Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

6 távirat, 12 levél, 22 telefon beszélgetés Egy dinam ójavítás ügyében MÉG EZ ÉV február végén történt, hogy a demjéni Hala­dás Termelőszövetkezet egy hegesztő-dinamót vásárolt az egri AGROKER Vállalattól. A dinamóra igen nagy szükség volt, hiszen a gépjavítások­nál nélkülözhetetlen ez a fel­szerelés. Am nem kísérte sze­rencse a vásárlást, mert a dinamó már az első napon fel­mondta a szolgálatot. Kissé furcsán hangzik, de ez lett volna a kisebbik baj, mert az ügy csak ezután nőtt, terebé­lyesedett végeláthatatlan ten­geri kígyóvá. Nyilvánvaló, ha egy gép el­romlik, elviszik kijavítani. Ebben az esetben is ez tör­tént volna, ha a javítás he­lyett nem indul meg a viták tömkelegé. Először is azon kezdődött el a meditáció, hogy a dinamónál konstrukciós hiba volt, vagy pedig a hely­telen üzemeltetés okozta a meghibásodást. A konstruk- I dós hibát a gyár ugyanis ga­Vágják az őszi árpát, kezdik a búzát aratni a gyöngyösi járásban későn tudták a talajt előké­szíteni. A másik: a drótféreg nagyjából megtizedelte a ku­koricát. Nem öszefüggő terü­leteken pusztított ugyan, de az általa okozott kár így is jelentős. A kukorica tehát az idén nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egyelőre elég magas piaci áron kel el a paradicsom és a paprika. A paprika csak ké­sőn került ki a szabadba, most még az üvegházi termés jut a fogyasztóknak. A szövetkezetek a mostani felvásárlási árakkal elégedet­tek, a gyümölcsfélék nem kel­tettek csalódást Általában is azt mondjuk, hogy a gyöngyösi tsz-ek az idei termésben bizakodnak, a tervet tudják biztosítani, sőt: túlteljesíteni is. Remélik, hogy a 64-es terméseredményeket megközelítik ebben az évben. (gmf) Üjabb kérésre a Győri Va­gon és Gépgyár május 20-án közölte, hogy nem áll mód­jukban elvégezni a javítást, helyette a budapesti Elektro- szerviz vállalatot ajánlják ja­vító cégnek. Ezután néhány levél, táv­irat, telefon s egy június 2-án kelt levélben a gyár ér­tesíti az AGROKER-t, hogy május 31-re elkészül a dina­mó. Június 7. A győri gépgyár ügyintézője közli, hogy a di­namó május 30-ra elkészült, de mivel nem kaptak megren­delőt ,nem tudják szállítani; Ekkor már legalább három megrendelő volt a gyárban, de a dinamót forgalomba ho­zó cég, a VILLÉRT, telexen küld még egy megrendelőt. A dinamó ezután' sem érkezett meg. Június 10. A gépgyár közli, hogy elintézi a VILLÉRT-nél, hogy a termelőszövetkezet a régi helyett kapjon egy má­sik fajta új dinamót. Június 17. A gépgyár táv­iratban kérdezi: miképpen ja­vítsák ki a dinamót. Június 30. A gyár közli, hogy feladták a kijavított gé­pet. A dinamó ennek ellené­re nem érkezik meg. Ismét te­lefonok, táviratok. Július 5. A gépgyár közli, ha minden jól megy, talán akkor még ezen a héten feladják a dinamót. Eddig a huzavona története s nyilván ennyi ígérgetés, hasztalan tárgyalás után na­gyon erősen megingott a nagy­hírű gépgyár tekintélye. Ma már minden érintett fél kétel­kedik az újabb és újabb ha­táridőkben. — NEM IS TUDNÁM, mi lenne— mondta Fíjdor József, a közös gazdaság elnöke, — ha az egerszalóki termelőszö­vetkezet és a kőolajtermelő vállalat nem segítene hegesz­teni a gépeinket Mert ne­künk van dinamónk, de még- sincs. Szeretnék, ha a tengerlkí- gyó-ügy végre befejeződne s megkapnák a kijavított dina­mót. A szövetkezet kérése jo­gos s remélhetően vége sza­kad a huzavonának. Kaposi Levente 1967. július 3-én, szerdán, az egri piacon... — Tavaly ilyenkor már minden olcsóbb volt. Miért ilyen drága most a zöldség- és gyü­mölcsféle? — hallani itt is, ott is a piaci sokaságban. Persze, nemcsak ezen a szerdai napon beszéltek így a háziasszonyok, hasonló volt a panasz az előző