Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

\ és Internacionalista egység antiimperialista összefogás írta: Darvas! István Ezen a hegytetőn csak kér­ges tenyerű emberek dolgoz­nak. Ezen a hegytetőn min­denki megizzad. Ezen a hegy­tetőn semmit sem adnak in­gyen. Ezen a hegytetőn hosz » szára nyúlnak a napoké A természet bőven megál­dotta szépséggel ezt a vidéket. Az alattunk húzódó Hosszú- dűlő. a szemközti Bojtos-hegy, a magasba törő Csákánykő csodálatos rész a természet díszletéből. A térkép szerint 481 méter magasban járunk a hegy oldalán. Az utolsó ka­nyart is elhagyva, rozsdaszínű kőfüggönybe torkollik az út. Előttünk a szikla. Megérkez­tünk. Nem vártak, de szíve­sen fogadtak. Földi László. Recsken lakik. Huszonkilenc éves és bánya­mester. Ö itt a főnök. Jó dol­ga van? Van amikor igen, van amikor nem. A tenyerén már kopik a kéreg. Tanult ember. Technikumot végzett. Evekig vágta, törte, rakta a követ. Ügy, mint a többiek. Ma is kőbányász, csak már van egy irodája is. Erre is szükség van Valakinek főnöknek is kell lennie. Pont ő? Megdolgozott érte. A tenyerén még csak most kezd kopni a kéreg... — Ki megy ma kőbányász­nak? ______'J\ Lo sonczi Píil ünnepi beszéde alkotmányunk 18. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az alkotmány ünnepe alkalmából a rádióban és a televízióban szombaton beszédet mondott. „Hagyomány és törvény szentelte nagy nemzeti ünnepünkké augusztus 20-át" — kezdte beszédét Losonczi Pál, majd azt ele- ipezte, hogy az alkotmány 18 éve milyen vál­tozást, fejlődést hozott hazánkban. „Ma a magyar nép független hazában, sza­bad életviszonyai között, soha-soha nem ta­pasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját” — összegezte az Elnöki Tanács elnöke. A továbbiakban gazdasági életünk fejlődé­séről beszélt: „Az elhatározott ütemben halad a gazdasági irányítás reformjának előkészí­tése, amely a nép egyetértésével találkozik/* „Alkotmányunk ünnepén e szép augusztusi nap másik hagyományos jelképe is előt­tünk áll: asztalunkon az új kenyér. Az új ke­nyér dicséretével, meg termelőinek, a földek szorgalmas dolgozóinak nélkülözhetetlen munkáját tiszteli és becsüli a magyar nép. Az iparban és a mezőgazdaságban, a kultúra és az egészségügy, s az élet minden egyéb területén is szép eredményekről számolhatunk be. Elismerés és köszönet érte dolgos és tehet­séges népünknek.” Uralás után, szüret előtt Ueqtjlelő, ahol hosszára nyálnak, a napok • Vájártanuló voltam há­rom évig. Nem vizsgáztam le. Nincs szükség vájárra. — Még fiatal. Tanulhat. — Majd meglátom. Egyelőre kell a pénz. — Komolyan kőbányász akar lenni? — Mit mondjak. Dolgozni kell. — Mennyi pénzt Ígértek? — A „melótól” függ. Még csak néhány napja vagyok itt — A *—"erek? — Bírják. Már hozzászok­tak. Ezen a hegytetőn hosszúra nyúlnak a napok. Ezen a hegytetőn semmit sem adnak ingyen, itt mindenki megiz­zad. - Ezen a hegytetőn csak kérges tenyerű emberek dol­goznak... Koós József Mwüsm 3 1967. augusztus 20., vasárnagR A csemegeszőlőből mennyi­ségileg több terem az idén, mint korábban. Elképzelhető, hogy bizonyos értékesítési ne­hézségek éppen ezért előfor- dulhátnak. Már megtörtént, hogy az fmsz a fővárosi piac­ról visszahozott 150 mázsa ko­rai Csabagyöngyét. A gyöngyös­tar jáni tsz kénytelen volt a szőlőt feldolgozni mustnak. Tudják-e biztosítani a na­gyobb termés elhelyezését, van-e elegendő hordó és pin­cetér a bor befogadására? Ez­zel nincs gond. A tsz-eknek egyébként is nagyobb hasznot hoz, ha a bort később értékesí­tik, de ez attól is függ, a zár­számadás idején milyen egyéb jövedelemforrással rendelkez­nek. Kétségtelelj, a szőlő- és a bortermés mindenképpen na­gyobb lesz az idén, hiszen az új telepítésű szőlők nagy része már termőre fordult A piac felvevőképességén sok múlik majd. Eszünkbe jutott tsz-közi vál­lalkozásban terveztek egy must-palackozó üzemet Efelői is érdeklődtünk. A válasz: egyelőre technikai okok aka­dályozzák a must-palackozás megkezdését. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a palac­kozott must tarthatóságát nem tudják még elérni. Folyt már erre vonatkozó kísérlet az or­szág más területén, de nem a várt sikerrel zárult. MÉG ANNYIT, egyedül Szű­csiben nem rendelkeznek fheg- felelő pincével, tehát a bor tárolása itt nincs biztosítva. Várható, hogy a szerződésben lekötött szőlő, must, illetve bor átvételénél a minőségi kö­vetelmények megnőnek majd. ezzel számot kell venniük a közös gazdaságoknak. Az biztos, az idei gazdasá­gi év megnyugtató eredmé­nyekkel kecsegtet a szőlőter­més mennyiségét véve figye­lembe, az értékesítés lehetősé­ge okozhat legfeljebb gondot (gmf) emlékezzünk meg, hogy al­katrész-hiány most nem nehe­zítette a gépek munkáját a be­takarításban, a gyöngyösi Gép­javító Állomás bérmunkája sem váltott ki elégedetlensé­get sehol. Volt olyan helyzet is, hogy egyszerre tizennégy kombájn vágta a terményt JÓL SZERVEZETTEN, gyorsan folyt az aratás Do­ni oszlón, Detken és Visontán. Nagyfügeden fordult elő kisebb zökkenő a gépjavító állomás és a tsz között, de ez is gyor­san rendeződött, ekkor sem le­hetett a gépjavítót hibáztatni egyedül a fennakadás miatt A közelgő szüret felől is érdeklődtünk Juhász Józsefnél, a járási mezőgazdasági osztály vezetőjénél. Az augusztusi közgyűlések foglalkoznak majd a szövetke­zeti gazdaságokban a szüreti munkák előkészítésével. Ha az időjárás nem romlik el na­gyon, a szüret Ideién nem lesz munkaerőgond sehol. A hosz- szú, esőtlen hetek miatt már a dombos részeken kezdenek a szőlők száradni. Nagyon kel­lene a kiadós eső. in múlik... a tcrnaméraiak gerenda hiányzik. A tanács vezetői már megpróbáltak mindent, hogy beszerezzék a tervekben meghatározott ge­rendákat, de minden kísérle­tük csődöt mondott eddig. A harminc gerenda nélkül pedig nem készül el az új iskola, a gyermekek ismét csak a régi, omladozó „kastélyba” kezdhe­tik meg a tanulást. Most már csak abban bíz­nak a tamaméraiak, hogy va­lamelyik építkezésről talán kölcsönképpen megkaphatnák a 30 gerendát. Segítséget kér­nek, hogy az év eleji lelkes tervezgetósnek, a sok ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kának valóban meglegyen a haszna! MÄR AUGUSZTUS 8-AN' befejezték az aratást a gyön­gyösi járásban, illetve Gyön­gyös négy nagy termelőszö­vetkezetében. A kenyérgabona a vártnál jobban fizetett. Bú­zából két mázsával, rozsból és árpából pedig egy mázsá­val haladta túl az átlag a várt mennyiséget összesen közel há­romszáz vagonnal több gabo­na raktározását kellett bizto­sítani, mint amennyit vártak a tervek összeállításakor, összehasonlíthatatlanul ma­gasabb volt az idén a gépesí­tettség aránya a korábbi esz­tendőkhöz viszonyítva. Kom­bájnnal és rendrevágó, kéve­kötő géppel a 23 ezer hold ve­tésterület 94 százalékán taka­rították be a terményt. Gya­korlatilag az aratással egy idő­ben folyt a cséplés is, nem úgy, mint a múltban, , Bár a kenyérgabonából ma­gasabb mennyiséget kellett el­raktározni, mint amennyire számítottak, ez nem okozott gondot. A terményfelvásárló vállalat a tsz-ekkel kötött szerződés alapján a helyszíni tárolást bővítette ki. Arról is 30 gerendc Segítségre várnak Három tanterem felépítését határozták el a tamaméraiak. A pénz többségét a közsógfej- lesztési alapból fedezik, s megtoldottak 50 ezer forint értékű társadalmi munkával is. Az Iskola felépítésóhoz idő­ben hozzákezdtek, a tervek elkészülte után. A községi ta­nács saját építőbrigádja húz­ta fel a falakat, gyorsan és jól haladt a munka, mindenki bizakodott abban, hogy szep­tember elsején a három új tan­teremben megkezdődhet a tanítás. Az öröm koraiitek bizonyult, mert a tetőszerkezet elkészíté­se késik. 