­lünk fajokat, lenyomatokat, de publikációkat is. Dr. Pócs Tamás megmutat­ja a gyűjteményt. Ez nem va­lami látványos a laikus szá­mára, hiszen tasakokban szek­rényekben őrzik őket. De egy egész szoba, a tanszékvezető szobájának szekrényei mo­hákkal van tele és az ezek­ről szóló szakirodalommal, tu­dományos közleményékkel, folyóiratokkal, könyvekkel, ha­tározókkal — több nyelven. — Mennyi időt vesz igénybe egy új mohafaj meghatározá­sa? — Attól függ, hogy milyen mértékben ismerős számom­ra. Ha teljesen ismeretlen, ak­kor néhány óra, fél nap, vagy három nap is. Mikroszkópi vizsgálat szükséges és sok-sok szakirodalmi segédeszköz. A lényeg itt az, hogy rögtön tudja az ember, hogy milyen forrásmunkához nyúljon az il­lető moha meghatározásánál. Dr. Pócs Tamás tavaly egy hónapig a párizsi nemzeti mú­zeumban dolgozott, onnan át- rándult a Pireneusokba, An­dorrába és onnan is mohákat hozott. Különben francia ku­tatóktól évente 120 mohafajt, a bécsi természettudományi múzeumtól 40-et az amerikai briológiai társaságtól másfél év alatt 500 trópusi fajt, a ja­pán kutatóktól kétezret kapott. Persze, ehhez az is kell, hogy ő is küldjön, mert ez a csere hasonlít a bélyegcseréhez: ah- . hoz hogy kapjon valaki, adni is kell, a kapcsolatokat ápolni kell. Nagy ládát mutat: a londoni British Museumból érkezett és Salamon-szigeti trópusi mo­hákat tartalmaz. Pócs vállal­ta, hogy feldolgozza és meg­határozza. De kap indiai, afri­kai és új-guineai fajokat is. — Az egri főiskola növény­tani tanszékének bizonyára szép mohagyűjteménye van... — Hat—hétezer önálló mo­hafajunk van 10 ezer példány­ban. Egzotikus gyűjteményünk nagyobb mint a Nemzeti Mú­zeum Növénytárárának. A fiatal kutató már nevet szerzett magának a nemzet­közi botanikában a mohák ré­vén. Róla is neveztek már él egy afrikai mohát. — berkovits — nem fordítanak elég gondot a nyelvi formára, a szavak, mon­datok hangtani és nyelvtani megformálására. Elsősorban a mondanivalóra ügyelnek, amely helyénvaló is, de a for­ma sokkal fontosabb annál, mint ahogy helyes útra terel­jük a tanári beszédet, mert ha ez rossz, hibás, akkor nem megfelelő az oktatás színvo­nala és nagyfokú idegi meg­terhelést jelent mind a tanár, mind a tanulók számára. Közben néhányszor az órá­jára pillant, várja az autót, amely majd Gyöngyösre szál­lítja. Aztán megemlíti, hogy akadémiai doktori disszertá­cióját készíti. — Gárdonyi írói nyelve a té_ mám. A disszertáció legérde­kesebb és legmodernebb feje­zete az úgynevezett mikro- és makrókontextus vizsgálat lesz. A mikrokontextus vizsgálatnál az író szövegét nem önmagá­ban, hanem a többi mondat és szövegrész környezetében, a makrónál pedig abban a társa, dalmi, gazdasági alakulatban vizsgálom, amelyben a mű megszületett. Ilyenfajta mód­szereket nálunk még nem igen használtak. Mondhatok példát is: valahol Gárdonyi ezt az igét használja, hogy „lépikél” Akkoriban ezt az egész fiatal, mondjuk 18 éves lányok járá­sára használták. Vagy: „olyan illavai pofája volt”. Ahhoz, hogy ezt a szólást megérthes­sük, tudni kell, hogy Illává egy börtön volt, ahova akko­riban a fiatalkorúakat szá.’lí tották... S közben megszólal a tele­fon. Itt a kocsi és dr. Bakos József indul Gyöngyösre elő­adást tartani „Édes anyanyel­vűnkről”. T ízezer moha köxőtt Rengeteg moha jelenlétében találom dr. Pócs Tamást, a nö­vénytani tanszéken. Tátrai gyűjtőútjának eredményét 300 fajta mohát tízezer példányban preparál, rendszerez laborán­sával együtt. A mohák nem véletlenek, hiszen a fiatal tan­székvezető docens briológus, vagyis a mohákkal foglalko­zik. — Szép terület, sok még a tennivaló itt, ha nem is az európai fajoknál, de annál in­Anyanyelvűnk és a mohák is várják. A benevezés határ­ideje augusztus 20. Országos hírű szakemberek közreműködésével rendezi meg a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum a szőlészeti-borá­szati ankétot. A tudományos tanácskozást helyszíni szem­lékkel kötik össze. A mátrai erdészek ügyességi versenyében hat számban mé­rik össze tudásukat az erdő- gazdaság dolgozói. Futóvadlövő pályát is építenek, hogy ezzel is újabb szórakozási lehetősé­get biztosítsanak a közönség­nek. Szeptember 23-án a bányász sporttelepen lovasversenyt és iovasbemutatót tartanak. A tá­jékozódó és terepverseny szer­vezője az MTS Természetbarát Szövetsége. A verseny a S»"’- reti Kupáért folyik. Szeptem­ber 24-én délelőtt 10 óra kö­rül várható a célba érés a Di­mitrov Népkertben. A ’rendezvénysorozatot a hagyományos szüreti bál zárja. reprezentáló gyűjteményét: az emlősöktől kezdve, a madara­kon át, a rovarokig. A Mátrai Erdőgazdaság a mátrafüredi művelődési otthonban a tró­feákat állítja ki. Valamennyi kiállítás szep­tember 21-től 24-ig tart nyit­va. A terv szerint szeptember 23-án este a szabadtéri szín­padon a Kisipari Szövetkezetek Erkel Ferenc Művészegyüttese szerepel Színes szőttes című műsorával. A Háry János című daljáté­kot a helybeli művészeti cso­portok 350 szereplője viszi színre szeptember 24-én. A díszleteket a szegedi szabadtéri játékok rendezőségétől kérik kölcsön erre az előadásba. A hagyományos szüreti fel­vonulás időpontja szeptember 24 délután 3 óra. A látványos, karneválszerű felvonulásra a környező községek csoportjait Bár hagyomány a gyöngyösi szüreti napok megrendezése, az idei ünnepségek azonban na­gyon sok, lényeges vonásban fognak különbözni az eddigiek­től. Röviden úgy jellemezhet­nénk az eseménysort: rango­sabb, vonzóbb, tartalmasabb lesz, mint amilyen volt a múlt­ban. A legfőbb vonása az idei gyöngyösi szüretnek, hogy most kapják meg először a leg­jobbak az Aranyszőlő vándor­díját. A szemre is szép ötvös­munka elkészítését a Képző- művészeti Lektorátus segítette, az öntését az Állami Pénzve­rőben végzik el. Megtekinthető lesz majd szeptember 1-től a Fő téri áruház kirakatában. A rendezvények közül ki­emelkedik a mezőgazdasági ki­állítás, amelyre hatvan terme­lőszövetkezet kapott meghívót, hogy azon a termékeiket a kö­zönségnek bemutassák. A Mát­ra Múzeum erre az alkalomra állítja össze a Mátra élővilágát (fyongyösi szüret. 1007 Gyerekfejjel sorozták be ka­tonának az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregébe. Szá­mára azonban az első világ­háború hamarosan végétért. Garasin Rudolf úgy esett orosz fogságba 1915 októberé­ben hogy szinte még a pus­káját sem süthette el. Három hadifogolytábort is megjárt, amikor Ljubin városába ke­rült. Itt egy nyomdatulajdo­noshoz helyezték ki munkára. Az orosz mester megszerette munkását, s Garasán hamaro­san szabadon. járt-kelt a vá­rosban. Lassacskán orosz munkásokkal is barátságot kötött, akik arról beszéltek, nincs messze az idő, amikor a munkások és parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsá­nak irányítását. S amikor 1917 novemberében megalakult a forradalom fegyveres csapa­ta, a vörösgárda Garasin — negyvened magával — jelent­kezett a hadifoglyok közül. ról és központifűtés-rendszer- ről is gondoskodni kelL Az eddigi költségbecslés sze­rint, ha csökkentett igénnyel közeledünk a célhoz, majd­nem 22 millióba, ha igénye­sebben, 25 millióba kerül mindez. Arról most nem be­szélünk, hogy a meglevő épüle­tek tulajdonjogának a rende­zése és a kivitelezési módok meghatározása mellett, a célok végleges tisztázása után, évek­be telik, amíg a ma valóban el­fogadhatatlan külsejű és for­májú épülettömb a belváros , szívében szemet-szívet gyö­nyörködtető kultűrcentrummá nemesedik. Sokan türelmetlenül sürgetik a megoldást és azt mondják, hogy ma is későn lenne, ha már készen lenne. A türelmet­leneknek bizonyos mértékig válasz a magas költség, s az, hogy előbbre való gondjai — lakásproblémák is — akadtak eddig a városnak. Szemléletben is fejlődünk, és az igény meg­fogalmazása az idővel, lehető­ségeink növekedésével együtt érlelődött és érlelődik. A lepe- dőnyi helyszínrajz és az alap­rajzok nem férnek el az újság­oldalra, de ez a vázlatos tudó­sítás is eligazít a szándékokat illetően: amikorra az autójaví­tó két év múlva kiköltözik a műhellyé változtatott barokk istállóból, már minden készen lesz ahhoz, hogy az építészek, muzeológusok, művészek el­gondolásai valóba váljanak. Az érseki pincék bekapcsolása a múzeumba, megvalósított szak- kiállításhoz pedig olyan ide­genforgalmi érdekességé nö­velhető, amilyen még egy nem­igen akad az országban. így nyer egy város egy kulturális gócpontot és idegenforgalmi rangot egyaránt. Ezért érdemes még egy-két évet várni. Farkas András hogy a látogatók, érdeklődők ne kényszerüljenek az egész épülettömböt végigbandukolni, másrészt azért, hogy a forgal­mat zökkenőmentessé tegyék. A múzeum földszinti részén, a jelenlegi egyemeletes épü­letben, iparművészeti és bútor­gyűjtemény kap helyet. Az ut­cai részen helytörténeti gyűj­teményt és az előkészítő mű­helyeket rendezik be, míg a most szerelőcsarnoknak hasz­nált. régi istállórészen a nagy­vonalú elgondolásnak megfele­lően, 560 négyzetméteres terü­lettel otthonra talál Eger szőlő- és borkultúrájának a múzeu­ma. A földszinti épületrész nyu­gati oldalában a borverseny­terem és az ivószoba kerül, a szükséges melléklétesítmények­kel. A körbefutó folyosókat is hasznosítják, helytörténeti és egyéb állandó kiállítások cél­jára. Az emeleti részen — az ér­seki palota egyemeletes északi szárnyában — a múzeum ku­tató szobái és a vendégszobák mellett az időszakos kiállítás termeit nyitják majd meg. A megépítendő Széchenyi utcai emeleti részben kap helyet az észak-magyarországi képzőmű­vészek kiállítási terme. Az épület északi sarkában 144 négyzetméternyi területen a barokk faszobrok várják majd a látogatókat. Az istálló felett épülő emeleti részen ötszáz négyzetméternyi területen he­lyezik el az egri képtár régi anyagát, míg a modern képtár külön helyiséget kap százados képek szomszédságában. Mennyibe kerül? Iroda és raktárhelyiségek csatlakoznak ezekhez az elgon­dolásokhoz. Az esztétikai igé­nyeken felül légkondícionálás­Az idegen, aki idejön, ámul- va szemléli-ízlelgeti Eger épí­tészeti műremekeit, a barokk kor ma már klasszikusan ható emlékeit. Azt is észreveszi, hogy a városban új lakónegyed nőtt ki a földből, létesítmények egész sora gazdagítja a Bükk lábánál fekvő, ezt a múltat idéző, de ipari jövőjét is építő, az új arcát kereső várost. S amikor járják a szűk utcákat, azt is megállapítják, hogy a Líceum, a Székesegyház és az érseki palota közvetlen szom­szédságában, a történelmi bel­város legszebb pontján, a Szé­chenyi utca bal oldalán még mindig áll az érseki istálló. Ha nem is eredeti céljának szol­gálatában, az autójavító-üzem­nek helyet adva, de minden­esetre kor- és időszerűtlenül létezik. Mintha ittfelejtették volna, mintha a hatóságok és mindenki, akiket a belváros sorsa illet, nem gondolnának rá, nem gondolkoznának azon, mit is kellene kezdeni ezzel az épülettel. Az egri lokálpatrióták is évek óta beszélgetnek erről a témáról, s arról, miként le­hetne hasznosítani érdeme sze­rint ezt a belvárosi részt és ezt •z üzemmé előléptetett istállót. A hatóságok is tudják A hatóságok is régóta foglal­koznak ennek a tipikusan egri és építészeti kérdésnek is fon­tos probléma megoldásával. A lokálpatrióta türelmetlenség megnyugtatására leírhatjuk, hogy évekkel ezelőtt megindult az a folyamat, amely éveken belül megoldást hoz a köz­nyelven „érseki istálló” néven számon tartott épület ügyében. A Széchenyi utca 5. szám alatt levő épület, az egykori istálló, jelenlegi használója a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat autójavító üzeme a tervek szerint két-há- rom éven belül új szervizállo­mássá bővül a Lenin úton. Ez­zel lehetővé válik annak a nagyvonalú programnak a megvalósítása, amelyet a Dobó István Vármúzeum igazgatósá­ga dolgozott ki. Általánosan elfogadott véle­mény — és ebben elsősorban az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szava a döntő —, hogy ezt az épületegységet nem kell lebontani. Meg kell hagy­ni azokat a stílusjegyeket, amelyek az érseki palota észa­ki szárnyát, a Széchenyi utcá­ra néző épületrészt és magát az istállót egybekötik. Ide kap­csolják még a nyugati oldalon levő érseki pincéket is. A tervezési program már 1966-ban két változatban is el­készült, s előirányozza, hogy a múzeumnak jelenleg otthont nyújtó, a Várban levő egykori kincstári és a múzeumi célokr nak csak részben megfelelő épületek lebontása után itt kapjon otthont a múzeum, minden eddigi állandó kiállí­tás és Eger szőlőkultúrájával oly szorosan összefüggő léte­sítendő bormúzeum is. Azt ugyanis senki nem vitathatja, Hogy az egri vár feltárási munkáit a most álló múzeumi épületek gátolják, s miután azok lebontása nem jelent épí­tészeti és esztétikai vesztesé­get, minél hamarabb eltüntetik őket, annál jobb előfeltételek nyílnak a vár rekonstrukciós munkálataira. Mit terveznek az épületben ? Az épület külső arca, hom­lokzata is lényeges változást mutat majd. A múzeum főbe­járata kisebb átalakítás folytán az érseki palota egyemeletes északi szárnyépületén helyez­kedik el és ezzel a megoldás­sal a Széchnyi utca forgalmát elkerüli a múzeumnak százez- rekrek rúgó látogatója. A Szé­chenyi utcai és a Foglár utcai homlokzatot hozzáidomítják ritmusban és stílusban az egy­emeletes épületrészhez. A sza­bálytalan négyszöget alkotó épülettömbben három lépcső­házat találunk majd azért, Kultúrközpont Eger óvárosában

Next

/
Oldalképek
Tartalom