napokban, sőt még az előző években is. Az árak vizsgálatánál nem bízhatjuk magunkat a háziasz- szcmyi emlékezetre, az összeha­sonlításhoz pontos adatok kel­lenek. A Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központjá­nak áruforgalmi főosztályán kis füzetek őrzik a zöldség- és gyümölcsfélék árait — évekre visszamenően. Hasonlítsuk most össze az 1966. július 5-i és az 1967. jú­lius 5-i piaci árakat. Természe­tesen a MÉK árairól van szó, a piacokon ugyanis a szövetke­zeti kereskedelem dominál: évi 1800—2000 vagon árujával a piaci kereslet 65—70 százalékát elégíti ki. Nézzük most a táblázatot, amelyik biztosabb és ponto­sabb is az emlékezetnél: Olcsóbb? —- Drágább? 0 jgy születik a piaci ár Fele, — fele 1966. július 5. 1967. július 5. Paradicsom 9,— Ft 16,— Ft Hegyes zöldpaprika 24,— Ft 37,— Ft Tölteni való paprika 32,— Ft 39,— Ft Uborka 3,— Ft 2,50 Ft Burgnya 3,40 Ft 3,40 Ft Zöldborsó 4,50 Ft 3,40 Ft Zöldbab 4,40 Ft 5,— Ft Káposzta 1,20 Ft 1,10 Ft Karfiol 6,— Ft 5,50 Ft Meggy 13,— Ft 14,— Ft Korai körte 5,50 Ft 5,— Ft Málna 17,50 Ft 16,— Ft Sárgabarck 5,— Ft 4,20 Ft Ribizli 13,— Ft 13,— Ft őszibarack 5—19 Ft-ig 3,50—16 Ft-ig Az árak összehasonlításához Igaz, egy évvel ezelőtt 9 forin­nem szükséges kommentár, tért vásárolhatták a háziasszo- Van, ami drágább, s van, ami nyok a paradicsomot, míg eb- olcsóbb. Inkább azt vizsgáljuk, ben az évben július 5-én 16 hogy miért olcsóbb, vagy miért forintért. A vásárlóknak való- drágább? És hogyan születik ban igazuk van: tavaly ilyen­ét piaci ár? kor sokkal olcsóbb volt a para­Patkó Józsefnek, a MÉK dicsőin, igazgatójának és Polgár István- igen ám, csakhogy az idén nak, a MÉK áruforgalmi főosz- közbeszólt az időjárás: az áp- tályvezetőjének segítségévei rihsi fa£y. a májusi és június válaszolunk a háziasszonyok e'eh esó. Az elmúlt esztendő­mindennapos kérdéseire. óén például június 21-én je­lent meg először a Piacon a Az időjárás közbeszól szabadföldi paradicsom és jú­lius 4-ig 110O mázsát szállítot­A piaci árakat csakis a ke­reslet és a kínálat összefüg­géseiben vizsgálhatjuk. Két naptári időpont összehasonlí- nem mutat reális képet. tak a termelőszövetkezetekből. Ebben az esztendőben csak július 2-ára ért be a paradi­csom, és 4-ig mindössze 100 mázsa került a piacra. Ezért drágább a paradicsom. Nem az időpont, hanem a mennyiség határozza meg az árakat. Szerdán délelőtt — beszél­getésünk időpontjában — esett az eső. A tsz-ek nem tudták szedni a paradicsomot, így még bizonytalan volt; vajon csü­törtökre lesz-e nagyobb meny- nyiség és lejjebb szállhat-e a 16 forintos ár? De délutánra már kisütött a nap, 5—600 má­zsára lehetett számítani, ezért csütörtökön már 12 forintért, pénteken pedig 10 forintért le­hetett vásárolni egy kiló para­dicsomot Ma pedig már 8,50- ért! Így alakul a paprika ára is. Péntek reggelre 37 forintra szállt le a tölteni való papri­ka ára, ma pedig már 28 fo­rintért lehet kapni a piacom Az árak tehát állandó mozgás-^ ban vannak... Két érdek: fogyasztói és termelői A felvásárlást és az értékesí­tést is átjárja már az új gaz­dasági mechanizmus előszele. Ebben az évben már csak az őszi burgonyának, a vöröshagy­mának és a téli almának (és talán még a szőlőnek) szabják meg központilag az árát. A többi zöldség- és gyümölcsfé­lék felvásárlási és értékesítési árait Egerben, a Szövetkeze­tek Heves megyei Értékesítési Központjában állapítják meg. Nem könnyű az ármegállapí­tás: egyformán figyelembe kell venni a fogyasztók és a termelők érdekeit. Bármilyen ellentmondásnak tűnik, érde­mes megjegyezni, hogy az in- aokoiallanul alacsony felvásár­lási Arak és az ezzel járó ol­csóbb piaci árak nem szolgál­ják a vásárlók érdekeit. Ezért úgy kell megállapítani