30 darab E—7-es 66. számú 6,34 méter hosszúságú szikla beszívja a meleget, az­tán süt, mint az olvadt acél. — Mióta csinálja? — Amióta bírom. Két gye­rekem van. Iskolába járnak. Technikumba. Ezer forintba is belekerülnek havonta. — A pénz? — 2100—2200. Ve meg is kell ezért ám dolgozni. Nézzen rám. Itt mindenki megizzad. Nézze a tenyereimet. Es ha nem figyel az ember, meg is halhat. A kő kiszámíthatat­lan. Sohasem tudjuk, hogy mi­re készül. — Mondja csak, János bá­csi: volt már maga üdülni? — Áh. Minek? Segítek in­kább az aszonynak a tsz-ben. Meg az anyósomnak van egy tehene, annak kaszálni kell. — Jól érzi magát? — Jól. Sokat kell dolgozni, de meg is van az eredménye. Meg itt menbecsülik az em­bert. En voltam már cseléd, summás is. Tudom, mit jelent a menbecsülés. Meglepetés. Losonczi Benjá­min 19 éves — és kőbányász. A recski kőbánya kétszeres MBenjáminja.'t a tervek, néhány év, aztán gé­peink is lesznek. Milliókat költenek rá. — Addig? — Reméljük, bírjuk erővel. — Trincsák bácsi? — Igen. Az vagyok. Trin­csák János. — Hány éves? — 56. — Bírja? — Már nem nagyon. Fulla­dok. A por fullaszt. Sok az a 13 csille kő. — Nem próbálkozott köny- nyebb munkával? — Nyugdíjig már itt próbá­lom. Meg hová kell már olyan ember, mint én. A gyárban sem keresnék többet. Mara­dok. Bár itt nagyon hosszúak a napok. Csak kibírom vala­hogy azt a kis időt. — Hol lakik? —- Sírokban. — Szereti ezt a hegyet? — Szeretem. Kenyeret ad. Itt semmit sem adnak ingyen, de amiért megdolgozunk, azt egy fillérig kifizetik, mmmmmama — ömlik a verejték Szabó B. János bácsi arcáról is. == Betyár meleg van. A •— Akinek szüksége van a pénzre és nem fél a munkától — Mivel mérik itt a száz százalékot? » — Csillével. — Hány csille a száz száza­lék? — Átlagban 13. — Mennyi kő fér egy csillé­be. — Tizenöt mázsa. — Akkor 200 mázsa kő jut két kézre. — Pontosan. Van, amikor több is. — Mennyit keres egy kőbá­nyász? — A teljesítménytől függ. — Mégis? — Átlagban 1800 forintot. — Ha esik az eső? — Dolgozunk. — Ha fagy, hó van? — Dolgozunk. — Milyen egy kőbányász? — Erős ember. I.1U.J.IHM11« — Minden darab kőre kér­ges tenyerek topadnak. — Sajnos. Nincs gépünk. — Késik a XX. század. — Már közeledik. Készülnek fenyegetés módszerével ope­rálnak. E bből nem következik, hogy a szocialista or­szágok külpolitikai együttmű­ködésének parancsoló szüksé­gessége csökkent. Nem csök­kentek az együttműködés le­hetőségei sem. Megvan min­den objektív politikai és gaz­dasági feltétele, megvan az érdekek objektív közössége, noha ez utóbbi szubjektív né­zetek helyenként elhomályo­sítják vagy tévesen értelme­zik. A nemzetközi szolidaritás, az álláspont azonossága, a kö­zös cselekvés nem csorbítja, hanem szolgálja és jól szol­gálja a nemzeti érdeket. Nem fordulhat elő, hogy egy szocia­lista ország saját valódi — és nem vélt — nemzeti érdekei­nek szolgálatival csorbítaná vagy károsítaná más szocia­lista ország nemzeti érdekeit Sőt, egy marxista—leninista alapon nyugvó, internaciona­lista külpolitikát folytató szo­cialista ország nemzeti külpo­litikájának minden sikerét él­vezi és élvezheti valamennyi szocialista ország. Másfelől minden szocialista ország nemzetközi súlyát, tekintélyét növeli és nem. csökkenti, ha szolidáris egységben 'ran a Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, ha mint ilyennel tárgyalnak és egyez­nek meg vele. Az egységben rejlő erő tekintélyt ad min­denkinek. aki részese az egy­ség kikovácsolásának. Ezekből a fontos elvi meg­fontolásokból az is követke­zik, hogy hasznosak azok a ta­nácskozások, amelyeken két vagy több szocialista ország, két vagy több kommunista párt nemzetközi kérdésekben beható vita után állást foglal. A mai, a néljány év előt- “ tinél jóval bonyolul­tabb. több veszéllyel terhes nemzetközi helyzetben külön fontossága van annak, hogy a szocialista országok és a kom­munista pártok tanácskozza­nak, közös álláspontot alakít­sanak ki és egységesen csele­kedjenek az emberiséget érin­tő legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Ez kötelességük népeikkel, a szabadságukért harcoló, függetlenségüket vé­delmező népekkel, az egész emberiséggel szemben. zőti szemé’yszáüitás ? Jelentést terjesztenek elő az eger—tihaméri állomás csonka rakodővágány építésé­ről, a közúti áruszállításról és előreláthatóan több javaslat hangzik . el a megyei tanács klubhelyiségében tartandó ta­nácskozáson. álló fejlődését sem sérti, ha­nem elősegíti, hiszen a lényeg nem a két- vagy többoldalú együttműködés, hanem az azonos társadalmi rendszer. Ami pedig magát az együtt­működést illeti, a tudomány, a technika, a nemzetközi mun­kamegosztás rohamos fejlődé­se, a piacok nemzetközi kiter­jedése ma lehetetlenné teszi az elzárkózást és elkerülhe­tetlenné az együttműködést Az egymás közötti együttmű­ködés egyébként nem zárja ki a kapitalista Országokkal való gazdasági kapcsolatokat sem, ennek sem elvi, sem politikai akadálya nincs és szükséges­sége sem vitatható. Nem ta­gadható azonban az sem, hogy a tőkés országokkal való gaz­dasági kapcsolatokat mindig befolyásolják a kapitalista piac törvényszerűségei, arról nem is szólva, hogy a tőkés országok gazdasági emberei számára nemcsak egyszerűen üzlet a szocialista országok­kal való kapcsolat, hanem na­gyon jól átgondolt és céltuda­tos politika is. A szocialista országok egyenkénti és közös ér­dekei, az antiimperialista front érdekei egyaránt nyomatéko­san megkövetelik a szocialista országok egységét az imperia­lizmussal szemben. Mivel az imperializmus ve­zető országainak kormánykö­rei eléggé világosan látják az óriási kockázatot, és mert ki­látástalannak tartják, ma ke­véssé látszik valószínűnek, hogy vállalkozni mernének a szocialista világrendszerrel való frontális összecsapásra, ök is tudják ugyanis, hogy ez termonukleáris világháború lenne. Az imperializmus azon­ban még ma sem tartja visz- szavonhatatlannak a világ­ban végbement történelmi változásokat; a szocialista vi­lágrendszer létrejöttét és a. gyarmati rendszer széthullá­sát Erről tanúskodnak a he­lyi háborúk, a Vietnam elleni agresszió, az Izrael által elkö­vetett agresszió, a puccsok és a neokolonializmus egyéb ak­ciói, a különböző imperialista provokációk. A helyzet annyi­ban változott, hogy — fel­ismerve a világháborúval járó kookázatot — az európai szo­cialista országokkal szemben e pillanatban nem a háborús Hogyan javítható a ke Megyénk közúti személy- szállításában, mire kell szá­molnunk a közeljövőben, az igényeket és a lehetőségeket hogyan lehetne legjobban egyeztetni? Ezek a kérdések szerepelnek a Heves megyei Szállítási Bizottság augusztus 21-én 10 órakor kezdődő ülé­sének első napirendjén. Az emberiség békéje az antiimperialista, hábo- úellenes front erejétől, nagy­ágától függ. Ez az erő pedig tatonai, gazdásági és politikai összetevőkből áll. A katonai, i gazdasági és a politikai té- íyezők között számos össze- üggés van, de ezek közül ninden bizonnyal az a leg- öntosabb, hogy minél egysé- [esebbek az antiimperialista ‘ront politikai erői, annál na­gyobb mértékben, hatékonyab- >an tudja hasznosítani gazda­ági és katonai erőit az impe­rializmus elleni harcban. Az antiimperialista front srőit az az objektív igazság tűzi egybe, hogy mindnyájuk­nak érdeke és célja a világ békéje és a népek nemzeti függetlensége. Politikai felfo­gásukban, országaik társadal­mi berendezésében számos el­térés van közöttük, nem azo­nosan képzelik el a fejlődés útjait sem, de ha megvan kö­zöttük az egyetértés abban, hogy az amberiségnek béké­ben és minden népnek nem­zeti függetlenségben kell él­nie, eltekinthetnek attól, ami őket egyéb kérdésekben elvá­lasztja. így lehetővé válik az antiimperialista cselekvési egység. Az amtiimperialista front — ha nem is gondok és nehéz­ségek nélkül — hosszú évek óta létezik és bonyolult viszo­nyok között eredményesen küzd a világbékéért. Bonyo­lult viszonyok között, mert úgy kell küzdeni a népek nemzeti függetlenségéért, stz önrendelkezés, a be nem avatkozás, a területi sérthe­tetlenség elvének oszthatat­lan érvényesüléséért, úgy kell fegyveres segítséget is nyújta­nia az imperialista agresszió áldozatainak, hogy közben egy pillanatra se tűnjön szem elől a még nagyobb veszély, a ter­monukleáris világháború. Ügy keil vívni ezt a harcot, hogy a világ ne boruljon lángba. Az antiimperialista szövet­ségi rendszer magja, legfőbb ereje a szocialista világ. Or­szágait egyesíti a forradalmi világnézet, az azonos társa­dalmi rend, az érdekek ebből eredő közössége, a következe­tes antiimperializmus. A szo­cialista országok egysége, a világ kommunista és munkás­pártjainak egyetértése, vala­mennyi forradalmi erő akció­egysége döntő fontosságú az antiimperialista szövetségi rendszer szempontjából is. Minthogy azonban a szocialis­ta országok közös érdekei, tá­volabbi céljai túlmutatnak az imperializmus elleni harcban fennálló érdekközösségen, együttműködésüknek széle­sebbnek kell lennie, és való­ban sokrétűbb, gazdagabb is, mint az igen-kiterjedt antiim­perialista front országainak egyébkénti együttműködése. A szocialista országok egységét és együttműködését nemcsak az antiimperialista békeharc teszi szükségessé, hanem belső építőmunkájuk is. I gaz ez még akkor is, ha ■ az egység kritériumai­tól vallott felfogásban az idők folyamán bizonyos válto­zások történtek. Egykor szinte az egység elengedhetetlen fel­tétele volt például, hogy a szo­cializmus minden országában minden majdnem ugyanúgy történjen. Ez a felfogás azon­ban inár a múlté. A szocia­lista építésben minden ország saját adottságaiból, hagyomá­nyaiból, feltételeiből indul ki. Az azonban ma sem tagad­ható, hogy a szocialista orszá­gok számára nagy előny a másik ország építőmunkájá­nak tanulmányozása és hasz­nosítható .tapasztalatainak esetleges átvétele. Ez azonban csak önkéntes lehet. Tagadha­tatlan az is, hogy minden szo­cialista ország számára hasz­nos a másikkal, a többiekkel való gazdasági együttműködés mert erre mindnyájunknak zükségük van. Annak a szó- íalista országnak is, amelyik­nek erőforrásai elvben lehe­tővé tennék a gazdasági au- tarchiát, és annak is, amelyil szűkebben mért természet kincsei miatt nyilvánvalóbb módon szorul • rá a gazdaság kooperációra. A nemzeti füg­getlenség, a népgazdaság ön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom