Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Tietnavnbtil jelentik lomiiázás a sSemilitarizált övezetben John Copping; önkéntes tűzhalála háborúja ellen. Ez a há­ború ugyanolyan kilátásta­lan, mint amilyen remény­vesztett az én utolsó csele­kedetem.” Az Egyházak Világtanácsá­nak Központi Bizottsága, amely jelenleg Kréta szigetén ülésezik, a nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó beszámoló­ban három pontban foglalja össze a vietnami háború be­fejezésébe vonatkozó javasla­tait A javaslatok szerint az Egyesült Államoknak be kel­lene szüntetnie Észak-Viet- nam bombázását, Észak-Viet- namnak ki kellene nyilvání­tania a tárgyalásokra való hajlandóságát, Dél-Vietnam­nak szintén hozzá kellene já­rulnia a tárgyalásokhoz és be­leegyeznie abba, hogy a tár­gyalóasztalnál a felszabadítá- si front is képviselve legyen. (MTI) SAIGON: Az amerikai légierő a VDK területe felett végrehajtott tá­madásai során pénteken is­mét bombázta a Ben Thuy- ban levő fontos erőművet. Ezenkívül Dong Hóitól 70 ki­lométernyire északnyugatra ■vasútvonalak és egy vasúti híd ellen intézett támadást. Dél-Vietnam ban B—52-es típusú amerikai bombázógé­pek a demilitarizált övezetben bombázták a szabadságharco­sok feltételezett csapatössze­vonásait. A szárazföldi har­cokban csak elszórt összecsa­pásokról érkeztek jelentések, Con Thien és a Oarroll-tábor vidékéről. A VNA egy szombati híré­ben arról számol be, hogy augusztus 3 és 6 között Quang Ngai tartományban a gerillák és a hadsereg regionális erői as ellenség több mint 300 katonáját tették harckép* Több mint 2000 politiküi fogoly ca görög börtönödben Ba^dad Bojkott-tervet a* arak «rsKágok ellenségeivel szemben jezi munkáját és fontos közle­ményt fog kiadni. Az értekez­let ajánlásait az arab külügy­miniszterek augusztus 26-án Khartoumban összeülő talál­kozója elé terjesztik. A kül­ügyminiszteri értekezlet készí­ti elő az arab államfők au­gusztus 29-re tervezett csúcs- találkozóját. ATHEN: Patakosz görög belügymi­niszter pénteken újságírók előtt azt állította, hogy And- reasz Papandreu „kitűnően érzi magát”. A miniszter sze­rint Papandreu már a gyógyu­lás útján van. Andreasz Papandreu, aki a betiltott Centrum Unió Párt balszámyának vezetője és mi­Fraocia —egyiptomi g1 gazdasá tárgyalások KAIRO: Augusztus végén tekintélyes francia gazdasági küldöttség utazik az EAK-ba. Az egyip­tomi gazdasági, ipari és kül­kereskedelmi vezetőkkel foly­tatandó tárgyid ások célja a többi között egy új kereske­delmi szerződés megkötése. Budapest • • Összeszerelik a Vosztok—I űrhajót Szombaton reggel újabb há­rom vagon érkezett Buda­pestre „A szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállí­tásra szánt anyagokkal. Ezzel a már Budapesten levő kiál­lítási anyag mennyisége meg­haladja az ezer tonnát. A Budapesti Nemzetközi Vásár területén, a kiállítás leendő színhelyén egyébként szombaton is teljes erővel folyt a munka. A Vosztok—) tartóállványa már az előkészí­tett színpályán nyugszik és a7 utolsó szerelési munkálatokat végzik rajta. Ezek befejeztévej némi „kozmetikázás” követ­kezik: a szállítás okozta kar colások, horzsolások nyomait tüntetik el róla, majd meg­kezdődik az űrhajó beemelé­se. A több mint negyven mé­ter hosszú űrhajót az Építő­ipari Gépesítő Vállalat emelő- bikái fektetik majd rá a tartó- állványra, valószínűleg a jö«i hét első felében. (MTI) telenné, illetve ejtették foglyul. Ezenkívül elpusztítottak há­rom katonai járművet, kilenc hajót, s felrobbantottak egy üzemanyag- és egy lőszerrak­tárt ★ Párizsban pénteken az ame­rikai nagykövetség előtt tün­tetés