a fel- vásárlási árakat, hogy azért érdemes legyen termelni. És ha a termelőszövetkezet megtalál­ja a számítását, a következő évben is termel abból az áru­féleségből — sőt még nagyobb területen — és akkor nagyobb lesz a kínálat, olcsóbbak az árak. Nézzünk egy példát: 1966-ban megyénkben két termelőszövetkezet termesztett földiepret összesen 400 má­zsát. Jól fizettek érte, nagy része 9—14 forintért került piacra. Ebben az esztendőben már 4 termelőszövetkezet fog-, lalkozott földieperrel és 800 mázsát küldtek a piacra: 5—13 forint között volt az ára. (Nem­csak a mi megyénkben, az egész országban emelkedett a földleper-telepítés: 1965-ben 414 vagon, ebben az évben 850 vagon került piacra. Előbb a lakosság, utána az export Téves és megalapozatlan hie­delem, hogy az export emeli a piaci árakat. A tömegélel­mezési árucikkekből (burgonya, fejes saláta, paradicsom, zöld­paprika, főzőtök. zöldbab, uborka, dinnye stb.) mindad­dig nem szállítanak exportra — sőt még a szomszéd megyék, be sem — amíg ki nem elégí­tik Heves megye igényeit. Vannak persze olyan cikkek is. amelyeknél közbeszól az ex­portlehetőség, vagy az ipari feldolgozás. Keresett export­cikk 4 meggy, és a málna is, Ezért a MÉK igyekszik maga­sabban tartani az árszintet, hogy ezzel is irányítsa, ösztö; nözze a termelőszövetkezeteket. a háztáji gazdaságokat, hogy még nagyobb területeken tele­pítsenek meggyet és málnát. Hogy később olcsóbb legyen a piacon is...! Útiagár — védőár A MÉK egri, gyöngyösi, ká­li és hort-csányi kirendeltsé­geihez naponta mintegy 140 te­lefonüzenet érkezik. A terme­lőszövetkezetek és földműves­szövetkezetek így közlik, miből mennyi szedés várható. Dél­előtt 10 órára már az egri köz­pontban meditálnak a szakem­berek az összesített számada­tok felett. Először a felvásárlási árakat állapítják meg. Ehhez tudni kell a másnapra várható meny- nyiséget, a környező megyék és a fővárosi piacok árait is. Ezek az adatok pontos időre, telexgépen érkeznek. Amikor minden együtt van, „megszü­letik” a felvásárlási ár. Az ármegállapításnál persze még sok mindent figyelembe kell venni Vigyázni kell arra is, hogy éves szinten megfelelő legyen az átlagár. Az idén pél­dául fizettek már a termelő- szövetkezeteknek a paradicsom kilójáért 20 forintot, 10 forin­tot, de eljön az idő — nem is olyan soká —, amikor 1,10-ért veszi át a MÉK a paradicso­mot. Az a fontos, hogy a para­dicsom felvásárlási átlagára el­érje a 2,50 forintot. Ezért az összegért ugyanis a szövetke­zetnek már érdemes paradicso­mot termeszteni. És ez a szö­vetkezeti érdek megegyezik a fogyasztók érdekével is. 1,10- nél kevesebbet a szövetkezet nem kaphat a paradicsomért — ez az úgynevezett védőár. Ezt fizeti a MÉK akkor is, ha a piacon 80 fillérért adja tovább a paradicsomot. Amikor a MÉK központjá­ban kialakították a felvásárlá­si árat, az előírt árrés hozzá­adásával már meg is született a fogyasztói, vagyis a piaci ár. A piac meglepetést is tartogat De a piac gyakran megle­petéssel is szolgál. Íme egy jellemző példa: Az egyik Heves megyei ter­melőszövetkezet június 25-ére, vasárnapra, 40 mázsa zöldbor­sót jelentett be a MÉK köz­pontjában. A felvásárlási ár 7 forint volt, a MÉK 8 forintért adta volna tovább a zöldbor­sót, a salgótarjáni Testvérszö­vetkezetnék. Közben azonban a tsz vezetői megtudták, hogy pénteken 10 forintot fizettek a zöldborsóért a salgótarjáni pia­con, ezért a 40 mázsa zöldbor­sót nem adták át az egri MÉK- nek, hanem saját gépkocsin el­szállították Salgótarjánba. Csakhogy több termelőszövet­kezet is hallott a 10 forintos csak 7 forintért lehetett el­adni. Ez az árcsökkenés még to­vább gördült. A salgótarjáni MÉK közölte Egerrel, hogy 8 forintért nem veszi ál a bor­sót — hiszen 7 forintért a he­lyébe viszik. Csak 6,50 forin tot ad érte. Egerben el kellet fogadni ezt az árat is, ezért r 7 forintos felvásárlási ár nyom ban 5,50 forintra esett le. Így születnek, alakulnak a árak, így uralkodik a piacon ; kereslet és kínálat törvénye de közben a MÉK szakembere egyformán vigyázzák a fc gyasztok és a termelők érdé keit is. árról, így vasárnapra nagy Persze, azért lehetne olcsók mennyiségű borsó gyűlt össze is a piac ... a salgótarjáni piacon, ezért Márkusz László Nem az akarat, hanem a fel­tétel hiányzik éhhez. A párt és a kormány azt javasolja, hogy a közlekedésben rekonst­rukciókkal, gépesítéssel, a ve­zénylési rendszer tökéletesíté­sével és egyéb módszerekkel, az állami mezőgazdaságban pedig az idényszerűséghez job­ban alkalmazkodó munkaidő­beosztással törekedni kell a 48 óránál hosszabb munkaidő csökkentésére. A párt és a kormány kez- ” deményezően javasolta az iparban a dolgozók munka­idejének csökkentését, de ehhez nem elegendő a határozat Az új mechanizmus szellemében minden vállalat önállóságot és felhatalmazást kapott a mun­kaidő csökkentésével kapcsola­tos intézkedések kidolgozására. Arra van szükség, hogy a vál­lalati belső tartalékokat fel­tárjuk, mindnyájan összefog­junk, akkor a határozatok sor­ra megvalósulnak. | rábban, sőt az életszínvonal még egy kicsit emelkedjék is, ahhoz kedvezően kell befolyá­solni a vállalat fejlődését, a termelés, a termelékenység, az önköltség, a kapacitás-iá hasz­nálás alakulását, valamint a népgazdasági igények kielégí­tését. A várt infézkedés végre­hajtása előtt gondoskodni kell a folyamatos energiaellátásról, a megváltozott munkaidőhöz igazodó közlekedéstől. Arra is gondolni kell, hogy ha majd rövidebb lesz a munkaidő a Patyolatnál, a GELKA-nál, vagy éppen az építőiparnál, azért idejében megkapjuk a tiszta ruhát, a kijavított tele­víziót ég rádiót és a szerződés­ben vállalt határidőre átadják az új lakásokat. Vagyis ne­künk, önmagunknak kell gon­doskodni a rövidebb munkahét bevezetésének feltételeiről, ön­erőből kell megvalósítanunk azt, amit a párt és a kormány elhatározott Mit jelent a célkitűzés ön­erőből történő megvalósítása? Azt, hogy a törvényes rendel­kezés következtében kieső heti négy órát behozzuk, pótoljuk. Hogyan? Különböző műszaki, szervezési és gazdasági intéz­kedéssel teljes mértékben pó­tolni léhet és kelL A munkások és a vezetők a következő hónapok­ban sok hasznos javaslatot te­gyenek a gépek és a berende­zések jobb kihasználására. A gépek teljesítőképességét nö­velni lehet saját anyagi ráfor­dítással vagy bankhitelből, de úgy is, hogy jobban kíméljük, gondosabban karbantartjuk mindazt, amit ránk bíztak. Kérdezzék meg a munkásokat, hogy ezután 44 óra alatt lehet-e annyit dolgozni, mint eddig 48 óra alatt. Igen, lehet — ez lesz a válasz —, csak szervezzék meg jobban a munkát, idejé­ben adják ki a rajzot és az anyagot, kéznél legyen a szer­szám és a művezető is, ne tűr- i jük meg a lógást és fegyelme­zetlenséget! Mi lesz a közlekedés és a mezőgazdaság dolgozóival, akik . jelenleg még 48 óránál is töb- ■ bet dolgoznak? Az ő sorsukon most még nem könnyíthetnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusán a Központi Bizottság beszámolója javasolta a kong­resszusnak: „Az eddigi teljesít­ményt és munkabért biztosít­va — 1968-ban megkezdve — vállalatonként, üzemenként, 1970 végéig fokozatosan az ösz- szes Ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órá­ira kell csökkenteni.’* A javaslatból határozat lett és ennek megfelelően csütör­tökön a Minisztertanács ülésén kormányhatározat született Heti 44 órára csökkenthetik & munkaidőt az ipari és építő­ipari ágazatokba tartozó összes állami vállalatok és szövetke­zetek, továbbá a többi ágazat­ba tartozó ipari és építőipari vállalatok, valamint az ezek­hez hasonló jellegű tevékeny­séget folytató, önállóan elkülö­níthető nagyobb gyáregységek, üzemek. Körülbelül egymillió 600 ezer dolgozóra vonatkozik a rendel­kezés, de valójában ?óval több embert érint Ugyanis nemcsak a munkába járó édesapák, édesanyák nyernek heti négy órát, hanem a segítségre és gondoskodásra vágyó gyerekek és családtagok is. Többet együtt lehet a család, mert sok he­lyen az eddigi szabadnap he­lyett kéthetenként egy-egy újabb „vasárnapot” kapnak. A mosást, takarítást és az egyéb házi munkát majd jobban be­oszthatják az édesanyák, mind­két szülőnek jut idő arra, hogy többet törődjenek egymással és a gyerekkel. Mikor lép életbe a 44 órás munkahét? Nem mindenütt egyszerre és egy időpontban, hanem két és fél év alatt, 1968. július 1. és 1970. december 31. között történik, attól függően, hogy az egyes vállalatok mi­korra teremtik meg a munka­idő csökkentéséhez szükséges feltételeket M ilyen feltételekről van szó? Először is arról: a rövidebb munkaidő miatt ne csökkenjen a dolgozók kerese­te. Ezzel gyorsan és mindenki egyetért. Igen ám, de hogy a rövidebb idő alatt ugyanany- nyit kereshessünk, mint ko­Az MSZMP IX. kongresszusának határozata nyomán? Az iparban heti 44 órára ciükken a munkaidő randáiisan javítja, ellenkező esetben pedig a vásárló fizeti a javítást. A vita ellenére a dinamó március 24-én mégis elindult a Győri Vagon- és Gépgyárba, ahol annak ide­jén készítették. A termelőszö­vetkezet ekkor már úgy véle­kedett hogy a vita később is ráér, a legfontosabb az, hogy minél előbb kész legyen a di­namó. Az ügy adminisztrá­ciós részét az AGROKER el­vállalta. Akkor még ők sem gondolták, hogy ez mit jelent. Mert azóta csupán a vállalat ügyintézője hat táviratot, ti­zenkét levelet küldött el eb­ben az ügyben és huszonkét- szer kellett telefonálpia. Az akták száma pedig kilónyira szaporodott. Érdemes az ügy néhány ál­lomását időrendi sorban meg­említeni: A KÖZÖS GAZDASÁG először azt kérte, hogy a hely­színen végezzék el a javítást. Ezt nem sikerült elintézni. ízesítésben. A szőlőkben folyik a negye­dik, ötödik permetezés. A gyümölcsök közül a málna uralma tart. Mintegy kétszáz­ötven hold területen ad álta­lában tíz mázsát ez a keresett gyümölcs. Értékesítési nehéz­ség nem okoz gondot sehol. Érdemes megemlíteni, hogy Nagyrédén szörpöt is készíte­nek málnából. Nemcsak a sa­ját termést dolgozza fel a tsz. hanem megvásárolja más tsz- ektől Is a szerződéses kötele­zettségen felüli málnamennyi­séget Már megkezdték a kajsziba­rack szedését a visontaiak. Nagyüzemi telepítésű kajszite­rület a járásban összesen száz. holdat tesz ki. Az idén a leggyengébb ter­mést a kukorica adja majd, ez már biztosra vehető. Két oka van ennek. Az egyik: az sok volt a belviz, emiatt csak sok volt a belvíz, emiatt csak Először Gyöngyöshalászon; majd vele majdnem egy idő­ben Markazon, Domoszlón és a gyöngyösi tsz-ekben kezdték el az idén az őszi árpát arat­ni. Eddig mintegy ötszáz hold termését vágták le. Az aratásra jól felkészültek, még több kombájn dolgozik majd a földeken, mint tavaly. Kézi kaszákra csak ott lesz szükség, ahol a gép nem bol­dogul a körülmények miatt. Ügy számítják, a hét végé­re végeznek az őszi árpával, többmint négyezer holdon, utána kezdenek a búzához, amit 14 ezer holdról kell beta­karítani. A becslések szerint a búza átlagtermése 13 mázsa körül lesz, hozzávetőleg négy mázsával haladja meg a ta­valyi eredményt Az őszi ár­pa hozamát is két mázsával többnek ítélik meg, mint amennyi volt egy évvel ko­rábban. Most 14,5 mázsa át­lagtermést várnak járási ősz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom