Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Cselekedj fink a reform szellemében Vélemények az új felvásárlási árakról ^ ..el kell érni, hogy a következő hónapokban a re­formra való átmenet közép­pontjába a vállalati tevé­kenység, a vállalatok hely­zetének a magasabb követel­ményekből kiinduló elem­zése, a vállalati kezdemé­nyezés élénkülése kerül­jön”. (Az MSZMP Központi Bi- aottságának június 23-i ülé­séről kiadott közleményből.) Az első kérdés, hogy a vál­lalatok vajon rendelkeznek-e a közgazdasági tevékenység­hez szükséges előfeltételek­kel? Az illetékes központi szervek az elmúlt hónapok­ban eleget tettek kötelezett­ségüknek, nyilvánosságra hoz­ták a gazdaságirányítási re­form legfőbb szabályzóit. A kormány elfogadta az állami vállalatok jövedelmének fel­használására vonatkozó szabá­lyozás elveit, új rendelet je­lent meg a beruházásokról, a hitel- és pénzforgalomról, sza­bályozták a külkereskedelmet és a devizagazdálkodást, a vál­lalatok már ismerik, vagy szeptember 1-ig megismerik az új árakat Tehát a reform vállalati kibontakozásának alapfeltételeit biztosították. Az említett rendelkezések csak a jövő mezsgyéit jelölik ki, a gazdálkodás kereteit szabják meg. A reform jelleg­zetessége éppen az, hogy a döntési rendszer decentralizá- lódik, ott döntenek majd, ahol a határozatokhoz szükséges ismeretek és a megvalósítás eszközei is rendelkezésre áll­nak, tehát fokozódik a vál­lalatok hatásköre és felelős­sége. Az első lépés Ahhoz, hogy a vállalat veze­tői a jó gazda gondosságával gazdálkodjanak, idejében is­merni kell a központi szabá­lyozó eszközök működési me­chanizmusát, sőt a reform tár­sadalmi, politikai indítékait és célkitűzéseit is. Ezért helye­selni lehet a Mátravidéki Fém­művek kezdeményezését, hogy a vállalat felső és középveze­tői háromszor kétnapos kon­zultáción vitatják meg a fel­készülés feladatait. Rendeletekből, szakköny­vekből is meg lehet szerezni azt a tájékozottságot, amely az új mechanizmus előkészítésé­hez szükséges, de nem elegen­dő, hogy a vezetők csak szak­területük problémáival foglal­kozzanak, most arra van szük­ség, hogy szót értsenek és ösz- szefogjanak azok, akik a vál­lalatnál ezután is együtt akar­nak dolgozni. Ha külföldről új gépet akar beszerezni a gyár, akkor a műszakiaknak ismerniük kell, hogy a világpiacon hol kap­hatják a célnak legjobban megfelelő gépet, azt hol lehet a legolcsóbban megvásárolni. De a beruházás többé nem in­gyenes nemzeti ajándék, a műszakiaknak azt is tudniuk, sőt kellően mérlegelniük kell, hogy 1968-tól az import útján beszerzett gép teljes vétel­árát a vállalat fizeti, ezen fe­lül meghatározott összeget le­tétbe kell helyezni. A ve?ő érdekeit védik A korábbi gyakorlat szerint a forgóalap-ellátás a főköny­velő és a pénzügyi osztályve­zető gondja volt, A jövő év elejétől a vevő és az eladó megállapodhat, hogy milyen fizetési módot választanak. Hogyan történt eddig? Ha va­gonba, vagy teherautóra rak­ták az árut, a fuvarokmányt az inkasszóhoz csatolták és az eladó pár napon belül míg­kapta pénzét. Lehetséges, hogy 1968-tól a vevő ragasz­kodni fog ahhoz, hogy előbb átveszi az árut, ellenőrzi a mennyiséget és a minőséget és csak ezután utalja át az áru ellenértékét. Az átutalási rend­szer lassítja a pénz forgási sebességét, de fokozottabban védi a vevő érdekeit. Hogyan rendezik a válla­latok forgóalapját? Ezt Sírokban, a közelmúlt­ban tartott konferencián, pénz­ügyi ember kérdezte. De a fo­lyamatos anyagellátást, a termelés meghitelezését, a szerződés szerinti minőségű és mennyiségű áruszállítást, sem a pénzügyi, sem az anyag, sem a termelési osztály egye­dül nem teljesítheti, ehhez az egész