Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
Ui gépehet szerelnek aa Egri Dohánygyárban A tsz-kongresszus elhatározta A* űj szerződéses rendszer alapelfei í,A termelőszövetkezetek törekedjenek ezután is termékeik túlnyomó részének biz- ' tonságos értékesítésére, előre 1 megkötött szerződések kereté1 ben. A szerződések (jogok, kötelezettségek) egyenjogúságon alapuljanak és legyenek kölcsönösen előnyösek a szövet- ' kezetek, valamint a vállalatok számára.” (A tsz-elk I. országos kongresszusának határozatából.) Ez év második felében megjelennek azok a rendeletéit, amelyek szabályozzák a terme* lőszövetkezetek és a különféle felvásárló vállalatok közötti szerződések rendszerét. A szerződéses termelés és értékesítés már kerek 10 éves múltra tekint vissza hazánkban. Alkalmazása egyik lényeges serkentője volt a mezőgazdasági termelés fejlődésének, valamint bőséges lehetősége értékes gazdaságirányítási tapasztalatok összegyűjtésének. Ám a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése során kitűnt, hogy az árukapcsolatok jelenlegi formáját az új irányítási elvekkel összhangban sok vonatkozásban módosítani kell. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán csaknem minden felszólaló érintette ezt a kérdést, és sokan sürgették az új mezőgazdasági szerződéses rendszer kimunkálását. Időben megismerve A törvényeket és rendeleteket előkészítő országos főhatóságok arra törekszenek, hogy mindenféle, a gazdasági életet érintő intézkedés hónapokkal az év vége előtt nyilvánosságra kerüljön. Így a termelőszövetkezetek már jó előre megismerhetik a termelési és értékesítési feltételeket s jövő évi terveiket ezek ismeretében készíthetik el. Lényeges alapelve lesz az új szerződéses rendszer alkalmazásának, hogy a termelő üze- \ mek — így tehát a termelőszövetkezetek is — egy-egy termelési ciklust megelőzve részleteiben ismerjék a különféle felvásárló, kereskedelmi és ipari vállalatok feltételeit, ajánlatait. Ismeretes, hogy a gazdasági mechanizmus reformja során általános termelői árrendezésre kerül sor. Természetes, hogy az új árak messzemenően érdeklik a termelőszövetkezeteket is. Éppen ezért a mezőgazdasági termékeket felvásárló szövetkezeti- és állami kereskedelmi, vagy ipari vállalatok szerződéskötési szándékukkal együtt közük majd a tsz-ekkel a különféle fajtájú és minőségű termelvények felvásárlási árait is. A felvásárló kereskedelmi és ipari vállalatok a jövőben nem tölthetnek be hatósági jogkört, vagyis akaratukat nem erőszakolhatják rá a termelőszövetkezetekre, és nem léphetnek fel a népgazdasági érdekek egyedüli hordozóiként. Ebből következik: mindegyik szövetkezeti gazdaság azzal a vállalattal köt szívesen szerződést, amely számára a legkedvezőbb feltételeket ajánlja. Az új árrendszer — az állami szabályozás keretei között — lehetőséget nyújt arra, hogy bármely kereskedelmi, vagy ipari vállalat önállóan kalkulálja ki és tegye meg árajánlatait A szerződéses árukapcsolatok formái Előre láthatóan kétféle formája alakul ki a szerződéses árukapcsolatoknak. Az egyik lesz az úgynevezett termelési szerződés. Ilyen esetben a termelőszövetkezet és a kereskedelmi vagy feldolgozó vállalat bizonyos mezőgazdasági termény megtermelésére, átadására, illetve átvételére köt egymással szerződést. Az ilyen szerződéseknek is többféle módja lehet Köthetnek úgy is szerződést, hogy mondjuk a termelőszövetkezet egy bizonyos növényféleséget termel 100 holdon és ezt a termést, a minőségtől függően változó áron a szerződő vállalat kötelezően átveszi. De a területtel együtt meghatározhatják a termék mennyiségét is. Létrejöhetnek olyan szerződések is, amelyekben csak