Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

Galyatetői beszélgetés a kantátától a tánczenei fesztiválig

Hidas Frigyes, Gyöngy Pál és Lehel György az alholóházban

ja Gyöngy Pál zeneszerző, a Zenei Alap igazgatója. — Az alkotás egjjik alapfeltétele a nyugalom és az itt megvan. Ugyancsak a pihenés feltétele is a nyugalom, a csend. A művészeknél a pihenés sokszor alkotással párosul, vagy fordítva. Van, aki pihenni jön fel két hétre, és rájön valamire és alkot, van, aki alkotni jön fel, de egy hang sem jut az eszébe. Két hét alatt persze igazán nem lehet valamit elkezdeni is és befejezni is. Számunkra ez a ház nagyon sokat jelent, de elsősorban azt, hogy a miénk, a Zenei Alapé, hiszen a befolyó jövedelmekből, a szerzői jogdíjból tartjuk fenn...: Sajnos, olyan művet nem tudok mondani, ami itt született volna teljességében, legfeljebb a gondolata érlelődhetett.

Gyöngy Pálnak nemreg adta elő a rádió egyik zenés játékát, Igazolatlan éjszaka címmel. Jelenleg az egyik fővár© i színházzal van szerződése Oscar Wilde Eszményi férj c. darabjának megzenésítésére. Ezen gondolkozik és közben

pihen. Amikor beszélgettünk még várta a csütörtök esti tánczenei fesztivál második fordulóját, mert kíváncsi a zsűri és a közönség véleményére.

Még titok volt

— Tetszett az első forduló?

— Az tetszett, hogy az általam régen ismert idősebb korosztályhoz tartozó zeneszerzők mennyire megértik az új hangzás szükségességét. 'iszont ugyanakkor csodálkozom, hogy van, aki maradt a 20—30 évvel ezelőtti stílus mellett. Néhány számnál rögtön ráismertem az alkotóikra és több esetben azt vettem észre, sajnos, hogy a közönség igényhez való túlzott alkalmazkodás gyengébb szívonalú alkotásokat eredményezett.

Nem árulta el a számának címét, ez még néhány napig titok, mint ahogy az is titok, még a szerzők előtt is, hogyan válik a pihenés alkotássá és az alkotás pihenéssé.

B. Cy.

Hozamra

Kodály Zoltán néhány évvel ezelőtt Galyatetőt választotta Leányfalu helyett. Felajánlottak számára egy villát Leányfalun, a fes.oi uuna-ka- nyarban, a művészek által hagyományosan kedvelt kis nyaralótelepen, de ő inkább a ga- lyatetői SZOT-üdülőben kérte, hogy állandóan tartsanak fel részére két szobát. A nagy zeneszerző gyakori vendég volt Gályán, s lehet, hogy az ő „nyomdokain haladva” létesítette a Zenei Alap alkotóházát itt fenn, 956 méter magasan.

Han't*ttr nélkül

Feltűnő tábla jelzi az utat a zenei alkotóház felé, a kis négyszoba-hallos villa felé, amely fenyők árnyékában, apró terasszal jelen pillanatban Gyöngy Pál, Hidas Frigyes ze- zeszerzőknek, Lehel György karmesternek és az Állami Hangversenyzenekar egyik tagjának nyújt lehetőséget csendes alkotással egybekötött pihenésre.

Hidas Frigyes azt mondja, hogy szomorú, mert néhány óra múlva letelik a kéthetes beutalása. Bár ez a szomorúság egyáltalán nem látszik meg rajta, sőt, alaptermészetéből adódó jókedélye itt a magasban még kiteljesedett.

— A fenyőfák árnyékába«, madárhangok között írtam át férfikarról vegyes karra Erich Kastner-kantátámat.

Érdekes, hogy semmilyen hangszer nem található itt. De hát amint elmondták, a zeneszerzés bizonyos fázisaiban ez nem is szükséges, elég a belső hallás.

Megtudom, hogy kik az alkotóház törzstagjai: Farkas Ferenc, Maros Rudolf, Ránki György, Székely Endre zeneszerzők azok, akik a leggyakrabban járnak fel ide.