volt a vietnami háború ellen. A tüntetőkhöz sok járó­kelő is csatlakozott A kaliforniai Panorama Cityben John Copping, aki 1952-től 1956-ig az amerikai haditengerészetnél teljesített szolgálatot, pénteken az ön­kéntes tűzhalált választotta, tiltakozásul a vietnami hábo­rú ellen, öngyilkosságának színhelye közelében, egy szik­la alá, búcsúlevelet helyezett, s ebben hangsúlyozta: „Tettemmel tiltakozni kí­vántam Johnson vietnami GeoTgiosz Mavrogenisz, a száműzetésben élő centrista politikusok szóvivője, pénte­ken Koppenhágában közle­ményt adott ki, amelyben cá­folta a görög emigráns kor­mány közelgő megalakulásá­nak hírét nisztöre volt, „hazaárulás” vádjával került bíróság elé. Megkérte a katonai rendszer képviselőjét, hogy a tárgyalást hozzák előbbre. Patakosz sze­rint azonban a szükséges „tör­vényes folyamat” egész októ­ber végéig is elhúzódhat Az AFP hírügynökség je­lentése szerint Konstantin ki­rály pénteken este fogadta Koliaszt, a katonai rezsim mi­niszterelnökét Állítólag a gyü­lekezési tilalom megsértéséért öt évi börtönre ítélt Averoff volt külügyminiszter kegyelmi kérvényéről tárgyaltak. Ko- liasz — mint az AFP jelenti — találkozott pénteken egy skandináv delegáció tagjaival is. Az északi törvényhozók a letartóztatott politikai szemé­lyiségek sorsáról érdeklődtek, mire Koliasz kijelentette, hogy „néhány ezer személy letartóz­tatása megmentette nyolcmil­lió görög polgár szabadságát”. A kormányfő szerint jelenleg 2200 politikai foglyot tartanak börtönben. válság rendezését szolgáló erőfeszítések. Az Ekonomszka Politika cí­mű lap szerint az ENSZ szep­temberi közgyűlésén az el nem kötelezettek több orszá­got tudnának maguk köré tö­möríteni, mint a rendkívüli ülésszak idején. Ehhez — fűzi hozzá a lap — szélesebb plat­form kialakítására van szük­ség, amely nem foglalná ugyan magában Izrael elismerésének nyílt követelését, de realisz­tikusabb álláspontot tartal­mazna az izraeli állam lété­nek tényével kapcsolatban. BELGRAD (MTI): A jugoszláv közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte Ti­to elnöknek az Arab-Keleten tett nyolcnapos látogatását Belgrádban általában pozi­tívan vonják meg a több mint egyhetes látogatás mérlegét. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az arab vezetők körében meg­értésre talált a válság poli­tikai rendezésének gondolata. Azt várják, hogy a látogatást követően megélénkülnek a Jugoszláv véleményeit Tito kösel-keleti útjáról KAIRO: Alexandria kikötőjéből pén­teken kifutottak azok a szov­jet hadihajók, amelyek július 11-én érkeztek baráti látoga­tásra az EAK partjaihoz. Az A1 Ahram szombati számában erről közölt bejelentés nem tesz említést a hadihajók út­irányáról és arról sem, hogy a Port Salában horgonyzó szovjet hajóraj szintén elhagy­ta-e a kikötőt Tito jugoszláv elnök — ugyancsak az A1 Ahram je­lentése szerint — Indira Gan­dhi miniszterelnökhöz intézett üzenetében közölte, hogy az arab országok vezetőivel foly­tatott tanácskozásai fényében felülvizsgálja a szovjet veze­tőktől, illetve Johnson ame­rikai elnöktől kaoott üzenete­ket. Tito távirata válasz az indiai miniszterelnök üzeneté­re, amelyet kairói látogatása alatt kapott KHARTOUM: Husszein Jordánia! király, aki péntek este érkezett Szaúd- Arábiából Khartoumba, szom­baton megkezdte tanácskozá­sait a szudánl vezetőkkel az arab csúcsértekezletről, BAGDAD: A bagdadi értekezlet fontos szakaszához érkezett, miután a küldöttségek vezetői péntek reggel tartott hatodik ülésü­kön elhatározták, hogy előterjesztik az arab or­szágok ellenségeivel szem­ben alkalmazandó bojkott kérdésében