a termékek mennyiségét, minőségét, árát, átadási határidejét és körülményeit határozzák meg, viszont a termőterületet nem. Az ilyen kétoldalú termelési szerződésekben a termeltető vállalat gondoskodhat megfelelő vetőmagról, növényvédőszerről, műtrágyáról s egyéb a termeléshez szükséges felszerelésekről. De vállalhatja az előbbi kötelezettségeket maga a termelőszövetkezet is. Természetes, hogy az átvételi ár aszerint alakul: mit vállal magára a termelés és értékesítés folyamatából a termelőszövetkezet és mit a felvásárló vállalat. Egyszerűbb formája lesz a kapcsolatoknak az értékesítési szerződés. Ezek a szerződések tulajdonképpen előre megkötött adás-vételi szándékokat rögzítenek és a termelőszövetkezet teljesen magára vállalja a termeléssel járó összes ten nivalókat, vagy esetleg még a válogatást, osztályozást, csomagolást és a szállítást is. Egyéni ff jogok és kötelezettségek Pontosan meghatározzák a megjelenő jogszabályok a termelési és értékesítési szerző' dést kötő felek — tehát termelőszövetkezetek és vállalatok — jogait és kötelességeit. Az egyenlőség és egyenjogúság abban jut kifejezésre, hogy a törvény előírásai szerint mind jogi, mind gazdasági értelemben minden vállalat és termelőszövetkezet egyenlő. Szerződésszegés esetén tehát a jogi következmény; a másik fél károsodása a szerződést megsértő félre hárul. A jövőben természetes lesz: ha egy kereskedelmi vagy ipari vállalat nem teljesíti valamely termelőszövetkezet iránt szerződésben vállalt kötelezettségét, akkora szövetkezet érdekei megvédéséért a bírósághoz fordul. És ugyanígy lehet fordítva is: a felvásárló vállalatok is élhetnek ezzel a jogukkal, amennyiben egyik, vagy másik termelőszövetkezet megsérti az érvényes szerződés valamely meg* állapodását A termelőszövetkezetek vezetői úgy készülhetnek majd jól fel a következő évekre, akkor köthetnek gazdaságuk érdekeinek legjobb szerződéseket, ha figyelemmel kísérik és alaposan megismerik az új térvényeket, rendeleteket. H. L. Egy gép napi teljesítménye s kétmillió cigaretta A szerelők a cigaretta minőségét vizsgálják. Az Egri Dohánygyár cigarettagyártó üzemében szemre is tetszetős új gépeket szerelnek fel. A két filteres cigarettagyártó gépet Nyugafc- Némeíországból vásárolták, az egyiket már rövidesen munkára is fogják. Király Sándor CGZtályvezeíő-helyetest kértük meg, hogy mutassa be a két gépet olvasóinknak. — A gépeket a világhírű nyugatnémet Hauni cég gyártotta. A világon jelenleg ez a cég gyártja a legmodernebb cigarettagyártó gépeket. — Mennyibe kerültek? — 5 milüó 800 ezer forintba. — Mikor érkeztek meg Egerbe? — Június első napjaiban. — Mikor kapcsolják be a termelésbe? — Az egyik gép összeszerelése már befejezés előtt áll, a másikat az előzetes tervek szerint augusztus 25-re szereljük össze. — Mit tudnak az új gépek? — Szinte mindent, Egy-egy gép három egységből áll: az első egység gyártja a cigarettát, a másik felrakja a filtereket, a harmadik elszedi, tartályokba rakja és megszámlálja a kész cigarettákat. A selejtes cigarettákat kiválogatja, csak. a követelményeknek megfelelő minőségű cigarettát engedi át a tartályokba. Tehát tulajdonképpen mindent elvégez. — Egy gép napi teljesítménye? — Több mint kétmillió darab cigaretta. — Hány kezelő kell majd egy géphez? l — Kettő. — Hogyan haladnak a szereléssel? — A szerelési munkálatokat a gyártó cég két szakembere és gyárunk két főműszerésze végzi. Az egyes számú gép már egészen jó cigarettát gyárt, jelenleg a három gépegység összehangolásán dolgoznak a szerelők. Az első gépet egy műszakban rövidesen üzemeltetni is fogjuk. Utána a másik gép összeszerelése következik. — Milyen cigarettákat gyártanak majd az új gépekkel? — Az egyikkel Fecskét, a másikkal Savariát. Visnyei Miklós, az Egri Dohánygyár főműszerésze már régi ismerőse az új gépéknek. — Jártam kint Nyugat-Né- metországhan és voltam a gyártó cégnél is. A nagy nyugatnémet dohánygyárakban is ilyen gépek dolgoznak. Állítom, hogy minden szempontból megfelelnek a követelményeknek ... Elhisszük, és reméljük, hogy néhány hét múlva is így lesz, amikor majd milliószámra gyártják a cigarettákat... — koós —1 A történet még tavaly kezdődött, az iráni sah magyar- országi látogatása idején. A sah egy szabad órájában a televízió adását nézte, amely helyszíni közvetítésben számolt be a kecskeméti fogatosverseny- ről. A híres vendégnek különösen megtetszett egy lipicai kettesfogat, a Szilvásvárad! Állami Gazdaságé. Elhatározta, hogy megveszi a fogatot. Akkor még nem volt eladó a két (lipicai, de az idén a sah cere- ftnóniamestere már örömmel vihette haza a gyönyörű lo- i vakat. — Igen, roppant népszerűek lipicai lovaink — mondja Kovács Mihály, az állami gazdaság igazgatója —, külföldön, Ahol az iráni sah lovat vásárolt... Nemcsak a ló, de a juh is fontos vásárlót is várunk. — Miért ez a nagy népszerűség? — A lipicai nagyon jó fajta, s törzstenyészetünk hírét külföldön, belföldön egyaránt megalapoztuk. A nyugat-németországi Bad Aachenben, majd Hamburgban a CHIO-n, a legmagasabb szintű nemzetközi lovasversenyen az idén A Bad Aachen-i nemzetközi lovasversenyen a szilvás- váradiak négyesfogata hat ver senyszámból hármat megnyert. belföldön egyaránt nagy az átütő sikert arattak a magyar érdeklődés irántuk. A sahon lovak, köztük a mieink is. Ert- kívül az idén már a svájci hető így a nagy érdeklődés, honvédség is vásárolt tőlünk — Hány lovat adnak el (lipicaiakat s még több külföldi évente? _____ — Tavaly külföldre például 16-ot, belföldre pedig ötven darabot. — S megéri? — Külföldön 1,5—3 ezer dollárt adnak egy lóért, nálunk 16—30 ezer forint között. S remélhetően a jövőben az eddigieknél könnyebb és hasznosabb lesz az eladás. Jó bornak nem kell cégét1 — mondja a közmondás. Lehet, hogy régebben ez helyénálló megállapítás volt, ma már annál kevésbé. Most talán inkább így hangozhatna helyesen: jó bornak kell igazán csak cégér. Bizonyítják ezt a nemzetközi lovasversenyek, amelyek nemcsak sportszempontból hasznosak, de felkeltik a vásárlási vágyat is. S a szil- vási lovak iránt van is érdeklődés. De vajon a juhok iránt, a gazdaság másik fő exportcikke iránt érdeklődnek-e kellőképpen? — Természetesen — mondja a gazdaság igazgatója. — Rendkívül keresik például a húsvéti bárányokat. Különösen Olaszországban, Görögországban. Nekünk jelenleg merinói juhaink vannak. Most egy részüket keresztezzük egy szovjet és egy angol fajtával, hogy gyorsabban növekedjenek. Ugyancsak népszerű az ex- pressz-bárány is, amelyet nagyon kedvelnek az előbb említett országokban. Az ~ idén eddig 450-et szállítottunk külföldre. S a harmadik fajta a pecsenyebárány, amelyből az ősz folyamán ezer darabot küldünk Franciaországba, Olaszországba és Görögországba. — Gazdaságos a kiszállítása? — Feltétlenül. A húsvéti és az expressz-bárányok húsa mintegy 18—20 forint kilónként. S természetesen valutában. Aztán a juhtenyésztésnél még hasznot hoz a juhtej és a gyapjú is. A gazdaságnak van még egy nagyon hasznos üzemága — a gyümölcstermesztés. — Igen, a gyümölcs is jelentős összeghez juttatja a gazdaságot. Az idén például 25 vagon almánk lesz, amelynek mintegy hetven százaléka exportra kerül. Ugyanakkor az idén először már málnát is szállítottunk a piacokra. Eddig 24 mázsát, de hat mázsa még hátra van. * — S a jövö? — Mintegy hatvan hold meggyest szeretnénk telepíteni. Most jönnek majd a Kertészeti Kutató Intézettől vizsgálatra, hogy alkalmas-e a talaj, s milyen fajtát érdemes termeszteni. Ügy gondoljuk, hogy az első évben húsz holdat telepítünk, s úgy megyünk fel hatvanra. A meggy rendkívül kifizetődő gyümölcs, s remélem, mi is megtaláljuk a számításunkat. Ezenkívül van 140 hold diónk -is, persze ennek csak később élvezzük a hasznát, mert nem fordult még termőre. — Eddig hogyan alakult az év? — Biztatóan. S remélem, később sem lesz okunk panaszra. Kaposi Levente. Az úton mindent szabad? NEM VOLT TALÁN 20 kilométernyi sem az az útszakasz, amelyen kénytelen-kelletlen figyelni volt muszáj a kánikulai forgalmat. Más mentséget ugyanis nem lehetett találni azokra a hajmeresztő szabálytalanságokra, autós manőverekre, amelyekkel kora délután Gyöngyös környékén találkoztunk. Csak a kánikulát De vajon elegendő-e ez a mentség, ha baj történik? Mert történhetett volna bőven. A Szurdok-parton egy teherautó nyomában hosszú kocsisor döcögött lefelé, amikor jobb oldalról, az árok partján, szédületes sebességgel, nagy porfelhőt verve száguldott el mellettünk egy Moszkvics, ha jól jegyeztük meg: CE 50-92-es rendszámmal. Elegendő lett volna csak annyi, hogy a konvoj valamelyik gépkocsija le álljon az út szélére, vagy a dülőútról kiforduljon egy lovas kocsi s akkor az ámokfutó Moszkvics szörnyű katasztrófát idézett volna elő a gépjárművekkel zsúfolt útszakaszon. A mások megelőzése, a jogtalan előny szerzés kevésbé veszélyes, de mégis elítélendő példájával találkozhatunk néhány kilométerrel odább, a gyöngyösi benzinkútnál. Egerben áramhiány miatt nem kaptak az autósok üzemanyagot, Kápolnán sem volt benzin s ezért érthető módon hosszú sorokban várakoztak az autók a gyöngyösi kútnál. Várt rendben mindenki sorára mígnem egy fiatalokkal tele személygépkocsi fékezett a sor elejéhez közel a mellékutcában. Néhány erős fickó kiszállt belőle aztán odatolták a kocsit a sor elejére. A régóta várakozók megbocsáj- tóan néztek a látszólag nehéz helyzetben lévő, autót toló fiatalokra s megengedték, hogy elsőként tankoljanak. Azoic aztán nevetve ugrottak be a kocsijukba, gvorsan el- viharzottak a jól sikerült „csel’! után, i i» t MÄR GYÖNGYÖSHALÄSZ felé jártunk, amikor egy teherautó előzni kezdett, nem számtíva arra, hogy az előzött kocsi előtt még legalább 6—8 szekér ballag. A szembejövő forgalom elől már nem tudott se „visszabújni”, se kirobbanni, egy Trabant pedig teljes sebességgel nekikanyarodott. A gyengébb idegzetűek már behunyták a szemüket, szinte hallották a hatalmas csat- tanás.t. Ám, akik figyelték az esetet, láthatták, hogy a Trabant vezetője az utolsó pillanatban félrerántotta a kormányt, centiméterekkel elsuhant a teherautó mellett, majd mellénk érve hallottuk a vezető vidám kurjantását: „Ezt jól beíjesztettük”. Mármint a teherautót. A Trabant. Halmajugra után egy külföldi rendszámú piros Wartburg szedte 90—110 kilométeres sebességgel a kanyarokat s az autósok, akik szabályosan közlekedtek, látva a visszapillantó tükörben az őrülten száguldozó, félig összetört Wartburgot ki az árokba, ki az út szélére húzódott le és állva várta meg, míg a fantom tovarobog. Mindég alig fél óra alatt néhány kilométeres útszakaszon történt s ebből azt a tanulságot szűrhetné le az ember, hogy úgy gondolják e felelőtlen száguldozok, szabálytalankodók, hogy nekik mindent szabad az országúton. Szabad? MOST KAPTUK MEG a Központi Statisztikai Hivatal félévi jelentését arról, hogy 6.500 baleset, karambol történt az év első felében ország- útjainkon és 256-an lelték halálukat. /-Szabad ? De csak ilyen áron! K. E. 1967. július 27., csütörtök