A csend érleli a hangot

— Szeretnénk egy kifejezetten alkotó-dolgozó szobát is a házhoz hozzáépíteni — mondEgészen fellelkesített a Magyarország legutóbbi számának egyik írása. Nagy érdeklődéssel olvastam kedvenc hetilapom utolsó oldalán az idegenforgalmunk legújabb szolgáltatásairól szóló cikket, amely arról tudósít, hogy nyugati vendégeink milyen szívesen autókáznak miná- lunk a bérelt kocsikkal.

Egyre fejlődő idegenforgalmunkat — és persze üzleti érzékünket is — dicsérik az újabb és újbb szolgáltatások. Ma már nemcsak a romantikus tájakat, messzi földön híres konyhánkat nyújtjuk a külföldieknek, ha kell gépkocsit, sőt idegen nyelvekben és szórakoztató társalgásban egyformán jártas gépkocsi- vezetővel is szolgálhatunk.

Mi több, még hitellel is! Az

említett cikk szerzője ugyanis megnyugtat: abból sem származott nagyobb baj, ha a külföldinek történetesen elfogyott a pénze. Az IBUSZ- nál aláírt egy nyilatkozatot és hazautazása után megküldte az összeget...

Ez igazán nagyszerű! Ezt a „hozomra”-ügyletet legközelebb én is kipróbálom. No. persze nem idehaza, mert itt az OTP tőlem kezest is kér. Inkább külföldön, Nyugaton próbálkozom, és ha elfogy a valutám, — és milyen gyorsan elfogy! — tovább élvezem majd az életet és amikor fizetni kell, én is írok egy nyilatkozatot.

Remélem, tőlem is elfogadják

(márkusz)

DO0O Z V IVIP Sí

KP m I ff1 í Éi M áp4

— Én — mondja Géza — orvos vagyok, nőgyógyász, kérem nekem semmi közöm a katonasághoz.

Természetesen — jelentkezem én is — az igazsághoz híven nekem is közölnöm kell, hogy annál a bizonyos tűzharcnál nem voltam jelen. Én csak te I íap csatlakoztam Deső főhadnagyhoz.

Golovkin int.

— Jó, majd később, ezek részletkérdések. A lényeg: hol az ön százada?

— Nem tudom — feleli Deal.

— Nos, van itt elég katona. Ügy értem, a nyilasokon, csendőrökön kívül, mert ők nem jöhetnek szóba, és persze a sebesültek sem: vállalnák önök, hogy beszélnek velük?

Deső nagy szemeket mereszt.

— Miről?

— Már szervezik az új, demokratikus magyar hadsereget. amely — velünk együtt — harcol1' fog a németek ellen. Szeretném, ha minél több katona jelentkezne ebbe a hadseregbe. Természetesen nem erőltetünk senkit. De végül is most arról van szó, hogy az önök hazáia milyen gyorsan szabadni fel a náci megszállás aló1. És. ezt is közölnöm kéú aki nem ielentkezik, ha- difogob’ként kezeljük.

4 Wnűit&Q

1967. július 28., péntek

— fii— mondja Deső — semmit sem tudok az új ma- gyaí hadseregről.

Fésűs Járó rámered.

— Hogy-hogy semmit? Hát nem elég, hogy demokratikus? Es harcolni fog a fasizmus ellen?

Sorkinak megfeszül a bőre, fényleni kezd. A semmibe volt zuhanóban, a fogság bugyraiba, a legrosszabba, mely katonát érhet, és íme egyszerre megnyílik a menny, tovább lehet taktusra lépni, fegyvert markolni, parancsolni, élelmet felvenni: ez nem kicsiség, nem is szabadna sokát latolgatni, hátha visszaszívja az orosz tiszt.

— Főhadnagy úr, tisztelettel — mondja, és nyálzik izgalmában — akármilyen hadsereg, de hadsereg ... hát csak nem akar kivitetni minket a főhadnagy úr, erdőt irtani?

Golovkin az óráját nézi.

— Nos? — kérdi, majd odalép Dasőhöz. — Azt hiszem, egv lövész századot össze lehr tne verbuválni az itteni katonákból. Szeretném, ha ön lenne a parancsnok.