határozataikat és ajánlásaikat. A pénteki tanácskozásokon főleg a külföldi olajérdekelt­ségek fokozatos államosításá­nak, valamint a Palesztinái menekültek megsegítését cél­zó alap létrehozásának kérdé­se szerepelt. A konferencia vasárnap előreláthatóan befe­személyzete vette állítólag észre, hogy fegyver van nála, és emialt feljelentették. Pénteken Denham Springs- be érkezett az a néger pol­gárjogi menet, amely Bogalu- sából kilenc nappal ezelőtt in­dult el a louisianai székhely: Baton' Rouge felé, hogy petí­ciót nyújtson át a Ku-Klux- Klan által ellenőrzött déli ál­lam kormányzójának. Denham Springsben a csoportra fehér fajvédők támadtak és több száz záptojással dobálták meg őket. McWeithen kormányzó 650 nemzeti gárdistát és 175 rendőrt vezényelt ki, akik vé­gül szétkergették a Klan-hí- veket. Az „állami védelmet” azután szervezték meg, hogy a szabadságmenetet csaknem minden louisianai városban megtámadták. ke az újabb fókádéról szovjet—kínai viszonyt. A „vörösgárdisták” garázdálko, sa durván sérti az államközi kapcsolatok alapelveit, a dip­lomáciai szabályokat. A Pravda hangsúlyozza, hogy a pekingi hatóságok mostani provokációi a szov­jeten enes vonal újabb meg­nyilvánulása. A fékevesztett szovjetellenes kampány céljai világosak: azokat akarják el­nyomni, akik nem értenek egyet „Mao Ce-tung eszméi­vel” és a pekingi vezetők po­litikájával. Ezzel a kampány­nyal szeretnék elterelni a kí­nai nép figyelmét a törvény­ellenességekről és az ön­kényről, amelyet a Mao Ce- tung-csoport a maga diktatú­rájának megteremtése érde­kében Kínában meghonosított. A kínai hatóságok már több ízben szerveztek provo­kációt a szovjet nagykövetség ellen és hasonló módon jártak el más szocialista országok — Mongólia, Csehszlovákia, Bul­gária, az NDK és Jugoszlá­via — nagykövetségeivel szemben. „A pekingi hatósá­gok azt szeretnék elhitetni a kínai néppel, hogy nem az im­perializmus az ellensége, ha­nem a Szovjetunió és a többi szocialista ország” — állapít­ja meg befejezésül a Prav­da. WASHINGTON (MTI): A washingtoni igazságügy­minisztérium közleménye sze­rint letartóztatták H. „Rap” Brownt, az erőszakmentes esz­közökkel harcoló országos koordinációs diákbizottság el­nökét, mert megsértette a fegyvertartási törvényeket. A törvény értelmében ugyanis nem tarthat birtokában lő­fegyvert olyan személy, aki ellen bűnvádi eljárás folyik. Mint emlékezetes, Brown el­len vádat emeltek azon a cí­men, hogy a Maryland állam­beli Cambridge-ben júliusban „lázongásra és gyújtogatásra uszított”. A bíróság óvadék ellenében helyezte szabadláb­ra. Brown pénteken New Or- leansból repülőgépen Washing­tonba utazott. A légitársaság A Pravda dk kínai pr<r MOSZKVA (TASZSZ): A kínai „vörösgárdisták” augusztus 17-i támadása a Szovjetunió pekingi nagykö­vetsége ellen azt tanúsítja, hogy a kínai hatóságok szánt szándékkal olyan feltételeket teremtenek, amelyek között a nagykövetség és más szovjet hivatalok nem végezhetik el rendesen munkájúkat — írja szombati számában a Prav­da. A kínai kormánynak vilá­gosan látnia kell, hogy teljes felelősséggel tartozik a provo­kációkért és következményei­kért. A tények azt tanúsítják, hogy a Mao Ce-tung-féle cso­port tovább akarja élezni a Fajvédők támadták meg a néger polgárjogi menetet A JOHNSON-KORMÁNY­ZAT vietnami eszkalációs po­litikája az eltelt néhány nap­ban, ha lehet, még veszélye­sebb fokot ért el; mindeneset­re az eddig többé-kevésbé passzív nyugati körökben is a riadalom jelei mutatkoztak. Mint ismeretes, Washington engedélyt adott Hanoi kulcs- fontosságú hídjának megtáma­dására, ami a híd két oldalán