vállalat összefogása szük­séges. Milyen következményekkel jár, ha az új mechanizmus idején a vállalat selejtes árut szállít, avgy nem fizet ponto­san, a szerződében megálla­pított időben? A vállalat veze­tőinek, sőt minden dolgozó­jának zsebe sokkal jobban ér­zi majd, ha nyereséggel, vagy veszteségesen dolgoznak. De kinek mit kell tennie, milyen legyen a vállalat szervezeti felépítése, hogyan biztosítsák az üzemek és az osztályok eredményesebb együttműködé­sét? A vállalat legyen vállalkozás Még bonyolultabb kérdés, hogy az új mechanizmusban mi a vállalat szerepe és felada­ta és milyen távlati célokat tűzzenek ki a vezetők? Az új gazdasági mechanizmus megköveteli, hogy a vállalat vezetőségének határozott el­képzelései legyenek a jövedel­mezőség tekintetében, a mű­szaki fejlesztés, az értékesítés, az állóeszköz-gazdálkodás, a pénzügyi helyzet, a munkaerő­gazdálkodás, az anyagi és er­kölcsi ösztönzéssel kapcsolato­san. Arra van szükség, hogy minden vállalat megteremtse a „saját mechanizmusát’. A rendeleték és a határozatok alapos tanulmányozása, a szak­emberek véleménycseréje he­lyes és szükséges, de nem ele­9* j ...® ekkor a gyilkos összevonta a szemöldö­két, három és végleges lépést tett áldozata felé magában így mormogva: most megdög- lesz, te átkozott. És hirtelen letett az asztalra három krémest: __ Fogyaszd egészséggel — mondta vérfa­gyasztó mosollyal és biztos volt a dolgában... Ab szurd-min i történet: Vállalati főmérnök. Adonisz. Saját lakás. Gépkocsi. Ötven éven felüli csúnya titkárnő, hat unokával és 100 forint fizetésemeléssel. Pletyka: _ Könnyű neki. Fizetésemelés. De miért? Hj a ha én is nő lennék, ugyebár ★ Nem abszurd-mini történet: Vállalati főmérnök. Kopasz és öreg. Négy gyerek, két unoka. Állami gépkocsi. Húsz­éves titkárnő, csodálatos, klassz nő. Nincs fizetésemelés. — Még, hogy nincs fizetésemelés? Hogy oda ne rohanjak. Megvan így is az a havi plusz...'Hja, ha én is vállalati igazgató len­nék, . „ (— gendő, csupán az első lépés a továbbvezető úton. A vállalat vezetőségének a külső- és a belső információk egész sorát kell elemezni, hogy megtalál­ják a legjobb megoldást, hogy helyesen dönthessenek, majd következetesen megvalósítsák a határozatokat. A gazdaságirányítási reform elveinek megértése ut&n arra van szükség, hogy a vállalat dolgozói a -- akorlati megva­lósítás módszereit kutassák. Itt az ideje, hogy az új me- chanzimus szellemében csele­kedjünk! A gazdaságirányítási reform új követelményeket támaszt a vezetés minden szintjén. A maga posztján ki. hogyan te­het ennek eleget? Az egyes csoportok, üzemek és osztá­lyok munkáját hogyan han­golja össze, milyen módon ösz­tönözze a vállalat vezetősége? Erre nem lehet általános sé­mát adni, éppen ezt kell most minden vállalatnak önmagá­nak megoldani. Kiindulópont­ként és a gyakorla tban mindig követendő elvként tartsák szem előtt azt a célkitűzést, hogy a vállalat legyen valóban vállal­kozás, amelynek eredményes­sége növelje a dolgozók jö­vedelmét és a szocialista nép­gazdaság erejét. Dr. Fazekas László Néhány hete napvilágot lát­tak a mezőgazdasági termékek új felvásárlási áraival kapcso­latos intézkedések. Felkeres­tünk néhány termelőszövetke­zeti vezetőt, miképpen véle­kednek az új árakról. A hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet irodájában Nyes- xe János főkönyvelővel beszél­getünk, aki egyből papírt és ceruzát vesz elő. — Nap mint nap meg kell tanulnunk valamit — mondja. — Egyre nagyobbak a lehető­ségeink, önállóbban kell gaz­dálkodnunk, s a lehetőségek közül nekünk kell kiválasztani azt, ami számunkra a leg­hasznosabb, legjövedelmezőbb. Itt vannak például az új árak. egy