Várakozólag áll, szeretné már hallani az igent, sok a doiga, s összehúzott szemén látszik, kicsit bosszantja is, hogy ajánlatán — épp csak kiszabadulva a bunkerből — nem kapunk kapva. Deső azonb tn, mint mindig most is okoskodik: a helyett, hogy majd a körülményekkel s önmagával alkudozna, itt akar alkudni, ahol nem lehet.

— Töb'-et — kérdi, aggodalmas kér„ el — nem lehet tudni

erről az új hadseregről? Például, hogy ... katonailag és politikailag kinek van alárendelve?

— Katonailag természetesen hozzánk tartoznak. Gondolom, ezt ön is magától értetődőnek tartja: egy most alakuló, kis hadsereg nem fog önállóan operálni a mi frontunkon. >

— Igen, de milyen magyar hatóság rendelkezései szerint szerveződik ez a hadsereg?

— Ériem! Ügy tudom, most alakul Debrecenben az ideiglenes magyar kormány. Talán már meg is alakult. Sajnos, bővebb információval nem szolgálhatok, tegnap reggelig én is csapattiszt voltam, zász- lóaljpai I icsnok: a nem kifejezetten katonai intézkedések és hírek csali mellékesen érdekeltek.

— Ha már magyar kormány is lesz — véli Gallai —, mindjárt egyszerűbb a dolog.

Siettetné a döntést. Deső azonban ingerülten kérdi.

— Mi egyszerű itt?

A ^ tolmács, persze, mindent fordít. Golovkin őrnagy leint egy küldöncöt, aki a fülébe darál valamit.

Nem értem — mondja De- sőnek — mi az, amit ön nem lát tisztán?

Deső keresi a szavakat, nagyon pontosan akar fogalmazni.

— Szeretném, ha nem értetne félre, őrnagy úr. Nem akarom megbántani önt, még kevésbé a zász'ót. mely alatt szolgál, ellenkezőleg . .. De en- trem a ««ászt. hogy az egyik alárendelt magyar hadseregfalusi népművelés

a statisztika tükrében

Csak számok és mégis ösz- szefüggőbb, színesebb olvasmányt ad sok tízezres csapatuk, mint némelyik érdekfeszítőnek szánt regény. A Művelődésügyi Minisztériumnak a népművelés 1966. évi statisztikai adatait összefoglaló tájékoztatóját nézegetem napok óta, s nem bírom abbahagyni a számok összehasonlítgatásá- val, az új összefüggések fölfedezésével járó munkát.

Mert ki hinné például, hogy 1966-ban a műkedvelők felléptével rendezett falusi műsoros esteknek több mint három és fél millió nézője volt!? A hivatásos művészek részvételével lebonyolított' hasonló rendezvényekre csak másfél millióan váltottak jegyet, a 14 vidéki színház együttes nézőszáma 1 800 000-et ért el. És ki gondolná, hogy noha a községi könyvtárakban nem kevesebb, mint 321 734 kötetnyi mező- gazdasági ismeretterjesztő munka található, a kölcsönzött könyveknek mindössze 2,5 százaléka kerül ki ezek közül!... És talán az sem érdektelen tény, hogy noha — mint világszerte — országosan nálunk is csökkent a mozilátogatók száma, ez a folyamat falvainkban legalábbis megtorpant, mivel 1966-ban az előző évihez mérten néhány százezerrel még emelkedett is az eladott mozijegyek száma és elérte a 48 és fél milliót.

Színház és fain

A magyar falvak 23,9 százalékát látogatja színház. Meglehetősen nagyok a szélsőségek a színházi ellátottság tekintetében. A sok apró faluból ánó Baranyában a községek 6,6 százalékába jutnak el a művészek, a mammutközségekben gazdag Békés falvainak 62,7 százalékában volt tavaly színházi előadás. Feltűnő, hogy míg a vidéki színházak látogatottsága az előző évihez mérten 7 százalékkal csökkent, a Déryné Színház előadásainak nézőtábora 3,8 százalékkal növekedett. A visszaesés mértéke némelyik vidéki színháznál feltűnő. Viszont újabb nézőket hódított az 1965. évihez mérten a veszprémi, a kecskeméti, a debreceni és a pécsi színház.

Kevés kiállítás

Közismert, hogy milyen sok a tennivaló a képzőművészeti közízlés fejlesztésében. A Nép- szabadság, a televízió, de néhány hetilap is szinte tanfolyamszerűén oktatja társadalmunkat a műélvezet ábécéjére. Ennek ismeretében mélységesen elgondolkodtató, hogy a több mint 3000 magyar községben tavaly összesen 46 kiállításnak jutott hely és idő. Békésben 14, Borsodban 7, Haj- dú-Biharban 5, Pest megyében pedig 4 kiállítást rendeztek falun. Viszont Csongrád, Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megye községeiben egyetlen kiállításra sem került sor. Pedig ahol rendeztek is valamilyen kiállítást, a falusi kiállítási látogatók száma még ott is általában csak szerény töredéke volt a megye városaiban bemutatott kiállítások nézőseregének. Az arány az 1000 lakosra jutó kiállításlátogatók tekintetében a város javára Baranyában 64:2, Bács-Kiskun- ban 116:16. Fejérben 156:12, Nógrádban 422:10 volt.

Több könyv

A falusi könyvterjesztés kitett magáért tavaly. Míg az országos könyvforgalom egy év alatt mindössze 1,2 százalékkal emelkedett, a községekben 5 százalékkal (több mint 10 millió forint értékűvel) több könyv lelt gazdára, mint 1965-ben. A kereken 220 millió forintnyi falusi könyvforgalomból 142 milliót a SZÖVOSZ bonyolított le a SZÖVKÖNYV vállalat révén.

Elválaszthatatlan a falusi könyvforgalomtól a községi könyvtárák helyzete. A több könyvvásárló több könyvkölcsönzőt is jelent és viszont. Egyetlen év alatt 11,2 százalékkal nőtt a községi közművelődési könyvtárak kötetszáma. (Nagyjából 750 000 kötetnyi az állománygyarapodás.) A beiratkozott olvasók tábora is

3.6 százalékkal gyarapodott, s a kölcsönzött kötetek száma is

6.7 százalékkal haladta meg az előző évit.

S22 Irodalmi színpad

Végezetül néhány tényt a műkedvelő művészeti csoportokról. Már említettem, milyen meglepően nagy tömeg látogatja a műkedvelő előadásokat. Nos, a falusi műkedvelők serege is tekintélyes. A községekben kereken 2500 színjátszó csoport működik. (Több mint húszszorosa a városiaknak). Az országban tevékenySzöveg nélkül (Kiss Béla rajza)

kedő 601 irodalmi színpadból tavaly 522 volt a falusi, az 1534 táncszakkörből pedig 1442.

Az sem utolsó dolog, hogy a TIT természettudományi előadásainak sorában 8320 előadással az agronómiái témák vezettek. Ezeknek a hallgatósága majdnem 340 ezer. Abba viszont semmiképp sem nyugodhatunk bele, hogy az 1000 lakosra jutó falusi tv-előfizető tavaly fele sem volt a városinak (133:60), hogy akadt megyénk, ahol a tsz-akadémiák hallgatóinak a száma az ezret

bői csak úgy átlépjek a másik alárendelt magyar hadseregbe. Semmiféle párhuzamot nem vonok a német hadvezetés és az önöké között, néhány alapvető különbségről magam is tudok. De a mi helyzetünk,... értse meg, egy nemzet keresi a lelkiismeretét, a becsületét: s maga kell, meglelje, ezt az úristen sem végezheti el helyette... Né haragudjon, hogy feltartom önt, de gondoljon arra. miféle élet vár ránk, ha megint mankóval kezdünk járni, ha nincs egyetlen önálló lépésünk?

A híradósok tekerik a telefont, aztán odanyújtják a kagylót Golovkinnak, próbálja ki. Az őrnagy jelentkezik felettes parancsnokságánál, leteszi a kagylót.

lg 11, értem — mondja aztán. — Ez természetes, szeretnék, ha saját maguk... Igen, de mondja csak, ebben a helyzetben lehetségesnek tartja, hogy ütőképes, önálló magyar haderő alakuljon, és a mi segítségünk nélkül szembeforduljon a nácikkal? Honnan veszik a felszerelést, főleg a nehéz fegyverzetet? A légierőt? És ha mindez megvolna... van itt az emberekben ■tömeges hajlandóság, kiverni a megszállókat?

Deső hallgat, aztán a fejét rázza.

— Nem, ebben igaza van.

Golovkin elmosolyodik.

— Látja, a dolgok végül mégis csak egyszerűek. Vagy onnan lehet ide lőni, vagy innen oda, harmadik lehetőség nincs.

— Nincs — mondja Deső kényszeredetten, veríték üt ki a bőrén. — Csakhogy md nem úgy kerülünk szembe a fasizmussal, hogy lőni fogunk a náci haderőre, a nyilas miniszterekre és tábornokokra. Nem. őrnagy úr... Sajnos, mi a

nyomorult magyar bakára fogunk lőni, mert az kuporog velünk szemközt az árokban, és ezért, lássa be, az egész mégsem olyan egyszerű.

— Ez igen fájdalmas — erősíti meg Fésűs Járó —, mert a baka sem akar ott lenni, ahol van, és különben sem ő a felelős. De mondjátok meg, mit lehet tenni? A baka hallgat a parancsra, és lő. Muszáj rá visszalőnii, akármilyen keserves. Ezt egyébként ők is tudják az őrnagy elvtársék, náluk olyan hosszú és véres polgárháború volt...

Golovkin közbevág, nincs több ideje.

— Tehát?

Egyszerre bólintunk mindnyájan. Csak Deső nem.

— A harcot — mondja lassan —, mint katona, vállalom. Azt hiszem, ez a legbecsületesebb, amit tehetek. Én ... nem akarok fogságba menni. De parancsnoknak, úgy érzem, a mostani körülmények között nem vagyok alkalmas.

Megint ő az egyetlen közülünk, aki kimondta, amit gondol. Idegesít ez a minden körülmények között kifogástalanul működő feddhetetlenség: avultnak érzem, valami lovagkorinak, persze az is lehet, csak azért, mert a saját korunk erősen elszoktatctt a korrektségtől.

— A legjobb parancsnok, akit valaha ismer’em! — lár- mázik Gallai. — Aki alatta szolgált, biztonságban érezhette magát!

Golovkin azonban nem

karja rábeszélni Desőt.

Sajnálom — mondja, elidőz- szeme Desőn, és látszik r-ita, hogy valóben sajná'ja.

— Nos, akkor ki vállalja?

(A befejező rész következik.)

sem érte el és az sem kelthet bennünk nagy megelégedést, hogy a gyermekek részére a művelődési házakban szervezett mezőgazdasági szakkörök száma országosan csak 45, tehát alig minden 70. községre jut egyetlenegy. És mivel a statisztika nem arra való, hogy hiúságunknak udvaroljon, hanem hogy a teendők felé terelje figyelmünket, — az elmúlt évről való számadatokból sejthetjük a közeljövő legsürgetőbb feladatait is.

Bajor Nagy Ernő

Tanlísnyvmüszakak a npmtiáklian

A Tankönyvkiadó Vállalat és a Nyomdaipari Tröszt képviselői az MTI munkatársának adott tájékoztatójukban elmondták, hogy a tankönyvgyártás jó ütemben, halad, bár az idei px-ogram teljesítését megnehezítette az év elejei papírhiány.

Az Athenaeumban és az Egyetemi Nyomdában ezekben a hetekben állandó „tankönyvműszakot” tartanak, ami azt jelenti, hogy a lapnyomáson kívül lényegében csak az iskolai könyvek elkészítésével foglalkoznak.

Ebben az évben a tankönyvkiadó megbízásából az általános iskolások és a középiskolák diákjai részére 14 millió könyvet készítenek a nyom- 'ü'k. 3?0 féle tankönyv gyártását kell befejezni szeptemberig. Űj i-eformtankönyvekkel látják el a gimnáziumok harmadik osztályos tanulóit, és befejeződik a másodikosok re- formfankönyVeinek kiadása. Több új tankönyv lát napvi* láiot a szakközépiskolások számára is. <MTl|