lévő védőgátrendszer folytán példátlan fenyegetés és zsaro­lás. Az amerikai elnök ezen­kívül is alaposan kibővítette az észak-vietnami célpontok listáját, s a támadó repülőgé­pek immár harminc mérföld helvett tíz mérföldnyire köze­lítik ‘meg a kínai határt. Washington eszkalációs lé­pései nyomán új erővel lob­bant fel az amerikai politiku­sok körében a háborúról foly­tatott vita lángja. A bombá­zások esztelenségét, hatásta­lanságát és veszélyességét han­goztató politikusok száma is — mondhatni — eszkalálódott. Ennek kettős oka van: növe­kedett a felismerés az ameri­kai kongresszusban és azon kívül is, hogy a háború ug­rásszerű kiterjesztése fokozza az Egyesült Államok nemzet­közi kockázatait, szembeállít­ja vele saját szövetségeseit, másfelől egyre nyilvánvalóbbá válik az amerikai politika irá­nyítói előtt, hogy az Egyesült Államok nem bírja „a két há­borút”, tehát a vietnamit és a hazai nagyvárosokban dűlőt. Johnson ugyan újfent erőskö- dött. hogy Amerika képes foly­tatni a hazai programokat, de a nyári események tükrében ennek már nemigen van hitele Még olyan körök is, amelyek egyetértettek a vietnami há­borúval. kezdik türhetetnül eoknnú tartani a rákö’tött mii- liárdokat, különösen, bőgj azoknak a pusztításán kívji Kmmi erednténye nem mutat kozik. Az elnök által sürgetett új adóemelés további kételye­ket támasztott amerikai gaz­dasági körökben. A hagyomá­nyos amerikai elszigetelődési törekvések is hangot kaptak. Ezek természetesen nem győz­hetik le az óriási külföldi ér­dekeltségekkel rendelkező és a külpolitikát valóban befo­lyásoló csoportokat, és szere­pük az adott belpolitikai hely­zetben nem lényegtelen. Fulb- rigcht szenátor, a szenátus külügyi bizottságának nagy tekintélyű elnöke, az említett erők szószólójaként akciót kez­dett a kormányzat felhatalma­zási jogkörének megvonására, vagyis arra, hogy a kongresz- szus két háza meghatározó sze­repet kapjon az amerikai kül­politika vietnamihoz hasonló „kötelezettség-vállalásainak” kérdéseiben. Tudni kell, hogy az amerikai elnökök régóta kész helyzet elé állítják a kongresszust, a legutóbbi idők­ből elegendő említeni Domini­ka vagy Korea példáját. Ez­zel kapcsolatban — noha ap­róságnak tűnik — érdemes megemlíteni a Kongóba kül­dött jelkénes amerikai „mini­támogatás” visszavonását — a kongresszus nvomására. MINDEKÖZBEN a Johnson- kormányzat növekvő hangerő­vel kapja a bírálatokat a szél­sőjobboldal részéről is. Ez is logikus követelménye az esz­kalációnak, hiszen Johnson pontról pontra oda jut el, amit a Pentagon-beli és esyéb amerikai „héják” már régóta követelitek. A külvilág pedig mindebben korántsem az elnök óvatosságának-ügy essé­gének jeleit veszi észre, ha­nem kapkodásának egyre ve­szélyesebb megnyilvánulását. A tekintélyes New York Times szerdai vezércikkében ilyen ki­jelentéseket enged meg ma­gának: „Az új politika leg­alább olyan veszélyes, mint amilyen felületes.” „A kor­mányzat állításaival ellentét­ben a bombázás sokkal inkább megerősíti Hanoi ellenállását és további szimpátiát szerez neki a világ szemében.” „A legutóbbi eszkaláció legtragi­kusabb vonása, hogy a belát­hatatlan jövőbe tolja a tár­gyalásos béke lehetőségét, márpedig végső soron az az egyetlen elképzelhető megol­dás.” A megfigyelők, világszerte összefüggéseket látnak az Egyesült Államok vietnami eszkalációs politikájának leg­újabb lépései, ha úgy tetszik, ugrásai és a kinai események közöt. A hírek szerint polgár- háborús állapotok uralkodnak Kína legtöbb tartományában, a maoisták és ellenfeleik har­ca egyre hevesebb. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy pél­dául a Kína határai közelé­ben végrehajtott bombázások elrendelésekor a Johnson-kor- mány messzemenően figye­lembe vette Kína Belső lekö­töttségét. S tekintve a föld­rajzi helyzetet, az is világos, hogy a vietnami háborúra egy­re kevésbé .figyelő7’, sőt a szocialista táhor fő ereie, a allen mind va­dabb provokációkat elkövető nekínei noRtika kedvez az amerikaiak eszkalációiának. Ügy tűnik, a maoisták, miköz­ben mind kevésbé tudják el­lenőrzésük alá hajtani Kínát, a szovjet—kínai kapcsolatok maradványain vezetik le a ku­darcok felett érzett ingerült­ségüket. Az az elemzés, amely a héten látott napvilágot a Pravdában, alapos áttekintést nyújt a jelenlegi kínai esemé­nyek előtörténetéről, s meg­állapítja, hogy Mao csoportja a kínai szocializmus ügyét ás­sa alá. A VILÄG MÁSIK nagy vál­sággócában, a Közel-Kleleten a helyzet nem változott. Izra­eli részről mind jobban be­rendezkednek — ha nem is egyforma mértékben — a meg­szállt arab területeken. Az arab országok viszont újabb kísérletet tettek politikájuk egységesítésére. A khartumi külügyminiszteri találkozó ha­tározatának megfelelően a hé­ten Bagdadban összeültek az arab gazdaságok irányítói, hogy megvitassák, mint állít­hatja kialakítandó közös poli­tikája szolgálatába az Jarab vi­lág legfőbb fegyverét, az ola­jat. A haladó arab országok ésszerű és radikális olajem­bargót, valamint az imperialis­táknak adott óriási jövedelmű koncessziók felülvizsgálatát sürgetik. Természetesen vál­tozatlanul fennállnak az ellen­tétes álláspontok a társadal­mi reformok politikáját foly­tató arab államok és az olaj haszonélvezetére támaszkodó, a Nyugathoz kötődő arab or­szágok között. Egy biztos: a bagdadi olajértekezlet kime­netele lényegében eldönti a tervezett arab csúcstalálkozó sorsát u . ________ A közel-keleti válság meg­oldására tett lépések közül a héten kiemelkedik Tito jugosz­láv elnök körútja három hala­dó arab országban. Tito alexandriai nyilatkozatában arra utalt, hogy fontos meg­beszéléseket folytatott a tár­gyalásos megoldás végett. INDONÉZIA ezen a héten, augusztus 17-én ünnepelte függetlensége kikiáltásának 22. évfordulóját. Már az évfordu­lót megelőző hetekben tapasz­talható volt a belpolitikai helyzet éleződése. A szélső- jobboldal, amely csak kommu­nistaellenes terrorhullámmal elégedett, saját politikai .be­rendezkedésével korántsem, megújította pozícióharcát. A Suharto-kormány pedig — no­ha igyekezett megtartani a hadseregnek a politikai irányí­tó posztokat — kénvtelen volt megtenni azt, amitől még má­jusban elzárkózott: engedé­lyezni egy új s nyilvánvalóan a szélsőségeseket tömörítő muzulmán párt megalakítását. A szélsőiobboldali nyomásnak megfelelően új lendületet ka­pott a kommunistaellenes kampány is, s a hadseregen belül nagy tisztogatások in­dultak. Mindenesetre nem sza­bad fenntartás nélkül elfogad­ni a kelet- és közép-iávai sukarnoista mozgolódásról ter­jesztett djakartai verziókat, hiszen azoknak elsődleges cél­ja a tisztogatások és a terror indoklása; az azonban tagad­hatatlan, hogy az indonéz na­cionalista erők egvre több je­lét adják aggodalmuknak Djakarta fokozódó nyugati el­kötelezettségei és a nvugati gazdasági behatolás láttán. A függetlenségi évfordulón mon­dott beszédében Suharto heves támadást intézett Sukarno el­len, viszont — szavakban — igyekezett hitet tenni az el nem kötelezettségi politika folytatása mellett. ... i Avar János őtyip két a világpolitikában JL háború és a vita eszkalációja — Polgárháborús állapot Kínában Olaj értekezlet Bagdadban — Zajos évforduló Indonéziában

Next

/
Oldalképek
Tartalom