részük még az idén, a többi pedig jövőre fog érvény­be lépni. Kiszámítottuk, hogy kalászosokból az elmúlt évek átlagtermését figyelembe véve, jövőre mintegy 230 ezer forint többletjövedelemre tehetünk szert. A sertéseknél 377 ezer, a szarvasmarháknál pedig ke­reken hatszázezer forint lesz a többletbevétel — ha csak a je­lenlegi állományt vesszük fi­gyelembe. — Tehát elégedettek az új árakkal? — Természetesen. Azonban a megelégedettségen túl még másra is szükségünk van. Tiszta és virágos lesz-e Vannak olyan gyöngyösiek, akik nem értik: miért indíta­nak mozgalmat tavasszal azok a szervek a tiszta és virágos Gyöngyös megteremtéséért, amelyek a meleg idő beálltá­val a vízzel való szigorú taka­rékosságra szólítják fel a la­kosságot, megtiltják a locso­lást is. Nem üti a két rendelet egy­mást? Meg lehet valósítani a kétféle törekvést egyszerre? Aligha. A tisztasághoz is, a virágos közterületek megte­remtéséhez is víz kell. Gyön­gyösnek pedig évek óta nincs annyi vize, amennyi a napi szükségletet fedezné. A víz­zel való szigorú takarékossá­got elkerülni nem lehet. Ezt vette figyelembe a vá­rosi kertészeti üzem is akkor, amikot a parkokat már úgy alakította ki, hogy azok nö­vényzete minél kevesebb vizet kívánjon. Növelte a füvesített területek arányát, valamint az évelő növények számát. Az ésszerű gazdálkodás azonban még nem zárja ki, sőt: elősegíti a túlzásoktól mentes virágos területek léte­sítését Gyakorlat volt a kö­zelmúltban az is, hogy a par­kokat éjjel locsolták, felhasz­nálták ehhez a patak vizét is. Még a strandról is hordtak vizet a locsoláshoz. A városnak azokban a ré­szein, ahol a régi ásott kutak ma is működnek, a ház előtt, a járda mellett levő virágos kertek felfrissítése nem gond. Ezeken a területeken most is díszlenek a növények. Szerény keretek között, de szemeit gyö­nyörköd te tőén. Mit lehet azonban tenni a belső városrészen vagy az új városnegyedben, ahol ásott kutat véletlenül sem talá­lunk? Lehet tisztaságot biztosíta­ni. Söpörni a járdákat, az út­testet, kiirtani a gyomot az útpadkáról, elhordani a sze­metet a tároló edényekből. Ezeknek a feladatoknak egy részét a köztisztasági üzem­nek kellene ellátnia, de kevés a munkaerő létszáma. A fel­adatok másik részét a háztulaj­donosoknak, illetve a házfel­ügyelőknek kellene végre­hajtaniuk, de ezt rendszeresen senki sem követeli meg tő­lük. Arról sem szabad megfeled­kezünk, hogy Gyöngyös úfr­— Mire? — Mivel az új árak ösztön­zően hatnak a nagyobb ará­nyú sertés- és szarvasmarha- tenyésztésre, a gabonatermesz­tésre feltétlenül meg kell vizs­gálnunk, hogy a lehetősége­ket miként tudjuk még job­ban kihasználni. Konkrét ter­veink igaz nincsenek még a jövőre vonatkozóan, de számo­lunk, gondolkozunk. O — Hogy milyen terveink vannak? — kérdezi Simon Zoltánná, a boconádi Béke Termelőszövetkezet főkönyve­lője. Nézze, kiszámoltuk, hogy búzából mintegy kétszázezer forint többletre számíthatunk. Tehát most már érdemesebb termelni. Igaz. eddig sem ide­genkedtünk tőle. De ha töb­bet kapunk érte, nyilv ín más a kedv. — A szarvasmarháki ál? — Mintegy kétszázéi er fo­rint lesz az árkülön' özeiből adódó többlet. Éppen ezért a hízómarhák számát mintegy 150-re emeljük. S mivel 100 ezer forint többletbevételhez jutunk tejből is, a tehenek számát is növeljük. Most 170 darab van, de jövőre szeret­nénk, hogy 210—220 legyen. A szálas takarmányunk elég Gyöngyös? jainak egy része a nemrég végzett, nagyon is szükséges csatornázási mukák miatt eléggé tönkrement. A felásott sávok nagy hányadát még ma sem burkolták be. A por és a sár utánpótlását biztosítják ezek a sávok. Éis hiába épí­tettünk annyi utat és járdát a közelmúltban, Gyöngyös út­jai és járdái még mindig mesz- sze elmaradnak a városi szint­től. Mit lehet hát tenni a tiszta és virágos Gyöngyösért végül is? Mondjunk le a tisztaságról és a virágokról? Nem, ne mondjunk le, csak mérjük fel erőinket, lehetőségeinket, és ezek ismeretében határozzuk meg a célokat. Nem is nagy általánosságban, hanem sokkal inkább tanácstagi kerületekre lebontva. Tegye meg a kerté­szeti üzem is azt, ami a fel­adata, és a lakók, a háztulaj­donosok, a házfelügyelők kö­telességeit is következetesen kérjük számon. Az érvényben levő rende­leteket kellene végrehajtani. Akkor a társadalmi segítség is hatékonyabbá válna. (gmf) lesz, ha növekszik is az áüo mány. — A sertések? — Nekünk még mindig rt«s lesz eléggé kedvező a sertés tenyésztés — kapcsolódik a be szélgetésbe Makó János, a sző vetkezet párttitkára. Az idős 1250 sertést hizlalunk. Az ab raktakarmányunk azonban ke vés s mivel a takarmány án is emelkedett, úgy gondoljuk hogy inkább csökkentjük ; sertésállományt. Jövőre csal ezer darabot hizlalunk. Az It mutatkozó kiesést azonban pó tolják más termelési ágak. O — A sertéstenyésztés nálunj sem lesz túlságosan gazdasá gos — mondja Antal Sándor a füzesabonyi Petőfi Termelő szövetkezet főkönyvelője. Ed dig évente mintegy 25—30 va gon takarmányt vásároltunk ez a jövőben már nem lesz ki fizetődő. Éppen ezért csökkent jük a vásárolt takarmányol mennyiségét, s ezzel párhuza­mosan a leadandó sertések szá mát. — A búzatermesztés kifize tődő lesz? — Igen. Ezért a jelenleg közel ezer holdról 1100 hold­ra növeljük a búza vetésterü­letét. — S milyen, változást ten*­veznek még? — A tehenek számát a je lenlegi 170-ről 200-ra növel­jük, a hízómarhák számát pe> dig szintén kétszázra a jelen­legi 140-ről. — Miképpen ítéli meg az áremelést? — Feltétlenül hasznos, hi­szen növeli a szövetkezetek be­vételét. Ugyanakkor szeret­ném azt is hozzáfűzni, hogy számításom szerint csak a többletkiadásokat fogja fedez­ni az árkülönbözet: — Mi a véleménye az éa termelésirányító szerepéről? — Nyilvánvaló, ha növek­szik egy termék felvásárlás ára, akkor mindenki szíve­sebben termeli. S ez azt ered­ményezi, hogy népgazdasági szinten jobban ki lehet elégí­teni az igényeket. O Az új árak zöme még csat a jövő évben lép életbe. Ezért jobbára még nincsenek kiala­kult tervek a szövetkezetek­ben, inkább csak elképzelések Annyi azonban biztos, hogy a közös gazdaságok vezetői mér­legelik a lehetőségeket, gaz­dálkodásukat a jövedelmezőbb irányba szeretnék terelni. S úgy értékelni az árintézkedé­seket. hogy vele jobban össz­hangba lehet hozni a szövet­kezetek és a népgazdaság ér­dekeit. Kaposi Levente. P azdag község Tamabod. ^ Ez megállapítható az udvarokról, a házakról, a lég­körről. Szövetkezetükben het­ven forintot ér egy munka­egység, — kertészkednek. Épít­keznek itt az emberek külön- külön, és áldoznak a közösre is. Korszerűsítés lépten-nyo- mon. Ha többet nem, legalább annyit változtattak az apákról rájuk maradt házon, hogy na­gyobb ablakot nyitottak a fénynek, megtoldottak egy szo­bával, új tetőt raktak, s ki­használva a tetőcserét, néhány centivel magasították a fala­kat. A többség azonban épít­kezett. Sorra megasodnak a falun most annyira divatos, szögletes, kétszoba-összkom- fortosnak szánt házak, össz­komfortosnak szánt, mert a fürdőszobát még kevés helyen használják rendeltetésszerűen. De itt erre is van törekvés. És ez kapcsolódik ahhoz, hogy nemcsak magukra gondolnak, nemcsak saját portájukon újí­tanak. Évekkel ezelőtt az egyik tanácsülés javaslatára hosszú időre lemondtak minden beru­házásról, — vízvezetékhálózat lefektetését véve tervbe. Az ötletet, a lehetőséget, az ak­kor fúrt kút adta, mely olyan bővizű lett. hogy az egész köz­séget elláthatta egészséges ar­tézi vízzel. Az évek során 9 kilométer KIRE MARAD? osszan fektették le a vezeté­st, és megépült a víztorony i, villamos szivattyúval. Most legszélső utcában is a veze­tékről hordják a vizet. Már aki hordja. Mert a tanácselnök fiókjában szaporodnak a ké­relmek a víz bekötésére. A házak egynegyedében már bent van a víz. Két és fél mil­liót költöttek erre és rengeteg munkát végeztek szabad ide­jükben, de megérte. Nőtt vele a falu. J övőre a kultúrház bőví­tését tervezik. Erre 200 ezer forintot szántak. Meg akarják teremteni a fiatalok­nak a kulturált szórakozás le­hetőségét. A fiataloknak? A tanács elnöke megdöbben­tő adatokat sorol, — mintegy másik végleteként az előbb el­mondottaknak. Számokat ar­ról, ahogy gazdagodik, gyara­podik a község, úgy csökken a gyermekáldás. 1963-ban 163 iskolásgyer­mek volt a községben. Azóta számuk egyre fogy. Nincs után­pótlás. 1963-ban hét gyermek látott itt napvilágot. 1965-ben 10. 1966-ban hat csecsemő született. Két év múlva, 1969- ben hét gyerekből áll majd az első osztály. 1972-ben hat gye­reket taníthat írni, olvasni a tanító. És az idén, 1967 augusz­tusáig, összesen két gyerek született az ezer lelket szám­láló , községben. Tíz évvel ezelőtt, még 11 pe­dagógus tanított itt, most hat is ellátja a munkát, 1975-re még ennyi sem kell. Itt mindig egyke volt, — mondják. Igaz, soha sem volt szaporaságáról híres ez a fa­lu, de ennyire kevés gyermek még sohasem volt! Elrettentő az idei statisztika: 98 házra jut egy kis gyerek. 98 jómódú házra. Mostanában gyakori a népe­sedési vita. Szinte divattá vált keresni az okot a születések csökkentésére: lakásproblé­mák .., anyagi helyzet..; igé­nyek ... előbb a kocsi, aztán a kicsi.;: De mi az érv ott, ahol ezek közül sok már nem probléma? 17' bben a faluban nem is- merik azt, hogy lakás­hiány. Két családot tart szá­mon a tanács, de ott is inkább családi probléma, mint helyi­ség hiánya. De arra van pél­da, hogy a serdülő gyereknek már épült ház. Egy lesz a gyereké, egy az unokáé, — moíldják titkolatlan büszke­séggel, hogy lám, ők a még meg nem születettről is gon­doskodnak. Módjuk van rá. Anyagiak? A falunak há­rommillió forintja van taka­rékbetétben. Csaknem minden családra jut egy betétkönyv. Autó? Jelenleg hét kocsi van a községben, — de papírforma szerint több is. Csak azzal a városba elszármazott gyere­kek járnak. S a hárommilliói, betétből lehetne éppen több is, hiszen házra már keveseb­ben gyűjtenek. Az egész falu­ben öt olyan épület van, amin semmiféle korszerűsítés nincs. Autónyereményi-betétkönyve 26 családnak van. ök a szeren­csére is várnak. És van 329 rádió, 72 televí­zió, minden házban legalább két kerékpár­De gyermek, az nincs. Elgondolkoztató számok a község vagyonáról és a fiata­lok számáról: Jelenleg 269, 14 éven aluli gyerek van. És hat­vanhat húsz éven aluli fiataL Tíz esztendő múlva, jó ha fele ennyi lesz. És húsz év múlva? Az' utolsó tíz esztendő szapo­rodási átlagát figyelembe vé­ve jó, ha az akkori gyerekek és fiatalok száma meghaladja a százat. G orgalmas, törekvő em- berek faluja volt min­dig és az ma is. Tudnak dol­gozni. (70 forintot ért egy munkaegység, és az előző évek­ben sem volt kevesebb.) Tud­nak takarékoskodni (Nem semmiből épültek az új házak, és jelenleg is hárommillió a takarékbetét.) Tudnak élni a 2 újjal. (Gazdaságuk magas fo­kon gépesített, korszerű, s ezt bizonyítja a közmű vési té< is.) Csak egyet nem ’ ' 1 tudni. Hogy esztendők r mire a mai 25—45 évesek meg­öregednek, kire marad mind­ez? .—L.1 . I -deák ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom